B

Bab. H�zi j�l�t.

1756-os k�nyv szerint: babot enni: betegs�g. Babot t�rni: minden akad�lyon kereszt�lm�gy.

Kerner szerint: babot szedni: rossz j�v�. Babot �ltetni: j�vedelem. Babot f�zni: szeg�nynek j�, gazdagnak: szeg�nys�g.

Jegyzeteim szerint: babbal �lmodni k�l�n�s k�v�ns�g, amelyet nappal sz�gyelln�l.

Babonas�g. Neveletlen emberekkel lesz dolgod.

Baba. Fiataloknak: sz�rakoz�s; feln�tteknek: harag; �regeknek: b�nat, szomor�s�g. Bab�val j�tszani: szerelmesek k�z�tt n�zetelt�r�s. Babaj�t�k: csal�d�s. Babaszoba: sok gyerek. Bab�t kis gyermeknek aj�nd�kozni: szerelem. Bab�t feln�ttnek adni: rossz jel. Babat�nd�r: szemf�nyveszt�s.

B�ba. �rizd titkodat.

Kerner Jusztinusz szerint: b�b�t l�tni: szerencse �ll el�tted. B�b�val besz�lni: furfang �s titok nyom�ra j�ssz.

1756-os k�nyv szerint: asszonynak, ki nem terhes: betegs�g. B�ba Sz�z hav�ban: le�nynak nem j�.

B�b��rt menni: veszeked�s. B�ba gyermekkel: keresztel�.

A k�l�n�s �lmokb�l: b�ba, aki szam�rh�ton j�n, vizet hoz, k�s� �jjel csenget a kapun, kakas­kukor�kol�s el�tt t�vozik: gyermekhal�l. B�ba, aki szekr�nyb�l vagy m�s rejtekhelyr�l l�p el�: gyermeket jegyez. H�vatlan b�ba: betegs�g.

Bab�r. �sszevesz�s. Bab�rt l�tni: kellemes eml�k. Bab�rlev�l: �j ismerets�g fiatal n�vel. Bab�rvir�g: v�gyaid teljes�lnek. Bab�rkoszor�: �nnep�ly.

Bab�rkoszor� (ha nem form�s koszor�): gazdag asszony.

B�csi. Csal�di civakod�s.

B�dog. Becsm�relnek. B�dogot l�tni: t�pl�l�khoz jutsz. B�dog (feh�r): p�nzvesztes�g. B�dogmunka: vesz�lyes v�llalat. B�doged�ny: betegs�g.

Badars�got �lmodni: szerencse.

Bagaria. Hideg id�. Bagariacsizma: boldogs�g. �tonj�r�n�l: korcsma.

Baglya (sz�na vagy szalma). Rossz id�. Bagly�t l�tni: dolgod szaporodik.

Bagoly (ki�ltani hallani). Harag �s betegs�g. Baglyot �jjel huhogni hallani: d�gv�sz. Baglyot fogni: szemreh�ny�s. Baglyot l�tni: meglopnak.

Kerner Jusztinusz szerint: bagoly a k�vetkez� intelemre tan�t: ne csin�lj �jszak�db�l nappalt. Az 1756-os k�nyv szerint: baglyot l�tni: hossz� �r�m. Szent Istv�n hav�ban bagolyhuhog�st hallani: h�rt jelez. Esetleg: lev�l rossz h�rrel. �szi k�ntorb�jtben: hossz� �sz.

K�l�n�s �lmokb�l: bagollyal h�lni, �s vele h�zas�letet �lni: hossz� �let jegye. Bagolyfi�k�t t�pl�lni: gonosz. Bagolyf�szekben lenni, �s egeret enni: v�ltoz�s.

Bagz�s. Vad�sznak szerencse, m�snak k�r �s sz�gyen. Az �sszes �lmosk�nyvek szerint bagzani: sz�gyen.

B�gyadts�g. Inger�lts�g, veszeked�s. B�gyadt n�t l�tni: kedves vend�ged lesz. B�gyadt f�rfi: elhagyotts�g.

