Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Valami bölcsebb nálad 9-10		2007.10.21. 18:42
Egyesek azt mondják, csak az ember érezhet büszkeséget, félelmet és örömet, de akik a Tudás hatalmában vannak, azt mondják, minden élő, eleven. Talán nem így, mint mi, emberek; minden a maga módján eleven, hiszen nem vagyunk egyformák. A fák külső megjelenésükben, élettartamukban, időben és tudásban különböznek tőlünk, mégis élők. Ugyanúgy, mint a sziklák és a víz. És mindnyájuknak vannak érzései. Nootka indián asszony ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Ha bizonyos dolgokat nem értünk, az még nem jelenti azt, hogy ezek a dolgok nem léteznek. Sok ember számára egyszerűen nem léteznek azok a dolgok, amiket nem értenek vagy nem ismernek. Én azt mondom, sok minden lehetséges. Ha valamit nem ismerünk, az még nem jelenti azt, hogy az a valami nem is létezik. Egyszerűen csak nem ismerjük ezt az állapotot. Cecília Mitchell, Mohawk

Valami bölcsebb nálad 7-8		2007.10.21. 18:41
Azt mondhatnánk, hogy a nem-indiánok vallása kívülről jött, mint Istenük, aki valahol ott fenn van az égben az ő Királyságával, s az emberek idelent megpróbálnak feljutni hozzá. Az indiánok elgondolása szerint Te vagy az Isten. Az Isten Benned van, Ő a Te részed. És ez nálunk az Élet kezdete, a Teremtés pillanata. Ezt hordozzuk magunkban. Vickie Downey, Tewa ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Minden, amit cselekszünk, a mi Erdőnkhöz kapcsolódik. Ha valaki meghal a közösségünkben, levágjuk a hajunkat, és beletesszük egy fába. Régen a halva született gyermekeket egy fába temették. Történetünket a Fák őrzik. Egész vidékünk Szent. Loretta Pascal, Lil'wat

Valami bölcsebb nálad 5-6		2007.10.21. 18:41
Mindig abból indulnak ki, hogy a Teremtő hímnemű személy, pedig nem tudunk erről semmit, a hagyományainkban nincs szó róla, hogy hímnemű vagy nőnemű ez a lény. Ott csak az áll: valaki vagy valami megteremtett bennünket. Hogy ki vagy mi volt, az titok. Mindig azt mondták nekünk, sok minden van, amit nem muszáj tudnunk, szétrobbanna a fejünk, ha mindent tudni akarnánk. Ez így igaz, nemde? Egy dolog azonban mindenki számára nyilvánvaló, hogy a Teremtő nagy szeretettel és együttérzéssel hozta létre teremtményeit. Audrey Shenondoah, az Onondaga klán anyja ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A mi tudományunk olyan. hogy az ember kimegy az erdőbe, ránéz egy fára, s így szól: "Ez jó fejfájás ellen; ha fáj a fejed, ezt használd." Már nem sokan vannak, akik ezt tudják. S ez szomorú. Én szívesen megtanulnám mindezt, de valóban senki nincs, aki megtanítana rá. Ez a mi tudományunk. A számtan nálunk azt jelenti, hogy megfigyeljük a csillagokat és a hold járását, abból magyarázzuk, melyik holdállás mit befolyásol. Megvan nekünk a saját számtanunk, s a saját tudományunk, de a gyerekek mit sem hallanak már erről. Renee, Seneca

Valami bölcsebb nálad 3-4		2007.10.21. 18:40
Ha a feszültség és a nyomás eluralkodik rajtam, olyankor lemegyek a folyóhoz. Énekelek. Sírok és imádkozom, beszélek Anyámmal s Nagyapámmal, egyszerűen csak ennyit mondok: "Adjatok erőt." Gyakran, mikor ott ülök, arra száll egy sas, és átrepül a folyón. Leül közvetlenül velem szemben a folyó túlpartján egy fa ágára. Erre én azt mondom: "Mindig itt vagy, ha szükségem van rád. Mindig tudod, mikor kell jönnöd." Ez aztán igazán megnyugtat és erőt ad. Mary Leitka, Hoh --------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A Nagy Tenger mozgásba lendített, elindított. Sodor magával, mint algát a folyó. Az Égbolt s a Hatalmas Lég szárnyára kapott, rezgetik bensőmet, magukkal ragadtak, Örömtől reszketek. Uvavnuk, eszkimó sámánasszony

Valami bölcsebb nálad 1-2		2007.10.21. 18:37
Honnan tudnánk, hogyan éljünk, ha nem hinnénk valamiben, ami nagyobb nálunk? Ki tanítana meg bennünket az életre? Ki mondja meg a fának, mikor jön el az ideje, hogy kisarjadzanak a levelei? Ki mondja meg a rigóknak, hogy meleg lett, s újra észak felé repülhetnek? A madarak és a fák hallgatnak valamire, ami bölcsebb náluk. Gyakran üldögélek egyedül a sivatagban, elnézem a liliomokat s mindazt a sok szép rózsaszínű kis virágot, s azt kérdem magamtól: "Ki mondta Nektek, hogy tavasz van, s hogy virágozzatok?" Csak gondolkodom és gondolkodom, de mindig ugyanott lyukadok ki. Az, ami nagyobb nálunk, megtanít minden élőlényt arra, mit csináljon. Olyanok vagyunk, mint a virágok. Élünk és meghalunk, és magunktól semmit sem tudunk. De az, ami nagyobb nálunk, megtanít bennünket -, megtanít bennünket, hogyan éljünk. Chiparopai, Yuma------------------------------------------------------------------------------------------- Minden, minden és minden egyes dolog fontos. És semmi, ami jó, nem megy gyorsan. Sikwalxlelix, Bella Coola javasasszony

