*

Hogyan lehet kellemeset �lmodni?

El kell neked mondanom, �des le�nyk�m, hogy tapasztalatlan kir�lyfi koromban �n magam is azt hittem, hogy vannak bizonyos b�v�s szerek, amelyekkel j� �lmokat megid�zni lehet. (Ugyancsak hittem bizonyos var�zslatokban, amelyekkel m�soknak rossz �lmokat lehet k�ldeni.) A fiatal kir�lyfiakn�l ezek az �lmok rendszerint a szerelem k�r�l mozognak, �s gyakran vonatkoznak t�ncosn�k p�rge bok�ira. �lm�ban sokkal jobban l�tja a bok�k �s a l�bak hajladoz�sait az ember, mint napk�zben. An�lk�l hogy az arcokat kellene l�tnia: meg tudja mondani az �lom mennyezet�re rajzolt l�bak form�ir�l, hogy azok fiatal n� lepkek�nnyeds�g�t jelentik-e, vagy pedig �regasszony l�b�t, amelyet olyan neh�z elf�r�szelni, mint tal�n a g�rcs�s f�t.

Hogyan lehet a kellemetes hat�s�, n�ies �lmokat el�id�zni?

Nem a boroskancs� hajtogat�s�val, mint ezt t�n n�melyek gondoln�k.

Nem is a m�rt�ktelen esti t�nccal vagy az �jjeli zen�l�ssel, amikor az ember �lm�ban is, k�nj�ban is tov�bb f�jn� azt a hossz� trombit�t, valamely bez�rt ablak alatt. De m�g az se hoz gy�ny�r�s�ges �lmot, ha az ember a hangszerek any�s�t, a nagyb�g�t �lelgetn�.

Mi sz�ks�ges teh�t a kellemetes �s minden j�val kecsegtet� �lomhoz?

A tiszta, j�zan �letm�d. - Mert m�r a r�gi k�nyvek feljegyz�seib�l tudjuk, hogy azoknak a szent �let� embereknek vannak a legszebb �lmaik, akik �vakodnak b�jt�s napokon a h�sev�st�l, �ltal�ban az er�sen megf�szerezett �telekt�l �s a v�rhev�t� italokt�l. Ezek a tiszta �let� emberek, akik mindig les�t�tt szemmel j�rnak, �ppen �lmaikban pillanthatj�k meg azokat a dolgokat, amelyeknek l�t�s�t�l napk�zben elvonj�k magukat. Ezek a dr�gal�tos lemond�k kapnak �lmaikban mindenf�le olyan jutalmakat, amelyekhez p�ld�ul nem juthat a m�rt�ktelen ember, aki este bend�j�t t�lt�tt k�poszt�val rakta meg. Az �hes gyomorral lefekv� ember nagyon k�nnyen l�thatja mag�t a kir�lyn� �fels�g�t is patakban �llva, ruh�t mosni, ami ugyeb�r el�g jutalom egy k�z�ns�ges haland� r�sz�re?

Azok az emberek sem �lmodhatnak �jszaka kellemetlen dolgot, akik az eb�d ut�ni hortyog�s helyett ink�bb a lit�ni�kat l�togatj�k. A templom hideg k�v�n val� t�rdepl�s, a szentek �s a szent n�k n�ze­get�se, valamint a buzg� �h�tat befoly�ssal van �lmainkra is. Az �h�tatos ember, miut�n meghallgatta �sszekulcsolt k�zzel az utols� harangsz�t is, amely n�dfedele felett elsz�llt: szel�d �lomba mer�l, amelynek nemegyszer az az eredm�nye, hogy egy almaf�r�l �des gy�m�lccsel dob�lja meg az almaszed� menyecske. (Vigy�zni kell a gy�m�lcs�s �lmokn�l azokra az �regasszonyokra, akik di�ver�s szem­pont­j�b�l elk�rik az embert�l s�tap�lc�j�t, �s azt sehogy se akarj�k visszaadni. Sok �lombeli utaz� volt m�r k�nytelen besz�ntetni v�ndorl�s�t, mert v�ndorbotj�t di�ver�s c�lj�ra odaadta egy korosabb n�nek.)

