Lidérc. Megcsalnak.

Kernerben: kék színű lidérc: kincset mutat. Jól jegyezd meg a helyet, ahol láttad.

Lidércnaptárt olvasni: jegyez hideg időjárást. (1833.)

Lidércekkel viaskodni, amelyek mellünkre, szájunkra ülnének: férfinak jegyez erőveszteséget egy nő csalfa szerelme által, nőnek elgyengülést egy idegen által. (Régi magyar naptár.)

Útonjárónak lidérccel találkozni: ha jobbról látja, asszonyi csalfaságot, ha balról, asszonyi hűséget mutat. - Lidérccel szeretkezni jegyez csalódást egy régi vágy elérése után. Lidérc, aki asszonyunkat gyötörné, s mi rajta nem segíthetünk, férfinak jegyez egy jó barátot, aki a házibékét helyreállítja. Lidércfejű gyermeket szülni: kikapósság. Lidérc után menni, s őt elérni, s tőle megutálkozni: szerelmi vágy teljesülése és betegség. Lidércekkel András napja után táncolni: gazdának igen rossz telet mutat. Lidérccel kocsin utazni esős éjszakán: hiábavaló gondolat. (R. M.)

A különös álmokból: lidérc, amely bennünk lakna, és mindenfelé hajszolna: jegyez egy régi szerelmet, amely bánatunkkal végződött. Lidérc, akinek volna gyermekteste, de egyébként felnőtt férfi volna: leánynak sóvárgás, asszonynak vétek.

*

Ismerkedés a lidérccel

Már megemlítettük magyarázkodásainkban itt-ott a lidércnyomásos embert, aki úgy szeretne kiszaladni az álmából, mint valami égő házból, de nem lehet, mert az ajtó be van csukva. Ez a lidércnyomásos ember a legszánandóbb minden álmodó között. Ő álmodja azt, hogy engedélyt kap a fejedelemasszony­tól, hogy elébe járulhasson, amikor is hiába keresné díszmagyar ruháját, kénytelen az ágyterítőt magára borítani, hogy ne álljon tiszta fehérben a kegyes királyné előtt. És ugyancsak ő az, aki egyetlen szónak sem ura a legnagyobb kihallgatáson, pedig álma elkövetkezése előtt számtalanszor elgondolta, hogy mennyi mindent fog a fejedelemnétől kérni sorsa megkönnyebbítésére. Kérni fog italmérési engedélyt, mert erre mégsem lehet ráfizetni, akármilyen vörös bajuszuk van a fináncoknak. Kérni fogja a fejedelemasszonytól, hogy a szomszédasszonyt, aki mindig az ő udvarába szórja a szemetet; megintse, mert a szomszédasszony a fejedelemasszonnyal nem merészel nyelvelni. - És végül egy szónak sem ura a lidércnyomásos ember.

A lidércnyomásos álom zárja be az embert olyan régi ruhásszekrényekbe, hogy ott a különböző útibundák és lábzsákok között megérzi az ember a debreceni nagyvásár szagát, amely nagyvásáron a nagyapja fordult meg. És semmiképpen nem tud kiszabadulni a ruhásszekrényből. A lába beleragad mindenféle botosokba, szőrcsizmákba, belegabalyodik köpenyekbe, pedig az asszony már javában kiabálja, hogy az asztalon van a leves.

Lidércnyomásos álomban nem találja meg az ember a slafrokján az ujjak bejárását, vagy pedig kétszer egymás után is fordítva húzza fel harisnyáját. Ugyancsak ebben az álomban vesznek el különböző gombok, amelyeknek megkeresése végett az ember egész hosszú éjszakán át az ágy alatt vagy a szekrény alatt hasal, anélkül hogy az elgurult gombot megtalálná.

