Hugo M. Enomiya Lasalle S.J. jezsuita szerzetes

Zen

�t a megvil�gosod�shoz

Zazen: zen �l�st jelent. Ez a zen medit�ci�, mely h�rom fokon �t vezethet a megvil�gosod�shoz. A megvil�gosod�st jap�nul szatori-nak, azaz meg�rt�snek, vagy kens�-nak l�nyegl�t�snak nevezik.

A megvil�gosod�s bels� tapasztalat, amely szavakkal vagy fogalmakkal nem fejezhet� ki egy�rtelm�en. A zazen �ltal megk�vetelt szellemi magatart�s: le kell �ll�tani a gondolkod�st, de nem lehet elbambulni. Ennek el�r�se nem k�nny�, ez�rt a kezd�k 1-t�l 10-ig sz�molnak magukban /majd kezdik el�lr�l /, vagy egy koanra �sszpontos�tanak. A koan egy olyan r�vid t�rt�net, amely paradox form�ban m�ly b�lcsess�get hordoz. A koan rejtv�ny, amelynek logikus gondolkod�ssal nincs megold�sa. Itt a gondolkod�st meghalad� intu�ci�ra van sz�ks�g. Ismer�nk egy olyan koan gy�jtem�nyt, amelynek jellemz� m�don A kapujanincs �tj�r� c�met adt�k.

A helyes lelki magatart�s �rdek�ben meg kell sz�nnie minden gondolatnak, k�v�ns�gnak �s tervnek, legyen az j� vagy rossz, tov�bb� minden nagyrav�gy�snak, irigys�gnek vagy f�lelemnek.

“A kis-�nnek meg kell halnia. Aki eg�szen meghal, eg�szen felt�mad majd. Aki csak f�lig hal meg, csak f�lig fog felt�madni. Olyasvalami, mint egy�ni �n, egy�ltal�n nem is l�tezik.”

Minden dolog, m�g a legkisebb v�zcsepp, vagy az id� legr�videbb pillanata is azonos a mindens�ggel. Mindezt azonban csak elm�letben tudjuk. A megvil�gosod�sban azonban �t is �lj�k ezt az igazs�got. Az �lm�ny pedig nagy biztons�got �s nem sejtett boldogs�got ad. A nem megvil�gosodott ember saj�t /empirikus / �nj�nek rabja. De ez az �n, amelyet � igazi �nmag�nak tekint, csak id�leges. Nem ez az � tulajdonk�ppeni l�nyege. Igazi �nj�t vagy �nmag�t m�g nem pillantotta meg. Ki kell l�pnie v�lt �nj�b�l, �n-tudat�b�l. Csak ekkor tudja felfogni igazi �nmag�t, l�nyeg�t �s �rheti el az igazi val�s�got.

Hogy ide eljussunk, szellem�nknek �ress� kell v�lnia. A szellem �ress�ge nem r�v�let �s nem nyitott szemmel val� alv�s. Hi�ba val� azon bosszankodni, hogy a gondolatokt�l nem tudunk megszabadulni, mert �gy hozz�tapadunk a bossz�s�gunkhoz, ami m�g k�rosabb. Mindenk�ppen el kell hagynunk a dialektikus gondolatmeneteket �s a logikus k�vetkeztet�seket. A megvil�gosod�s �tj�nak ezek a legnagyobb akad�lyai.

A megvil�gosod�st nem lehet intellektu�lis er�fesz�t�ssel el�rni, csup�n intu�ci�val!

Az el��rt testtart�s szerepe az, hogy megk�nny�tse a lelki r�hangol�d�st. A tart�s �gy befoly�solja a v�rkering�st, hogy serkenti az akaratt�l f�ggetlen idegek m�k�d�s�t. A keleti vall�sokra igen jellemz�, hogy k�pesek �gyesen haszn�lni a testet a szellem befoly�sol�s�ra.

Els� fok:

A megfelel� �l�sm�d, mik�zben az ember az �rtelem �s az akarat seg�ts�g�vel a szellem ki�res�t�s�re t�rekszik. ® szellemi meg�jul�s.

Ezek a gyakorlatok f�leg mor�lisan �s aszk�tikusan hatnak j�l, mert mindig magukba foglalj�k a t�rekv�st, hogy megszabaduljunk szenved�lyeinkt�l.

A kereszt�ny lelkigyakorlatok c�lja is a rossz hajlamok kiirt�sa. De ott ez m�sk�ppen t�rt�nik. A hitigazs�gokon elm�lkednek, �s ennek k�vet�s�ben elhat�roz�sokat tesznek. Ezut�n megindul a harc az elhat�roz�sok v�grehajt�s�t g�tl� akad�lyok ellen.

Ezzel ellent�tben a zazenn�l az ember nem elm�lkedik, hanem ki�res�ti szellem�t. Bizonyos �rtelemben sz�tz�zza az akad�lyokat, a benn�nk lev� rendetlens�get. A zazen m�r az els� fokon is bizonyos bels� felszabadul�st ny�jt.

M�sodik fok:

Az els� fokon nem �rhet� el a megvil�gosod�s. M�g azt sem tudjuk, mi az. B�r a m�sodik fokon sem �rj�k el, de �gysz�lv�n a nyom�ra akadunk.

A megvil�gosod�s fel� vezet� �tr�l van egy k�pi �br�zol�s: t�z k�pb�l �ll� sorozat egy parasztr�l sz�l, aki elveszett �kr�t keresi. Az els� k�pen a paraszt minden megfontol�s n�lk�l, c�ltalanul bolyongva keresi �kr�t. Ez az els� fok. Az ember m�g csak nem is sejti, hogy mi tulajdonk�ppen a megvil�gosod�s. Minden r�la alkotott elk�pzel�s�nk nyilv�nval�an hamis, �s g�tolja az el�r�s�t.

A lelki er�k a m�sodik fokon m�g passz�vabbak, mint az els�n. Aki a zazen els� fok�t hosszabb ideig gyakorolja, annak el�bb-ut�bb olyan bels� �lm�nyekben lesz r�sze, amelyeket eddig m�g nem �lt �t.

Az ember p�ld�ul nyitott szemmel alakokat l�t, pl. szentek vonulnak el el�tte. Fell�phetnek m�s jelens�gek is. P�ld�ul vad�llatok, amelyek fenyeget�en szemben�znek vel�nk. Megesik, hogy az ember hangokat hall, vagy r�mered� szemeket l�t, esetleg �rnyakat.

Mivel a zazenn�l �rtelm�nk szok�sos tev�kenys�g�t kikapcsoljuk, tudatalattink felszabadul. A l�tom�sok onnan bukkannak fel. Mindezeket a jelens�geket makij�-nak, szellemek vil�g�nak nevezik. Val�j�ban sz� sincs szellemekr�l, �pp ellenkez�leg: mindenkor figyelmeztetik az embert, ne l�pjen kapcsolatba ezekkel a jelens�gekkel. Aki belemer�l l�tom�saiba, nem jut el a megvil�gosod�shoz, m�g csak meg nem szabadul t�l�k.

