Test�nkben h�t f� energiak�zpont tal�lhat�, mely k�zpontok energiaszintje ar�nylag egyszer� m�don m�rhet� is. S�t egyes te�ri�k szerint kilenc, illetve tizenk�t f� energiak�zpont, �gynevezett csakra l�tezik. Nem hinn�nk azt, hogy a mi feladatunk lenne eld�nteni, hogy t�ved-e valaki, �s ha igen, akkor ki, amikor az energiak�zpontok sz�m�nak k�rd�se ker�l sz�ba. Mivel a legt�bb bizony�that� elk�pzel�st az indiai felfog�s �s trad�ci� adja, mely szerint h�t energiak�zpont, azaz h�t csakra l�tezik, tal�n c�lszer� a tov�bbiakban ezt az elvet k�vetn�nk.

M�r a XIX. sz�zad v�g�n felismert�k, hogy az elnyomott- elfojtott �rz�sek �n. g�cokat k�peznek a test meghat�rozott ter�letein, megbeteg�tve azt. E megfigyel�sek teljes m�rt�kben �s hajsz�lpontosan fedik az indiai csakr�kkal kapcsolatos tanokat. A h�t csakra a t�rzs �s a fej kit�ntetett �s egyben meghat�rozott pontjain tal�lhat� a test tengelyvonal�ban, forg� energiat�lcs�reket k�pezve. A k�l�nb�z� tanokban tal�lhat� le�r�sok nagyj�b�l azonos helyre helyezik a csakr�kat. Viszont a csakr�k m�ret�ben felfedezhet�k kisebb-nagyobb elt�r�sek. Egyes le�r�sok p�ld�ul egy alma nagys�g�hoz hasonl�tj�k, m�g m�sok - mint pl. a k�naiak - h�velykujjnyi m�retre utalnak. Szem�lyes tapasztalataink szerint viszont adott esetben mindk�t �ll�t�s ak�r igaz is lehet, ugyanis m�r�seink szerint a csakr�k egy�nenk�nt elt�r� m�ret�ek lehetnek. Az egyetemleges �let-energia a gy�k�r-csakr�b�l kiindulva halad a korona-csakra ir�ny�ba, mintegy �sszef�gg� l�ncra f�zve a csakr�kat. Mivel mindegyik csakra az �vele szomsz�dos csakr�kon k�v�l a test t�bb pontj�val - szerv�vel - is kapcsolatban van, ez a kapcsolat alkotja a "m�k�d� eg�sz"-et. Bel�that�, hogy ezek b�rmelyik�nek alulm�k�d�se - az elszenvedett energiahi�ny miatt -, felbor�thatja az �let egyens�ly�t, azaz betegs�geket okozhat.