Ezek a történetek nemcsak az írói fantázia szüleményei, tényleg van valóságalapjuk – mondja Frabato, akit a nagyközönség az egyik kereskedelmi csatornán futó, megoldatlan bűnesetek áldozatai után nyomozó sorozat szakértőjeként ismerhet. – Az Egyesült Államokban a hivatalos rendőri és egyéb szervek nyomozati munkája részeként régóta alkalmaznak spirituális adottságokkal rendelkező személyeket. Nálunk a rendőrség ezt még nem tudja hivatalosan elfogadni, de előfordul, hogy felkeresnek rendőrök, és a segítségemet kérik." Frabato magánnyomozó cégekkel is szerződésben áll, amelyek lopott autók, illetve olyan adósok felkutatására kérik, akik ki akarnak bújni kötelezettségeik alól. Hozzátartozók is gyakran felkeresik, hogy segítsen nyomára akadni eltűnt vagy bűncselekmény áldozatává vált szeretteiknek.

„Kicsit más a helyzet, amikor valaki önszántából megy el, és nem akarja, hogy a nyomára bukkanjanak, vagy amikor egy baleset vagy egy bűncselekmény miatt nem tud hazamenni. Mindkét esetben meg lehet találni az illetőt, de ha nem önként távozott, akkor ő maga is segítheti a munkát, ha gondolati szinten próbál kapcsolatba lépni a hozzátartozókkal és segítségül hívni őket. Ilyenkor a családtagok is gyakran kapnak éjszaka, álmok formájában üzeneteket, vagy lehetnek megérzéseik, bevillanhatnak nekik különféle képek. Ezek egyébként többnyire csak különálló képkockák, olyanok, mint a diaképek. Nem egy folyamatot mutatnak, hanem csak pillanatfelvétel lehet. Akinek azonban erős az intuíciós képessége, össze tudja rakni ezeket a kockákat, esetleg felismerhet helyszíneket, és logikai úton kikövetkeztetheti, hogy pontosan mi történt." Egy fotó is segíthet A spirituális nyomozáshoz mindenképpen szükség van az eltűnt személy valamilyen tárgyára: egy fényképre vagy ruhadarabra, amely magán hordozza a tulajdonos energiáit.

A hozzánk tartozó holmikon ugyanis nemcsak az ujjlenyomatunkat hagyjuk ott, de rajta marad lelkünknek is valamiféle leképeződése. A fényképhez pedig hozzá sem kell érnünk, mégis rögzül benne az energiáink. Nem véletlen ugyanis, hogy az amerikai indiánok nem engedik, hogy lefényképezzék őket: azt mondják, a fotós ellopja a szellemüket. Amikor valakiről felvétel készül, a kamera azokat a fénysugarakat – és vele együtt azok energiáját – gyűjti egybe és rögzíti, amelyek az illető személyről az adott pillanatban, csak rá jellemző és nem utánozható módon visszaverődnek. A képmásunkban állítólag sokkal több információ ott marad rólunk, mint azt ma sejtjük, vagy tudni véljük. A személyes tárgyakban rögzült energiák révén tud kapcsolatba lépni a spirituális nyomozó az eltűnt személlyel. Legkönnyebben talán úgy lehet a folyamatot elképzelni, mint amikor egy rádiókészüléken csavargatjuk az állomáskeresőt, mert egy adott csatornára akarjuk hangolni. Ugyanez igaz a bűncselekmény, az eltűnés helyszínére.

A bűnügyi nyomozók egyelőre csak a fizikai világban történt cselekmények és csak a fizikai test nyomait rögzítik a tetthelyen, pedig valamilyen, ma még pontosan nem ismert módon állítólag a lélek is otthagyja nyomait. Frabato példaként olyan esetet említ, ahol egy harminc évvel ezelőtt történt haláleset szálait próbálták kibogozni, s még ennyi idő elteltével is részletes, a nyomozók által később visszaigazolt információt – azt, hogy az illetőnek eltörött az órája – tudott a helyszínről „levenni". Mindeközben a bűncselekményről semmiféle háttér-információt nem kapott a rendőrségtől. Az intuíció képessége mindenkiben megvan, s ez az adottságunk fejleszthető is.

Egy szinten túl azonban – mint minden más is – tehetség kérdése, hogy ki milyen gyorsan és pontosan tudja kiszűrni a csatornát, amelyen a másik ember által küldött jelek foghatók. S ahogy a sportban például egyiknek a vízilabdához van tehetsége, míg a másiknak a futballhoz, az intuíciók terén is mutatkoznak egyéni különbségek: valaki a holttesteket találja meg nagyobb sikerrel, mások a lopott autókat. Személyre szabott, hogy ki milyen technikával dolgozik. Rá kell találni, kinek melyik módszer használ igazán. Befolyásolja a teljesítményt az aktuális lelkiállapot is: amikor a „nyomkereső" fizikai teste fáradt és legyengült, az intuíciók sokkal spontánabb módon, gyorsabban és erősebben jönnek, könnyebb ráérezni dolgokra. Ezért fordulhat elő, hogy némelyek csak az éjszakai alvás során, az úgynevezett jósálmok révén kerülnek kapcsolatba a spirituális világgal. Vannak ugyanis, akik magas szintű intuíciós képességekkel vannak megáldva, napközben azonban zárva tartják ezeket a csatornákat, mert a tudatuk nem hisz a telepátiában. Alvás közben azonban, amikor ezek az energiák elszabadulnak a tudat kontrollja alól, a személy észlelni kezdi azokat a jeleket, amelyeket éber állapotban visszautasít és nem fogad.