K�l�nben mindezek a jelens�gek, ahogyan magukt�l j�ttek, �gy magukt�l el is t�nnek, ha az ember nem foglalkozik vel�k, hanem tov�bbra is arra t�rekszik, hogy ne gondoljon semmire.

Gyakran vannak olyan pszichikai �llapotok, amelyeket nem l�tunk, hanem �rz�nk. Neh�z ezeket le�rni. Ez az �llapot mindenesetre k�l�nb�zik az els� fok�t�l. Ez m�r nem csup�n az �rtelem �s az akarat aktivit�sa, hanem ink�bb passz�v tapasztal�s. Ezt az �llapotot pszichol�giai ext�zisnak is nevezik. Amennyiben a l�tom�sok er�teljesen jelentkeznek, a kifejez�s t�k�letesen helyt�ll�. Megfelel�bb ink�bb m�ly szellemi koncentr�ci�nak vagy elm�ly�l�snek nevezni.

Ehhez j�rulhat m�g, hogy id�nk�nt k�l�n�s v�gyat �rezhet az ember valami ir�nt, amit nem ismer – valami ir�nt, ami nem tudatos. Mondhatn�nk �gy is, arra v�gy�dik, hogy kil�pjen �nmag�b�l. Menn�l jobban el�rehalad a nem-gondolkod�s bels� magatart�s�nak �tj�n, ann�l er�sebb lesz ez a v�gya.

Ez a m�sodik k�pe az eml�tett k�psorozatnak: a paraszt r�tal�l az �k�r nyom�ra.

A m�sodik fokon amit az ember el�r a zazen ut�n is megmarad. �spedig nem �gy, hogy ez�ltal az �rtelem �s akarat megb�nulna. �pp ellenkez�leg, teljes eg�sz�ben rendelkez�nk vel�k, nem akad�lyozz�k hivat�sunk gyakorl�s�t, hanem ink�bb seg�tik. Ezen fel�l lelk�nkben olyan b�k�t �rz�nk, amint egy j�l v�gzett im�ds�gos gyakorlat ut�n, �s az ember f�ggetlenebb� v�lik mindatt�l, amir�l azel�tt �gy v�lekedett, hogy sz�m�ra fontos. Az ember bensej�ben szabadd� v�lt. Neh�zs�gek �s sorscsap�sok m�r nem hozz�k ki egyk�nnyen a sodr�b�l. Embert�rsaink m�r alig, vagy egy�ltal�n nincsenek terh�nkre, �s mi is kellemesebbekk� v�lunk sz�mukra. Nem fortyanunk fel t�bb�, nem ker�t hatalm�ba a szesz�ly, melank�lia vagy m�s �rzelem, amivel embert�rsaink terh�re szoktunk lenni. Kiegyens�lyozottabbakk� �s hozz�f�rhet�bbekk� v�lunk.

A zazen m�sik hat�sa: az ember jobban tud valamely t�rgyra �sszpontos�tani.

R�viden: a m�sodik fokon a szellem elkezd uralkodni a testen �s az �rz�ki benyom�sokon. De ezt nem a felismer�sek �s az akarati elhat�roz�sok ker�l� �tj�n �rt�k el, hanem egyenesen �s k�zvetlen�l. Term�szetesen az ut�hat�s ann�l tov�bb tart, min�l m�lyebben �s hosszabb ideig maradt valaki az elm�ly�l�s �llapot�ban.

Meg kell eml�teni egy m�sik hat�st is: ezen a fokon egyes�l�nk a kozmikus er�kkel. Ez �ltal az ember k�pess� v�lik r�, hogy emberfeletti dolgokat vigyen v�ghez. E jelens�geket j�l ismerj�k az indiai j�g�b�l.

Ezek csak akkor k�vetkeznek be, ha magunk is akarjuk. R�gebben gyakrabban �ltek ezekkel az eszk�z�kkel, ma azonban a zen elutas�tja a term�szetfeletti k�pess�gek alkalmaz�s�t, szerint�k a zazen csak a megvil�gosod�s �tja lehet.

A harmadik fok: a megvil�gosod�s.

A jelens�g le�r�sa:

A megvil�gosod�s �llapota olyan, mintha magasabb szintre ragadn�k el az embert. Elt�nik a t�rgy, amellyel el�z�leg egynek �rezt�k magunkat. T�k�letes az egys�g, a nyugalom �s a b�ke. Mintha megsz�nne a tudat megszokott �rama. “Testem �s lelkem kihullott bel�lem.”

V�ratlanul jutunk ebbe az �llapotba, �s k�zben kiver benn�nket a verejt�k. �gy �rezz�k, hogy minden ellent�t megsz�nt. Nincs m�r t�bbet k�l�nbs�g igen �s nem k�z�tt.

Az �llapotot �gy jellemezhetj�k, mint valami �ress�gbe tasz�totts�got. Megsz�nik a dialektikus gondolkoz�s �s a fogalmak taglal�sa, kil�p�s az �rz�kek �s a r�juk �p�l� fogalmak vil�g�b�l.

Thomas Merton: “E pillanatban �gy hullik le r�lunk hamis mindennapi �let�nk tudata, mint egy piszkos, szennyezett v�zt�l �titatott, elnehez�lt ruha. Kiszabadul a m�lyebb �n, amely a megfontol�s �s az elm�lyed�s sz�m�ra t�l m�lyen rejt�zik, �s elmer�l az isteni szabads�g �s az isteni b�ke m�lys�g�ben. T�l m�lyre t�volodunk att�l a felsz�nt�l, ahol gondolkodunk.”

Jap�nban az �lm�nyt term�szetesen nem annyira a lelki�llapot le�r�s�val, mint ink�bb versekkel, festm�nyekkel, mag�val a zen m�v�szettel fejezik ki.

A szerzetesek a “mi is a megvil�gosod�s?” k�rd�sre f�k�nt paradoxonnal v�laszolnak, mint pl. “Hallod, hogy sz�l egy teny�r, ha csattan?”.

Pszichol�giai �rtelmez�s:

M�r nem arr�l van sz�, hogy le akarn�nk hatolni szubjektivit�sunk legm�lyebb r�tegeibe. �pp ellenkez�leg, t�l akarunk jutni a szubjektivit�sk�nt meg�lt l�tb�l az abszol�t fel�, amelynek maga a szubjektivit�sunk is jele. A betekint�s az �nmag�t megtapasztal� kis �nbe, az inspekci� �ppen olyan norm�lis emberi ismeret, mint a k�ls� vil�g szeml�l�se.

De amikor a nagy �n radik�lisan �nmaga fel� fordul, �pp ellenkez� ir�nyban halad, mint az emberi megismer�s szok�sos m�dja. Ez a folyamat csak a pszichol�giailag �s ment�lisan �rz�kelt tudat�llapotokon t�l kezd�dik. A nagy �n �tkeres�inek v�lem�nye szerint…

Ez az �t csak akkor kezd�dik, amikor m�r t�lhaladtak a tapasztalati /kis / �n megszokott aktusain, �s maguk m�g�tt hagyt�k azt.

