Padláson járni: mutat halálesetet. Padlásról leesni: terveink összedőlése. Padláslyukból valakit látni: jelentőségteljes találkozás. Égő padlás: idegen ember látogatása. Padlást leszakadni látni: jegyzi örömünk végét. (R. M.)
Padláson asszonyt látni: adósság, ugyanott leányt: házasság. (Régi naptár.) Padlásunkon járó-kelő emberek: jegyeznek nagy bajt egy adósság miatt. (G.)
Padló. Jó vége egy könnyelműségnek.
Padlón feküdni: betegnek gyógyulás. Padlón járni: nagy gond. Padlót rakni: nem sikerült terv. Lángoló padló: egy elveszettnek hitt családtag visszatérése. Görcsös, régi padló: valakinek a halála, aki hozzánk tartozik. Ropogó padló: vendég rossz hírrel. Igen fehér padló: kedves asszony látogatása. Szőnyeges padló: mutat hatósági embereket. Gyékényes padló: utazás. (Kerner.)
Pajzs. Jegyezd meg első reggeli gondolatodat, s szerinte cselekedjél.
Pala-fedő. Jókedv. Palatábla: gond.
Palack. Általában: kóborló élet jegye.
Durranó vagy éneklő palack: mutatja barátaid hűtlenségét. Melegvizes palack: betegnek gyengülés, útonjárónak: keserves találkozás. Hideg palack: elmaradó vendég. (Kerner.)
Teli palack: vándorlás, üres palack: nagy csalódás. Eltört palack: váratlan kellemetlenség a hatósággal. Esetleg betegség. Borospalack, amelyből nem folyna bor: lappangó betegség. Sok palack: gond a gazdaságban. (R. M.) Táncoló palack: öregember látogatása. Repedt palack: kacér asszony. Kis és szép palack: gyarapodás; jegyez esetleg kisleányt is. (Kálnay László.) Aranyozott palack: gyermeket jegyez gyermektelennek, másnak: sok kiadást. (Kis Böske.) Elérhetetlen palack: szomjasnak nagy megkönnyebbülés. (G.)
Palacsinta. Kellemetes vendég. Esetleg katona.
Palánk. Levél.
Pálca. Családi kellemetlenség.
Pálcás ember, aki jönne udvarunkba: rossz hír. Pálcás emberrel együtt járni: mutat közeli tömlöcöt. (1833.) Nagy pálca asszony kezében: nagy kívánság kicsiny eredménye. Kis pálca: megelégedett élet. (R. M.)
A különös álmokban: asszonyoktól megpálcáztatni és velük jól érezni magunkat: mutat gyötrelmes szerelmet. Asszonynak férjétől pálcaütést kapni: boldog szerelem.
Pálinka. Utazás. Néha a másvilágba.
Pallér. Bosszúság egy veres ember miatt. (1833.)
Pallos. Ha kezünkben van: veszedelem; máséban: jó barátság. (K.)
Pálmafa levelei között elrejtőzni: jegyzi; hogy nagy társaság előtt váratlan kitüntetés ér. Pálmát vinni: szerencse.
Palota. Ha másé: irigység, ha miénk: hízelkedés, gond és fájdalom. Palotát rombolni: elveszített tekintély. Palotába menni: félelem. (1833.)
Pamlag. Amelyen üldögélünk: jegyzi mindennapi életünket, amelyen fekszünk: jegyzi különös vágyainkat. Pamlagon hanyatt feküdni: egy nő szerelme, amelyet elérünk. Pamlagról leesni: kiábrándulás egy megnyertnek hitt szerelmi összeköttetésből. (1833.) Idegen pamlagon heverni: mutatja asszonyunk hűségét. Ha asszonyunkat látnánk idegen pamlagon: felesleges féltékenység. Asszony és férfi a pamlagon: zavaros élet. (R. M.)
Pamut. Legombolyítani: nem nagy szerencse. Üzletes embernek: károsodás. Pamutot szedni: tisztelet.
Panaszkodni valakinek: közelgő öröm.
Páncél (-t viselni): tolvajság. (Kerner.)
Pandúr. Rendszerint: hideg időjárás. Annak, kinek oka van a pandúrtól félni: könnyebbülés. (1833.)
Kernerben: asszonynak: kellemes szórakozás. Pandúrt fogni: veszedelem egy vásár miatt. Lókereskedőnek: jó vásár.
Pántlika. Rendesen adósságod jegyzi.
