Rut k�nyve

Rut 1
Rut 1.1
A b�r�k idej�ben �h�ns�g t�rt ki az orsz�gban. Ez�rt egy ember a j�deai Betlehemb�l elindult a feles�g�vel �s k�t fi�val, hogy Mo�b f�ldj�re menjen lakni.
Rut 1.2
Az embert Elimelechnek h�vt�k, az asszonyt No�minak, a k�t fi�t meg Machlonnak �s Kiljonnak. Efrait�k voltak, a j�deai Betlehemb�l. Oda�rtek Mo�b f�ldj�re �s letelepedtek.
Rut 1.3
No�minak a f�rje, Elimelech meghalt, �gy mag�ra maradt k�t fi�val.
Rut 1.4
Azok mo�bita n�t vettek feles�g�l, az egyiket Orp�nak h�vt�k, a m�sikat Rutnak. Mintegy t�z esztendeig maradtak ott.
Rut 1.5
Akkor mindketten meghaltak, Machlon is, Kiljon is,
Rut 1.6
No�mi egyed�l maradt, fiai �s f�rje n�lk�l. Erre elindult a k�t meny�vel, s visszat�rt Mo�b f�ldj�r�l, mert meghallotta, hogy az �r megl�togatta n�p�t �s adott neki kenyeret.
Rut 1.7
Elhagyta h�t azt a helyet, ahol azel�tt �ltek, �s k�t meny�vel �tra kelt, hogy visszat�rjen J�da f�ldj�re.
Rut 1.8
No�mi azt mondta a k�t meny�nek: "Menjetek, �s mindegyitek t�rjen vissza anyja h�z�ba! Cselekedj�k az �r irgalmass�got veletek, amint ti is azt cselekedt�tek a megholtakkal �s velem.
Rut 1.9
Adja meg nektek az �r, hogy egy f�rj h�z�ban b�k�s otthont tal�ljatok." Ezzel megcs�kolta �ket. De �k hangosan zokogtak,
Rut 1.10
�s azt felelt�k: "Nem, hanem visszat�r�nk veled egy�tt n�pedhez!"
Rut 1.11
"Menjetek haza, l�nyaim - biztatta �ket No�mi -, mi�rt is j�nn�tek velem? H�t vannak m�g fiak m�hemben, akikhez f�rjhez mehetn�tek?
Rut 1.12
Menjetek haza, l�nyaim, induljatok! �reg vagyok m�r ahhoz, hogy �jra f�rjhez menjek. De ha azt mondan�m, hogy m�g rem�lhetek, �s ha m�g ma �jszaka f�rjhez menn�k is �s fiaim sz�letn�nek,
Rut 1.13
akkor is v�rhatn�tok-e addig, am�g f�lnevelem �ket? Nem, l�nyaim! Teljesen boldogtalan lenn�k miattatok, hisz rajtam van az �r keze."
Rut 1.14
Erre �jra elkezdtek s�rni. Azt�n Orpa megcs�kolta any�s�t, �s visszat�rt n�p�hez. Rut azonban belecsimpaszkodott.
Rut 1.15
Erre No�mi azt mondta neki: "N�zd, s�gorn�d visszat�rt n�p�hez �s isten�hez. T�rj h�t vissza te is, k�vesd!"
Rut 1.16
De Rut k�rlelte: "Ne k�nyszer�ts r�, hogy elhagyjalak �s elmenjek. Mert ahova te m�sz, megyek �n is. Ahol te letelepszel, letelepszem �n is. A te n�ped az �n n�pem, a te Istened az �n Istenem.
Rut 1.17
Ahol te meghalsz, ott haljak meg �n is, ott temessenek el. Tegye velem az �r meg ezt a rosszat, ha nem a hal�l v�laszt el benn�nket egym�st�l."
Rut 1.18
Amikor l�tta, hogy Rut mennyire kitart mellette, hogy vele menjen, (No�mi) nem folytatta tov�bb a r�besz�l�st.
Rut 1.19
Elmentek h�t mind a ketten Betlehembe. Amikor meg�rkeztek, az eg�sz v�ros felbolydult. Az asszonyok kiab�ltak: "No�mi az?"
Rut 1.20
De � azt felelte nekik: "Ne h�vjatok t�bb� No�minak, nevezzetek Mar�nak, mert a Mindenhat� keser�s�ggel t�lt�tt el.
Rut 1.21
Csordultig telve mentem el, �s �resen vezet vissza az �r. Mi�rt nevezn�tek tov�bbra is No�minak, mikor ellenem sz�lt az �r, �s szerencs�tlenn� tett a Mindenhat�?"
Rut 1.22
�gy t�rt vissza No�mi �s vele a menye, Rut, a mo�bita n�, aki vele j�tt Mo�b f�ldj�r�l. �ppen aratni kezdt�k az �rp�t, mire meg�rkeztek.
