... az elme olyan kapcsolatban van az aggyal, amilyenben egy programoz� a sz�m�t�g�p�vel. A k�tked�k feltehetik azt a k�rd�st, hogy vajon l�tezik-e b�rmif�le k�zvetlen tapasztalati bizony�t�k ennek al�t�maszt�s�ra. Term�szetesen van, de mint minden tapasztalati bizony�t�kot, ezt is t�bbf�lek�ppen lehet �rtelmezni. Azt, hogy az elme f�ggetlen a fizikai agyt�l �s a testt�l, nagyon j�l p�ld�zz�k a hal�l k�zeli �lm�nyek �s a reinkarn�ci�s eml�kek kutat�sa sor�n t�rt�nt felfedez�sek.

A hal�l k�zeli �lm�nyek testen k�v�li tapasztalatokat jelentenek, amelyek sor�n bizonyos emberek arr�l sz�moltak be, hogy saj�t fizikai test�ket �s az azzal kapcsolatos esem�nyeket k�v�lr�l szeml�lt�k egy �ntudatveszt�ssel j�r� s�lyos betegs�g vagy fizikai trauma sor�n. Ennek tipikus esete az, mikor egy szem�ly mag�hoz t�r a sz�vinfarktus ut�n, �s besz�mol arr�l, hogy egy a test�n k�v�l elhelyezked� pontb�l l�tta az �jra�leszt�s�n f�radoz� k�rh�zi szem�lyzetet. Ilyen esetekben az �ltal�nos orvosi v�lem�ny szerint a bizonyos agyhull�mok �ltal jelzett norm�lis agym�k�d�s gyeng�l, �s a p�ciens elveszti �ntudat�t, ha ugyan a tudat puszt�n az agy egyik megnyilv�nul�sa.

Hab�r a hal�l k�zeli �lm�nyek ter�n v�gzett kutat�sok bizonyos sz�zal�ka megb�zhatatlan, m�gis vannak olyan szem�lyek is, akik minden k�ts�get kiz�r�an hiteles tudom�nyos dokument�ci�val rendelkez� eredm�nyekkel �lltak el�. P�ld�ul Dr. Michael Sabom kardiol�gus, aki az Emory Egyetem Orvosi Kar�nak professzora, ny�ltan k�ts�gbe vonta a hal�l k�zeli �lm�nyek val�dis�g�t, de miut�n tanulm�nyozta �ket, megv�ltoztatta v�lem�ny�t. Egy 25 f�b�l �ll� kontrollcsoportot �ll�tott �ssze tapasztalt sz�vbetegekb�l, akik sz�vrohamokat �ltek �t, de m�g sohasem volt testen k�v�li �lm�ny�k. Sabom megk�rte �ket, hogy besz�ljenek arr�l, hogy milyen volt az, amikor a sz�vrohamot k�vet�en magukhoz t�rtek. K�z�l�k h�szan hib�san �rt�k le a k�rh�zban t�rt�nt kardio-pulmon�ris �jra�leszt�st, h�rman nem teljesen, de hib�tlanul jellemezt�k azt, ketten pedig azt �ll�tott�k, hogy semmit sem tudnak r�la.

A m�sik, 32 betegb�l �ll� csoportot olyan szem�lyek alkott�k, akik el�z�leg testen k�v�li �lm�nyekr�l sz�moltak be. K�z�l�k huszonhatan �ltal�nos vizu�lis jellemz�st adtak hal�l k�zeli kr�zis�kr�l, hatan az orvosok �ltal k�sz�tett feljegyz�seknek megfelel� r�szletekkel szolg�ltak saj�t �jra�leszt�s�kkel kapcsolatban, egy szem�ly besz�mol�ja pedig "kiv�teles pontoss�ggal jellemezte a kardio-pulmon�lis �jra�leszt�s kezdet�t, technik�j�t �s folyamat�t."

