Jslsok : Vojt Pter Asztrolgia tanulmnyaibl |
Vojt Pter Asztrolgia tanulmnyaibl
2007.10.20. 21:37
Terminolgia
(A legfontosabb asztrolgiai kifejezsek ismertetse a teljessg ignye nlkl)
Afflikci (Szerencstlensg, sorscsaps)
Vagy egy nehz aspektusra (pl. kvadrt, vagy oppozci) vagy egy plantnak egy olyan jegyben val elhelyezkedsre utal (pl. Mars a Halakban), amely jeggyel az adott planta nem harmonizl, vagy egy rt plantval val kapcsolatot jell.
Ascendens
A zodikus azon pontja, amely a szlets idejn a keleti horizonton felkelõben volt. Azonos az elsõ hz cscsval s az ember szemlyisgt, jellemt mutatja meg, s azt, hogyan viszonyul a vilghoz.
Aspektusok
Kt planta kztti szgkapcsolatot jelent. A fõ aspektusok a konjunkci, a trigon, a szextil, a kvadrt s az oppozci. Ezeken kvl vannak kzbeesõ kisebb aspektusok is. Az elsõ hrom aspektus jtkony, vagy segtõ, az utols kettõ pedig nehz fnyszgkapcsolat. Br a nehezebb aspektusok betlthetik a nevelõ szerepet is, segtenek a tanulsban s a fejlõdsben.
sztrolgia
Jelentse: asztro = csillag, logo = sz, beszd (grg). Az gitestek helyzete s a fldi let kztti sszefggsek tanulmnyozsa.
sztrometria
Az gitestek helyzetnek s a fldrõl ltsz mozgsnak meghatrozsa.
sztronmia
Csillagszat
tszelt jegy
Egy olyan jegy, amely kt szomszdos hzcscs kz esik, de egyik hzcscs sincs az adott jegyben.
rtalmas
Ez egy terminus, amely olyan plantkra s aspektusokra utal, amelyek rtanak, ilyen pl. a Szaturnusz s a Mars. Ez a kt bolyg kpviseli az „Infortuna Major”-t, azaz a nagy szerencstlensget, mg az Urnusz, a Neptunusz s a Plt az „Infortuna Minor”-t, vagy a kis szerencstlensget.
Campanus
XIII. sz.-i matematikus s asztrolgus. Nevhez fûzõdik a Campanus hzrendszer kidolgozsa.
Cselekvs hzai
Msodik, hatodik tizedik hzak. A Fld jegyekkel kapcsolatosak.
Cscsok
Azok a vonalak, amelyek a hzakat, vagy a jegyeket egymstl elvlasztjk. Amikor jegyekrõl van sz, egy olyan tmeneti terletet jell, ahol mindkt jegy hatssal van az egynre.
Dekdok, dekantusok
A jegyek tz fokonknti felosztst jellik, melyek egymstl csak kis mrtkben klnbznek, annak megfelelõen, hogy mi az adott dekd uralkodja.
Descendens
A horoszkp azon pontja, amely az Ascendenssel szemben ll, azaz az Ekliptika lenyugv foka a nyugati horizonton, az egyn szletsnek pillanatban. A VII. hz cscsa. A hzassgra, a trskapcsolatokra, az emberek kztti klcsnhatsra utal.
Efemeridk
Az asztrolgus munkjt segitõ tblzatok, melyek szlessgi krnknt a klnbzõ csillagidõkhz tartoz bolyg s hzsarok pozicikat tartalmazzk.
Egyenltõ
Kpzeletbeli vonal a fld felsznn, amely a fldet kt egyenlõ - szaki s dli -flgmbre osztja.
Ekliptika
A Nap plyaskja.
Elekci
Kedvezõ pillanatok keresse.
Elevci
Asztrolgiai meghatrozsa: az adott bolyg tvolsga a horizonthoz kpest, azaz a magassga. Az MC-hez legkzelebb esõ bolyg elevlt (emelt).
Elemek
Tûz, fld, levegõ, vz.
Egyenlõ hzak rendszere
Az ltalnosan leginkbb elfogadott rendszer az elsõ hzzal, azaz az Ascendenssel kezdõdik s a tbbi tizenegy hzat egysgesen 30 fokra osztja fel. Az M - hzrendszer az gbolt kzepn (MC) kezdõdik, ez a tizedik hz cscsa, s a tbbi tizenegy hzat egysgesen 30 fokra osztja fel. Ismert mg a Vehlow rendszer, stb...
Egyszerû horoszkp
Ez egy olyan horoszkp, amely elsõ hza a Kosba esik. Leginkbb akkor hasznljk, amikor a szlets ideje (rja, perce) gy az Ascendens nem ismert.