Az 1759-es könyvben: pántlikát mérni, minél hosszabbat, antul nagyobb kellemetlenség. Pántlikát venni: hű barátnő. Pántlikát hordani: pletykaság. Piros pántlika: tánc; zöld: remény; fekete: gyász.
Radics Mária szerint: pántlikába öltözködni, amelyből mezítelen testünk látszana: leánynak szerelmi sikert, asszonynak elárulást mutat. Ugyanott: pántlikás giliszta szerelmeseknek: nagy kiábrándulást is jegyez. Sok pántlika: sok szerető.
Pántlikás szíved: rongyos kötőfék. (Szűrszabó.) Pántlikát kapni idegen férfitól: leánynak nagy szerencse, asszonynak szomorúság. Elveszített pántlika: elveszített szív. (Kerner.)
Pányva. Káros utazás.
Pap. Betegnek: gonosz.
Papagáj. Tréfa. Nagy uraság.
A „lipcsei nagykönyvben”: papagáj, amely megharapna: irigy barátnőt jelez; beszélő papagájt hallani: gonosz gúny. Papagáj asszony kontyában: áruló levél.
Papír. Írást hoznak: amely nem okoz örömet. Papírra írni: vigyázat adósaidra. Papírt lobogtatni: nagy károsodás.
Kernerben: piros papucs: jegyez víg, szőke asszonyt, fekete papucs: szomorú, barna asszonyt. Elveszített papucs: elveszített szerető. Új papucs: új szerető. Papucsos férfi: rossz hír. Régi papucs: nem teljesülő vágy. Szomszéd papucsa: költözködés.
Parádé. Látni: szorongatott helyzet; benne részt venni: félelem adósság miatt.
Paradicsom. Gondtalan élet.
Paradicsomot inni: férfinak nevetséges, asszonynak: hónapszám. (K.) Paradicsomot befőzni: nagy öröm a háznál. Paradicsomot szedni: szeretőt cserélni. (R. M.)
Parafa-dugó. Jó jegy.
Paraj (-t enni): hosszú öregség.
Paraszt. Rendszerint időváltozás.
Az 1759-es könyvben: paraszt, ha megcsalna: kigúnyolnak; parasztnak eladni valamit: hosszú élet; paraszt, aki kergetne: biztos örökség; paraszttal beszélni: önhittség. Radics szerint: öreg parasztasszony: nagy veszekedés; fiatal parasztasszony: jegyez dolgos, jó feleséget. Parasztszobában lenni: minden jóra fordul.
Parasztokkal veszekedni: nagy uraság. Parasztot deresre húzatni: ajándék. (1833.) Gvadányi mondja: huncut a paraszt, miként egy araszt.
Párna. Valakinek nagy gondot, szomorúságot okozunk. Párnán aludni: rejtett fájdalom. Párnát ajándékba kapni: gond jön a házhoz. Párnát vízen úszni látni: megkönnyebbülés. Kemény párna: rabság. Pelyhespárna: gazdag asszony. Párnás szék: betegség, harag. Szennyes párna: pletyka.
Paróka. Keserűség.
Parton járni: utazás. Parton ülni: elért cél. Parton guggolni: nyugtalanság.
Pástétom. Általában: betegség.
R. M. szerint: lúdpástétom: szegénynek további nyomorúság, gazdagnak: unalom. Kernerben: pástétomsütő: mutat felbomlott eljegyzést is.
Pásztor. Hír. Kár.
Az 1759-es könyv szerint: öreg pásztor: nagy időváltozás, fiatal pásztor: szomorú hír. Több pásztor: igen jót jelent. R. M. szerint: pásztor volnál, és nyájadat elveszítenéd: mutat nagy csalódást, amely megrövidíti életedet. Pásztor után járni: asszonynak hiábavaló szerelmi vágy. Pásztorkunyhó: szegénynek igaz szerelem, gazdagnak: boldogtalanság. Pásztortűz: öregembernek gyógyulás, leánynak: betegség. Pásztorcsillag, amely szólna hozzánk: elhagyott szülőföld.
András napján járó pásztor: rövid telet mutat. József napján beszegődő pásztor, ha öreg: káros esztendő, ha fiatal: sok eső. Pásztort megverni: igen nagy öröm. Pásztorokkal lopni járni: állatbetegség. (Régi magyar naptár.)
Pásztorbot útonjárónak: pihenést, másnak: vándorlást mutat. Pásztorokkal enni: zavaros esztendő. Pásztorral az úton menni: jó tanács. (Szűrszabó.)
Pata. Levél.
