Bioritmus

A bioritmus er�tere
Gyakran el�fordul, hogy �r�kon vagy napokon �t rossz �rz�seink vannak, "valami nem stimmel", �s b�rmif�le indok n�lk�l ingerl�kenyebbek, fegyelmezetlenebbek vagy figyelmetlenebbek vagyunk. Azut�n ism�t testi �s szellemi magaslatra ker�l�nk, sz�rnyalunk a mindennapok f�l�tt, semmi sem okoz gondot - mindk�t esetben nyilv�nval� ok n�lk�l. Ebben a fejezetben szeretn�nk megismertetni az olvas�t a saj�ts�gos hull�mz�sok �s v�ltoz�konys�gok egyik lehets�ges okoz�j�val, az ember h�romf�le bioritmus�val. Megmutatjuk, milyen hat�ssal vannak r�nk, �s arra is kit�r�nk, mi�rt fontos tudnunk r�luk, s hogyan kell sz�molnunk
vel�k.

A h�rom �let�tem

Az emberi bioritmus er�i a megsz�let�s napj�t�l kezdve hatnak a testre, a l�lekre �s a szellemre. Ezek sz�nes�tik a tetteinket, az �rz�seinket �s a gondolatainkat. Nagy el�ny�nkre v�lik, ha tudatoss� tessz�k ezt a sz�nj�t�kot az �let k�l�nf�le ter�letein, a hivat�sunkban, a mag�n�let�nkben, els�sorban az�rt, mert kihat�sai t�bb szempontb�l el�re jelezhet�k. M�r az �kori g�r�g orvosok figyelembe vett�k, mikor van betegeiknek "j�" vagy "rossz" napjuk. Nyugaton ezt az ismeretet r�gen elfelejtett�k, majd sz�zadunkban az �jra felfedez�k egzotikusnak hangz�, latinos n�vre keresztelt�k: bioritmus. Magyarra ford�tva nem m�st jelent, mint: �let�tem vagy az �let �rver�se. Olyan ritmusok ezek, amelyek a sz�let�s�nk perc�t�l az �let�nk v�g�ig elk�s�rnek benn�nket a term�szetben ritkas�gsz�mba men�, szinte m�r neh�zkesnek t�n� egyenletess�ggel, valamely nagyon lass� bels� �ra �tem�re:

a test ritmusa 23 napos,
a l�lek ritmusa 28 napos,
a szellem ritmusa 33 napon �t tart.
Ezek a ritmusok az �n. cs�csszakaszban id�tartamuk fel�ig lassan emelkedve feljuttatnak benn�nket a cs�cspontra. K�zvetlen�l a cs�csponton a legr�videbb id�n bel�l hirtelen v�ltanak, �s csaknem f�gg�legesen s�llyedve elvezetnek a kiindul�pontra, majd a fokozatosan s�llyed� m�ly szakaszon �t el�rik a m�lypontot. Onnan visszat�rnek �ppoly �lesen, f�gg�legesen felfel� a kezdethez, ahol azt�n a magasba m�lybe ing�z�s �jra elkezd�dik.

A fordul�pontoknak mindegyik ritmusn�l k�l�n�s jelent�s�g�k van. Majdnem mindig kritikus id�szakot jeleznek, tarthatnak �r�kig, n�ha egy napig vagy tov�bb. Hat�suk a testre, a l�lekre �s a szellemre kis form�tum� id�j�r�s-v�ltoz�shoz hasonl�that�, ak�rcsak az er�v�ltoz�sok a teliholdn�l. A m�lyb�l a magasba val� �tmenetet gyakran kev�sb� �rezz�k d�nt�nek, mint a magasb�l les�llyed� m�ly szakaszt. Val�sz�n�leg abb�l ad�dik, hogy a m�lyb�l a magasba �rt m�sodik v�lt�napot m�r n�h�ny olyan nap megel�zte, amelyen az ember nem volt testileg, lelkileg vagy szellemileg a legjobb form�j�ban.

Ez a h�rom ritmus sz�ntelen�l befoly�sol benn�nket, rangra �s c�mre val� tekintet n�lk�l, k�lcs�n�sen hatnak egym�sra: er�s�t�leg vagy gyeng�t�leg, azonk�v�l sz�mos m�s t�nyez�vel is k�lcs�nhat�sban �llnak: eg�szs�gi �llapot, kor, k�rnyezet, stressz stb. A h�rom ritmus k�lcs�n�sen sz�nes�ti egym�st �s hozz�j�rulnak a befoly�sok er�s�t�s�hez, illetve gyeng�t�s�hez. A test, a szellem �s az �rz�svil�g szigor� �sszj�t�k�nak k�vetkezm�nye, hogy a h�romf�le ritmus hat�sa nem egy�rtelm�, �s nem mindenkin�l ugyanolyan m�don meghat�rozhat�. Ink�bb roppant egy�ni, milyen szellemi m�lypont hat k�zvetve a testi �llapotra. Viszont a lelki cs�cspont bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt feledtetheti a testi m�lypontot.

