4.    Vritti-szv�r�pyam it�r�tr�.

4.    ... (az elme) m�dos�t�sai(val), ... azonos�t�s; asszimil�ci�, ... m�shol, egy�b �llapotokban.

4.    Egy�b �llapotokban a l�t� az elme m�dos�t�saival azonosul.

Amikor a csitt�-vrittik nincsenek nirodha �llapot�ban �s dr�st� nincs meg�llapodva a tanulm�nyoz� szvar�p�j�ban, akkor a tanul� asszimin�l�dik azzal a k�l�nleges vrittivel, amely pillanatnyilag �ppen elfoglalja a tudatmezej�t. Egy hasonlat tal�n seg�teni fogja a tanul�t abban, hogy az elme �talakul�s�val meg�rtse a tudat ezen asszimil�ci�j�t. K�pzeljen el egy tiszta v�zzel teli tart�lyba felf�ggesztett vil�g�t� villany�g�t. Ha a vizet valamilyen mechanikai eszk�zzel hevesen megkeverj�k, akkor az �g� k�r�l mindenf�le h�romdimenzi�s mint�zat j�n l�tre, az �g� ezeket a mint�zatokat vil�g�tja meg �s azok pillanatr�l pillanatra v�ltoznak. Azonban mit lehet mag�r�l az �g�r�l mondani? Az elt�nik a szem el�l, mivel az eg�sz kisug�rzott f�ny asszimil�l�dik, vagy  elv�sz a k�rnyez� v�zben. Most k�pzelje el, hogy a v�z kever�se fokozatosan lelassul, eg�szen addig, am�g a v�z t�k�letesen megnyugszik. Ahogyan a h�romdimenzi�s mint�zatok fokozatosan el�lnek, a villany�g� fokozatosan ism�t l�that�v� v�lik �s amint a v�z ism�t teljesen megnyugodott, m�r csak az �g� l�that�. Ez a hasonlat igen durva m�don illusztr�lja mind a puzus� tudat�nak azonosul�s�t az elme m�dos�t�s�val, mind azt, hogyan �ll vissza a m�dos�tatlan �llapot�ba, amint az elme megnyugszik. Az elme, vagy az Isv�r�-pr�nidh�n� �ltal kifejl�d�tt p�r�-v�jr�gy� (legmagasabb v�gytalans�g) �ltal, vagy a sz�m�dhi gyakorl�s�val nyugathat� meg. Az eredm�ny mindk�t esetben ugyanaz - vagyis a megvil�gosod�s - �s a felszabadul�s.

Ez a sz�tra, ugyan�gy, mint az el�z�, csak �ltal�nosan kell v�laszoljon arra a k�rd�sre, ‘mi t�rt�nik purus�val, amikor nincs saj�t szv�rup�j�ban meg�llapodva?’ Teljes jelent�s�g�t csak az eg�sz k�nyv alapos �ttanulm�nyoz�sa ut�n lehet meg�rteni �s ugyan�gy csak akkor lehet a t�rgy k�l�nb�z� aszpektusait megfelel�en meg�rteni.