Ez az álom arról nevezetes, hogy hagymaszaggal kínozza azt az embert, aki egyébként a hagymát nem szereti. Olyan nagy fokhagymákat hoznak elébe (amelyeket meg kell ennie), mint egy gyermekfej. De az álombeli vöröshagyma sem sokkal kisebb a zsidótemplom toronygombjánál. Nincs hova futamodnia az embernek, mert lépten-nyomon elébe állnak azok a nagy szakajtók, amelyekben a kamrákban a hagymát tartogatják. Ezenkívül a boltok kirakataiból kirepülnek a fokhagymakoszorúk, és az ember nyakába akaszkodnak. De álomban üldözik az embert a színészek is, akik valaha azt tartották a legnagyobb becsületsértésnek, hogyha hagyma koszorút dobtak feléjük a színpadra, mostanában pedig ők a leglelkesebb hivői annak az új divatnak, amely szerint mindenféle betegséget hagymával kell kikúrálni. Ez a hagymaszag, amelyet az ember álmában érezne, még kínzóbb a valódi lidércnél is. Megszabadulni csak úgy lehetséges tőle, ha az ember káposztát készít az ágya mellé, amelynek áthatóbb szaga van még a hagymáénál is. Különösen hatásos ez a védekezés, ha az ember álmából felriadva: mindjárt meg is eszi az éjszakára előkészített káposztát.

A régi naptárak és más megállapítások szerint azoknál az öregasszonyoknál, akik mit sem követtek el arra nézve, hogy őket boszorkány módjára megégetni lehetne: a lidércnyomás olyan ártatlan formában jelentkezik, mint egy bolhacsípés. Bolhával álmodni szerencse, sok bolhával álmodni még nagyobb szerencse. Azért a bolhacsípést nem is számíthatjuk ama rossz álmokat okozó lidércek közé. De hát nem lehet mindenki öregasszony a világon, aki nyomban gyertyát gyújt, és megszabadítja magát a két ujja harapófogójával a bolhaalakú lidérctől. A férfiak, akik ügyetlenek az ilyen teendők végrehajtásában: kénytelenek reggelig is tűrni a bolhák játékát, különösen olyankor, ha úton vannak, és a Vadkanfőhöz címzett vendégfogadóban kénytelenek aludni.

*

Ligetben járni: szép szerencse.

Liliom. Érzéki szerelem jelvénye.

Liszt. Általában házbéke.

Kerner szerint: égő liszt: elmúlt boldogságot mutat. Liszteszsák: nagy szolgálat. Kiöntött liszt: haláleset.

Lisztet gyúrni jegyez: csendes életet. Lisztből valamit sütni: mutat váratlan vendéget. Lisztes molnár: időváltozás. Lisztesbolt: rövid utazás. Lisztes kötény: vőlegény. (R. M.)

Lángoló liszt: semmire se jó. (1760.)

Litániára menni: jegyez házi perpatvart.

Litániára hívó harangot hallani: öregembernek nem jó, fiatalnak: kis szeretkezést mutat. (Kerner.)

Litánián ülni és mindenki odanézne egy szégyentett miatt: szerencse egy nem remélt szerelemben. (Lipcsei nagy könyv.) - Litániát énekelni: betegnek megkönnyebbülés. (R. M.)

Ló. Lótartónak jelenti saját magát.

A lipcsei nagy könyvben: ugró ló: szerencsétlenség. Ágaskodó ló: nem várt megtiszteltetés. Lovon járni: közeledés a kitűzött célunkhoz. Saját lovunkat látni: jegyez sok örömet és szép szerencsét. Elbukott ló: biztos kellemetlenség.

Kerner szerint: barna ló: jegyez állandó örömet.

A régi magyar naptárban fehér ló: a megelégedett, boldog házaséletet jelenti. Piros ló: utazás szerelme­sünk­kel. Fekete ló: nyomott, szomorú idő. Döglött ló mutatja, hogy életünk végéig verejtékkel kell megszerezni kenyerünket: Lószerszám: vidám élet. Lóistálló: dolog, amelyet szívesen végzünk. Ló, amely mély sárból ugorva vonja ki a szekeret: biztos megszabadulás kínzó gondoktól. Sárba vagy vízbe fúló ló: nagy szükség, rossz esztendő.