A megvil�gosod�st joggal nevezhetj�k misztikus tapasztalatnak. Ha helyesen �rtelmezz�k, az is nyilv�nval�, hogy minden szok�sos �rtelemben vett ismeretr�l le kell mondanunk. A megismer�-k�pess�g�nek egyetlen aktusa saj�t m�k�d�s�nek megsemmis�t�se kell legyen, hiszen a tiszta l�t megtapasztal�s�r�l van sz�. Ez pedig minden megismer�si aktus el�tt, vagy azon t�l van. Az �nnek t�l kell l�pnie �nmag�n. El kell jutnia l�t�nek forr�s�hoz. Ez�rt mondj�k a zenben, hogy a megvil�gosod�sban az ember eredeti l�nye jelenik meg. Ez�rt nevezik l�nyegl�t�snak.

�gy is megfogalmazhatjuk, hogy ebben az aktusban a szellem �n�ll�s�tja mag�t a testt�l, �s az igazs�got mintegy tiszta szellem m�dj�ra szeml�li.

Ebben az �rtelemben mondja Aquin�i szt. Tam�s a bel�nk k�lt�z�tt szeml�l�d�sr�l, hogy ebben az esetben az ember angyalok m�dj�ra tev�kenykedik.

“Kihullott bel�lem a test �s a l�lek.” Test �s l�lek, vagyis mindaz, ami az embert alkotja. Ebben az �lm�nyben nagyon vil�gosan �s meggy�z� er�vel mutatkozik meg az emberi szellem l�tez�se �s magasabb rend� volta.

Fogalmi magyar�zat:

A megvil�gosod�s tartalm�r�l voltak�ppen egy�ltal�n nem lehet besz�lni. Ak�rhogyan jellemezz�k is ezt a tartalmat, m�ris k�r�lhat�roltuk. Ez pedig hamis, mivel a megvil�gosod�s l�nyege szerint hat�rtalan: az abszol�t �s a hat�rtalan �t�l�se. Ez�rt nem besz�lhet�nk tartalmi, csup�n fogalmi magyar�zatr�l.

Hogyan lehet teh�t a megvil�gosod�st fogalmilag megk�zel�teni?

Amikor ezt a sz�t kimondjuk, �ltal�ban azt gondoljuk: az ember valamit nagyon vil�gosan felismert. “F�ny gy�lt benne” – mint mondjuk. Minden evil�gi muland�s�g�t p�ld�ul olyan vil�gosan l�tjuk, mint el�tte soha. Olyan er�teljes, hogy szinte �j �letet akarunk kezdeni, amely m�r csak az �r�k �letet tartja szem el�tt.

A buddhizmus azt tan�tja: az ember ebben az �llapotban a l�t hi�nytalan egys�g�t, az �nnek a mindens�ggel �s a term�szettel val� azonoss�g�t �li �t.

Egy monoteista is �t�lheti ugyanezt, de � nem a term�szettel val� egys�g �lm�nyek�nt fogja fel. Esetleg �gy v�li, Istent l�tja.

A szatorit mindenki saj�t vil�gn�zete fogalmaival pr�b�lja �rtelmezni, hacsak nem nyugszik bele, hogy le kell mondania minden magyar�zatr�l. Ha mint a l�t – pontosabban, mint az �n maga, �s a hozz� tartoz� valamennyi l�tez� – �lm�nyek�nt fogjuk fel, e tapasztalat mindenk�ppen az isten�lm�ny fel� vezet benn�nket, hiszen Isten minden teremtett l�t v�gs� alapja. E v�gs� alapot pedig valamik�ppen minden l�t�lm�nynek mag�ba kell foglalnia.

A megvil�gosod�s olyan szellemi er� birtokba v�tele, amely �nmag�ban v�ve minden emberben meg van, de elrejtve, azaz kor�bban el nem �rhet� form�ban. Az �gy felfedezett er� azonban nem a pszichol�giai tudatoss�g s�kj�n, hanem azon t�l helyezkedik el.

Mindenki ugyanazt az egyetlen szellemi er�t veszi birtok�ba, �s ugyanazzal az er�vel m�ly�ti el �s er�s�ti meg saj�t vil�gn�zet�t. Amit addig csak elm�letben, csak �rtelmileg vagy vall�sos hite �ltal tudott, azt most �t is �li, �s ez�ltal �rtelmi vagy hitbeli tud�s�t eg�szen �j megvil�g�t�sban l�tja. ® �j szellemi szemmel kezd el l�tni. Ugyanakkor ez az er� �rz�ki benyom�sai f�l� emeli, �s kiszabad�tja �rz�ki �szt�neinek rabs�g�b�l.

A megvil�gosod�s intu�ci�, �s pedig nem az egyes dolgok�, hanem a l�t teljess�g�t �tfog� �ssz-szeml�let �rtelm�ben az.

Carlos Maria Staehlin jezsuita atya azt mondja: az emberi l�lek sz�les t�j, amely �gb�l �s tengerb�l �ll. K�z�pen a horizont nagyon finom vonala ezt k�t v�gtelen t�rs�gre osztja, fent a leveg� �s lent a v�z birodalm�ra. E l�lekt�jban a pszichikai tudat a horizont. E nagyon finom cs�k f�l�tt nagy, ismeretlen magass�g helyezkedik el: a tudatf�l�tti, alatta pedig nagy, ismeretlen m�lys�g: a tudatalatti. Tudatunk csak a magass�g als� hat�r�t �s a m�ly�g fels� hat�r�t �rinti.

A tudatf�l�ttibe val� behatol�s – �s nem csup�n k�zeled�s ehhez a z�rt kerthez – er�s �lm�nyt jelent, amit megvil�gosod�snak nevezhet�nk. Ezt a vall�sos tapasztalatot val�di felk�sz�l�s el�zi meg, amelynek f� ind�t�oka, az Isten megtal�l�s�nak �g� v�gya.

Az a benyom�sa, mintha levenn�nek r�la egy f�tylat, �s egy �j l�t�hat�r t�rulna fel el�tte. Nem a r�szletek pontos felismer�s�r�l van itt sz�, hanem az eg�sz kozmikus rend megny�lik. �rzi a Teremt�t a teremtm�nyekben. Egyetlen pillanat alatt felfogja mindazt, amit azel�tt hosszan tanulm�nyozott, de m�g soha nem �rtett meg. Ez a vill�mcsap�s kor�ntsem sz�nik meg hirtelen. Id�t hagy arra, hogy szellemi tapasztalatunkat annak eleven megval�sul�s�ban elemezz�k. A l�lek saj�t k�z�ppontj�ban �rzi mag�t. Az �v� lett az amire v�gyott.

A kezd�k megt�rnek, megv�ltozik az eg�sz �letrendj�k �s st�lusuk…

A fels� t�rs�gb�l �rkez� er�s impulzus … visszhangra tal�l az als� r�tegben …, �spedig �ltal�ban l�that� k�pek form�j�ban … vagy akusztikus jelek k�s�ret�ben …, de tudunk olyan esetekr�l is, ahol ez a visszhang a l�lek als� r�tegeiben nyilv�nval�an nem k�vetkezik be.

