5.    Vritt�j�h p�nycs�t�jj�h klist�klist�h.

 5.   ... az elme m�djai, m�dos�t�sai vagy m�k�d�ssel, ... �tsz�r�s; �tf�le, ... kincs, ... (�s) nem kincs.

(5)

5,    Az elme m�dos�t�sai �tf�l�k �s ezek f�jdalmasak vagy nem f�jdalmasak.

A j�gatechnika l�nyeges term�szet�re utal�s ut�n a szerz� a vrittik oszt�lyoz�s�val folytatja. Ezeket k�tf�le m�don oszt�lyozza. El�sz�r az �rz�seinkkel kapcsolatban, hogy vajon jelleg�kben f�jdalmasak, kellemesek vagy k�z�mb�sek �s m�sodszor, a tudatunkban l�trehozott pr�ty�j� term�szete szerint.

El�bb vegy�k tekintetbe ezen vrittik �rz�seinkre gyakorolt visszahat�s�t. Patannjali szerint ez a visszahat�s f�jdalmas, vagy nem f�jdalmas. Az elme m�dos�t�sainak oszt�lyoz�s�ban ez furcsa m�dnak t�nik a felsz�nes tanulm�nyoz� sz�m�ra. Term�szetesen vannak bizonyos k�z�mb�s jelleg� m�dos�t�sok, amelyek nem okoznak elm�nkben semmilyen kellemes vagy k�nos visszahat�st. Ha p�ld�ul s�t�l�s k�zben egy f�t l�tunk, akkor az csup�n olyan �rz�kel�s, amely nem okoz semmilyen kellemes vagy f�jdalmas �rz�st benn�nk. Az elm�nk v�ltoz�sait eredm�nyez� �rz�kel�sek t�lnyom� t�bbs�ge ilyen semleges jelleg�. Ezeket ‘nem-f�jdalmas’-k�nt oszt�lyozt�k.

Azonban vannak az elme m�s m�dos�t�sai is, amelyek kellemesen f�jdalmas �rz�st okoznak benn�nk. P�ld�ul, ha valamilyen �zletes ennival�t �zlel�nk, vagy sz�p naplement�t l�tunk, vagy r�zsa illat�t �rezz�k, az hat�rozottan kellemes �rz�st v�lt ki benn�nk. M�sr�szt, ha valamilyen sz�rny� l�tv�nyban van r�sz�nk, vagy a f�lelem ki�lt�s�t halljuk, akkor az elme ezt k�vet� megv�ltoztat�sa hat�rozottan f�jdalmas kincs. Akkor Patannjali mi�rt oszt�lyozta az elme mindezen m�dos�t�sait, amelyek valamilyen �rz�st v�ltanak ki benn�nk, mint f�jdalmasakat? Ennek ok�t a II. 5-�s sz�tr�ban adj�k meg a kl�s�k filoz�fi�j�val kapcsolatban. Itt elegend� lesz annyit megeml�teni, hogy a kl�s�k elm�lete szerint, - amelyre a j�ga filoz�fi�ja alapoz�dik, - az �sszes kellemes�s f�jdalmas tapasztalat, val�j�ban f�jdalmas azok sz�m�ra, akik kifejlesztett�k a megk�l�nb�ztet�s k�pess�g�t �s nem vak�tj�k �ket el az alacsonyabb �let ill�zi�i. Ezen ill�zi�k �ltal okozott tudatlans�gunk l�ttat vel�nk �lvezetet az olyan tapasztalatokban, amelyek potenci�lis f�jdalom forr�sok �s az�rt arra k�sztetnek benn�nket, hogy azok ut�n az �lvezetek ut�n rohanjunk. Ha bels� szemeink nyitva lenn�nek, akkor ezekben az �lvezetekben m�r el�re megl�tn�nk a rejtett ‘potenci�lis’ szenved�st �s nem csak akkor, amikor az a szenved�s m�r ‘akt�v’ form�ban van jelen. Akkor az �sszes �rz�seinket mag�ba foglal� tapasztalatok oszt�lyoz�s�nak igazol�s�t l�tn�nk �s �gy elfogadn�nk a Raga �s a Dv�s� f�jdalmas volt�t. A tanulm�nyoz� sz�m�ra ez igen pesszimisztikus �letszeml�letnek t�nhet, azonban ne �t�lkezzen addig, am�g a II. r�szben foglalt kl�s�k filoz�fi�j�t nem tanulm�nyozta.

(5,6)

Ha az �rz�seinkre hat� �sszes tapasztalatok f�jdalmasak, akkor az �rz�keinkre nem hat� semleges jelleg� tov�bbi tapasztalatainkat logikus nem - f�jdalmask�nt oszt�lyozni. Ez�rt k�s�bb l�tni fogjuk, hogy a csitt�-vrittik f�jdalmas �s nem - f�jdalmask�nt t�rt�n� els�dleges oszt�lyoz�sa nem ok n�lk�l val� �s a j�ga szempontj�b�l t�k�letesen logikus �s �sszer�.

A m�sik szempont, amely szerint a csitt�-vrittiket oszt�lyozt�k, az a csitt�ban l�trehozott pr�ty�j� term�szete. Az ilyen m�don t�rt�n� oszt�lyoz�s c�lja, hogy bemutassa, miszerint az elme ter�let�n l�v� �sszes tapasztalataink ment�lis m�dos�t�sokb�l tev�dnek �ssze �s semmi m�sb�l. Ez�rt ezen m�dos�t�sok ellen�rz�se �s teljes elnyom�sa teljesen kioltja als�bb �let�nket �s elker�lhetetlen�l a magasabb tudat hajnal�hoz vezet. Ilyen oszt�lyoz�s eset�n a vrittiket, vagyis a m�dos�t�sokat �t f�lek�ppen �llap�tj�k meg a k�vetkez� sz�tr�ban.