�ltal�ban azt mondj�k, hogy azokat a n�ket, akikre napk�zben a szem�nket se merj�k r�emelni: a szem�rmetes f�rfiak �lmukban jobban megismerhetik, mint azok a szemtelenek, akik mindenf�le kulcslyukakn�l szoktak leskel�dni. Az �lombeli n� haboz�s n�lk�l bevallja �letkor�t is - az�rt rakt�k a r�gi kislutrin annyiszor a 25-t�l 30-ig �r� sz�mokat, mert a n�k nem �regednek tov�bb. Az �lombeli n� s�rva panaszolja el gyermekeit, akik a m�svil�gra mentek, miel�tt apr� l�baikkal kell�en kifutk�rozhat­t�k volna magukat ezen a f�ld�n. Az �lombeli n� m�g szerelmi csal�d�sait is elmondja, ha erre megk�rj�k, pedig err�l a t�m�r�l val�ban nem szeretnek besz�lni a n�k. - De ism�tlem, hogy ezeknek az �lmoknak a megid�z�s�hez felt�tlen�l sz�ks�g van arra, hogy �res gyomorral fek�dj�nk le, mert a megrakott gyomor okoz�ja gyakran annak, hogy az ember nem tud eligazodni �lmain, ak�rmennyire t�ri is rajtuk fej�t.

De m�g egy�b titkaikat is elmondj�k a n�k �lmukban, amelyekr�l hi�ba faggatn�d �ket. Kinyitj�k a sz�jukat, �s megmutogatj�k �sszes hamisfogaikat. (Az ember �gy megtudhatja azt is: vajon kin�tt-e m�r a b�lcsess�gfoga az im�dott n�nek.)

Levetk�zik azokat a d�szruh�ikat, amelyekben mindig esk�v�re, kir�lykoron�z�sra vagy b�lba k�sz�l�d­n�nek, �s megmutatj�k, hogy h�ny g�rcs�t helyeztek el az als�szokny�juk zsin�rj�n (amelyet k�l�n�sen a f�lt�keny f�rjek tartanak sz�mon). Nem restellik bevallani, hogy f�z�j�kben a halcsont m�r nem �d elegend� er�t derekuk megkarcs�s�t�s�hoz, az ac�lp�ntokra is sz�ks�g van. S�t leleplezik azt is, hogy �lt�zk�d�s k�zben az egyik harisnyak�t�j�k elszakadt, �s azt siett�kben egy darab cukorsp�rg�val kellett p�tolni. - �m nem gy�z�m hangs�lyozni, hogy ezeket az �lomk�peket csak azok a f�rfiak vehetik szem�gyre, akik �vakodnak a bort�l, ak�rmint mosolyog is a korcsm�rosn�.

�s hogy v�g�l kedvet szerezz�nk minden �lmod�nak a tiszta �letre val� hajland�s�ghoz, megs�ghatjuk, hogy azokat az aranygy�r�ket, amelyeket a szark�k lopkodnak �ssze szerte a vil�gon: ezeket a szent �let� emberek tal�lj�k meg �lmaikban. - �s ugyancsak �k azok, akik mindig fel�brednek k�nny� �lmukb�l, amikor �jhold van az �gen, hogy a bugyell�risukat kell� id�ben megr�zhass�k az �jhold tisztelet�re. (S. j.)

*

Alma. �r�m �s eg�szs�g.

Az 1756-os r�gi k�nyv szerint: alma (rothadt): vesztes�g. Alma lev�t inni: f�radts�g. Alm�nak a lev�t sz�ni: b�nat. Alm�t elfonnyadtat, valamint egy megrothadtat a f�ldr�l felvenni, �s abb�l j��z�en enni: f�lig elveszettnek hitt �gyed, �ppen ellens�geid miatt j�ra fordul. Alm�t m�snak adni: nagy j� szerencse. Alm�t l�tni: szeret�knek igen j�. Alm�t (�deset) enni: �nmegtart�ztat�s.

A lipcsei r�gi �lmosk�nyv szerint: savany� alm�t enni: magunk csin�lta kellemetlens�g �ll el�tt�nk. �des alm�t enni: �rvendetes esem�ny. Alm�t enni: j� bar�tot szerezni. Alm�t kapni: aj�nd�kban r�szes�lsz. Alm�t szedni: h�tr�ny. Almaf�n l�gni l�tni m�st: nagy atyafis�god lesz. Almaf�r�l alm�t t�pni: valaki �ld�z�be vesz. Alm�t h�mozni: legszebb rem�nyeid sz�tfoszlanak. Alm�t lopni: sz�gyent vallasz. Alm�t (�l�nk pirosat) l�tni: piros �r�m. Fonnyadt alma: betegs�g. �retlen alma: gy�sz. Keser� alma: �vakodj ellens�geid hajsz�j�t�l. Vir�gz� almafa: j� h�r. Almaf�n kivir�gz�st l�tni: �r�m, v�gs�g. Alm�s r�tes: harag. Alm�s lep�ny: hossz� �let. �ton j�r� embern�l: nagy v�ltoz�s.