Mit jelent h�t, ha t�ljutottunk az egyik szellemi cs�cson? Hogyan jelentkeznek az egyes ritmusok magas vagy m�ly szakaszai a mindennapokban? Mire figyelj�nk a v�ltoz�s napj�n?

A test bioritmusa (23 napos)
A szem�lyes testi bioritmus ismerete f�leg azoknak az embereknek �rdekes, akik valamilyen m�don a test�kkel v�geznek munk�t vagy a sportban, vagy a hivat�suk r�v�n, p�ld�ul massz�r�k, t�ncosok, �p�t�munk�sok stb. �k jelent�sebbnek fogj�k �rezni a test bioritmus�nak hat�s�t, mint m�sok. A cs�csszakaszban rendszerint �leter�snek �s kitart�nak �rzik magukat, a testi munka f�radts�g n�lk�l siker�l, minden k�nnyebben megy, s a sportokban is kiv�l�an teljes�tenek. Befoly�solja a v�llalkoz� kedv�ket, az energi�jukat, az �nbizalmukat �s a b�tors�gukat. Minden v�lt�nap kritikus id�pont a test ritmus�ban. Eg�szs�gileg esend�bbek az emberek, mint m�skor, az egy�bk�nt gond n�lk�l megoldott feladataik ilyenkor j�val nagyobb figyelmet k�vetelnek, az idegek, izmok, �z�letek �sszj�t�k�n�l n�ha homokszem akaszthatja meg a fogaskereket.

A sz�l�szn�k el�tt pontosan ismeretes a test bioritmusa. Tudj�k, hogy a 11. nap (v�lt�nap a testi ritmusban) az �jsz�l�ttek sz�m�ra v�ls�gos id�t jelent. E napon gyakrabban el�fordulhat h�ny�s vagy m�s
testi jelens�g, �gy ez a nap okot ad a nagyobb gondoss�gra. "Egy h�nap elm�lt�val t�l vannak a bab�k a legnehezebbj�n" - a sz�l�szn�k �s a gyermekorvosok ezen v�lem�nye, bizony, t�nyeken nyugszik, ugyanis a kicsik 33 nap ut�n el�sz�r estek t�l mindh�rom ritmus cs�cs- �s m�ly szakasz�n, �s t�l�lt�k a v�lt�napokat.

A m�ly szakasz fokozatos er�hanyatl�st, lecs�kkent testi er�t mutat, a komolyabb t�rekv�sek most hosszabb pihen�st k�vetelnek. Egy hegym�sz�s a m�ly szakasz idej�n, a m�sodik v�lt�nap el�tt, sokkal t�bb energia befektet�st ig�nyel, mint a cs�csid�szak alatt. �ppen a m�ly szakasz utols� napjai voln�nak igen alkalmasak a nyugalom �s a pihen�s idej�re, hogy �j er�t lehessen gy�jteni.


A l�lek bioritmusa (28 napos)
Ez a ritmus gyakorol d�nt� befoly�st a bels�-k�ls� figyelemre �s �rz�kekre, �ltal�ban az �rz�svil�gunkra, az �szt�n�s meg�rz�seinkre �s az alkot�er�nkre. K�l�n�sen fontos az olyan hivat�s�akn�l, akik emberekkel foglalkoznak: tan�rok, orvosok, �pol�k, lelki gondoz�k �s hasonl�k.

A cs�csszakaszban az ember �rzelmileg rugalmasabb, k�nnyebben felfedezi az �let j� oldalait. Nem esik nehez�re az �letet der�l�t�an meg�lni �s kezelni. Akinek szolg�latot ny�jt� foglalkoz�sa van, azaz pinc�r, �pol�n� vagy lelki gondoz�, ilyenkor mutatja a legremekebb form�j�t, �s a pozit�v gondolatok erej�vel sok j�t cselekedhet.