Ekliptika
A Nap ltszlagos tja , amit akkor tenne meg, ha a Fld krl keringene.
Felkelõ jegy
Az a jegy, amelyben az Ascendens tartzkodik.
Felszll holdcsompont (a Srkny feje)
Az a pont, ahol a planta plyja metszi az ekliptikjt. Jupiter jellegû.
Frfias jegyek.
A tûz- s a levegõ jegyek, melyeket agresszvnak, nha pozitvnak neveznek.
Fix-jegyek
A Bika, az Oroszln, a Skorpi s a Vzntõ. Ezeket a jegyeket fix s stabil rzelmek jellemzik.
Fld-jegyek
A Bika, a Szûz s a Bak. Ezek a jegyek „fldi” jellemzõkkel brnak, mint pl. a stabilits, a felelõssgtudat s a gyakorlatiassg.
Hanyatl (hzak)
A harmadik, a hatodik, a kilencedik s a tizenkettedik hzak. Ezek a hzak a vltoz jegyekkel s a vltoz tulajdonsgokkal llnak kapcsolatban.
Harmonikus aspektusok
Konjunkci, szextil s a trigon. Knnyû aspektusoknak is nevezik õket.
Hz
A zodikus egy matematikailag meghatrozott rsze, amely az let egy adott terletre utal.
Hzcscs
A hzcscs hatrozza meg a hzak kztti vlasztvonalat a zodikus krn. Amikor egy plantrl azt mondjk, hogy egy hz cscsn ll, akkor az ezen a vlasztvonalon ll s hatsa mindkt hzra kiterjed, de a hzcscson hat a bolyg a legerõsebben.
Immum Coeli (IC)
Az gbolt alja. Az egyenlõtlen hzak rendszerben a negyedik hz cscsa. A csaldi kapcsolatokat s az otthoni letet reprezentlja.
Jegyek
A zodikus tizenkt egyenlõ rszre osztsa, amelyek neveiket a rjuk jellemzõ csillagkonstellcikrl kaptk.
Jtkony
Azokra a plantkra s aspektuspkra utal, amelyek pozitv hatsak. Hagyomnyosan a Jupitert s a Vnuszt nevezik a kt fõ jtevõnek. Br a Napot, Holdat s a Merkrt is jtkony bolygknak tartjk. A fnyszgek kzl ide tartozik a szextil, a szemiszextil, a trigon, esetleg egyes konstellcikban a konjunkci is.
Kapcsolatok hzai
A 3, VII, 11. hzak a levegõ jegyekkel llnak kapcsolatban.
Kardinlis jegyek
A Kos, a Rk, a Mrleg s a Bak. Ezek a jegyek a zodikus kardinlis pontjaira esnek. Az elsõ ilyen jegy a Kos, helye a „Vernal Equinox”, (vagy a Tavasz pont, vagy a zodikus kezdete). Ezek a jegyek a cselekvsre, a kezdetekre utalnak. Kapcsolatba hozhatk a kezdemnyezssel s a dinamikus cselekedetekkel.
Kelet - pont
Ez az a pont, amely a keleti horizonton kel fel, s a Fld Egyenltõjt metszi. ltalban a trsas kapcsolatok elemzse sorn van jelentõsge.
Kritikus pontok
A Kos, a Rk, a Mrleg, s a Bak 13. s 26. foka. A Bika, az Oroszln, a Skorpi s a Vzntõ 9. s 21. foka. Az Ikrek, a Szûz, a Nyilas s a Halak 4. s 17. foka. A kritikus pontok meghatrozsa a hinduktl szrmazik. Olyan rzkeny pontnak tartjk õket, amelyek fokozzk a jegy erejt.
Koch
Dr Walter Koch nmet asztrolgus a Koch hzrendszer megalkotja. (Szletsi hely szerinti hzrendszer).
Konjunkci
Kt szg, vagy planta orbiszon bell egyttll.
Knnyû aspektus
Olyan harmonikus aspektusok, mint pl. a trigon s a szextil (olykor a konjunkci is).
Kvetõ hzak
A 2, 5, 8, 11. hzak. A fix jegyekkel kapcsolatosak.
Leszll holdcsompont (A Srkny farka)
A felszll holdcsomponttal ellenttesen helyezkedik el a horoszkpban. Szaturnusz jellegû.
Levegõ-jegyek
A Vzntõ, az Ikrek, a Mrleg. Ezek a jegyek a levegõvel llnak kapcsolatban. A levegõ-jegyek a kommunikcival s az intellektussal kapcsolhatk ssze.
Medium Coeli ( Med Coeli, MC)
Az gbolt kzepe, a horoszkp felsõ rszn tallhat, az egyenlõtlen hzak rendszerben a X.-hz cscsa. A karrierre, a kzssgi clokra, s a felettesekhez val viszonyra utal.