Indián életünk 10-11		2007.01.27. 23:03
Egy népet nem lehet leigázni addig, amíg asszonyaik szíve ellenáll. De azután mindennek vége. Mindegy, bármilyen bátrak is legyenek harcosaik, bármilyen erősek is legyenek fegyvereik. Cheyenne szólás -------------------------------------------------------------------------------- Az Idő Tüze vagyok én, Végtelen Oszlop, amely túlél a Halálon, Egy legyőzhetetlen nép támasza vagyok. Eltévedt harcosok Vezérlő Csillaga vagyok, Tízezer haldokló gyermek Anyja vagyok én, Az Idő Tüze vagyok én - Indián Asszony vagyok! Niki Paulzine

Indián életünk 8-9		2007.01.27. 23:02
Én mindig azt mondom, amit szívem szerint igaznak tartok. Erről van szó. Ha ezt mindenki megértené, tudnák, hogy érzem magam. Ha más emberek megőriznék kultúrájukat, s aszerint élnének továbbra is, ismernék ezeket a dolgokat. Néha azt mondják rólam, megint indiánt játszom. Ó, de szomorú is ez! Nem hiszem, hogy indiánt játszom, vagy úgy kellene viselkednem, mint egy indián asszonynak. Indián vagyok. Ilyen vagyok. Az vagyok, aki vagyok. És büszke vagyok. Mary Leitka, Hoh -------------------------------------------------------------------------------- Erős, hatalmas asszonyok vagyunk. Pók-Asszony erős volt, Első-Asszony erős volt, Changing Woman nélkülözhetetlen volt. A hagyományunk felszabadíthat bennünket ez alól a korlátozó kultúra alól. Keljünk át a kölcsönkért kultúrák folyóján! Hadd éljünk egyetértésben s együttműködésben! Navajo indián asszony

Indián életünk 6-7		2007.01.27. 23:02
A régészek, a múlt vallatói meg akarják találni az indiánok lakta terület határát. Az indiánok nem ismertek határokat. Szabadok voltak. Jobb szeretném, ha csillagos égből lenne a házam teteje, s a föld lenne a padlója, inkább élnék egy fa alatt, s kosarat fonnék, vagy tenném, amit mindig tenni szoktam. Egyetlen kívánságom, hogy szabadabbak legyünk, s kimehessünk a dombokhoz és a hegyekhez, hogy ott eltölthessünk egy napot. Csak azért, hogy visszaidézzük annak emlékét, milyen volt, amikor még ott éltünk. Juanita Centeno, Chumash -------------------------------------------------------------------------------- Ha végighajtok egy úton, gyakran eszembe jut: "Milyen lehetett itt száz évvel ezelőtt?" Ha elmegyek a Niagara-vízeséshez, ott ülök és arra gondolok: "Kétszáz évvel ezelőtt, ha indiánok jártak erre, egyszerűen leültek egy fára vagy a partra, s nekem most betonon kell ülnöm." Mindenütt csak épületek. Képzeld el, mennyivel szebb volt minden, mielőtt mindezt ide építették. Minden reggel kijövünk ezen az ajtón, s Föld Anyára lépünk, tudjuk, hogy ez mindig megmarad nekünk. Azért járhatunk a Földön, mert tudjuk, hogy nem a miénk... A mi feladatunk, hogy vigyázzunk rá. Jill, Seneca

Indián életünk 5		2007.01.27. 23:01
Mások helyett dolgozom. Megpróbálom védeni azokat a növényeket, amelyeket még mindig felhasználunk, azt a vizenyős területet, ahol még mindig bölcsőnek, szoknyának, szandálnak való anyagot gyűjtünk. Ez nehéz munka. Még a rendőrség sem tudja megvédeni a területünket. Ezért olyan nehéz nekem egymagamnak védeni ezt az egész területet. Azt mondják az emberek: nem esik az eső, szárazság van. Istenem, ha összegyűjtenék az én könnyűimet, bizony nem volna szárazság. Annyi könnyet hullattam, hogy azzal még a Santa Ynez folyót is megáraszthattam volna, hogy hozza vissza a régi időket, a Nagyapám világát. Juanita Centeno. Chumash

Indián életünk 4		2007.01.27. 23:00
Amikor a hopi férfiak kimennek a kukoricaföldre aratni, először letörnek egy kis kukoricát - ezek a kis kukoricák a kisgyerekeket jelképezik. A férfiak a kisbaba-kukoricát vigyázva hazaviszik, ahol már várja őket az anya. Minden anya megáldja a kis kukoricát, s aztán gyengéden belefekteti a kukoricás kosárba. Csak ezután mehetnek vissza a férfiak a többi kukoricát leszedni. A kukoricát az asszonyok oltalmára bízzák; mindig is élőlényként kezelték a kukoricát. Az asszonyok így szóltak hozzá, akár az ember fiához, így beszéltek: "Nézzétek meg ezt a csodálatos kukoricát, nézzétek, milyen pompás színe van! S mennyi kukoricaszem van rajta!" A hopi indiánok a kukoricát közeli rokonnak tartották - úgy, mint északnyugaton a lazacot; mi a Lazac Népének tartottuk magunkat. A préri-indiánok hasonló szoros életközösségben éltek a bivallyal. Janet McCloud, a Tulalip törzsfőnök

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk