Formanívó
2008.02.23. 18:42
A grafológia talán legkényesebb pontja, nehezen magyarázható és nehezen érthető része a formanívó. Ne kedvetlenedjünk el, ha sokáig nem tudjuk megállapítani egy írás formanívóját. Előbb – utóbb, sok gyakorlással, rengeteg írás vizsgálatával rááll a szemünk, és ki tudjuk majd szűrni a magasabb vagy alacsonyabb kategóriába sorolható írásokat.
Maga a formanívó elmélete Klages német grafológus nevéhez fűződik, amely rengeteg vitát váltott ki, és vált ki mind a mai napig a grafológusok körében. Klages szerint vannak az emberiségnek olyan alacsonyabb rendű népcsoportjai, akiknél az írás kevésbé természetes folyamat. Csak az általa magasabbrendű népcsoportokba sorolható emberek képesek az írás természetes formáját, ezáltal önmagát adni.
Klages szerint minden tulajdonság pozitív és negatív módon fogható fel. Egy-egy írásjelnek is többféle jelentése lehet, így például a betű tengelyétől jobbra kitett ékezet jelenthet élénkséget, gyors gondolkodást, de jelenthet türelmetlenséget, vagy ingatagságot is.
A szívós és az erőszakos; a szerény és a gyáva; az önérzetes és a büszke rokon fogalmak, melyek között -Klages szerint- nem sok a különbség. Hogy az adott írásra éppen melyik tulajdonság a jellemző, azt Klages a formanívó elmélet alapján kívánta eldönteni.
Általában a természetes, életteli, eredeti írásképet magasabb csoportba sorolta, mint a mesterkélt, ügyetlenül formált egyénietlen írásokat. Szerinte a lélek ereje magasba repíti a formanívót, az értelem kontrollja viszont lerántja, alacsonyabb kategóriába helyezi azt.
Milyen legyen a magas formanívójú írás Klages szerint?
Természetes
Átélt
Ritmusos
Eredeti
Leegyszerűsített
Minél nagyobb fokban tér el egy írás a felsoroltaktól, annál alacsonyabb besorolásba került. Öt értékhatárt, kategóriát határozott meg Klages, ahol az 1-es a legmagasabb, az 5-ös a legalacsonyabb fokozat. A 3-as a sablonos, átlagos írások kategóriája. A 2-es és a 4-es az átmenet a sablonos és a legmagasabb; illetve a sablonos és a legalacsonyabb nívójú írások között.
Nézzük meg, hogyan sorolta be Klages az Írásmintákat!
1/A ábra Klages besorolása alapján 1-es formanívójú írás
|
Az 1/B ábrán Klages saját, fiatalkori írását láthatjuk.
Az írások megítélése, besorolása nem egyszerű feladat, a grafológus szubjektív véleménye dönti el, melyik csoportba helyezi azt.
2. ábra Klages besorolása alapján 2-es formanívójú írás
|
3.ábra Klages besorolása alapján 3-as formanívójúírás
|
4. ábra Klages besorolása alapján 4-es formanívójú írás
|
5. ábra Klages besorolása alapján 5-ös formanívójú írás
|
Klages, aki elítélte a grafológiában a megérzést, az intuíciókra való hagyatkozást, saját maga teremtette azt meg formanívó elméletével. Nincs ugyanis két olyan grafológus, aki ugyanazt az írásmintát ugyanúgy ítélné meg.
Az egész elméletnek két gyenge pontja van: az egyik a szubjektív vélemény alapján történő besorolás. A másik gyenge pont, sőt kifejezetten hiba a megítélésnél az, hogy a valamilyen oknál fogva többet író ember írásképe átéltebb lesz a jobb beidegzettség miatt, míg a ritkán tollat fogó ember írása nem automatikus, ezáltal nem átélt, nem leegyszerűsített és nem is ritmusos.
Ezek alapján minden olyan ember, aki keveset ír, Klages kategóriái szerint értéktelen, alacsony formanívója miatt. Nem nehéz kitalálni, hová sorolná a mai, számítógépen felnövekvő generációt ügyetlenebbül formált írásképük alapján.
Hogyan állapítsuk meg az írás formanívóját?
A formanívó megállapításánál használjuk azt a képességünket, amivel még e könyv olvasása előtt is akarva – akaratlanul megítéltünk egy elénk került írást. Leginkább az írás ritmusát szoktuk megérezni. Ez alapján mondjuk azt, hogy ez egy nagyon jó, vagy nagyon érdekes írás, egy másikra azt mondjuk, hogy ez egy jó írás. Találkoztunk már olyannal is, amelyik első látásra azt sugallta, hogy rossz írás, negatív érzéseket váltva ki belőlünk.
Mit nézzünk meg először?
Először is a tanult mintától való eltérést, az iskolában ránk erőltetett írástól való menekülést érezzük meg egy grafikumban. Ez az egyediség, amely azonos lehet a Klages féle “eredeti” kritériummal.
Ha valaki nem tudja egy idő után a tanult iskolás írást átformálni akár a dőlésszög, a kapcsolási módok, a zónaarányok, az áthúzások, az ékezetek formájának és helyének változtatásával, vagy a hurokképzések, betűalakzatok másképpen való írásával, akkor nem beszélhetünk vele kapcsolatban sem egyéniségről, sem magasabb fokon álló szellemiségről.
Most ismerkedjünk meg egy másfajta módszerrel, amely Bendetz Móric magyar grafológus nevéhez fűződik. Ő a formanívót az alábbiakból állapította meg:
Az írás természetessége, egyszerűsége
Az írás olvashatósága, és tagoltsága
Az írás szabályossága
Az írás arányossága
Az írás tempója, sebessége
|