A kontrollcsoport tagjai k�z�l senki sem volt k�pes r�szletes besz�mol�t adni az �jra�leszt�s�k sor�n t�rt�nt orvosi beavatkoz�sokr�l, m�g a testen k�v�li �lm�nnyel rendelkez� szem�lyek csoportj�b�l hatan is k�pesek voltak erre, annak ellen�re, hogy az �jra�leszt�s ideje alatt elvileg �ntudatlannak kellett volna lenni�k. Ez �s m�s hasonl� kutat�sok k�sztett�k Sabomot arra, hogy elfogadja a p�ciensek hal�l k�zeli �lm�nyeinek val�dis�g�t. N�h�ny orvos, aki k�ts�gbe vonja a hal�l k�zeli �lm�nyek val�dis�g�t, lehets�gesnek tartja, hogy a p�ciensek f�lig �ntudatukn�l voltak, �s ez�rt tudt�k felid�zni �lm�nyeiket. Viszont Sabom megjegyzi, hogy hab�r n�h�ny p�ciens val�ban f�lig tudatos �llapotban marad az oper�ci� sor�n, besz�mol�ik nem tesznek tan�bizonys�got vizu�lis tudatoss�gr�l, �s r�m�lomszer�ek, ellent�tben a hal�l k�zeli �lm�nyek kimondottan vizu�lis �s kellemes mivolt�val.

M�sok szint�n lehets�gesnek tartj�k, hogy a hal�l k�zeli �lm�nyek egy saj�tos kultur�lis vagy vall�sos h�tt�rnek k�sz�nhet�ek, ami valamik�ppen arra k�szteti a p�cienst, hogy k�pzelet�ben egy hal�l k�zeli �lm�nyt �ljen �t. Megvizsg�lva ezt a lehet�s�get, Sabom sz�mos �rintett szem�llyel besz�lgetett, �s azt tal�lta, hogy a hal�l k�zeli �lm�ny a tal�lomra megk�rdezett hal�l k�zeli �llapotot t�l�l� szem�lyek 40 %-�n�l fordult el�, korra, nemre, fajra, lakhelyre, a csal�di k�z�ss�g m�ret�re, a tanults�g fok�ra, foglalkoz�sra, vall�sos h�tt�rre, templomba j�r�sra, vagy a hal�l k�zeli �lm�nyekkel kapcsolatos el�zetes ismeretekre val� tekintet n�lk�l.

Dr. Russel Noyes �s Dr. Richard Blacher �gy gondolta, hogy a hal�l k�zeli �lm�ny egy pszichol�giai reakci� a k�zelg� hal�l �rz�s�re, az eg� egyfajta k�s�rlete �nmaga v�delm�re az�ltal, hogy a fant�zia sz�rnyal�s�n�l vesz mened�ket. Azonban Sabom bemutatta, hogy ezek az �lm�nyek v�ratlan hal�l k�zeli kr�zisek eset�ben fordultak el�. Egy f�rfi p�ld�ul a k�vetkez�ket mes�lte: "A parkol�n mentem kereszt�l, hogy besz�lljak a kocsimba... Ekkor el�jultam. Nem eml�kszem arra, ahogy a f�ldre zuhantam. A k�vetkez� dolog, amire eml�kszem, az, hogy lebegtem, magasan az aut�k felett. T�nyleg furcsa �rz�s volt �rezni azt, hogy lebegek. Len�ztem, �s tiszt�n l�ttam a saj�t testemet, ahogy 4 vagy 5 ember szaladt fel�. Hallottam �s �rtettem azt, amit mondtak."

Sabom alapos kutat�saira �s a k�l�nf�le elt�r� magyar�zatok �tfog� elemz�seire alapozva ezt a k�vetkeztet�st vonta le az "elme-agy" k�rd�st illet�en: "Ha az emberi �rtelmet t�nyleg k�t alapvet� elem alkotja - az "elme" �s az "agy" -, akkor vajon hogyan lenne k�pes a hal�l k�zeli kr�zis valahogy el�id�zni azt, hogy az elme ideiglenesen elszakadjon az agyt�l j�n�h�ny szem�ly eset�ben? E k�rd�st illet�en saj�t elk�pzel�seim ebbe az ir�nyba hajlanak. A testen k�v�li hipot�zis, �gy t�nik, hogy t�k�letes �sszhangban �ll a k�zn�l lev� adatokkal... Lehets�ges lenne, hogy a fizikai agyt�l elszakad� elme l�nyeg�ben a l�lek, ami tov�bb �l a test v�gs� pusztul�sa ut�n, ahogy azt bizonyos vall�si tanok tartj�k? Ahogy �n l�tom, ez az a legv�gs� k�rd�s, ami a hal�l k�zeli �lm�nyekr�l sz�l� besz�mol�kkal kapcsolatban felmer�lt."