�lmosk�nyv-et (olvasni). �r�mteljes dolgokat hallasz.

Als�. Als�ruha: betegs�g. Als�szokny�ban j�rni (ha feh�r a szoknya): k�zeli gyermek�ld�s; (ha sz�nes): k�zeli szerelem. Ha f�rfi �lmodik als�szokny�val: n�vad�szatot jelez.

Jegyzeteim szerint: als�ruh�s n� betegs�get jegyez.

Alv�s. �r�m. Nyugtalan alv�s: gond. Alv� embert l�tni: megpirongatnak. Alvaj�r�: vesz�ly.

Aludni (�gyban): j�l�t; (szabadban): zavaros id�k; (h�zon k�v�l): nagy kellemetlens�g. Ha saj�t magunkat l�tjuk alva: �zleteid j�l siker�lnek. M�st aludni l�tni: sok munka. A lipcsei nagy �lmosk�nyv szerint: aludni rusnya emberekkel: betegs�g, gond; sz�p emberrel: f�jdalom; sz�p l�nnyal: j� rem�nys�g. F�rfi alszik le�nnyal: h�tlens�g. Le�ny �lmodja f�rfival mag�t aludni: f�jdalom. H�zast�rssal: csal�di gyarapod�s.

Az 1759-es k�nyv szerint: idegen asszonnyal aludni: betegs�g; �regasszonnyal vagy feles�ggel: szeretet �s figyelem; kedveseddel: irigyeid lesznek; t�bb f�rfi alszik egy�tt: j� bar�ts�g, �lvezet; k�t asszony alszik egy�tt: ismer�s�kkel �sszeveszni; k�t l�ny alszik egy�tt: �r�kk� tart� bar�ts�g. Any�val aludni: bujas�g.

Aludttej. Gazdas�godban nyeres�g.

Aludt v�r. Betegs�g.

Alv�pad. Hanyags�g.

Amerik�ba utazni vagy ott lenni. Szavadat meghallgatj�k a t�bbiek. Amerikai emberrel besz�lni: dics�ret. Amerik�ban lakni: hasznos munka v�r re�d.

Amazont l�tni. Szerencs�tlen h�zass�g.

Ametisztk�. Tolakod�sban lesz r�szed.

�m�t�s. P�nzt nyersz.

Amulett. Kegyes lesz hozz�d sorsod. Nyeres�gben lesz r�szed.

Anan�sz. Csal�d�s. Anan�szt enni: j� kil�t�s. Anan�szt �ltetni: nyeres�g.

Angolorsz�gban lenni. Sok kiad�sod lesz. Angol embert l�tni, s vele besz�lni: keresked�sed­ben szerencse k�s�r.

Angolna. �vakodj a csal�st�l. Angoln�t enni: r�galmaz�nak hitelt ne adj. Angoln�t fogni: kedvteljes mulats�g.

1855-�s szerint: irigyeid vannak.

Angolna ha kics�szik kezedb�l): el�ny�s �zlet. Angoln�t v�zben l�tni: csal�ssal el�rsz valamit.

A lipcsei nagy �lmosk�nyv szerint: angoln�t siklani l�tni: kellemetlen h�r k�zeleg h�zad fel�.

Angoln�t felv�gni: ellens�ged meggy�z.

�nizs. Hossz� �let. Ha b�ba �lmodja: k�zeli munk�ja lesz. M�sn�l: v�ltoz�s az eg�szs�gben. (1856.)

�ngy. Civakod�s a rokonok k�z�tt. �ngyoddal h�lni: sz�gyen, civakod�s. �ngyoddal kocsin utazni rossz id�ben: szerencse, naps�t�sben: titkaid idegenekre b�zod. �ngy es�ben: v�delem a rossz napok ellen. �ngy kiford�tott szokny�ban: farsangot jelez.