Thomas Merton: A l�t �s a j� egyetlen metafizikai intu�ci�j�ban szellemileg meg�zlelhetj�k �s �lvezhetj�k az eg�sz val�s�got, minden l�tez�nek �s j�nak az ok�t. Ekkor egyetlen vil�gos intu�ci�val felfogjuk a l�tet �s a j�s�got, amelyben minden egyedi l�tez� r�szesedik, �s ez�ltal eg�sz szellem�nket vil�goss�g �s der� �rasztja el. Ez a term�szetes ext�zis egy neme, amelyben saj�t �let�nk felfedezi �nmag�ban a transzcendent�lis rokons�got minden m�s l�tez�vel, mik�zben kil�p �nmag�b�l, hogy az eg�sz l�tet birtokba vegye, majd pedig visszat�r �nmag�ba, hogy itt minden l�tet megtal�ljon.

E tapasztalatnak az az alapja, hogy intuit�v m�don megl�tjuk szellemi l�nyeg�nk �rt�k�t. Saj�t val�s�gunk m�ly metafizikai �szlel�s�r�l van sz�. A megvil�gosod�s pillanat�ban a l�lek meg�zlel valamit velesz�letett szabads�g�b�l, amely �t, mint szellemi l�nyt megilleti.

Eljuthat inn�t ak�r az abszol�t l�ny intu�ci�j�hoz is, amely v�gtelen�l fel�lm�lja a l�tr�l �s a szellemr�l val� legmagasabb-rend� fogalmainkat is. A l�t e metafizikai intu�ci�ja �ltal az �rtelem m�g nem jut el a v�gtelen l�ny k�zvetlen v�zi�j�hoz. Felfogjuk Istent, de m�g mindig csak a teremtett l�t k�zvet�t�s�vel. T�k�rk�pk�nt ismerj�k �t fel saj�t szellem�nk �l� m�lys�geiben, amelynek � a teremt�je, �s amely t�k�rk�nt az � k�p�t hordozza.

Ennek ellen�re a l�t �s transzcendent�lis tulajdons�gainak metafizikai intu�ci�ja megrend�t� �lm�ny. Bizonyos fok� erk�lcsi tisztas�g n�lk�l nem �rhet� el.

Ennek az intu�ci�nak term�szetes hat�sa er�s�ti a lelket, �s el�seg�ti a vesz�lyes k�t�tts�gekt�l val� megszabadul�st.

Ezen az intu�ci�n t�l van m�g egy m�sik is: Isten abszol�t l�t�nek intuit�v megragad�sa. Ez az intu�ci� nem csak spekulat�v, hanem kvalitat�v �s affekt�v is, �s az anal�gia f�ny�nek seg�ts�g�vel kisug�rozza a Teremt� ide�j�t, �spedig azzal az intenz�v �leter�vel �s �r�mmel, amelyet az emberi szellem, mint Isten teremtm�nye �nmag�ban felismer.

Ez az �r�m, ez az intellektu�lis beteljes�l�s, amely r�szben v�lasz az emberi szellem l�ny�nek legm�lyebb ig�ny�re, a l�nyegl�t�sra, term�szetes m�don el�rhet�.

A megvil�gosod�s sodr�s minden esetben hosszantart� felk�sz�l�s el�zi meg. A megvil�gosod�snak �rnie kell.

A megvil�gosod�s �rt�ke:

A medit�ci� befejez�se ut�n az ekszt�zis megsz�nik, viszont az ember saj�tos nyugalma megmarad. K�nnyebben t�lteszi mag�t neh�zs�gein, �s nem k�t�dik annyira az �rz�kelhet�h�z. Szelleme jobban fel�l tud kerekedni �rz�ki benyom�sain.

A megvil�gosod�s nem �nc�l, hanem a t�k�letesed�s eszk�ze, mind mor�lis, mind vall�si szempontb�l. Mor�lis szempontb�l az�rt, mert az ember a megvil�gosod�s �ltal erk�lcsileg t�k�letesedik.

Ami a zent illeti, l�nyeg�t az el�z�ekben eml�tett t�z k�p seg�ts�g�vel �rthetj�k meg:

1.      A paraszt tan�cstalanul keresi �kre nyomait.

2.      Boldogan megtal�lja a nyomokat.

3.      Megtal�lja mag�t az �kr�t, azaz saj�t �nj�t.

4.      A paraszt megragadja a gyepl�t, de ez nagy f�radts�g�ba ker�l. Ez arra utal, hogy m�g a l�nyegl�t�s el�r�se ut�n sem nyugodott meg az ember valamennyi rendezetlen �szt�ne. Val�j�ban m�g nem ura �nj�nek. Szelleme m�g nem szabad.

5.      A paraszt gyepl�n vezeti �kr�t: lassan az ember megszerzi az uralmat �nmaga f�l�tt. Ez azonban m�g mindig f�radts�gos.

6.      A paraszt az �k�r h�t�n lovagol, mik�zben v�gan furuly�zik. Most m�r sim�n megy minden, nem kell er�lk�dni. Ekkor v�lt az ember igaz�n megvil�gosodott�.

7.      M�r nem l�that� az �k�r, a paraszt egyed�l van, teljes megel�gedetts�ggel �l a h�za el�tt: Az ember nemcsak �sszhangba ker�l �nj�vel, hanem egy� is v�lik vele.

8.      Sem a paraszt, sem az �k�r nem l�tszik. Csak egy k�rt l�tunk, melynek k�zepe �res: minden ellent�t megsz�nt. M�r a megvil�gosod�shoz sem ragaszkodik. Olyan ellent�tek, mint megvil�gosod�s �s nem-megvil�gosod�s, m�r nem l�teznek sz�m�ra.   
A k�t utols� k�p a megvil�gosod�s teljes hat�s�t �br�zolja:

9.      T�jat l�zunk vir�gokkal, ez azt jelenti: a megvil�gosodott szem�lyen k�v�l semmi sem v�ltozott. Most mindenben b�ke van. Mindaz, amit�l nagy igyekezettel meg akart szabadulni, megdics��lve t�r vissza hozz�.

10.  A paraszt a v�rosba megy: a megvil�gosodott az emberek k�z� vegy�l, hogy mindny�jukat az igazi szabads�ghoz �s megvil�gosod�shoz vezesse. A megvil�gosodott most m�r minden erej�t embert�rsainak szolg�lat�ba �ll�tja.

A megvil�gosod�s teh�t nemcsak saj�t javunkat, hanem mindenekel�tt az ember t�k�letesed�s�t kell szolg�lja. A zen tulajdonk�ppeni c�lja mindig ez, �s nem valamif�le rajong�s vagy miszticizmus.

A megvil�gosod�ssal az embernek �j �letet kell kezdenie. A zazen gyakorl�sa, f�k�ppen pedig a megvil�gosod�s visszavonja a k�ls� �rz�keket, �s a szellem uralma al� helyezi az embert.

