6.1 Az �rk�d

Mi jut esz�nkbe, amikor az �rk�d sz�t halljuk?
A legt�bben az �p�t�szetben haszn�lt bolt�vekre gondolunk. Ezek a bolt�vek hatalmas terhel�st k�pesek elviselni.
�r�stanul�skor az �rk�dos k�t�si m�dot tan�tj�k az iskol�ban. M�gsem r�gz�l az �rni tanul� gyerekekben olyan m�lyen, mert amikor m�r nem k�telez� a tanult sztenderd szerinti �r�s, mindenki a saj�t bels� �nj�nek megfelel� m�don v�ltoztatja meg azt.

Hol keress�k az �rk�dokat?
A legk�nnyebben az „m” �s „n” bet�kben tal�lhatjuk meg:
 
 

Az �gy �r� szem�lyre jellemz�, hogy olyan helyre is bolt�vet tesz, ahov� a norma�r�s egy�bk�nt nem.
K�nnyen felismerhetj�k az �rk�dot m�g a sz� elej�n, vagy a sz� k�zben l�v� ”i" �s "j" bet�k kezd�vonal�ban, hegy�nek lekerek�t�s�ben.  A tanult form�val ellent�tben az �rk�dosan �r� ember ide sz�g helyett bolt�vet rajzol. Gyakran el�fordul� jel m�g az �kezetekben kialak�tott �rk�d. Amikor a k�t pontot kis kupola helyettes�ti. Az "l" �s "k" bet�k fels� hurokr�sze helyett, valamint a "t" �th�z�sokn�l is keletkezhet bolt�v. Ezen k�v�l tal�lkozhatunk m�g kezd�,- �s z�r��rk�ddal, amelyek a szavak elej�n, vagy v�g�n k�pz�dnek.
 

A kezd��rk�d �r�j�nak c�lja mindig a hat�skelt�s. Az ilyen ember a k�rnyezet�re megjelen�s�vel, fell�p�s�vel szeretne kedvez� hat�st tenni. A kezd��rk�d egyfajta f�kez� vonal, amely arra is utal, hogy �r�ja f�kezi mag�t, eleinte t�vols�gtart�, csak k�s�bb old�dik fel. �ltal�ban az "m" �s "n" esetenk�nt az "u" bet� kezd�vonal�ban fedezhetj�k fel.
 

A z�r��rk�d t�bbnyire a f�z�resen �rt sz�v�gi "m" �s "n”, esetleg "i" bet�kn�l figyelhet� meg, ahol a f�z�r utols� �ve bolt�vbe fordul �t. Ezt a form�t a grafol�gia negat�van �t�li meg, egyfajta k�tsz�n�s�get, a val�s �n elrejt�s�t �s ellenkez� form�ban val� felt�ntet�s�t jelenti. Nem akarja v�lem�ny�t ny�ltan v�llalni, ez�rt elz�rk�zik el�le.
 
 
 

Mi jellemz� az �rk�dosan �r�kra?
Z�rk�zottak, tart�zkod�ak, nehezebben bar�tkoznak, egy bizonyos hat�rn�l nem engednek senkit k�zelebb magukhoz, mindenkivel szemben �vatosak �s gyanakv�ak, t�bbs�g�knek fontosabb a l�tszat, mint a val�s tartalom. Rendk�v�l j� teherb�r� k�pess�ggel rendelkeznek, amely egyar�nt jelenthet fizikai �s lelki teherb�r�st is.
Ha t�bb �rk�dos �r�st �sszehasonl�tunk, megfigyelhetj�k, hogy �rk�d �s �rk�d k�z�tt k�l�nbs�g lehet. A norm�l �rk�don k�v�l megk�l�nb�ztetj�k a t�masztott, a sz�k, a lapos, a fonatos, �s a sz�ges �rk�dot. Ezek �r�j�r�l a fentieken k�v�l m�g t�bb tulajdons�got is meg�llap�thatunk, ha �rk�dm�dosul�sait is figyelembe vessz�k.

A szûk �rk�dot v�laszt�k pontosak, k�teless�gtud�ak, elz�rk�z�ak, lepleznek valamit, szoronganak.
 
 

A lapos �rk�ddal �r�k makacsok, fegyelmezetlenek, k�l�nc�k, szeretik az �nmutogat�st
      Lapos �rk�d
A fonatos �rk�ddal �r�knak j� a logik�juk, �szint�tlenek, alkalmazkod�ak, hi�ak, nagy benn�k a szerepl�sv�gy.
 
 

A sz�ges �rk�ddal �r�k �ltal�ban k�rlelhetetlenek, n�ha kegyetlenek, m�sok helyzet�be nem tudj�k magukat bele�lni, r�szv�tet, sajn�latot nem �reznek senki ir�nt. Kev�s szeretetet tudnak adni, rosszindulat�ak is lehetnek. Rendk�v�l energikusak, sok t�bbletenergi�val rendelkeznek.
 
 

A t�masztott �rk�ddal �r�k betartj�k a t�rsadalom �ltal el��rt norm�kat, de �n�ll�tlanok, akik t�maszt keresnek. T�bbnyire f�l�nkek �s szer�nyek, z�rk�zottak, sok benn�k a bels� fesz�lts�g.