Baj. �r�met jelez. Bajban lenni: nemsok�ra megk�nnyebb�lsz. Bajt h�ton vinni: gonosz. Bajt sz�val vinni: harag.

Bajusz. L�tni: pirongat�s. Bajusz: eg�szs�g. Bajusz kunkorodik: szerencse a szerelemben. Bajusz (ha asszony �lmodja): f�rje szereti; (ha le�ny): k�zeli h�zass�g, (terhes n�): fia lesz.

1855-�s k�nyv szerint: bajusz: m�l� �r�m. Jutalom. A lipcsei �lmosk�nyv szerint bajuszos asszony: r�m�let, iszonyat. Sz�rke bajusz: hi� �r�m. Bajuszt viselni: nagy tisztelet. Bajuszpedr�: hisz�kenys�g.

A k�l�n�s �lmokb�l: bajusz a mellen �s egy�b testr�szen: k�zelg� betegs�g.

Bak. L�tni: ostobas�got k�vetsz el. �klez� bak: k�nnyelm�s�g. Szalad� bak: akad�ly. Bakot l�ni: gazdags�g v�r re�d. Bak, ha szarvaival fel�d k�zeledik: megpr�b�lnak megijeszteni. Bakot legelni l�tni: ellens�get tal�lsz.

1756-os k�nyv szerint: bak: dolgod szaporodik.

Baka. Kellemetlens�g. Bak�k: dr�gas�g.

Bakar. (Sz�l�.) Eg�szs�g.

Bakonyban j�rni. „S�gorn�d f�rjhez megy.” (1833.) Bakonyban t�zet rakni: t�ml�c.

Bakancs. Enyh�l�s. Bakancsos katona: honv�gy.

Bak�. L�tni: kellemetlens�g, z�logol�s.

Bal. J� eg�szs�g. Balra mutatni: neh�zs�g.

B�l (b�lba menni). Sz�rakoz�st tal�lsz. B�lt l�tni: eljegyz�s. B�lban t�ncolni: k�zeli k�zfog�. B�li ruha: betegs�g.

Baletth�lgy. Felesleges kiad�s. Balettet l�tni: csal�d�s. Balettben t�ncolni: szerencs�s utaz�s.

Balta. L�gy �vatos. Betegs�g. P�sztorn�l: k�r, m�sn�l: v�ltoz�s.

Balzsam. Betegnek hamarosan gy�gyul�s. M�snak: j� j�v�. Balzsamillat: tev�kenys�g.

Bambusz. Veszedelem.

Bandzsa embert l�tni: f�lre�rt�s, gy�l�let.

1756-os szerint: kac�rs�g.

Bank�. Nagy �r�met el�rni. Szerencs�s v�llalkoz�s. Bank�t gy�rtani: gonoszs�g. Bank�t tal�lni: szerencse. Bank�t (sokat) l�tni: hi�s�g. Bank�, ha �j: szeg�nys�g; ha piszkos, rongyos: �r�ks�g.

1855-�s k�nyv szerint: bank�: nagy vesztes�g.

B�nkol�dni. Haszontalans�g. B�nkol�dni �lm�ban: �r�m. B�nkol�dni, �s nem tudni, mi�rt: gonosz.

Jegyzeteim szerint: b�natos, de n�vtelen�l b�natos �lom ut�n sz�p id� �s eg�szs�g j�n. Valamely ismer�s asszony miatt b�natosnak lenni: �r�m; ismeretlen�rt: betegs�g.

A k�l�n�s �lmokb�l: b�nkol�d�sban ruh�nkat, cip�nket elvesz�teni, hidegs�get �rezni, fekete erd�be t�vedni, �s ott b�s �llatokkal tal�lkozni: j�. (S. j.)

Banya: Bossz�s�g.

B�nya. Betegs�g. Veszeked�s. Civ�d�s. B�ny�ban lenni: �vakodj nagy szerencs�tlens�gt�l. B�nyav�llalkoz�s: szerencse.

B�ny�sz. Kincset tal�lsz. B�ny�sz k�t�nnyel: v�ratlan l�togat�s. B�ny�szl�mp�s: bor�s id�.