Patak, mely folyik: panasz; mely zavaros, és a házba folyna: nagy veszedelem és szomorúság; ha azonban tiszta a vize: közelgő jólét. 1759.)
Lassú patak: lusta asszony, lusta szolgáló. Sebes patak: árulás. Mély patak: hamis barátaid vannak. Halas patak: jó vásár. Patakban járni: elfelejtkezés. (R. M.)
Patak, amely szívünkből folyna: mutat elhagyottságot, szegényedést. Patak, amely az ágy alól kifolyna: egy asszony boldogsága függ tőlünk. Patakból inni, amelynek nem volna tiszta vize: egy asszony rabsága. Patakon átgázolni, anélkül hogy nedves lenne lábunk: egy szerelem elmúlása, amely még sokszor eszünkbe jut. (S. j.)
Patakban fürdeni: betegnek gyógyulás. (Kerner.)
Patkány. Ellenség.
Patkány, amely megharapna, szerelmi féltékenység. Patkánycincogás: hideg idő, családi perpatvar, kacér asszony. (Kerner.)
Páva. Ha kiált: szerencsétlenség.
Kernerben: páva mellett szolgálni (lánynak): jegyez kellemes ismeretséget. Repülő páva: kis öröm, amelyért nagy kamatot fizetünk. Napon sütkérező páva: veszedelem egy asszony hiúsága miatt. Pávatoll: haláleset. Pávatoll, amely külsőnket díszítené: tömlöc. Döglött páva: öregasszony szerelme. Páván lovagolni: nagy megszégyenítés egy szerelmi kalandon. Pávával lenni asszonynak: jegyez szorgalmas férjet; leánynak: közönséges szeretőt. (R. M.) Pávát böjtös napon enni: gonosz. Pávatollal játszódni: ingerlékenység. Alvó páva: csábítás. (1833.)
Pázsit. Kalandos élet.
Pecér. Botlás. Veszély.
Pecsenyét enni szegénynek: szomorúság; gazdagnak betegség. (1833.) Pecsenyebort inni: gond.
Pecsenye, amely volna vadból, és íze, szaga nagyon jó: szegényedés. (G.)
Pecsételni. Szerelmeseknek igen jó, másnak: veszteség.
Dugaszt pecsételni: bánatot felejteni. Levelet pecsételni: jegyez ingadozó szerelmet. Nőt lepecsételni: csalódás. Pecsétet törni: félelem egy adósság miatt. Vörös pecsét: atyafi halála. (R. M.)
Király pecsétjét feltörni: bátorságunk révén bajból menekedünk. Régi papirosokat újra lepecsételni: gond, pör, utazás. (G.)
Pehely. Betegség. Pelyhes kabát: titkos szerető. Vadkacsa pelyhe: kedves vendég.
Pelyhes ágy: gazdag asszony. (K.) Legénypehely leánynak: szomorúság. Leánypehely: álmatlanság. (R. M.)
Pék. Gondtalan élet.
Pékkel sütni valamit: felbontott eljegyzés. Péklapáton ülni: jó barátság. (R. M.) Péknek címerét látni és megéhezni: útonjárónak szerencse egy idegen városban; másnak: teljesülő kívánság. (K.)
Pelikán. Mindent lebíró szerelem.
Penész. Mindig pénz.
Penna. Gond.
Péntek. Vendégség.
Nagypénteken erdőben járni, fészket szedni vagy folyóparton időzni: jegyez sok szerelmi csalódást ez évben. Nagypénteken templomban lenni: anya halála. Nagypénteken mosni: szomorú húsvét. (R. M.)
Pénteken húst enni, lerészegedni vagy paráználkodni: szomorú szombatot jegyez. (Lipcsei.)
Pénteken szélfúvás vasárnapig tart. (Régi naptár.)
Pénz. Általában nem jó jegy.
Kernerben: pénzt találni: jegyez menekedést egy nagy károsodás elől; pénzt lopni: civakodás a családban; pénzt verni: hiábavaló munka; pénzt hamisítani nagyon jó és elsőrangú jegy.
Pénzed, ha van: kicsapongás. Pénz a kézben: új öröm elveszettnek hitt egészségedben. Sok pénz: kár a ház körül. Pénzt valakitől kapni: minden oldalról ellenséggel vagyunk körülvéve. Pénzt keresni és nem találni: szerencse a szerelmedben. Pénzt elveszíteni: vállalkozás, amely jóra fordul. (R. M.)