Asszonynak lóval hálni: nagy szerencse. Lóban lenni: kivételes látogató. Lóval versenyt futni és azt megelőzni: tűzveszedelem. (R. M.)

Lóbőrt nyekeregni hallani a padláson: hideg időjárás. Ló után járni: szép idő. Ló, amely állna templom belsejében: mutat háborút. Felhők között járó ló: uralkodóváltozást. Lónyerítés András napján: hosszú, hideg tél. (D. G. Gy. gyűjtése.)

Lovat eladni és szép nyereségre szert tenni: asszonynak mutat bánatot, férfinak örömet. (V. Gy.-né.)

Gvadányi szerint: lovat látni legjobb: csikó korában. Cigányló: rossz esztendő. Pejló: kísértet.

Locsolni: jó mulatság.

Ablakból locsolni asszonynak: egy férfi megszerelmesedését jegyzi. Kulcslyukon kilocsolni: kacérság. Öregember fejére fiatalasszonynak locsolni: paráznaság. (Kerner.)

Lomb. Utazás.

Lőcs. Gazdagság. Mennél nagyobb, annál jobb.

Lucfenyő. Alföldi embernek utazás.

Lutri (-n nyerni): öregség.

Lyuk. Csak ha kicsi, akkor jó.

Ürgelyuk: bujdosás. Rókalyuk: rossz vásár. Egérlyuk: kis jövedelem. (R. M.)

*

Az alább következő álomfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Lábat mosni: nagy nyavalya. Mezítláb járni: szerencsétlenség. Ha sok lábad vagyon: gonosz az uratlan szolgának, az utazónak: jó. Ha négy lábad van: csalódsz.

Lajtorját látni: járás.

Lámpás, szép és égő gyertya benne: öröm.

Láncot látni: fogságba esni.

Lantot, kobzot verni: tested őrizd a gonosztól.

Legyet látni: gyulladás. Legyet sokat látni: versengés.

Len: asszonyi állatnak hű szerelme. Lent látni: rövid nap idegent várj.

Levelet olvasni: jó vagy gonosz hír, aszerint, ami a levélben áll. Levelet látni: lopótól őrizkedj. Levél, elszakadozott: kisebbség. Levelet mástól elvenni és magyarázni: neked igazat jelent.

Liliom: tartóztatás, bántás.

Liszttel bánni: szaporodás.

Ló, amely sárban megakadt, de kiugrik: amely embernek gondja van, idővel elveti magától. Lovat látni elsüllyedni vagy vízbe fúlni: nyomorúságba esni. Lovat látni: sok jót nyersz. Lovat, szürkét, látni: gond. Lovat, feketét, elhagyni: gondtól menekedni. Lovat eladni: semmire sem jó. Lovat megvenni, vereset, fehéret és szürkét: jó szerencsét várj. Lovat téli időben patkolni látni: nemsokára valami jó ér, ha el nem mulasztod. Lovat, heréltet, látni: titkon esett kár. Lovat, vadat, tartani: ellenséged legyőzöd. Lovat, szederjest, látni: átkozódás. Lovat, gyorsat, látni: dolgozás. Lovat, feketét, látni: kegyetlenség. Lovat, fehéret, látni: öröm. Lovat, halottat, látni: nyereség és igen jó esztendő. Ló hátán nyargalni széjjel a városban: kihirdettetni. Lovon, feketén, járni: harag. Lovon, fehéren, járni: jó szerencse. Lovat, vereset, látni: nagy vígság. Lovat, megnyúzottat, látni: ellensége neki örül. Lovat, haragost, mely hámban áll, kötőféknél, megfogni: tisztbeli embert, ki neked rosszat kíván, megbékéltetni. Lóra, magasra, hágni: örvendezés.

Lopni: azoknak hitetlenségét jelenti, akikkel lakol, és veszélyt.

Ha magad lősz: szerencse, dolgaidban sok nyereség. Lövést hallani: családi bánat, többnyire fiú miatt.

Lövészt látni: semmire sem jó.

Ludat látni: tisztesség. Ludat enni: nagy haszon.