A lipcsei �lmosk�nyv szerint b�nya (arany): betegs�g; (ez�st): h�tlens�g.

Barangol�s. Z�rzavar a h�zn�l. �jjeli barangol�s: utaz�st jelent, amely �t nem lesz szerencs�s. Barangol�s h�ztet�k�n: gonosz. Barangol�s foly�parton: megl�tod kedvesedet. Barangol�s �sszel: betegs�g. Barangol�s mez�telen�l: hal�l. Barangol�s mez�tl�b: keresel valakit, de nem tal�lod. �tonj�r�n�l: jegyzi, hogy sok�ig ker�l otthon�ba.

Barack. �r�m �s szerencse. Barackot enni: rosszull�t el�tt �llasz. Barackfa: h�zass�g.

A lipcsei �lmosk�nyv szerint: s�rgabarack: betegs�g; �szi: �r�m. Barackmag: kem�ny munka.

Jegyzeteim szerint: sok barack, amelyet nagyon k�v�nunk: betegs�g, h�ny�s.

B�r�ny. J� bar�ts�g. Feh�r b�r�ny: boldogs�g h�zass�godban. B�r�nyt meg�lni: kegyetlens�g. �s ijedts�g.

1855-�s k�nyv szerint: b�r�ny legel�n: j�l�t. J�zsef napj�n b�r�nnyal �lmodni: j� esztend�. H�sv�ti b�r�ny: r�vid tavasz. Sz�l.

Bar�t. Bar�tod l�tni, �s vele lenni: b�b�nat. Bar�todt�l elv�lni: f�jdalmas h�r.

1756-os k�nyv szerint: bar�taidat l�tni: nagy b�nat. Kerner Jusztinusz szerint: bar�t jelzi, hogy gy�szod v�ratlanul v�get �r. Bar�t, ha �lmodban ismeretlenn� v�lik: civakod�s.

Bar�tn�. Gy�sz. Biztos szomor�s�g.

Bar�tot (papot) l�tni: h�r �s becs�let. Bar�ttal v�letlen�l tal�lkozni: v�ratlan esem�nyt l�tsz. Bar�ttal h�lni: b� sz�ret.

1855-�s k�nyv szerint bar�tot l�tni: j� t�rsas�gba ker�lsz; bar�t es� ut�n: szerencs�tlens�g; bar�tcsuha: titkol�dz�s; bar�truh�ban lenni: rossz. Bar�t Katalin napj�n: lakom�t jelez. J�zsef napj�n: gyenge term�st. Bar�t farsangban: a v�g �let v�g�t jelzi. Bar�t, ha gy�ntat adventben: rossz id�.

Bar�zda. Gazdas�godban nyeres�g. Bar�zda homlokodon: b�k�tlen id�k. Bar�zda jelez temet�st is.

B�rd. Nagy �rral besz�lsz. B�rdcsap�s: b�nt�ny.

Bark�t l�tni: j�tszi �r�mben lesz r�szed.

H�sv�ti barka jegyez �regembern�l ifj� szerelmet.

Barlang. Titkok felder�t�se. Benne lakni �s kik�lt�zni: j�l �rizd titkodat. Barlang, ha m�ly: nagy titok.

Barnulni. Gyal�zatban lesz r�szed.

Erre az �lomra vonatkoz�lag meg kell jegyezni, hogy a ritk�bb �lmok k�z�l val�. K�l�n�sen szokatlan, hogy az ember saj�t test�t fokozatosan barnulni, feketedni l�tja. Nagy betegs�g jegye. Egy asszonyt, aki feh�r volt, megbarnulva l�tni: jegyez tehetetlen k�v�ns�got. Barnul� �gboltozat fej�nk felett: utaz�s jele. Ismer�s�nk, ha megbarnul: elt�volodik. (Saj�t jegyzet.)

B�r�val enni: kit�ntet�s. L�tni: gy�l�let; asszonynak szomorkod�s. B�r�: gond. B�r�val besz�lni: szeg�nynek: nagy dicsekv�s; �rnak: dorb�zol�s.

