MTI Panor�ma - Az ezredfordul� k�zeledt�vel mind gyakrabban esik sz� a XVI.
sz�zadi orvosr�l �s j�vend�mond�r�l, az 1503. december 14-�n a franciaorsz�gi
Saint-R�my-de-Provence-ban sz�letett Michel de Nostradamr�l - ismertebb nev�n
Nostradamusr�l.

Nostradamus kilenc�ves volt, amikor zsid� sz�rmaz�s� sz�lei a katolikus hitre
t�rtek, �s a p�rizsi Notre Dame sz�kesegyh�z�r�l kapt�k a nev�ket. A gyors
felfog�s�, �l�nk �szj�r�s� fi� latint, g�r�g�t, h�bert �s matematik�t tanult,
�s hamar elsaj�t�totta az asztrol�gia alapjait. Sz�z �vvel azel�tt, hogy
Galileit tanai�rt perbe fogt�k volna, Nostradamus m�r a kopernikuszi vil�gk�p
elm�let�t vallotta. Mivel anyai nagyapja orvos volt, sz�lei 1522-ben
Montpellier-be k�ldt�k az orvosi egyetemre tanulni Nostradamust, s h�rom �v
m�lva m�r enged�lyezt�k neki az orvosi gyakorlatot. Saj�t gy�gym�dj�t �s
receptjeit alkalmazva beutazta Franciaorsz�got, �s r�vid id� alatt h�res orvos
lett. K�s�bb a Garonne foly� melletti Agenba k�lt�z�tt, s ott 1534-ben
megn�s�lt. H�zass�g�b�l egy fia �s egy l�nya sz�letett, de csal�dj�t r�videsen
elragadta az 1530-as �vekben puszt�t� eur�pai pestisj�rv�ny. 1538-ban ism�t
felkerekedett, �s bej�rta Lotharingi�t, eljutott Velenc�be �s Szic�lia
sziget�re is. Nostradamus alighanem �lete v�g�ig megmaradt volna az orvosi
hivat�s mellett, ha it�liai v�ndorl�sai sor�n egy alkalommal �ssze nem
tal�lkozik egy ismeretlen ferences bar�ttal. Amint megl�tta a bar�tot,
leborulva k�sz�nt�tte, mint leend� p�p�t. �s val�ban: a szerzetest, Felice
Prettit sok-sok �v m�lva, 1585-ben r�mai p�p�v� v�lasztott�k, �s az V. Sixtus
nevet vette fel. Az �gynevezett szabad m�v�szeteket is kitanul� Nostradamus az
1550-es �vekben Salon de Provence-ban telepedett le. Feles�g�l vett egy gazdag
�zvegyasszonyt, akit�l hat gyermeke sz�letett. Orvosi gyakorlatot folytatott,
�s a v�rosban ma is �ll a h�z, amelyben n�pes csal�dj�val �lt. Mivel azokban az
id�kben elterjedt az asztrol�gia alkalmaz�sa a gy�gy�szatban (a gy�gyszerek
k�sz�t�s�nek �s bev�tel�nek optim�lis id�pontj�t �llap�tott�k meg a csillagok
�ll�s�b�l), Nostradamus r�j�hetett valamire, aminek seg�ts�g�vel ma is
vil�gszerte ismert j�vend�l�seit, a Pr�f�ci�k ezer n�gysoros j�slat�t pap�rra
vetette.

�lete h�tralev� r�sz�ben m�r nem is igen csin�lt m�st, mint horoszk�pokat
k�sz�tett felk�r�sre, �s k�zben folytatta a n�gysoros j�slatok �r�s�t. A
Pr�f�ci�k 1568-ban jelent meg el�sz�r, s az els� sz�z �v alatt k�zel harminc
kiad�st �rt meg csak Eur�p�ban. Nostradamus 1566. j�lius 2-�n hunyt el. �llva
temett�k a saloni ferencesek templom�nak fal�ba. S�rj�t felnyitott�k a
forradalom alatt, majd a v�ros egy m�sik templom�ban, a Szent L�rinc templomban
helyezt�k el, ahol ma is tal�lhat�.

Nostradamus j�slatait sokan nemcsak elhitt�k (esetenk�nt tal�n
f�lremagyar�zt�k), hanem m�r a kezdetekt�l fogva hamis�tott�k is, �s a
hamis�tv�nyokat propagandisztikus c�lokra haszn�lt�k, ak�rcsak a t�rt�nelem
folyam�n minden m�s csillagj�s�t. Rettegett (IV.) Iv�n orosz c�r legf�bb
tan�csad�ja egy holland asztrol�gus, Elysius Bomel volt. Hitt a j�slatokban I.
S�ndor �s II. Mikl�s c�r is. Szt�lin alatt Wolf Messing j�slat�t k�rt�k a
szovjetek a Molotov-Ribbentrop paktum megk�t�se el�tt, �s j�soltatott mag�nak
Hitler, nemk�l�nben Churchill is a h�bor� alatt. Ugyancsak Messing nyugtatta
meg Hruscsovot, hogy nem robban ki h�bor� a kubai rak�tav�ls�g miatt.
Napjainkban pedig asztrol�gusok megj�solt�k, hogy az 1996. j�nius 16-i
oroszorsz�gi eln�kv�laszt�son �jrav�lasztj�k a V�z�nt� jegy�ben sz�letett
Borisz Jelcint...