Angyal. Szerencs�s szerelem. L�tni: v�ratlan seg�ts�g �s nagy �r�m. Vele besz�lni: ut�latos �s gonosz dolgok v�rnak r�d. Angyall� lenni: aty�dfia meghal.

A lipcsei nagy �lmosk�nyv szerint: angyalt muzsik�lni hallani: gy�gyul�s betegs�gedb�l; angyalt lebegni l�tni: boldog �regs�g; angyalt �gben l�tni: vigasz.

1756-os �lmosk�nyv szerint: angyalt megsz�l�tani: gonosz.

Anya. �desany�t l�tni: aj�nd�kot jelez. �desany�t holtan l�tni (az 1756-os k�nyv szerint): �r�m.

A n�met �lmosk�nyv: hossz� �letet j�sol.

�desanya amit mond: beteljesedik. Any�t (m�s�t) l�tni: sz�nd�kod megval�sul. Any�t (m�s�t) holtan l�tni: v�ratlan viszontl�t�s. Any�val buj�lkodni: nagy b�tors�g. Anyajegy: titkos l�pteid �ber szemek figyelmezik. Any�t ingben l�tni: kedvesed lesz.

Any�s. Jobb, mint a h�re. (1833.)

Apa. Boldog csal�di �let. Saj�t apj�t �lve l�tni: eg�szs�gre vall. Ap�t halva l�tni: b�n �s sz�gyen. Halott ap�t elevenen l�tni: �jdons�got hallasz. Ha tan�csot �d a holt: ugyancsak nagy �jdons�g. Apa, ha megh�zasodik: el�rsz egy hivatalt, amelyre v�gy�dsz. Betegnek l�tni az ap�t: aj�nd�kot v�rhatsz.

Ap�val kar�csony �jszaka tal�lkozni: gyermek�ld�s. R�k hav�ban: n�zd �t r�gi gazdas�gi sz�mad�said, �s takar�koskodj. K�ntorb�jtben: v�gs�g. Adventben: gondoss�g. B�k�ly hav�ban: pinc�d nincs rendben. �jholdn�l: v�ratlan l�togat�. Kedden: utaz�s. H�tf�n: rests�g. Ap�t farsangban t�ncolni l�tni: nagy szerencs�tlens�g.

�polni valakit. Bar�ts�gban lesz j� sorod.

�pol�n�. Rem�nys�g.

Ap�ca. �rizkedj a titkos f�jdalmakt�l. A nagy n�met �lmosk�nyv szerint: titkos b�nat. Az 1855-i k�nyv eljegyz�sed felboml�s�t jelzi. Ap�c�v� lenni: h�tlens�g a szerelemben. Kerner szerint: csal�di perpatvar. Ap�caf�n�kn�t l�tni: nagyrav�gy�s. Ap�caz�rda: k�nnyelm�s�g. Z�rd�ban �lni: elveszett boldogs�g.

Ap�c�val k�ntorb�jtben �lmodni: v�ltoz�s hivatali �ll�sodban. Ap�ca Oroszl�n hav�ban: rem�nytelen szerelem. Ap�cacs�k: hossz� t�l. 1756-os szerint: ap�cacs�k: nagy veszedelmet is jelez. Ap�ca Bak hav�ban: keresztel�, de nem lesz benne �r�med. Ap�ca Sz�z hav�ban: gonosz gerjedelem. Ap�ca sz�rk�l�skor: titkos szerelem.

Ap�t urat l�tni: vend�gs�gbe h�vnak; dorb�zol�sba esel. Ap�tot im�dkozni l�tni: betegs�g, amely elt�vozott rokont �r, aki azonban szerencs�sen t�lesik a betegs�gen. Ap�tot egyh�zi �lt�nyben l�tni: �vakodj �lutakon j�rni, mert r�j�nnek. Ap�tot �ld�s k�zben l�tni: el�rehaladsz p�ly�don.

Ap�s, ha �reg: feles�ged v�ltoz�snak n�z el�be.

Apostolt l�tni: v�lem�nyed r�v�n haszonhoz jutsz.

Apr�d. L�tni: nagy tisztess�gben r�szes�lsz.

Arab. Felvil�gos�tanak egy tisztess�gtelen dologr�l.

�rad�s. Gond. Nagy felindul�s. Betegnek nem j�: eg�szs�gesnek bossz�s�g. �rad�s, mely valakinek a l�ba el�tt folyik; f�lelmed elm�lik. �rad�sb�l kimagasl� hegyet l�tni: szorult helyzetbe ker�lsz.