Barom. Nyeres�g. Barmot venni: �r�m. Barmot le�lni l�tni: veszeked�s. �szt�v�r barom: rossz esztend�. K�v�r barom: gazdag �v. Barmot hajtani: �r�m. Barmot hegyen l�tni: semmire se j�; v�lgyben l�tni: j� bev�s�rl�s. Barmot enni: gy�l�let. K�l�nf�le barmot egy csord�ban l�tni: b� esztend�. Barmot b�gni hallani: a gazd�nak vesz�ly, m�snak id�v�ltoz�st jegyez. Barmot z�ld mez�n l�tni: szerencse, nyeres�g. Barom (csord�ban): j�l�t. Baromist�ll�: lak�s­v�ltoztat�s. Baromdoktor: falun k�r; v�rosban: �js�g. Baromist�ll�t n�zni: j� �letm�d. Barmot verni: f�rads�gos munka. Barmot lopni: cserebere. Baromv�s�r: v�ratlan �r�met jelez.

1756-os �lmosk�nyv szerint: barmot lopni: nagy tisztess�g. Barmot �klelni l�tni: visz�lykod�s. Barmot verni: �r�m.

Andr�s napj�n �szt�v�r barmot l�tni: hossz�, hideg t�l. J�zsef napj�n: lass� tavaszod�st jelez. Szent Istv�n napj�n barmot eladni: szeg�nys�get mutat. Adventben barommal h�lni: h�bor�. Kiskar�csonykor baromist�ll�ban aludni: gyermek�ld�s. Tavasszal asszonynak barmokat l�tni a v�zben: szerelmesked�st jegyez. Barmokat felh�kben l�tni: meglopnak a t�len. �jholdkor: id�v�ltoz�s.

Baromfi. H�zigond. De jelez j�vedelemgyarapod�st is. Baromfiv�s�r: t�zv�sz.

Barom�ter. Rossz h�r.

B�rsony. �rhatn�ms�g. B�rsonyzubbony: rossz sz�rakoz�s. B�rsonyruh�t venni: sz�gyen; aj�nd�kozni: �r�m. B�rsonyruh�t varrni: j� kereset. B�rsonyszoknya: kev�lys�g, amelynek szomor�s�g a v�ge. B�rsonysz�nt l�tni: betegs�g.

B�stya. L�tni: v�delem szerelmi viszonyodban. �p�teni: katon�nak dics�s�g, m�snak vagyon. Ostromolni: hazugs�g. M�szni: vit�zs�g.

1756-os k�nyvben b�stya �rul�st is jelent. Hold utols� negyed�ben: veszedelem a v�rosnak.

Batonyai embert l�tni: �r�m; vele besz�lni: nagy mulats�g. (R�gi magyar �lmosk�nyv.)

B�tors�gr�l �lmodni: h�siesked�s.

B�ty�dat l�tni: f�radts�got jelent; b�ty�ddal besz�lni: p�rtfog�s; b�ty�ddal p�r�lni: sz�gyen; b�ty�ddal cs�kol�dzni (n�n�l): hazugs�g.

Batyu. Neh�z �t.

Bazsar�zsa. Szerencse a szerelemben.

Baziliszk-szemet l�tni. Szerencs�tlens�g.

Bazsalikum. Szomor�s�g.

Be�ztatni. �j v�llalkoz�st kezdeni.

Be�gyazni (f�zel�ket): �ld�s.

Befogva lenni. Harag.

Be�getni valamit: �vatoss�g.

Becsin�ltat enni: nyeres�g, k�nnyebbs�g.

Becsavarni valamit: kis kellemetlens�g.

B�csbe menni. Gond.

Becsomagolni. Szomor�s�g.

Becs�s. J�.

Bedagad valami: szomor�s�got jelez.

Bed�lni l�tni h�zat: megsemmis�lt rem�nyek.

Befalazni. Kellemetlen dolgot v�gezni.

Befagyni l�tni valamit: �r�m.

Bef�rni valamit: hivatalt jelent.

B�get�s. J�kedv.