A m�lt �letekkel kapcsolatos besz�mol�k sz�mos esetben pontatlannak �s val�tlannak bizonyultak, de ugyanakkor a komoly kutat�knak siker�lt pontos, hiteles t�rt�netek birtok�ba jutniuk. Egy ilyen kutat� Ian Stevenson Carlson is, a Virginia Egyetem Pszichi�tria Kar�nak professzora. Stevenson nagy alaposs�ggal tanulm�nyozott olyan reinkarn�ci�s eml�keket, amelyekr�l gyermekek sz�moltak be. N�h�ny esetben k�pes volt minden k�ts�get kiz�r�an megbizonyosodni arr�l, amit a gyermek �ll�tott, m�gpedig �gy, hogy alaposan ut�naj�rt azoknak a helysz�neknek �s szem�lyeknek, akikr�l a besz�mol�k sz�ltak, bele�rtve azokat a m�r halott embereket is, akikr�l a gyerekek azt �ll�tott�k, hogy el�z� �let�kben �k voltak azok. Stevenson sz�mos elbesz�l�st gy�jt�tt �ssze �s ellen�rz�tt, mindig nagyon nagy hangs�lyt fektetve arra, hogy kisz�rje a koholm�nyokat.

Vegy�k p�ld�ul egy beng�li vas�ti alkalmazott l�ny�nak, Sukl�nak az eset�t! Mikor eg�szen kicsi volt, egy p�rn�t ringatott karjai k�z�tt, �gy, ahogy egy csecsem�t szok�s, �s Minunak sz�l�totta. �gy viselkedett, mintha Minu a saj�t l�nya lenne, �s Minu apj�r�l, valamint k�t fiv�r�r�l is eml�t�st tett. Sukla �ll�t�sa szerint mindannyian Bhatpar�ban �ltek, �s arra k�rte sz�leit, hogy vigy�k el oda. Sukla apj�nak siker�lt kinyomoznia, hogy �lt Bhatpar�ban egy Mana nev� asszony, aki n�h�ny �vvel azel�tt halt meg, �s egy Minu nev� le�nygyermeket hagyott h�tra. Sukla apja bizonyos lett abban, hogy l�nya el�z�leg mint Mana �lt. Ezt k�vet�en Sukla egy 30 vadidegen emberb�l �ll� csoport tagjai k�z�l k�pes volt kiv�lasztani Mana f�rj�t, any�s�t, s�gor�t �s Minut is. Ezeket �s az egy�b r�szleteket teljes alaposs�ggal megvizsg�lt�k, �s hitelesnek tal�lt�k.

Egy m�sik p�lda, amikor egy amerikai n�t visszavezettek a m�ltba a hipn�zis seg�ts�g�vel. A n�b�l egy sv�d f�ldm�ves szem�lye nyilv�nult meg. Foly�konyan besz�lt sv�d�l, hab�r el�z�leg soha, semmif�le kapcsolata nem volt a sv�d nyelvvel. Sv�d anyanyelv� szem�lyek igazolt�k, hogy kiejt�se hib�tlan, annak ellen�re, hogy a sv�d nyelvben t�bb olyan mag�nhangz� is tal�lhat�, amit egy amerikainak k�l�n�sen neh�z kiejtenie.

Stevenson tanulm�nyai meggy�z� bizony�t�kkal szolg�lnak arr�l, hogy a tudatos �nval� k�pes az egyik fizikai testb�l a m�sikba v�ndorolni. Vagyis amikor a test elpusztul, akkor az agyban t�rolt adatok is megsemmis�lnek, �s nem ismer�nk olyan m�dszert, aminek a seg�ts�g�vel ezek befoly�solhatn�k egy m�sik agy tartalm�t. A legegyszer�bb magyar�zat az, hogy a tudatos �nval� minden k�ts�get kiz�r�lag egy olyan dolog, ami teljesen k�l�n�ll� agy agyt�l.