�rv�znek hely�t l�tni (az 1756-os k�nyv szerint): amit�l f�lsz vala, elm�lik.

�r. �rral sz�rni: vigy�zatlans�g; ne engedd magad el�m�tani.

Arany. Nem mind arany, ami f�nylik. K�ls� csillog�s m�g�tt bels� �rt�ket keress. Aranyat l�tni: csal�s, n�ha kis hasznon. Arannyal dolgozni: k�r. Arany, ha a tied: j�t jelez. Arany kark�t�: kedvesedr�l j� h�r. Aranyhal: �hs�g. (1759.)

De az 1855-�s k�nyv szerint jelez gazdag h�zass�got is.

Aranyruh�t viselni: tisztess�ges dologban lesz r�szed.

Az 1756-os �lmosk�nyv szerint: aranykoszor�: gazdagnak j�, szeg�nynek �rtalmas; aranyat viselni: hasznos dolog; aranyat m�velni: vesztes�g; arany- vagy ez�sted�nyb�l inni: j�; �vegb�l: �rtalmas. Aranyat tal�lni: szerencs�s �r�ks�g. Aranyat �sni: szerencs�d nem ott van, ahol keresed, hanem v�ratlanul j�n. Aranyat kov�csolni: jogtalan cselekedetekre akarnak cs�b�tani. Aranyat elveszteni: elveszted bar�todat. Arany (hamis): vagyonhoz jutsz. Aranyb�ny�t l�tni: hamis �ton szerzett vagyon. Aranyat aj�nd�kba adni: gazdags�g. Aranyat fizetni vagy kiadni: k�ts�gbees�s ut�n �r�m. Aranyat kapni: nyeres�g; tal�lni: szerencse. Arany, ha zsebedben van: igen j�. Aranyl�nc: b�szkes�g. Aranyp�nzt kapni: h�zass�g, lakodalom. Aranym�vessel �lmodni: f�rads�gos foglalkoz�sod lesz. Aranyozni valamit: csalfas�gban lesz r�szed. Arany �s ez�st egy�tt; csal�rds�g.

Arany B�k�ly jegy�ben: betegs�g; a Bik�ban: gy�sz; az Ikrekn�l: j� bar�t elveszt�se; R�kban: l�togat�; Oroszl�nn�l: nyeres�g; Sz�zn�l: v�gs�g; a M�rlegben: b�b�nat; Kosn�l: lop�s; Nyilasban: j� esztend�; Bakban: p�nz; V�z�nt�: k�rt hoz; Halakban: szenved�s.

Szaturnuszn�l: gy�ny�r. Mercurn�l: betegs�g. Marsn�l: l�k�t�s. Jupitern�l: m�mor. Kir�ly nevenapj�n: nagy hivatal. K�ntorb�jtben: ki�br�ndul�s. Szt. Istv�n napj�n: �t. �jholdkor: szerelmesed nem szeret. Teliholdkor: gazdags�g. Holdfogy�sn�l: b�nat. Utols� negyedn�l: meleg id�. Aranycsin�l�s egy r�gi, k�z�pkori hagyom�ny szerint kezd�dik Szent Antal est�j�n, v�gz�dik �jholddal.

A k�l�n�s �lmokb�l: aranytall�rokat zs�kb�l kihullani l�tni, amely zs�kokat egy nagy k�s v�gn� el: elt�kozolt vagyont jelent.

Arat�s. �ld�s. Arat�son lenni: k�v�ns�god k�zeli j�v�ben teljes�l. A r�gi n�met �lmosk�nyv szerint arat�sban r�szt venni testi munk�val: �r�ks�get v�rhatsz. Aratni: nem ismersz sz�ks�get. Arat�kat l�tni: �r�m. Magad aratsz: j� eg�szs�g. Arat�s (ha j�): birtokod n�vekedik. Arat�s (ha rossz): vesztes�g. Arat��nnep: vid�m napok.

�rboc. Eg�szs�g, j�l�t. �rbockos�rban vadlib�kat l�tni: kalandod lesz.

A n�met nagy �lmosk�nyv szerint: boldogs�god el�tt �llsz.

�rbocfa: nagy �r keze seg�t rajtad. �rbocra m�szni; tisztess�g.

Arc. (L�sd �br�zat.)

�rend�s. Rossz v�s�r. �rend�ssal alkudni vagy p�r�lni: vesztes�ged jelenti.