Beh�zni valamit: nagy b�tors�g.

Beh�teni valamit: siker.

B�ka.

A lipcsei nagy �lmosk�nyv szerint: b�k�t �nekelni hallani vagy meg�lni: kedved elromlik; b�k�t kuruttyol­ni hallani: kellemes nap v�r r�d; b�k�t l�tni: el�rulnak; b�k�t valami alatt tal�lni: szerencse; b�k�t agyon�tni: nagy m�lt�s�g; b�ka, ha r�d m�szik: betegs�g. Az 1756-os �lmosk�nyv szerint: b�k�t l�tni: �rultat�s, h�bor�s�g; b�k�t lelni valami alatt: j� szerencse, tisztess�g; b�k�t �lni: nagy m�lt�s�god leszen. Az 1856-os �lmosk�nyv szerint: b�ka: nagy bev�tel; csal�di szerencs�tlens�g; b�kabrekeg�s: megcsalnak; b�k�t enni: el�menetel; b�k�t m�szva l�tni: ijedts�g.

B�kaf�. V�z�rad�s.

B�kalencse. Alkalmatlankod�s; falusi asszonyoknak: nyeres�g.

B�kat�csa. Tiszt�talans�g.

B�kas�. P�rtfog�d lesz.

B�ke.

A lipcsei nagy �lmosk�nyv szerint: b�kek�t�s jelzi: k�zeli veszeked�st�l f�lhetsz. Az 1755-�s �lmos­k�nyv pedig azt mondja: b�k�lni h�bor�s�gban: k�rvall�s; b�k�lni bar�taiddal: verseng�s; b�ke: el�vigy�zat.

B�k�ltetni. �rizd j�l vagyonodat.

B�k�tlenkedni. Es�s id�t jelent.

B�k�. Bar�ts�g.

B�l.

A lipcsei nagy �lmosk�nyv szerint: b�l (saj�t mag��): unalom; b�l, ha leszakad: kellemetlen vend�g. Az 1756-os �lmosk�nyv szerint: belet l�tni: �r�m a szerelemben; valaminek a bele: titok. B�lg�rcs: szorongat�s; �jholdkor asszonyn�l: v�ltoz�s.

Bel�ndek. Titoktart�s.

Kerner Jusztinusz szerint: bel�ndekf� asszony kez�ben: megmutatja, hogy milyen esztend� lesz. Hervadt f�: gonosz.

Bel�p�st megtagadni valakit�l: pletyka.

B�lest s�tni: k�lts�ges utaz�s. B�lest enni: j�; m�st enni l�tni: seg�ts�gben r�szes�lsz. (1856.)

B�l�s. Titkot tudsz meg.

B�lpoklos embert l�tni: ijedts�g; asszonyt: b�nat.

B�lyeg. �r�m; b�lyegezni: gazdags�g; b�lyeget l�tni: nem fognak szeretni. B�lyegz�: vesze­delem.

B�na. Alkalmatlan vend�g. B�n�t l�tni: munk�ddal elk�sel. B�n�t vezetni: j�. B�n�v� lenni: v�letlen tal�lkoz�s holtnak gondolt bar�toddal.

Az 1855-�s �lmosk�nyv szerint: b�na: k�rod lesz haboz�s miatt. B�n�t l�tni: szerencs�tlens�g. B�n�t vezetni: gy�gyul�s. A lipcsei nagy �lmosk�nyv szerint: b�na: baj, kellemetlens�g. �tonj�r�n�l: nem j�t jelez.

Benc�s pap. T�rv�nysz�kn�l lesz dolgod.

Beolt�s. Hi�baval� rem�nys�g.

B�r. Hamiss�g.

Ber�m�ztatni egy k�pet: alap�tani valamit.

Berekedni. Harag.

Saj�t jegyzetem szerint: bereked�s, amelyet n�k �lmodnak: elk�sett vend�g�ket jegyzi. Nagy bereked�s, amely f�jdalommal j�r: zavaros szerelem.

B�rc. Nagy �rral lesz dolgod.

B�rest l�tni: aj�nd�k.