Egy angol benc�s misztikus, Augustin Baker 1575-1641 azt �rja:

“Aki lelki ember akar lenni, annak a k�ls� �rz�keit befel� kell vonnia, majd pedig ezeket a bels� �rz�keket a magasabb, vagyis az intellektu�lis l�lek k�pess�geinek k�r�be kell felemelnie, �s ott el kell vesz�tenie, vagy meg kell semmis�tenie. Ezut�n a magasabb-rend� l�lek ezen k�pess�geinek egyes�lni�k kell, mert ez az egys�g a kezdet �s a forr�s, ahonnan a k�pess�gek sz�rmaznak �s ki�radnak. Ennek az egys�gnek, amely egyed�l alkalmas az Istennel val� t�k�letes egyes�l�sre, Istenre kell ir�nyulnia.

�s most azt k�rdezem magamt�l, hogy amit tan�tv�nyunk /Baker itt mag�ra gondol / mondott nektek amaz �lland� igyekezet�r�l, hogy minden tev�kenys�g�t test�nek bensej�be vonja, az vajon nem ugyanaz-e, mint amir�l a misztikusok besz�lnek…

Nem k�ts�ges el�ttem, hogy tan�tv�nyunk, de b�rki m�s sz�m�ra is az a legjobb ima �s a legjobb akt�v szeml�l�d�s, ha lelk�t minden testi dologt�l t�k�letesen megszabad�tja. �gy tetszik nekem, hogy tan�tv�nyunk akarat-gyakorlata felfel� ir�nyult, �s ennek k�vetkezt�ben mindent, ami alant volt, maga ut�n felfel� von. V�lem�nyem szerint �gy � egyre ink�bb lelki emberr� v�lik, �s mintha a l�lek a test n�lk�l m�k�dne.”

Ezt a folyamatot, vagy tev�kenys�get tisztul�snak is lehet nevezni. Genusz Vatanabe mester: “Az ember hasonlatos a v�zhez, amely �ttetsz�en �s tiszt�n fakad a forr�sb�l, de min�l messzebbre folyik, ann�l piszkosabb� v�lik. Eredetileg az ember tiszta ugyan, de �lete folyam�n sok rendetlens�g �s b�n alakul ki benne. A zazen gyakorl�sa �ltal lassank�nt vissza kell t�rnie eredeti tisztas�g�hoz.”

Ilyen �rtelemben a zen vagy a megvil�gosod�s az erk�lcsi t�k�letesed�s eszk�ze. A megvil�gosod�s rendk�v�l fog�konny� teszi az embert a vall�sos hitre. A megvil�gosod�sban elt�nik a k�tked�s �s a f�lelem, az irigys�g �s a gy�l�let, �s minden vall�ssal ellent�tes �rzelem. Mert a megvil�gosod�s egys�g�lm�ny, ezek az �rzelmek viszont elv�lasztanak. Ez�rt m�r a megvil�gosod�s fel� vezet� �t elej�n arra kell t�rekedn�nk, hogy megszabaduljunk az �rzelmekt�l. A megvil�gosod�s �llapot�ban ezek elt�nnek. Az ember megszabadul �rz�ki-szellemi vil�g�t�l, �s �nj�nek legbelsej�be l�p. Ide semmilyen �rzelem nem jut be. Mintegy az ajt�n k�v�l maradnak, de ott persze lesben �llnak. Mihelyt kij�v�nk, megpr�b�lnak benn�nket ism�t birtokba venni. De az�ltal, hogy �n�nk legbelsej�be l�p�nk, k�pess� v�lunk r�, hogy egyre gyakrabban �s egyre gy�keresebben megszabaduljunk t�l�k, �s �gy egyre szabadabbakk� v�ljunk k�v�l is.

Ezen t�lmen�en a megvil�gosod�s seg�t, vagy legal�bbis seg�thet a vall�si igazs�gok elm�ly�t�s�ben is. El�z�leg meg�llap�tottuk, hogy �rtelm�nk saj�t megsemmis�t�s�nek aktus�t kell v�ghez vigye ahhoz, hogy eljussunk a megvil�gosod�sig. Ez mintha azt jelenten�, hogy az �rtelmet – legal�bbis a zazen alatt – t�k�letesen ki kell kapcsolnunk. De ez val�j�ban m�g sincs �gy, amint egy�bk�nt semelyik m�s misztik�ban sem szabad az �rtelmet teljesen kikapcsolni. Ha ugyanis el�rt�nk egy magasabb szintet, ott �rtelm�nknek is m�k�dnie kell – de intuit�v m�don.

Hogy ez mik�ppen megy v�gbe, az ember szabad akarat�t�l f�gg. A monoteista, mint Baker, �rtelm�t Istenre ir�ny�tja, az abszol�t �s felfoghatatlan Istenre. Egy kereszt�ny viszont Krisztus, az Istenember, vagy b�rmely m�s kinyilatkoztatott igazs�g fel� ford�tja figyelm�t. Ez azonban mindig intuit�v tev�kenys�g.

Ha azt mondjuk, hogy a medit�ci�ban tekintet�nket Istenre vagy m�s vall�si igazs�gra ir�ny�tjuk, �gy itt mindenekel�tt term�szetes k�pess�geinkre gondolunk. Nem mintha a kegyelmi k�zrem�k�d�st ezzel kiz�rn�nk! M�sk�nt kifejezve, ha ez�ttal m�g nem is besz�lhet�nk szigor� �rtelemben vett misztikus kegyelemr�l, de �gy is, a seg�t� kegyelemnek ezen a fok�n is megtapasztalhatjuk majd, hogy nagyon k�nny� egyszer�en Istenre gondolni, bizonyos �rtelemben Istent szeml�lni. S�t nyugodtan fogalmazhatunk �gy, hogy ebben az �llapotban az ember egyszer�en �s szeretettel Istenre tekint. Hasonl�k�ppen tapasztalhatjuk azt is, hogy ebben az �llapotban, k�nny� szeml�l�d�s�nket az Evang�lium titkaira, k�l�n�sk�ppen a szenved�sre ir�ny�tanunk.

E meg�llap�t�sok m�r a m�sodik fok m�ly �sszeszedetts�g�re is �rv�nyesek

/Civiliz�ci�s �rtalom: korunk embere a m�rt�ktelen aktivit�sok �s elfoglalts�gok s�lya alatt g�rnyed. Idegei fel�rl�dnek. Szellemileg t�l f�radtak vagyunk ahhoz, hogy komoly dolgokkal foglalkozzunk. Ugyanakkor t�l k�nnyen el�rhet�k az olcs� sz�rakoz�s eszk�zei. /

Ha valakinek er�s vall�sos hite van, az bizonyos fokig k�pess� teszi az embert a bels� �sszeszedetts�gre.

Korunk ember�nek eg�szs�ges passzivit�ssal kellene ellens�lyoznia t�lzott aktivit�s�t. A megvil�gosod�s passzivit�s, �spedig megszerzett passzivit�s, de nem a lustas�g t�tlens�ge vagy olyan �llapot, amelyben az ember az �szt�neit�l hagyja mag�t vezeti, ezek uralma al� s�llyed, �s m�ltatlann� v�lik �nmag�hoz.