Megprbltatsok hzai
A negyedik, nyolcadik, tizenkettedik hzak. A vz-jegyekkel kapcsolatosak.
Nagy jtevõ
A Jupiter. „Fortuna Major”. A legnagyobb szerencst jelentheti.
Nagy szerencstlensg
A Szaturnusz. „Infortuna Major” Az ember letben bekvetkezõ rossz dolgok okozjnak tartjk. A „kszb õre” gyben a karmikus letfeladatok bolygja is.
Napjegy
Az a jegy, amire a legtbb ember gy utal, hogy Ikrek, Nyilas, stb... jegyben szletett, illetve amelyben a Nap az egyn szletse napjn tartzkodott. A szemlyisg ltalnostott jellemzst adja.
Nehz aspektusok
Diszharmonikus aspektusok, a kvadrt s az oppozci. Olyan aspektusokat jellnek, mikor az energik nemigen tmogatak.
Nõies jegyek
A fld s a vz-jegyek. A nõies sz a fogkonysgra utal, s nem a szexulis megklnbztetst jelenti.
Oppozci
A bolygk egymssal szemben 180 fokra llnak. Nehzsget, disszonancit jelent.
Orbis
A pontos s az aktulis fnyszg kztti klnbsget jelli, amely hatron bell a fnyszg mg kifejti a hatst.
Placidus
Placidus de Tito XVII. sz.-i spanyol herceg volt. Õ alkotta meg a rla elnevezett hzrendszert. Ez ma is a leggyakrabban hasznlt hzrendszer.
Plantk
A grg „plantk, vagy a vndorok”. Vonatkozik brmilyen gitestre, amely a Fldrõl nzve mozgsban van.
Progresszik
Az elõrehalad plantkra s hzcscsokra vonatkozik a szlets idejtõl szmtva egy kvetkezõ meghatrozott idõpontig. Az let minden ve egy napot jelent. (szekunder)
Quadrat
Kilencven fokos fnyszgkapcsolat. Nehzsgeket, disszonancit jelent.
Regiomontnusz
XV. sz-i nmet asztrolgus, a rla elnevezett hzrendszer megalkotja.
Retrogrd (htrl) mozgs
Ltszlagos htrl mozgs, az egyn letben ltalban nehzsgekre utal.
Sarokhzak
Az I., IV., VII., X. hzak. Ezek a hzak a kardinlis jegyekkel s a kardinlis tulajdonsgokkal llnak kapcsolatban.
Sarokpontok
A horoszkp sarkalatos pontjaira utal, amelyek az Ascendens, azaz a felkelõ jegy, az ezzel szemben ll Descendens, az MC, azaz az gbolt kzepe, s az ezzel szemben ll IC.
Szerencsepont
Az asztrolgusok ltal leggyakrabban hasznlt arab pont. A Nap helyzete- az Ascendens s a Hold tvolsga (fokokban). Szerencss helyzetekre, krlmnyekre utal.
Szextil
Hatvan fokos fnyszg, pozitv, segtõ aspektus.
Sziderikus idõ
Az llcsillagok kztti tvolsg idõben kifejezve. (Nem az ra szerinti idõre utal).
Sziderikus zodikus
Olyan zodikus, amely a csillagok helyzetn s nem a „Vernal Equinoxon” alapul. A keleti, hindu, verda asztrolgia hasznlja.
Tranzit
Egy adott nap (aktulis konstellci) s a szletsi horoszkp bolygllsai kztti aspektusokat jelenti.
Trigon
Szzhsz fokos fnyszgkapcsolat. Segtõ, pozitv aspektus.
Trpikus zodikus
A Nap tjt nyomon kvetõ zodikus. A Kos elsõ foka, a „Vernal Equinox”-nak felel meg, s nem az aktulis csillag helyzeteknek. Filozfikus zodikusnak is nevezik.
Tûz-jegyek
A Kos, az Oroszln s a Nyilas. Ezeket a jegyeket tzesnek, szenvedlyesnek s spontnnak tartjk.
Vltoz jegyek
Az Ikrek, a Szûz, a Nyilas s a Halak. E jegyek az alkalmazkodssal s a rugalmassggal llnak kapcsolatban.
Vertex
A zodikus nyugati feln tallhat pont a Prime Vertical s az ekliptika metszspontja. Nha a sors s a vgyak beteljesedsre utal.
Vizjegyek
A Rk, a Skorpi s a Halak. Fogkonysgra, rzkenysgre, rzelmekre utalnak.
Zodikus
A grg „zodiakos” szbl szrmazik. Jelentse: az llatok kre (csoportja).
|