B�relni. J� arat�s; birtokot: pletyka a szomsz�dok k�zt.

B�rl�. Nagy bev�tel.

Beretva. K�s: rossz h�r; beretv�lni: vesztes�g; beretv�lkozni: akad�ly; beretv�ltatni: nagy kellemetlens�g; beretv�lni asszonyt: nagy el�ny�d van.

B�rm�lkozni l�tni: sz�rakoz�s; b�rm�ltatni: �j ismerets�g.

Besz�lni. K�zeli betegs�g: ha tudod, mit besz�lt�l: nyeres�g; besz�l�st hallgatni: kellemes l�togat�s; besz�det tartani: civakod�sba keveredsz.

Beszegni valamit: tisztess�g.

Besz�l� mad�r. K�ts�gbees�s.

Besz�l� baba. Sz�rakoz�s.

Beszennyezni valamit: lustas�g.

Betakarni valamit: j� bar�ts�g; magamag�t betakarni: f�lt�kenys�g.

Beteg.

A lipcsei nagy �lmosk�nyv szerint: betegs�g: semmi j�; betegnek lenni: az �lmod�nak j�, m�snak rossz; beteget megl�togatni: k�v�ns�god teljesedik. Az 1756-os �lmosk�nyv szerint: beteget l�togatni: sz�nd�­kodat biztos eszk�z�kkel v�ghez fogod vinni; betegeskedni: rabnak j�, m�snak gonosz; beteg�gyas n�: megh�v�s keresztel�re; beteg ember: eg�szs�ges aggkor; betegp�nzt�r: szabadul�s gondt�l; beteget l�togatni: v�gyaid teljes�lnek; beteget �polni: f�lelem.

�jholdkor betegnek lenni: szerelmesked�st jelez.

Bet�. Kellemes foglalkoz�s, �jdons�g.

A lipcsei nagy �lmosk�nyv szerint: bet�ket tanulni: a szorgalmasoknak j�; hivatalnokoknak �s olyanoknak, akik maguknak gyermeket k�v�nnak: rossz. Az 1855-�s �lmosk�nyv szerint: bet�ket tanulni: anyagi haszon.

Bet�t �rni: fejt�r�s; bet�t nyomva l�tni: �r�m; bet�, ha �rott: r�gen v�rt lev�l.

Bety�rt l�tni: j� kedved lesz. Bety�rral besz�lni: szerz�d�sed, �rend�d nem fenyegeti veszedelem. Bety�rral h�lni: v�ratlan szerelmesked�st jegyez.

1756-os �lmosk�nyv szerint; bety�rral �lmodni: sz�p szerencse. �tonj�r�n�l meglepet�st mutat.

Gvad�nyi M�rton szerint: bety�r, aki l�h�ton iramodik, elviszi gondodat.

Saj�t jegyzetek szerint: bety�rral t�ncolni (fiatal n�n�l): gyermek, (�zvegyasszonyn�l) j� eg�szs�g jegye. Fekete bety�r: �r�m. �sz bety�r: n�n�l nem szerencse.

Bez�rnak (�lmodban): v�letlen �r�m a h�zn�l.

Bez�rgetnek (ablakodon): szerelmeseknek j�t mutat; m�sn�l ad�ss�got jelez.

Bibe (vir�gban): sz�gyent mutat, amelyben asszony miatt lesz r�szed.

B�bic (ha ki�lt): j� k�v�ns�g.

Bibircs�k. Szerelmesek �lm�ban cs�kol�dz�st jegyez; ha test�k�n van: apr� �r�met jegyez.

1756-os k�nyv szerint: bibircs�k szerelmi b�nk�d�st jelez. Kerner Jusztinusz szerint: vigy�zzunk szerelmes�nk eg�szs�g�re; sok bibircs�k orron: asszonyh�s�g ingadoz�s�t jelzi.

Saj�t jegyzetek szerint: bibircs�k, amely test�nket belepi: b�nat, sz�gyen, esetleg k�zelg� betegs�g jele.

Biblia. J� rem�ny. Bibli�t olvasni: nagy veszeked�st jelent csal�dodban.

