El�sz�r h�kuszp�kusznak t�nhet, hiszen egy apr� m�gnes visel�s�nek ugyan milyen hat�sa lenne a szervezetedre? Ha pedig tapasztaltad m�r, hogy az alternat�v gy�gym�dok helyesen alkalmazva m�k�dhetnek, akkor meg az lehet az ellen�rved: m�gis hogyan n�zhet ki egy ilyen �kszer? Biztos orm�tlan �s neh�z. Egy �ri�si m�gneskarik�t pedig ki viselne sz�vesen, csak az�rt, mert van r� n�mi es�ly, hogy eg�szs�gesebb lesz t�le? Azonban mindk�t ellenvet�s lek�zdhet�. A m�sodik r�ad�sul azonnal. Ugyanis ha bet�rsz egy m�gneses �kszereket �rus�t� �zletbe, vagy a kezedbe veszel egy katal�gust, m�ris elsz�ll minden agg�lyod azzal kapcsolatban, hogy viselhet�k-e ezek a darabok. A piriny� m�gnes szinte fel sem t�nik rajtuk vagy benn�k. Ahhoz, hogy megv�laszolhassuk az els� k�rd�st is, miszerint gy�gyer�vel b�rnak-e, meg kell �rteni, hogy milyen elven m�k�dnek ezek az �kszerek.

Seg�t elengedni a probl�m�t

A test�nkben – mivel k�miai anyagokb�l �p�l�nk fel – vannak semleges, pozit�v �s negat�v t�lt�s� r�szecsk�k. A pozit�v �s a negat�v t�lt�s�eket h�vjuk ionoknak. A m�gnes ezekben csatorn�kat nyit meg, melyek seg�ts�g�vel a t�panyag k�nnyebben jut el a sejtekhez, �s a m�reganyagok t�voz�sa is egyszer�bb. M�reganyagokb�l pedig �ltal�ban nagyon sok halmoz�dik fel a szervezet�nkben, ha nem v�gz�nk rendszeresen tiszt�t�k�r�kat. Term�szetesen a m�regtelen�t�s �s a m�gnester�pia kombin�lhat� is, ez�ltal gyors�thatod �s alaposabb� teheted a folyamatot. Ha a felesleges anyagok ki�r�lnek a testedb�l, azok, amelyek hasznosak a sz�modra, k�nnyebben felsz�v�dnak, mert a k�l�nv�laszt�sra nem kell pluszenergi�kat pazarolnia a szervezetednek. Nek�nk, n�knek k�l�n �r�m, hogy az anyagcsere felgyorsul�sa �ltal karcs�bbak lesz�nk, �s a b�r�nk is szebb� v�lik. Ez persze a m�gneses gy�gy�t�snak csak az egyik hat�sa. Fontos tudnunk, hogy a lelk�nk �s a szellem�nk is v�ltozik annak f�ggv�ny�ben, hogy a test�nk milyen �llapotban van. Ez a h�rom r�sz�nk ugyanis k�lcs�n�sen hat egym�sra. Ha nincs benn�nk lerak�dott m�reganyag, a probl�m�ink sem ragadnak meg, �s a gondolataink is szabadon cik�zhatnak. A k�rnyezet�nk minden rezd�l�s�re, legyen az l�that� vagy l�thatatlan, sokkal �rz�kenyebbek leszel�nk. Ez az intu�ci� er�s�d�s�t is jelenti, �gy j� alapot teremt a medit�ci�hoz, �s a k�l�nb�z� szellemi gyakorlatokhoz.

Nincs k�ros hat�sa

A fent le�rt folyamatot, azaz a gy�gyul�s alapj�t m�r a h�res filoz�fus, Arisztotel�sz is felfedezte. �ll�t�lag r�gen �szak-afrikai t�rzsek lak�i viseltek m�gneses t�rgyakat, ha valamilyen f�jdalmat pr�b�ltak enyh�teni. A k�s�bbiekben m�g sokan foglalkoztak a m�gnes �ld�sos hat�s�val. T�bbek k�z�tt azt is felfedezni v�lt�k, hogy 300 gauss m�gneses t�r kell ahhoz, hogy a v�ltoz�s a szervezetben �rezhet� legyen. T�bb mint egy �vtizede – az addigi eredm�nyekre alapozva – orosz kutat�k is v�geztek k�s�rleteket, hogy eld�nts�k, val�ban hat�sosnak bizonyul-e a m�gnester�pia. Ez a t�ny �nmag�ban m�r az�rt is meglep�, mert az id�k sor�n a felmer�l� alternat�v gy�gym�dokat nem gyakran vetik al� tudom�nyos k�s�rletnek. A m�gnesekkel viszont m�s volt a helyzet. K�l�nf�le gerincpanaszos betegeket naponta t�bbsz�r, egy-egy �r�n �t kezeltek 300 gauss er�ss�g� m�gnessel. Az eredm�ny meggy�z� volt: jelent�s javul�s �llt be az �llapotukban. Az�ta sok k�nyv jelent meg k�lf�ld�n a t�m�val kapcsolatban. A mai �kszerekben az el�bb eml�tett k�s�rlethez k�pest j�val nagyobb, 800–2400 gauss er�ss�g� m�gnesek vannak, �gy hat�konyabban is gy�gy�tanak. De att�l nem kell tartanod, hogy t�l sokat aggatsz magadra bel�l�k, mivel a m�gnesnek nincs semmif�le eddig ismert k�ros mell�khat�sa. Az orvostudom�ny hallgat�lagosan elismeri, b�r jellemz�en nem javasolja els� megold�sk�nt a m�gneses ter�pi�t. Hiszen term�szetgy�gy�szok ide, modern felfog�s oda, a mai napig makacsul tartja mag�t a k�zfelfog�s, hogy csak akkor gy�gyulunk meg, ha gy�gyszerekkel t�mj�k magunkat. �gy �ltal�ban az orvosok is csak akkor folyamodnak a m�gnesek seg�ts�g�hez, ha m�r minden m�s �tletb�l kifogytak, �s „t�bb, mint a semmi, �rtani, meg nem �rt" alapon pr�b�lkozhat vele a beteg. A v�laszt�s teh�t a mi�nk marad.

F�jdalmat is csillap�t