Tizenn�gy napos t�vols�gra - mindig pontosan a h�tnek azon a napj�n, amelyiken sz�lett�nk - a lelki ritmusunkban v�lt�nap k�vetkezik be, r�vid, de n�ha zavaros id�szak. Az �rz�sek z�rzavara, lelki gondok, bosszankod�s semmis�geken: ez�rt uralja a v�lt�napokat a megfelel� "�ghajlat". Tal�n itt tal�lhat� annak az oka, ami�rt a vas�rnap sz�letett ember t�nyleg a sors kegyeltje, hiszen mindig a vas�rnapokt�l sz�m�tott 14. napon �l �t lelkileg v�ls�gos napot. A vas�rnapja viszont gondtalan, mert �ltal�ban semmif�le nagyobb k�vetelm�nynek nem kell megfelelnie
(kiv�ve, ha a mag�n�lete nem sikeres, amib�l a "vas�rnapi stressz" fogalma keletkezhetett). Vagyis a v�lt�nap k�l�n�sebb megr�zk�dtat�s n�lk�l m�lhat el.A m�ly szakasz idej�n valamivel rosszabbul dolgozza fel az ember a kedvez�tlen h�reket, k�nnyebben esik levert, f�lelmekt�l gy�t�rt hangulatba. Az �let sok �rtelmetlen dolg�t most �rz�kenyebben veszi tudom�sul. Aki engedi, hogy az �let�t a rossz lelkiismeret korm�nyozza, ilyenkor �nk�ntes �ldozatt� v�lhat. Ezekben a napokban, f�leg a m�ly szakasz v�ge fel�, nagyobb �nfegyelemre van sz�ks�g�nk, hogy a pesszimizmusunknak ne nyissunk teret. A lelki m�lyponton l�v� gyerekeknek hi�baval� v�llalkoz�s pr�dik�ci�t tartani ilyenkor, ugyanis hasztalan - az egyik f�l�k�n be, a m�sikon ki.


A szellem bioritmusa (33 napos)
Ez mindenekel�tt a terv szerinti munk�t �s a szellemi teljes�t� k�pess�get �rinti. Az �rintett ter�letek: logika, meg�rt�s, tanul�k�pess�g, el�rel�t� gondolkod�s, kombin�ci�s k�szs�g �s a k�ls�-bels� ir�nyults�g �rz�ke - a sz� igazi �rtelm�ben a „l�lek jelenl�te". K�l�n�sen er�sen megtapasztalj�k ezt a f�nn �s lenn ritmust b�rmely szakter�let tan�rai, politikusok, szak�rt�k, �js�g�r�k �s �r�k.
Olvas�inknak bizony�ra j� elk�pzel�seik vannak a szellemi ritmus cs�csszakaszainak milyens�g�r�l. Minden �rtelemt�l f�gg� cselekedet�kben t�mogat�st �lveznek, k�nnyebben saj�t�tj�k el a tananyagot �s az inform�ci�kat, majd f�radts�g n�lk�l feldolgozz�k, �s tudj�k hasznos�tani. Jobban tudnak �sszpontos�tani p�ld�ul egy tov�bbk�pz�sen, ha a cs�csszakaszban l�togatj�k, �s ilyenkor bizonyosan t�bb eredm�nyt hoz, mint a m�ly szakasz 16 �s f�l napja.

A v�lt�napok akad�lyozz�k a szellemi er�fesz�t�st. A reakci�k�pess�g nem �ll a cs�cs�n. Az utcai k�zleked�s minden r�sztvev�je legyen el�vigy�zatosabb, mint b�rmikor, �s szembet�n� t�ny, hogy ilyenkor csakugyan k�nnyebben k�vet�nk el hib�t. Ez az id�szak gyakran b�n�tja az �j ismeretek elsaj�t�t�s�t. A legjobb elker�lni most a bonyolultabb feladatokat, illetve az er�sebb ig�nybev�telt, �s megv�rni a szellemi id�j�r�s-v�ltoz�st. Ugyanez �rv�nyes a 20. �s 30. nap k�z�tti id�szakra a szellemi ritmusban. A m�ly szakaszban szellemileg fokozatosan rugalmatlanabb� v�lunk, �rtelmileg hamarabb kimer�l�nk, ha a feladatok t�l k�nyesek. A tanul�s �s az elhat�roz�s �r�me al�bbhagy, a f�lelmek annyira megfoghat�v� v�lnak, mintha csak l�tezn�nek a val�s�gban.