Rut 2
Rut 2.1
No�minak volt egy rokona a f�rje r�sz�r�l. Tekint�lyes ember volt, ugyanabb�l a nemzets�gb�l, mint Elimelech. Bo�sznak h�vt�k.
Rut 2.2
A mo�bita n�, Rut, �gy sz�lt No�mihez: "Sz�vesen kimenn�k a mez�re kal�szt szedni, ha volna, aki megengedn�." "Menj, le�nyom!" - felelte neki.
Rut 2.3
El is ment, �s szedte a kal�szt az arat�k ut�n a sz�nt�f�ld�n. �gy esett, hogy �pp Bo�sz� volt az a darab f�ld, Elimelech nemzets�g�b�l.
Rut 2.4
Bo�sz akkor j�tt ki Betlehemb�l. Megsz�l�totta az arat�kat: "Az �r legyen veletek!" "�ldjon meg az �r!" - felelt�k.
Rut 2.5
Ezut�n Bo�sz megk�rdezte szolg�j�t�l, akit az arat�k f�l� rendelt. "Ki� ez a fiatalasszony?"
Rut 2.6
Az arat�k f�l� rendelt szolga �gy v�laszolt: "Ez a fiatalasszony az a mo�bita n�, aki Mo�b f�ldj�r�l j�tt ide No�mival.
Rut 2.7
Megk�rdezte: Szabad tall�znom �s az arat�k ut�n kal�szt szedegetnem? �gy h�t j�tt �s reggelt�l mostan�ig talpon volt."
Rut 2.8
Bo�sz �gy sz�lt Ruthoz: "Hallgass ide, le�nyom! Ne menj m�s f�ldj�re tall�zni, ne menj el inn�t, hanem szeg�dj szolg�imhoz.
Rut 2.9
Tartsd szemmel a f�ldet, amelyet learatnak �s haladj a nyomukban. Megparancsoltam szolg�imnak, hogy ne h�borgassanak. S ha megszomjazol, menj oda a kors�hoz �s igy�l abb�l, amit a szolg�im telemertek."
Rut 2.10
Rut arcra borult �s eg�szen a f�ldig hajolt, azt�n megk�rdezte: "Hogy van az, hogy tetsz�sre leltem szemedben �s - b�r idegen vagyok -, ennyire sz�ves vagy hozz�m?"
Rut 2.11
"Elbesz�lt�k nekem - v�laszolta Bo�sz -, mi mindent tett�l any�sod�rt f�rjed hal�la ut�n: elhagytad ap�dat, any�dat, sz�l�f�ldedet �s elj�tt�l egy n�phez, amelyet azel�tt soha nem ismert�l, sem tegnap, sem tegnapel�tt.
Rut 2.12
Jutalmazzon meg az �r az�rt, amit tett�l! R�szes�tsen b�s�ges jutalomban az �r, Izrael Istene, akinek v�d�sz�rnyai alatt oltalmat tal�lni ide j�tt�l."
Rut 2.13
"Szeretn�m, ha tetsz�sre tal�lhatn�k szemedben, uram! Megvigasztalt�l �s j� sz�val fordult�l szolg�l�dhoz, j�llehet m�g annyi sem vagyok neked, mint valamelyik szolg�l�d" - felelte.
Rut 2.14
Ev�s idej�n Bo�sz odasz�lt neki: "Gyere ide, egy�l ebb�l a keny�rb�l �s m�rtsd be falatodat a borecetbe!" Le�lt h�t az arat�k k�z�. (Bo�sz) oda�nt�tt neki egy halom p�rk�lt gabon�t. Evett a j�llak�sig, �s m�g maradt is neki bel�le.
Rut 2.15
Amikor fel�llt, hogy tov�bb tall�zz�k, Bo�sz meghagyta szolg�inak: "Hagyj�tok, hadd tall�zz�k a k�v�k k�z�tt is, ne b�nts�tok!
Rut 2.16
Ink�bb h�zg�ljatok ki a k�v�tekb�l �s hullassatok el n�h�ny kal�szt, hogy f�lszedhesse s ne sz�ljatok r�!"
Rut 2.17
Rut eg�szen estig tall�zott a sz�nt�f�ld�n, �s amikor kics�pelte, amit �sszeszedett, volt vagy egy m�r�nyi �rpa.
Rut 2.18
Fogta, �s visszament a v�rosba, �s megmutatta any�s�nak, amit �sszeszedett. S azt is megmutatta, ami megmaradt neki, amikor m�r eleget evett �s odaadta neki.
Rut 2.19
Any�sa megk�rdezte: "Hol tall�zt�l ma, hol dolgozt�l? Legyen �ldott, aki j� volt hozz�d!" Rut elbesz�lte any�s�nak, kin�l dolgozott. "Azt az embert - mondta -, akin�l ma dolgoztam, Bo�sznak h�vj�k."