A megvil�gosod�s sokkal ink�bb olyan passzivit�s, amely az embert �szt�nei f�l� emeli. Ez pedig h�sies k�zdelmet t�telez fel b�rmely alantas indulat ellen.

A megvil�gosod�skor �n�nk k�pess� v�lik r�, hogy �nmag�t tiszta l�t�ben megtapasztalja.

A megvil�gosod�s tov�bbi hat�sa egyfajta term�szetes �r�m �s megel�gedetts�g. Ez az �r�m a test �s a szellem k�z�tti harm�nia k�vetkezm�nye. Ann�l intenz�vebb� �s tart�sabb� v�lik, min�l tov�bb jutottunk a zazenben.

A kereszt�ny aszk�zis �s misztika szolg�lat�ban:

A kereszt�nys�g vil�gosan megk�l�nb�zteti az aszketikus gyakorlatokat a misztik�t�l. Az aszk�zis mindenki sz�m�ra megk�zel�thet�, �s rendes k�r�lm�nyek k�z�tt a tulajdonk�ppeni misztika el�felt�tele. E k�t ter�let nem v�laszthat� el teljesen, �s gyakran egybe is fon�dik. Az intenz�v bels� �letre val� t�rekv�s mindig kock�zatos, de e n�lk�l m�g senki sem v�lt szentt�.

Ha megfelel� bevezet�st kapunk az aszk�zisbe, f�leg pedig az ima�letbe, �s ha tapasztalt lelki vezet� �ll mellett�nk, �gy nem �rhet benn�nket kudarc.

Az elm�lked� im�ds�g egyik legf�bb neh�zs�ge, hogy a modern �let zaj�ban t�l neh�z �sszeszedetten �ln�nk. A m�sik neh�zs�g a lelki kisz�rad�s. Ennek k�l�nb�z� okai lehetnek: f�radts�g, vagy az el�k�sz�let hi�nya. De azon is m�lhat, hogy valaki m�r t�l j�l ismeri elm�lked�se t�rgy�t. Az elm�lked�s m�v�szet�ben rendszerint minden kezd� k�pes a fejl�d�sre, ha kell�k�ppen igyekv�. Az elm�lked�sbe val� bevezet�snek k�l�nb�z� m�dszerei vannak, de mindegyik megk�v�nja a lelki k�pess�gek – eml�kezet, akarat, �rtelem – er�teljes m�k�d�s�t. Sokszor sz�tsz�r�dik a figyelm�nk, mert az ima nem k�t�dik sem valamely gondolathoz, sem valamely �rzelemhez. Csak Isten k�l�n�s kegyelme lenne k�pes �thidalni ezt az elakad�st, ilyen seg�ts�gre azonban jobb, ha nem sz�m�tunk. Ugyanis az Istennek az ember ne �rja el�, mikor seg�tsen. Ha viszont nem k�ldi kegyelm�t, az elm�lked�s neh�zkess� v�lik, ak�r fell�p a sz�tsz�rts�g, ak�r nem.

A zazen m�dszere nagy seg�ts�get ny�jthat e neh�zs�gek lek�zd�s�hez. El�sz�r is kiv�l� eszk�ze annak, hogyan szabaduljunk meg mindennapi gondolatainkt�l, �s hogyan �rj�nk el egy bels� �sszeszedetts�get.

A keleti vall�sok jobban felhaszn�lj�k az ember term�szetes adotts�gait, mint a kereszt�nys�g.

A kereszt�ny felfog�s szerint csak egy dolog sz�ks�ges felt�tlen�l, �spedig hogy az ember el�rje v�gs� c�lj�t, m�g ha ez esetleg csak annak a hossz�, f�jdalmas folyamatnak az �r�n t�rt�nik is, amelyben megtisztul minden t�k�letlens�gt�l, f�k�nt minden b�nt�l, amely hal�la pillanat�ig hozz� tapad.

Egy nem-kereszt�nyn�l, legal�bbis Jap�nban a sorrend pont ford�tott. Neki el�sz�r term�szetes adotts�gaival kell megszabadulnia a b�nt�l �s a rossz hajlamokt�l, �s �gy kell lassank�nt erk�lcsileg j� �s bens�j�ben szabad emberr� v�lnia. Mivel nem ismer szem�lyes Istent, akinek seg�ts�g�t k�rhetn�, teljesen r� kell hagyatkoznia term�szetes adotts�gaira, �s ezekkel kell el�rnie annyit, amennyit csak lehet. V�lem�ny�k szerint a megv�lt�s �pp abban �ll, hogy az ember minden rossz hajlam�t�l k�pes megszabadulni.

A zen aszk�zisb�l hi�nyoznak l�nyeges elemek, k�l�n�sen Krisztus k�vet�se, mint �t �s k�zvetlen c�l, amelyek t�lmennek a term�szetes er�nyeken, tov�bb� hi�nyzik a v�gs� c�l is: a tudatos t�rekv�s Isten szeretet�re.

A kereszt�nys�g l�nyeg�ben kegyelmi aj�nd�knak tekinti mindazt, ami a misztik�ban t�rt�nik. A buddhizmus viszont a megvil�gosod�st, els�sorban s�t kiz�r�lag saj�t emberi f�radoz�s�nak gy�m�lcsek�nt �rtelmezi.

A kereszt�ny �ll�spont alapj�n hozz� kell f�zn�nk, hogy mint minden ember a buddhista is r�szes�l kegyelemben, hiszen erre neki is n�lk�l�zhetetlen sz�ks�ge van.

A misztika Isten k�zvetlen m�k�d�se a l�lekben, tartalma szerint pedig a kegyelmi �let meg�l�se r��bred�s arra, hogy r�szes�l�nk az isteni term�szetben. A misztikus �lm�nyben k�zvetlen�l megtapasztalhatjuk azt, amit eddig csak k�zvetve, hit�nk �ltal tudunk. M�g p�ld�ul valaki �ltal�ban csak hite seg�ts�g�vel tudja, hogy az igazak lelk�ben Isten lakozik, az Istennel val� misztikus egyes�l�sben erre k�zvetlen�l is r��bred.

Ez�rt amit eddig csak a hit hom�lyoss�g�val l�tott, e pillanatban k�ts�gtelen t�nny� v�lik sz�m�ra. �s mivel e pillanatban Isten k�zvetlen�l �rint meg benn�nket, ez mindig nagy �r�mmel �s lelki-b�k�vel j�r egy�tt.

A kereszt�ny misztika cs�cspontja a “bel�nk k�lt�z�tt szeml�l�d�s”.

Ezt �gy hat�rozz�k meg: az ember egyszer�, szeret� pillant�st vet Istenre, mik�zben az Isten ir�nt lelk�ben csod�lat �s szeretet gyullad. Tapasztalhat�an felismeri �t, m�lyen megb�k�l, �s mintegy �zel�t�t kap az �r�k �dv�ss�gb�l.