A mindennapok bioritmusa
Aki meg�rzi mag�n a saj�t bioritmus�t, r�videsen felfedezi mag�nak e tud�s haszn�t is. Nagy el�ny a gyerekekkel val� foglalkoz�sn�l, f�leg az iskol�kban. Amikor egy iskolai tanul�n�l a szellemi �s a lelki ritmus a m�lyponton van, teljesen �rtelmetlen �j ismeretekkel t�mni a fej�t. Ha a sz�l�nek sz�v�gye a gyerek j�ll�te, figyeljen annak bioritmus�ra, �s legal�bb ezeken a napokon ne terhelje �jabb feladatokkal. Amikor a tan�rok �llnak a m�lyponton, alig k�pesek ezeken a napokon az ismereteket �rthet�en �s szeml�letesen k�zvet�teni. Figyelj�k meg az egy�ni id�szakukat, s�t, jegyezz�k fel a nebul�k m�lypontjait is, de legal�bb vigy�zzanak a fordul�napokra! A tapasztalat szerint azok a nevel�k, akik figyelnek a di�kjaik bioritmus�ra, nagyobb eredm�nyeket �rnek el m�g az �r�kk� rosszul tanul�kn�l �s a probl�m�s gyerekekn�l is. Tal�n elk�pzelhet�, hogy a tan�rok �s a korrepetitorok csapata egyszer
�sszefog a j� jegyek �rdek�ben, �s a munk�t a bioritmus alapj�n szervezi meg.

A v�rosi iskol�knak nem esne nehez�re a sok oszt�ly egyazon �vfolyamaib�l a tanul�kat a bioritmusuk alapj�n �ssze�ll�taniuk, azut�n ehhez igaz�taniuk a tanrendet. A vid�ki kis iskol�k m�r legal�bb e szakaszok bel�t�s�val nagy eredm�nyeket �rhetn�nek el. �ppen a diszlexi�sokn�l �s az �rtelmi fogyat�kos gyerekekn�l der�lt ki a m�ltkoriban, hogy val�s�gos �ld�s a bioritmus alapj�n v�gzett munka. Tal�n a j�v� zen�j�nek t�nik, de egy j� sz�m�t�g�pes programoz�nak legf�ljebb h�romnapi munk�j�t venn� ig�nybe a sokf�le bioritmus programb�l egyet �gy kialak�tani, hogy a di�kok sz�let�si adatainak ismeret�ben az oszt�lyok �ssze�ll�t�sa percek alatt pap�rra vethet� legyen, rajta a m�lypontokkal, amelyek az oszt�lyt egy�ttesen �rintik.

Ugyanilyen k�nyes v�llalkoz�s, de sikert �g�r, ha megjel�lj�k a bioritmus szerinti kedvez� napokat, amelyeken mindenf�le vizsga (k�l�n�sk�ppen az aut�vezet�i!), �ll�smegbesz�l�s, p�ly�zat, �rtekezlet a f�n�k�kkel �s a beosztottakkal, a neh�z munkafolyamatok sokkal t�bb kil�t�ssal kecsegtetnek. A sportol�kn�l ugyancsak tekintetbe kellene venni
minden fontos verseny el�tt bioritmusuk cs�cspontj�t.

A bioritmusr�l sz�l� kor�bbi irodalom n�ha le�rja, milyen k�vetkezm�nyei
lehetnek, ha az �lett�rsnak vagy a koll�g�knak k�l�nb�z� a bioritmusuk. Egyes szerz�k od�ig mennek, hogy az egym�st�l er�sen
elt�r� ritmust rossz jelens�gnek tekintik a h�zass�gban vagy a t�rskapcsolatban. Bizony�ra nem eg�szen helytelen, �m ebb�l �ltal�nos k�vetkeztet�seket levonni nem szabad. Alapj�ban v�ve el�ny�s, ha k�t ember cs�cs- �s m�lypontja �sszeillik egym�ssal, mert ekkor a t�rsak l�nyegesen gyakrabban vannak ugyanazon a hull�mhosszon. Mindenk�ppen bel�that�, mi t�rt�nik, ha az egyik ember osztozik a t�rs�val a m�lyponton. A j�akarat �s a k�pess�g, hogy egym�st a g�d�rb�l kih�zzuk, ugyanakkor meglehet�sen ritka kincs manaps�g.
Amennyiben a ritmusok - egym�shoz viszony�tva - �ppen ellenkez�leg futnak, val�ban neh�z a saj�t cs�cspontunk idej�n a m�lyben l�v� t�rsunkat magunkkal vonszolni vagy �szt�n�zni. M�sr�szr�l pedig k�lcs�n�sen jobban tudj�k egym�st a m�ly szakaszokon �tseg�teni, ha megvan a j� sz�nd�k. Hossz� t�von n�zve bizonyosan az �sszhang k�z�p�rt�ke a kedvez�bb, mint a k�t sz�ls�s�ges eset - ak�r a nagy, ak�r a semmif�le �sszhangn�l.