�rny�k. �rny�kodat l�tni: gy�m�lcs�z� munka. Betegnek biztos javul�s. �rny�kban heverni: j� dolog. �rny�kban menni: utaz�s.

�rok. �rtani akarnak.

1756-os k�nyv szerint; �rkon, hol f�lsz d�l�st�l vagy megakad�st�l, j�l �talmehetni sz�non vagy kocsin: el�meneteledet v�rd oly bar�todt�l, akiben nem b�zt�l. �rkot l�tni, �s beesni: megcsalnak, elvesz�tenek. �rkot (tiszt�n l�tni): szerencse. Nagy �rok: akad�ly sz�nd�kaidban. �rkot �sni: esk�v�. �rkon-bokron kereszt�lmenni: r�gen �hajtott v�gyad beteljes�l. �rkot �tugrani: halad�s p�ly�don.

�rpa. F�radoz�sod jutalmat nyer. �rp�t enni: eg�szs�g. �rp�t aratni: hossz� �letkor. �rpaliszt (n�met): szomj�s�g. �rpadara: sorsod jobbra fordul. �rpa�rl�s: civakod�s.

�rpaliszt (az 1855-�s k�nyv szerint): szerencs�s utat is jegyez.

Artics�ka. (Enni.) Hi�baval� �tra m�gy. De jelez gondot is.

�ru. Nagy vagyont szerzel. �rut eladni (a piacon): gondjaid szaporodnak. �rut (k�z alatt) eladni: jelent�keny nyeres�g.

�rulkodni. Sz�gyen. �rul�t elfogni: b�r�s�gn�l lesz dolgod.

�rulni. Valakin seg�teni fogsz.

�rva. Gyermektelen h�zass�gban gyermeket jelez. Gyermekes h�zasokn�l: �r�m. �rvah�z: hivatalba nem v�lasztanak. �rvagyermek: �ns�g. �rvah�zban lenni: seg�ts�g a sz�ks�gben.

�rval�nyhaj: el�menetel hivatalodban. �rval�nyhajat tal�lni: v�letlen �r�m.

�rver�s. Vagyoni vesztes�g. L�tni: f�jdalom vagy �rv�z.

Asszony. Ismer�s: �j gond. �regasszony: szerelmeseknek j�, k�l�nben gyan�s. Sz�vesen l�tott asszony: sz�rakoz�s. Asszonnyal besz�lni: vigy�zz titkos viszonyaidra, mert megb�nod. Hajadonf�vel asszonyt l�tni: hal�l az atyafis�gban.

Kerner Jusztinusz szerint a k�vetkez� �lmok vonatkoznak az asszonyra: fiatal asszonyt meztelen�l l�tni: �jul�s, �nmegtagad�s, k�r; terhes asszonyt l�tni: szomor� �lm�ny; ha egy asszony f�rfiv� v�lik, s egy f�rfi asszonny�: n�tlen ember �lm�ban h�zass�got jelent, h�zasembern�l szerelmesked�st �g�r; asszonyt cs�kolni: nyeres�g; idegen asszonnyal foglalkozni: hal�l; saj�t asszonyoddal lenni: nagy szerencse; m�ly hang� asszonnyal besz�lni: szerelmi j�tszadoz�s, de jelez betegs�get is; im�dkoz� asszony: j� id�j�r�s; asszonnyal j�tszani: alkalom a veszeked�sre; asszonnyal balk�zr�l �lni: harag; asszonnyal mulatni, nevetni: �r�ks�ged meg�t�li a b�r�s�g; sz�p, fiatal asszony: j� eg�szs�g; fiatal, sz�p asszonyt mez�telen testtel, de eltakart fejjel l�tni: el�rhetetlen v�gy; sz�p asszonyt l�tni: szerelmes leszel, de jelez szerencs�t, gazdags�got; asszony, ha megcsal: elv�lsz bar�todt�l; sz�ke asszony: vid�m szerelem; barna asszony: f�lt�kenys�g; v�r�s asszony: �llhatatlan szerelem; fekete asszony: �lland� szerelem; asszony gyerekkel: szerencs�s l�sz csal�dodban; fiatal asszony: kellemes, de nem �lland� szerelem. Asszonyhaj: kincset tal�lsz.