A buddhista hasonl�an ahhoz, amit az im�nt a kereszt�ny misztikusr�l mondtunk, a megvil�gosod�st �gy jellemzi, mint a Buddha-term�szetben val� r�szesed�st. Term�szetesen ez�ttal nem a t�rt�nelmi Buddha egyszeri term�szet�re gondolnak, hanem a nem szem�lyes abszol�tumra, amellyel v�gs� soron az �n azonos. Ezt kezdetben a buddhista is csak tanai alapj�n hiszi, eg�szen addig, am�g a megvil�gosod�sban �lm�ny�v� v�lik.

Ha most megpr�b�lunk elvonatkoztatni minden teol�giai �s vil�gn�zeti strukt�r�t�l, �gy k�z�s nevez�re hozhatjuk a k�t meg�llap�t�st, �s azt mondhatjuk:

Mind a buddhista megvil�gosod�sban, mint a kereszt�ny misztik�ban az egy �s abszol�t l�t megtapasztal�s�r�l van sz�, de ez a tapasztalat az els� esetben az abszol�tumnak /Istennek / szem�lytelen, m�g a m�sodik esetben szem�lyes form�j�ban t�rt�nik. Ennek a meg�llap�t�snak az a fontos k�vetkezm�nye, hogy a megvil�gosod�s, b�r val�di intu�ci�, nem vezet sz�ks�gk�ppen a szem�lyes Isten megismer�s�hez, vagy a kereszt�ny misztik�hoz. Teh�t a megvil�gosod�s �s a kereszt�ny misztika viszony�t vizsg�lva csak az a k�rd�s, hogy ez az �lm�ny csup�n k�l�nleges el�k�sz�let-e a misztikus kegyelemre, vagy pedig k�l�nleges m�don l�tre is hozza a l�leknek azt a kedvez� diszpoz�ci�j�t, amely k�pess� teszi r�, hogy elnyerje Istent�l a misztika ingyenes kegyelm�t.

Az iszl�m misztikusok nem �llnak meg az �nben nyugv� �nn�l, hanem tov�bb mennek az Istenben lev� �N-hez �s v�g�l az �nben lev� Istenhez.

Augustin Baker: “A magasabb rend� l�lek ezen k�pess�geinek �sszegz�dni�k kell abban, amit a l�lek egys�g�nek neveznek…, �s ezt az egys�get, amely egyed�l k�pes arra, hogy t�k�letes egys�get alkosson Istennel, Istenhez kell rendelni, �s egyed�l �r� kell ir�ny�tani.”

Ezt az egys�get a misztikusok “a l�lek cs�cs�nak” vagy a “l�lek m�lys�g�nek” nevezik. Pontosabban azt mondj�k, hogy az Istennel val� misztikus egyes�l�s a l�lek cs�cs�n, illet�leg a l�lek m�ly�n megy v�gbe.

A kereszt�ny misztika azt mondja: az �sszeszedett im�dkoz�s a bej�rat, vagyis az els� fok a misztikus ima fel�. Ez az �sszeszedetts�g azt jelenti, hogy valamennyi lelki er� befel� fordul. A misztikusok tanuls�ga szerint, az �sszeszedett im�dkoz�s a kegyelem hat�s�ra t�rt�nik, mik�zben a l�lek magatart�sa passz�v. S�t a l�lek ekkor az elm�lked�s szok�sos m�dj�n t�nylegesen nem is tev�kenykedhet, hiszen az elm�lked�s aktivit�sa maga ellent�tes a passz�v �sszeszedetts�ggel. Az elm�lked�s mindig megk�l�nb�ztet, �sszehasonl�t stb., m�g az �sszeszedetts�g egyes�t.

Azoknak a lelkeknek, akik egyszer Istent�l passz�v m�don megkapt�k az �sszeszedetts�g k�pess�g�t, �nmagukt�l, akt�v m�don is hozz� kell j�rulniuk ehhez.

Aki kereszt�ny l�t�re a zen m�dszer�t alkalmazza, annak ind�t�ka is mindig kereszt�ny. �t �ppen az Isten ut�ni szeret� v�gyakoz�s jellemzi. A megvil�gosod�s �ppen az �rz�ki �szlel�s �s a fogalmi gondolkod�s szempontj�b�l l�tre tudja hozni benn�nk azt a diszpoz�ci�t, amely Keresztes szt. J�nos szerint a misztikus egyes�l�shez sz�ks�ges.

Gyakorlati �tmutat�sok a zazenhez:

Ha valaki egy�ni m�dszerrel pr�b�lkozna, val�sz�n�leg k�s�bb �rne c�lhoz, mintha a zen vagy a j�ga m�dszer�t v�lasztan�. Ezekhez a m�dszerekhez viszont hozz�tartozik az is, hogy az ember megfelel� torn�val, l�gz�si gyakorlatokkal vagy egy bizonyos �l�sm�ddal a testi erej�t is az �gy szolg�lat�ba �ll�tsa.

Merevebb iz�let� embereknek a jap�n szuv�ri, amit �ltal�ban sarok�l�snek ford�tanak, lehet j� kezd� poz�ci�.

Az ember let�rdel a sz�nyegre, leereszkedik, �s a bok�ira �l. Enn�l az �l�sm�dn�l a bok�k k�ls� oldal�nak laposan a f�ld�n kell nyugodniuk, �s a nagy ujjaknak �rinteni�k kell egym�st vagy egym�son kell fek�dni�k �gy, hogy l�bfejeink m�lyed�st k�pezzenek. Mivel az als� l�bsz�rak laposan a f�ld�n fekszenek, �s az eg�sz test ebben a helyzetben teljesen ellazulhat.

Kezdetben mindenkinek f�jdalmas kiss�, mert az inakat szokatlan m�don megfesz�ti �s a v�rkering�st g�zolja.

Mindenesetre tan�csos a t�nyleges zazent megtanulni, mivel ez vezet a legbiztosabban c�lhoz. Mindenki megtanulhatja, aki valamennyire eg�szs�ges �s nem t�l id�s.

El�sz�r el�gedj�nk meg a hank�val / f�l l�tusz�l�s /. Helyezz�k jobb l�bunkat a bal combunkra, de ne tegy�k ugyanakkor a bal l�bunkat a jobb combunkra. A hank�t lehet cser�lni is, ha egy id� m�lva elf�rad a l�bunk. Ha valaki ezt elsaj�t�totta, megpr�b�lhatja a kekk�t / teljes l�tusz�l�s /, teh�t a jobb l�bat a bal combra �s a bal l�bat a jobb combra felhelyezni vagy ford�tva.

Sokkal fontosabb, hogy ink�bb r�vid ideig, de rendszeresen gyakoroljunk, mint rendszertelen�l �s hosszan. Aj�nlatos a zazent kora reggel gyakorolni, miel�tt az utcai zajok elkezd�dnek, vagy este, amikor ism�t elcsendesednek.

A fels�test legyen egyenes, mint a gyertya �s a s�lypontunk az altestre, a k�ld�k al� helyezz�k. V�llunkat tartsuk laz�n.

