16.  Tat param purusa-khj�ter gunavai trisnyam.

16. ... az, ... legmagasabb; v�gs�, ... a purusa vagy az �n tudatoss�g�b�l vagy �ltal, ... a gun�k ir�nti legcsek�lyebb v�gyt�l val� mentess�g.

16.  A v�gs� vajr�gya az, amelyben a purusa tudat�ban megsz�nik a gun�k ir�nti legcsek�lyebb v�gy is.

Az el�z� sz�tr�val kapcsolatban r�mutattunk arra, hogy a megk�l�nb�ztet� k�pess�g �s a lemond�s k�lcs�n�sen seg�tik egym�st �s v�ghez viszik a megk�t�tts�g alap-ok�t k�pez� ill�zi�k �s ragaszkod�s fokozatos elpuszt�t�s�t. Ennek eredm�nyek�nt a tudat megszabadul �t az als�bb vil�gokhoz l�ncol� bilincsekt�l �s az eg�sz folyamat kalvaly�ban �ri el cs�cspontj�t, ami a j�ga v�gs� c�lja. Miut�n purusa abban az �llapotban megval�s�totta igazi term�szet�t �s ler�zta mag�r�l az anyag ig�j�t, m�r nem marad semmilyen vonz�d�sa a l�tez�s s�kjain tapasztalt legmagasabb rend� �dv�ss�g ir�nt sem. Teljesen elegend� �nmag�nak �s a gun�k j�t�k�ra alapoz�d� minden vonz�d�s f�l�tt van. Ez az avidj� elpuszt�t�s�ra alapoz�d� vajr�gya �s annak meg�rt�se, hogy minden mag�ban purus�ban foglaltatik, vagy hogy purusa mindennek a forr�sa, a legmagasabb vajr�gya �s azt para-vajr�gy�nak nevezik. L�tni fogjuk, hogy ez a purusa-tudatra (ha ezt a sz�t lehet haszn�lni) jellemz� para-vajr�gya csak kajvalya el�r�skor jelenhet meg.

Az a t�ny, hogy a teljes vajr�gya csak a purusa-khj�ti el�r�sekor fejl�dik ki, azt jelenti, hogy az als�bb fokokon ugyan lehet, hogy nincs ragaszkod�s, azonban a ragaszkod�s magvai megmaradnak. Ez azt jelenti, hogy m�g megvan annak lehet�s�ge, hogy a purusa-khj�ti el�r�se el�tt ism�t kifejl�dik a ragaszkod�s, ilyen lehet�s�g nem l�tezik e fokozat el�r�se ut�n. A Bhagavad-Git� j�l ismert szl�k�ja (II. - 59.) ezt a t�nyt j�l fejezi ki: “Az �rz�kek t�rgyai, azonban nem az �z�k fordul el a test �nmegtart�ztat� lak�j�t�l; de m�g az �zek is elfordulnak att�l, aki a legfels�bbet megl�tta”.