Pénzt asszonyodnak adni: igaz szerelem; más nőnek: gond. (Gvadányi.)
Pénzt fényesíteni: jegyez hideg időjárást. Pénzt oszlopokba rakni: ahány oszlop, annyi bánat. Pénzen vett gyerek: jó vásár. Pénzt zsákban hordani: tömlöc. Pénzt ásni: váratlan találkozás. Régi pénz: jegyzi atyádat vagy anyádat. (Szűrszabó.) Pénzt elásni: zavaros idő. Pénzt folyóba dobni: hasznos munka, jövedelem. Pénzt szegénynek adni: károsodás. (1833.)
Pénzt a földbe vetni: gazdának nagyon jó, másnak betegség. (Régi naptár.)
Pénzen tyúk módjára ülni: felbomló barátság. Pénzt szélben szellőztetni: nyugodalmas élet. Pénzen asszonyt vagy leányt venni: szegény öregség. (D. G. Gy.)
Pénzt nyerni: nagy gond. Pénzt a földre szórni: rosszullét. Pénz, amely bűvész keze érintésére testünkből kijönne: mutat megnyugvást egy fájdalmas szerelemben. Pénzt okádni: halál. Pénzt az árnyékszékben hagyni: elveszített szerelem. Pénz és sár összekeveredve: boldog szerelem. (F. S. gyűjtése.)
Pénzes ember: leánynak szomorúság. Pénz, amely fülünkben nőne: jegyez szomorú hírt szerelmünkről. Orrunkon növő pénz: gazdag asszony. Hasunk, ha pénzzel volna telve: jegyzi egy nő pazarlását. (S. j.)
Sok pénz, amelyet nem tudnánk megolvasni, kereskedőnek: sok adósságot, másnak: apró bajokat. Elveszített pénz egy idegen város kapujában: szerencsés pört vagy ott jó ismeretséget mutat. Pénzt mérlegen vagy literben mérni: nagy betegség. Szagos pénz: egy asszony szerelme. Rongyos pénz: gazdag öregség. Pénzverő: szomorúság. (Lipcsei.)
Pénzes láda, ha teli: rossz esztendő, nyavalya; ha üres: családi szaporodás. Bezárt pénzes láda: jó remény. Országúton talált pénzesláda: hiábavaló utazás. (K.)
Pénzes erszényt találni: jegyez új ismeretséget. Üres pénzes erszényt találni: adósság. Elveszített erszény: gazdag házasság. (R. M.)
Perbe jönni: árulkodás, amelynek nem kell hitelt adni.
Perec. Jó vásár.
Perecet sütni: jegyzi valakinek (atyafinak) az utazását. Perecet vásárfiának leánynak adni: megszerelmesedés. Vasperec: jó változás. (Kerner.)
Vasperecben ülni a piacon: ellenségeid megszégyenítése. (Lipcsei.) - Perecet törni: bátor tett. (R. M.)
Pereces trombitáját hallani: kellemetes hír.
Persely. Szegénynek becsület; gazdagnak betegség.
Templomi perselybe nem adakozni: mutat változást a házaséletben. Perselyt törni: bátorság.
Pete. Betegség.
Petefészek, amely fájna: gyulladás, szomorúság. (R. M.)
Petrezselyem. Rövid rosszullét.
Pézsma jegyez szerencsét.
Piac. Jó jegy.
Piacra menni, de ott nem vásárolni, szerelmeseknek: jó; másoknak kis bosszúság. Piacon árulni valamit: elfecsegett titok. Piacon halat venni: ájtatos cselekedet. Piaci veszekedésben részt venni: csendes élet. (R. M.) - Piaci kosár: elfelejtett szerető. (K.)
Piacon mindenkit megszólítani és titkos szerelmünket elpanaszolni: szerelmi boldogság. (S. j.)
Pikkely (halé): sok pénz.
Pince, amely volna nagy és magas: jegyez költözködést. Szűk és sötét pince: rossz házasság.
Pincébe menni András napja után: jegyez obsitos katonát; András előtt: betegséget. (1833.) Pincébe rejtőzködni: szerelmi bánat. Pincében bort kóstolni: múló betegség. Pincét törni: jó cselekedet. (K.)
Pincéből muzsikaszót hallani, mintha ott kísértetek mulatnának: hír a fejedelemről. (Lőcsei.)
Égő pipa: hideg időjárás. Törött pipa: ajándék. Pipaszár: asszonynak jó jegy. Pipaszurkáló: jegyez herélőt, aki disznainkhoz jő. (Kerner.) - Pipát lopni: bátorság. (R. M.)