Kerner Jusztinusz szerint: bibli�t l�tni: nyugalom. �tonj�r� �lm�ban biblia: v�ratlan hal�leset miatt val� hazat�r�st jegyez. �regasszony �lm�ban: temet�st mutat.

B�bor (sz�n): sz�delg�s. B�borruha: jelzi, hogy neh�zs�gekben lesz r�szed. Kedveseden b�bor: kac�rs�g vet�lyt�rsaddal. Aty�don b�bor: mostohaany�t mutat.

Bicska. Pletyka.

Bika. Vend�ged j�n; ha �ld�z: betegs�g; ha el�r: �r�m.

A Lipcsei nagy �lmosk�nyv szerint: bik�val �lmodni: k�zeli betegs�g; ha �ld�z: j� bar�tod elvesz�ted; jegyez csal�di kellemetlens�get. P�ter-P�l napj�n a bika: nagy szerencs�t jegyez gazdas�godban. �tonj�r�n�l: rossz vend�gfogad�t mutat, ahol civakod�sban lesz r�sze.

Bilincs. Szerencs�s v�ltoz�s jegye. Bilincs kezeden: v�ratlan j� bar�tra szert teszel. Valakit megbilincselni: gond jegye.

1756-os k�nyv szerint: bilincs l�badon: h�zass�got; kezeden: sz�p hivatalt jegyez. 1833-as k�nyv szerint: amb�.

Billikom. �vatoss�gra int. Aranybillikom: r�szegs�g, amely cs�ful v�gz�dik; billikomb�l inni: sz�p id�d lesz.

Kerner Jusztinusz szerint: billikom (borral): szerencse �s gazdags�g.

Szent Mih�ly napj�n: b� sz�retet jegyez.

Bimb�. �r�m. Bimb�t l�tni: szerencs�s szerelem.

Birka. S�ros id�. Birk�t z�ld mez�n l�tni: nagyon j�. Gazdag embernek: gondot jelez.

A lipcsei nagy �lmosk�nyv szerint: birka a mez�n: eg�szs�g �s szerencse jegye; birk�t �rizni: nyeres�g; birk�t v�gni: veszedelem; birkah�st enni: becs�let; birkap�sztort l�tni: es� �s k�r; birka �szi mez�n: szeg�nys�g, hossz� t�l. 1833-as k�nyv szerint: birkap�sztor jelez �vatoss�got mulats�gaidban az asszonyok k�r�l. Birkany�j: megel�gedetts�g. B�r�ny: kedvez� j�v�. �tonj�r� embern�l: birkany�j: rossz v�s�rt mutat. Kos hav�ban: sok birka: sok gond. Ikrek jegy�ben: p�nzt jegyez. H�sv�t het�ben: kellemes �nnepek jele. Keresked�n�l: birka: nyeres�g.

Birk�z�s. K�zdelmes j�v� k�pe. Birk�z�s k�zben �sszegabalyodni: szerelmeseknek k�l�n�sen j� jel; alulmaradni: megcsal�st mutat; gyermekkel birk�zni, s azt legy�zni: megr�galmaznak.

Kerner Jusztinusz szerint: halottal birk�zni: betegs�g jegye.

Saj�t jegyzeteim szerint: birk�z�s egy ismeretlennel, att�l legy�zetni, �s sz�gyent �rezni, jelent�s a szerelemben: v�ltoz�st mutat.

A k�l�n�s �lmokb�l: birk�zni kuty�val vagy m�s egy�b �llattal, amelynek ernberfeje van �s a fej ismer�s�nk�: jelzi, hogy ne higgy�nk gonosz indulatainknak. Birk�zni erd�vel: gonosz, vesztes�g. Asszonnyal birk�zni �s legy�zetni, m�gpedig olyk�nt, hogy az asszony k�v�ns�g�nak rabszolg�i lesz�nk: f�lelmetes jegy. Sz�rnyekkel birk�zni, amelyekt�l undort �rz�nk: betegnek gonosz.

B�r�. Ne k�telkedj. B�r� el�tt �llni: j� jegy.