Fej�nket emelj�k fel �s �llunkat h�zzuk be. Kez�nket a test el�tt laz�n kapcsoljuk �ssze. A tradicion�lis tart�s szerint nyitott bal kez�nket helyezz�k a jobb k�zre, m�gpedig k�zfejjel lefel�. H�velykujjainkat kiss� emelj�k fel �gy, hogy az ujjhegyek �rints�k egym�st. A kez�nket persze m�shogyan is �sszekapcsolhatjuk. Az altest kiv�tel�vel sehol sem szabad er�t kifejten�nk. A zazen alatt gondosan �gyelj�nk arra, hogy a h�tunk �szrev�tlen�l be ne g�rb�lj�n, mert ez a zazen hat�s�t nagym�rt�kben akad�lyozn�. Ez a k�ls� testtart�s bels� nyugalmat biztos�t.

Szem�nket nyitva kell tartani. N�zz�nk a padl�n kb. 1 m t�vols�gra egy pontot, vagy a f�gg�leges falon. A nyitott szem a zazenben �ppen olyan fontos, mint az egyenes tart�s.

M�g az ember az elm�lked�sn�l �szt�nz�s�l maga el� tehet egy k�pet vagy valami m�st, ez a zazenben nem megengedhet�, mert g�tolja a szellem ki�resed�s�t.

L�legezz�nk m�lyen, alkalmazzunk hasi l�gz�st. K�l�n�sen a medit�ci� kezdet�re a k�vetkez� l�gz�sgyakorlatot aj�nljuk: mihelyt helyes testtart�sban �l�nk, orrunkon kereszt�l m�lyen bel�legz�nk, a leveg�t benyomjuk a testbe �s egy ideig ott tartjuk. Ut�na keskeny r�snyire nyitott sz�jon kereszt�l lassan kiengedj�k a leveg�t, am�g a t�d� eg�szen ki nem �r�l.

T�len ez a gyakorlat kellemes meleget k�lcs�n�z az eg�sz testnek. El�g, ha ezt a gyakorlatot a zazen kezdet�n egyszer-k�tszer megism�telj�k. Ez ut�n a l�gz�sgyakorlat ut�n hajl�tsuk fels�test�nket jobbr�l balra �s vissza, ezt folytassuk egy ideig, els�sz�r sz�lesebb, majd kisebb mozdulatokkal �s v�g�l az eredeti tart�sban. A zazen alatt rendszerint az orron kereszt�l l�legz�nk m�lyen be �s hosszan ki.

A bels� magatart�sr�l:

A l�legz�st sz�moljuk magunkban egyt�l t�zig, majd kezdj�k el�lr�l. A be �s kil�gz�st k�l�n sz�moljuk / be egy, ki kett� /. Jap�nul ezt szuszukol�snak h�vj�k. Teljesen a sz�mol�sra kell �sszpontos�tanunk, �s semmi sem terelheti el ett�l a figyelm�nket.

A sz�mol�s c�lja, hogy t�rgyat ny�jtson a szellemi tev�kenys�gnek, de an�lk�l, hogy ezen elm�ly�lten gondolkodnunk kellene.

Az �lmoss�g ellen azt tan�csolj�k, hogy csak a kil�gz�st sz�moljuk. Ezt is egyt�l t�zig, sz�ks�g eset�n megism�telj�k.

A k�vetkez� l�pcs� a zuzikol�s: m�r nem sz�moljuk a be �s a kil�gz�st, hanem csak figyel�nk r�. De a bel�gz�sn�l csak a bel�gz�sre, a kil�gz�sn�l csak a kil�gz�sre koncentr�lunk. Bizonyos �rtelemben a be – �s kil�gz�snek eggy� kell v�lnia szellem�nkkel.

Ezt k�vet�en t�rhet�nk �t az un. Sikantaz�ra, azaz a “csak �l�s”-re, ami annyit jelent, hogy teljes eg�sz�ben felold�dunk a zazenben.

-         Az egyetlen, amin a zazen alatt gondolkodhatunk, a koan.

-         Zazent csak �tkez�s ut�n legal�bb egy �r�val kezdj�k.

-         Egy – egy �l�s ne tartson tov�bb 30-40 percn�l, helyes minden �l�s ut�n 10-20 percre fel�llni �s k�rben j�rni, de figyelm�nk ez alatt sem kalandozhat el.

A buddhist�k szerint tudatunknak kilenc fajt�ja van. Az els� hat mag�ba foglalja az �sszes �rz�ki �s szellemi tudat�llapotot, vagyis a k�z�ns�ges �rtelemben vett tudatot. Az�rt �ppen –hat, mert �t �rz�kszerv�nk van, amelyhez hozz�sz�m�tjuk az �rtelm�nket is.

Ez alatt a komplexum alatt tal�ljuk meg a hetediket, a tudatalattit. Alatta van a nyolcadik, ahol t�roljuk mindazt, amit valamilyen m�don meg�lt�nk. Legm�lyebben tal�lhat� a kilencedik tudat, amelyet az abszol�t vil�gmindens�g tudat�nak nevezhet�nk.

El kell jutnunk eg�szen od�ig, �s hogy ezt megval�s�tsuk, �t kell hatolnunk a tudat minden m�s fajt�j�n, vagy meg kell azokat semmis�ten�nk. Csak ekkor k�vetkezik be a megvil�gosod�s, de ekkor val�ban be is k�vetkezik. Neh�z �tt�rn�nk a tudat k�l�nf�le fokozatait. K�l�n�sen makacs a nyolcadik tudatszint �tt�r�se. Mindig csak a semmit kell egyre lejjebb nyomni. Mihelyt meg�rintj�k a m�lyebb tudatot, fellobban a szikra- �s ez a megvil�gosod�s.

Az els� �t az, hogy az ember felhaszn�lja a zazenben szerzett j�rtass�g�t az ima�lete sz�m�ra. Amint valamelyest el�ri az �sszeszedetts�g �llapot�t, elm�lked�st v�gez, �spedig a szeml�l�d�s �rtelm�ben. De ennek az elm�lked�snek nem a fejben, hanem a sz�vben kell t�rt�nnie. Egy �j kapu t�rul fel sz�munkra a bels� im�hoz. Nevezhetj�k ezt az “�sszeszedetts�g im�j�nak”, vagy “szerzett szeml�l�d�snek”. Tal�n m�g k�nnyebben megy, ha egyszer� imaformul�t, r�pim�t mondunk, pl. J�zus Krisztus k�ny�r�lj rajtam”. A m�r r�gebbr�l ismert r�pim�k, ha a l�lek m�ly�b�l fakadnak, �j er�vel egyes�tenek Istennel.

Az is el�fordulhat, hogy a l�lek olyan m�lys�geibe jutunk, ahol m�g ezek az imaformul�k is zavar�ak, �s csak bels�s�ges csendet �rezz�k lelki�llapotunkhoz ill�nek.

A gyakorlat n�h�ny hat�sa:

-         A bels� nyugalom �s az �nuralom meg�rz�se az �let minden viszontags�ga k�zepedte.

-         Egyre ink�bb elt�nnek a nyomaszt� k�telyek, a depresszi�, a f�lelem �s m�s kellemetlen �rz�sek.

-         A bels� harm�nia �s �r�m. Amely �lland� el�gedetts�ggel t�lt el, �s azzal a k�vetkezm�nnyel j�r, hog