A tapasztalat azt mutatja: m�ris sokat nyert�nk, ha az ilyen „�tkos" napokon ismerj�k a t�rsunk lelki g�rb�j�t, �s azon a bizonyos napon - a sz�let�s napj�t�l sz�m�tott tizennegyediken - n�h�ny kellemetlen �r�t
kihagyunk az egy�tt elt�lt�tt id�b�l. Mint mindig, itt is k�zponti jelent�s�ge van a bel�t�snak �s az �t�r�snek. Ha ismerj�k a saj�t rossz hangulataink, ked�lytelens�geink �r�it vagy a m�sik�nak a mindenkori bioritmus�hoz tartoz� �sszef�gg�seit, k�nnyebb lesz kimozdulni ebbol a helyzetb�l. Nem az�rt, hogy minden bosszant�snak beugorjunk vagy a felel�ss�get a bioritmusra h�r�tsuk, hanem az�rt, hogy meg�rt�st tanuljunk. Ha tudjuk, mit v�rhatunk a t�rsunk term�szet�t�l ilyen pillanatokban, amikor ked�lybeteg, nem �sszeszedett vagy feled�keny, akkor k�nnyebb lesz tudom�sul venn�nk a tulajdons�gait. Az elfogad�snak ez a form�ja es�lyt ad az igazi befogad�s gyakorl�s�ra a bels� ments�gek n�lk�l: "persze, � err�l nem tud semmit.. ." Ilyen a minden ok �s felt�tel n�lk�li elfogad�s �s a szeretet. Csup�n ez ut�bbi szolg�l r� a szerelem n�vre.

Meg�rt�s hi�ny�ban nincs val�di seg�ts�g. A m�sik lelki�llapot�nak f�lre�rtelmez�se meg�li a kapcsolatot. A t�r�k�pess�g csup�n az els� kicsi l�p�s, a bel�t�s viszont f�nyt hoz �nmagunkba �s a t�rskapcsolatba.

Mindent �sszevetve hihetetlen�l sokat nyerhet�nk a bioritmus ismeret�b�l, ha az �ltal�nos szab�lyokat �s az �tmutat�kat k�vetj�k:

A saj�t bioritmus megismer�se akkor �rtelmezhet�, ha folyton ut�nan�z�nk �s felfedezz�k magunknak, k�ls� seg�ts�g n�lk�l elfogadjuk, �s nem menteget�z�s gyan�nt haszn�ljuk a mindennapokban. �pp�gy, mint a Hold szakaszain�l, az ember bioritmus�ban sincsenek csak "j�" �s "rossz" napok. Mindig att�l f�gg, mennyire tudjuk hasznos�tani a mindenkori bioritmust.
Mindig olyankor, amikor a fontos munk�k vagy sz�nd�kok id�pontj�t magunk hat�rozhatjuk meg - amelyekn�l testileg, szellemileg vagy �rzelmileg a magas szakaszban vagyunk/kellene lenn�nk -, vegy�k figyelembe a bioritmust, �s azut�n ir�ny�tsuk a mindenkori sz�nd�kot valamelyik kedvez� napra.
Amikor bizonyos helyzet elnapolhat�, mik�zben pont a m�ly szakaszban vagyunk, vagy a fordul�pont uralkodik, k�nnyen r��llunk a halogat�sra. A j�l el�k�sz�tett dolog - f�lig nyert �gy.
A saj�t bioritmusunk megismer�se alapj�ban v�ve mindig szem�lyes tapasztalat. Soha nem �ltal�nos�that�. A tud�sunk err�l csak saj�t magunk sz�m�ra haszn�lhat�. Bel�le semmif�le aj�nl�s m�sok sz�m�ra nem levezethet�, mert a m�sik embernek kiz�r�lag az � szem�lyes bioritmus�val kell foglalkoznia. Olykor az egy�ni szellemi vagy testi cs�cson meger�ltet�bb minden dolog, mint a m�ly szakaszban. Kir�v� esetben, amikor minden g�rbe a m�lyben van, hirtelen teljesen �jszer�en �rt�kelj�k vagy l�tjuk �t probl�m�inkat, mert hi�nyzik az er�, ami a saj�t �t�leteket �s a saj�t megr�gz�tt el��t�leteket, a saj�t szellemi v�dekez� rendszert fenntartja az igazs�g ellen�re. A bioritmikus m�lys�g kell�s k�zep�n a k�vetkez� magass�g a megk�nnyebb�l�s, hogy t�bb� nem kell minden�ron a h�n �hajtott �lomk�p�nket kergetni. Ezt k�v�njuk minden embert�rsunknak!