1855-i szerint: s�r� asszony: gy�sz; gy�ny�r� haj� asszony: �r�ks�g; veszeked� asszony: csal�di perpatvar; asszonyruha: gond; asszonyt megverni, r�t cselekedet, att�l ver�st kapni: sz�gyen. Az 1756-os k�nyv szerint: asszonyokkal verekedni: pletyka; asszonyommal halnom: hal�lt jegyez; asszonyommal h�lnom: j� szerencse; asszonyember f�rfiv� v�lik: fondorlatot �s par�znas�got jelez.

Asszony Szaturnusz jegy�ben: b�tors�g, k�zdelem, boldogtalans�g. Jupitern�l: titok. Mercurn�l: p�nzt olvasol, de nem az ersz�nyedbe. �jholdn�l: hal�leset mutatkozik. Teliholdn�l: �lmatlan �jjel. A hold utols� negyed�ben: messzire utazol es�ben. Andr�s napj�n: r�gi eml�kek. �jesztend�kor: �regs�g. Katalin napj�n: d�nomd�nom. Es�s �jszak�n: felejt�s. Szeles �jszak�n: hideglel�s. B�k�lyben: szenved�s. Bika hav�ban: v�ratlan szeretkez�s. Az Ikrekben: gond. A R�kban: l�bf�j�s. Oroszl�nn�l: b�rt�nbe z�rnak. Sz�zn�l: rem�nys�g. M�rleg hav�ban: betegs�g. Kosn�l: f�radts�g. Nyilasban: �r�m. Bak hav�ban: �j szerelem. V�z�nt� hav�ban: a padl�son egerek vannak. (R�gi magyar �lmosk�nyv)

K�ntorb�jtben: h�zass�g. Adventben: �lmatlan �jjel. �tonj�r�n�l: �r�m, de lehet betegs�g is.

Saj�t feljegyz�sek szerint: asszonnyal j�tszani nagy csal�d�s jegye. Feldarabolt asszonyt m�sz�rsz�k sz�gein l�thatni, amely asszony ismer�s�nk volna: szerelmi k�nszenved�s k�pe.

A k�l�n�s �lmokb�l: asszony, aki f�rfi: boldog szerelem. Asszony, aki s�r: j� id�. Gy�szruh�s asszonyok, ha kergetnek �s h�vnak: vesztes�g. Nagyanya, anya, le�ny, ha neved ki�ltozz�k: nagy nyugtalans�g. Vigy�zatlans�g, megfeledkez�s. (S. j.)

�sv�nyt keresni: f�radts�g. �rulni: becsv�gy. �sv�nyvizet inni: gy�gyul�s.

Aszalt szilva. Eg�szs�g.

Jegyez �regembert is.

Asz�bort (inni): harag. Asz�bort eladni: �z�rked�s. Asz�sz�l�: dr�gas�g.

A k�l�n�s �lmokb�l: asz�sz�l� n�i arcon: gy�ny�r.

Asztalt l�tni: �r�m. Asztalt ter�teni: j�l�t. Asztalt leszedni: kiker�l a szerencse. Asztalon �lni: �r�met �rsz. Asztal min�l nagyobb: ann�l nagyobb a j�vedelem, amelyet el�rsz.

Kerner Jusztinusz szerint: asztalhoz �lni: csal�di boldogs�g. Asztalter�t�: csal�s.

Asztalos: Mulats�g. �riemberekkel ker�lsz �ssze. Asztalosinas: �gyess�g. Asztalfi�k: titok. Asztalosmunk�t v�gezni: haszon.

Jegyzeteim szerint: asztalossal, aki m�rt�ket vesz test�nk hossz�r�l, �lmodni: szerencs�s nap el�jele.

Atlasz-ruh�ban j�rni: gazdags�g. Atlaszruha m�son: nagy h�r. Atlaszszalag: h�zelg� bar�tok. Atlasz (t�rk�p): utaz�s. Atlaszt t�pni: rossz j�v�. Atlaszt venni: l�gy takar�kos.

Atya. L�sd: Apa.

Avar. Szerencs�s id�j�r�s.

Avarban j�rni, szomor�nak lenni, �regasszonyt l�tni: gonosz.

Avas. Rosszat jelez.

�ztat�s. R�galom. Kendert �ztatni: b�nbocs�nat.

�zsi�ba menni. Megismerkedsz valakivel, �s szerelmes leszel bel�. �zsiai embert l�tni, �s vele utazni: akad�ly t�rekv�seidben.

*