Pipacs. Vendég.
Pipacs, ha nő álmodba: jegyez változást.
Piros ruha: harag. Általában piros szín: szerencsés szerelem. Igen piros arcot látni: haláleset. Piros lábú asszony: utazás. Piros alkony vagy hajnal: szélvész. (R. M.) - Ha valamely testrészünk volna igen piros: szerelmi vágy.
Pirosat köpni: igen egészséges. Piros bor: útikaland. Piros házba lépni: rossz nő ismeretsége.
Piszokba esni: igen nagy szerencse. Piszoktól tisztálkodni: elválás egy jó baráttól. Piszkot enni: pénz.
Pogácsa. Hosszú út, amelyből tán nincs visszatérés.
Hamupogácsa: utazás szeles időben. Olajpogácsa: hosszú tél. Kemény pogácsa: rossz látogatás. (1833.)
Pók. Minden könyvben szerencse áll mellette.
Pókot agyonütni: távol lévőt megsérteni. Pókháló: szerencsés szerelmi viszony egy gazdag asszonnyal, amely nem végződik házassággal. Pókháló jegyez még vérzést is. (R. M.) Padlásról leereszkedő pók: mutatja őszi időnket. Tőlünk elfutó pók: jegyzi egy gondolatunkat, amelyet szeretnénk valakivel közölni. (S. j.)
Pokolba menni: nagy kár háziállatainkban. Poklot messziről látni: kincskeresőnek igen jó, másnak: szegénység. (K.)
Pokróc. Sértés.
Pohár. Csalás.
Törött pohár: ismerősünk halála. Pohárköszöntő, amely hízelegne: verekedés a korcsmában. Pókhálós pohár: jegyzi atyánkat; belőle inni: vigasztalódás. Kis pohár: kisleány. Öblös pohár; öregasszony. Pohárból megszólaló ital: betegség. (1833.)
Polyva. Szorgalom. Hideg időjárás.
Polkát járni: asszonynak jegyez idegen férfit. (Lőcsei.)
Pólyás baba. Kis öröm.
Por. Perlekedés. Portörlő: kis mulatság.
Porcelán. Könnyek jegye.
Pondró, amely tőlünk menne: jegyez rágalmazást; betegnek: nehézséget. Pondró, amely felénk jönne: kiábrándulás egy szép reményből.
Pondrós húst enni: jegyez sok pénzt. Pondró: asszonynak jegyez még öregembert is. Pondrót nyelni: leánynak szívfájás. Eltaposott pondró: ellenséget mutat. (R. M.)
Ponty (-ot enni): szerelmeseknek élvezet, másoknak: fennakad egy fecsegő miatt.
Nagy ponty, amely elnyelni akarna: asszonyi üldözés szerelem miatt. Ponty, amely tőlünk menne: elveszített gyermek. (R. M.) Potykát venni, amely kezünkből ki akarna ugrani: jegyez kacér asszonyt. (S. j.)
Postás, ha a házba jön: szerencse, ha elmegy a ház előtt: szerelmi csalódás. Postamester: jó tanács. Postakocsi: elmaradt látogatás. (Kerner.) Postakocsin utazni: elbúsulni egy eldobott szerető miatt. (R. M.) Postakürtöt hallani: Leánynak jegyesség, férfinak találkozás. Postát vinni: meghívás lagzira. (G.) Postás, ha szólna valamit: tedd ellenkezőjét. (Zadeka Márton.)
Posztó. Minél finomabb, annál jobb.
Rabok posztójában járni gazdagnak: harag, szegénynek: jutalom. Gácsi posztó: időváltozás. Abaposztó: szegény, de boldog házasság. Német posztó: vőlegénység. Bársonyposztó: tömlöc. Posztót venni: örökség. Posztókereskedőnél járni, de nem venni: betegség, halál. Posztóssal utazni: betegség elkerülése. Posztót lopni: hosszú, boldog élet. Posztót mérni: nagy csalódás. Posztót ollóval nyírni: elvágott boldogság. (1833.)
Pózna. Nagy küzdelem kis eredményért.
Pöröly. Szerelmeseknek: jegyez szülői beleegyezést. Másnak nehezen elérhető célt.
Pöszméte. Veszekedés a szomszédsággal.
Prédikáció. Titkos szerelem.
Prém. Örökség. Szép vagyon.
Prémes állat: hideg idő. Asszonyprém: szerelem. (R. M
AJÁNLOM AZ OLDALT