Rut 2.20
No�mi azt mondta meny�nek: "�ldja meg az �r, aki nem tagadta meg irgalm�t sem az �l�kt�l, sem a holtakt�l!" Majd �gy folytatta: "Az a f�rfi a rokonunk, gy�mol�t�ink k�z� tartozik."
Rut 2.21
Rut erre elmondta any�s�nak: "Azt mondta nekem: tarts szolg�immal, am�g csak le nem aratnak!"
Rut 2.22
No�mi teh�t �gy sz�lt meny�hez, Ruthoz: "J�l van, l�nyom, szeg�dj csak szolg�ihoz, nehogy valamelyik m�s sz�nt�f�ld�n kelletlen�l fogadjanak."
Rut 2.23
Rut teh�t eg�szen az arat�s �s a sz�ret v�g�ig Bo�sz szolg�ival tartott. �s tov�bbra is any�s�n�l maradt.
Rut 3
Rut 3.1
Any�sa, No�mi megk�rdezte t�le: "Le�nyom, ne keressek neked egy nyugalmas otthont, ahol j�l megy majd a sorod?
Rut 3.2
Vagy nem rokonunk-e Bo�sz, akinek a szolg�ihoz szeg�dt�l? Nos, ma este cs�peli az �rp�t a sz�r�j�n.
Rut 3.3
Mosdj h�t meg, v�gy illatszert, �lt�zz fel �s menj le a sz�r�re, de ne ismerjen f�l el�bb, csak ha befejezte az ev�st �s iv�st.
Rut 3.4
Amikor lefekszik, jegyezd meg a helyet, ahol alszik. Azt�n menj, emeld fel a l�b�n�l a takar�t �s fek�dj oda. S � majd megmondja, mit tegy�l."
Rut 3.5
"Mindent megteszek, amit mondasz" - felelte Rut.
Rut 3.6
Lement h�t a sz�r�h�z �s megtett mindent, amit any�sa meghagyott neki.
Rut 3.7
Amikor Bo�sz evett �s ivott, mint aki j�l v�gezte dolg�t, az �rpahalom sz�l�n nyugalomra t�rt. Rut csendben odalop�dzott, f�lemelte l�b�n�l a takar�t �s odafek�dt.
Rut 3.8
�jf�lt�jban a f�rfi f�zni kezdett. Amikor k�r�ln�zett, �szrevette, hogy egy asszony fekszik a l�b�n�l.
Rut 3.9
"Ki vagy?" - rivallt r�. "A szolg�l�d vagyok, Rut - felelte. - Ter�tsd k�nt�s�d cs�csk�t szolg�l�dra, hisz te vagy a gy�mol�t�nk!"
Rut 3.10
Erre azt mondta: "�ldjon meg az �r, l�nyom! Gyermeki szeretetednek ez az utols� megnyilv�nul�sa m�g t�bbet �r, mint az els�, hiszen nem fiatal f�rfiak ut�n futott�l, szeg�ny vagy gazdag ut�n.
Rut 3.11
Ne f�lj h�t, le�nyom! Megteszek �rted mindent, amire csak k�rt�l, hisz Betlehem kapuj�n�l mindenki tudja, hogy nagyszer� asszony vagy.
Rut 3.12
Hanem igaz ugyan, hogy gy�mol�t�d vagyok, de van egy m�sik gy�mol�t�d is, aki k�zelebbi rokonod, mint �n.
Rut 3.13
Most �jszaka maradj itt, azt�n, ha reggel kiv�lt, h�t j�l van, v�ltson. De ha nem v�lt, akkor - amint igaz, hogy az �r �l - majd �n kiv�ltalak."
Rut 3.14
�gy h�t ott maradt a l�b�n�l fekve eg�szen reggelig. Bo�sz f�lkelt, miel�tt az egyik ember m�g f�lismerhette a m�sikat. Mert �gy gondolkodott mag�ban: "Nem kell megtudnia senkinek, hogy ez az asszony lej�tt a sz�r�re."
Rut 3.15
Azt�n azt mondta: "Add ide a kend�t, amelyet magadra vetett�l �s tartsd ide!" Odatartotta, s beletett neki hat m�r� �rp�t �s feladta a v�ll�ra. �gy t�rt vissza a v�rosba.
Rut 3.16
Amikor Rut vissza�rt any�s�hoz, az megk�rdezte t�le: "Hogy �ll a dolog, le�nyom?" Rut elbesz�lt mindent, amit a f�rfi tett �rte.
Rut 3.17
Azt�n �gy folytatta: "Ezt a hat m�r� �rp�t adta nekem, mondv�n: Nem t�rhetsz vissza any�sodhoz �res k�zzel."
Rut 3.18
"L�gy nyugodt, l�nyom - felelte No�mi -, addig is, m�g megtudod, hogyan v�gz�dik a dolog. Az a f�rfi biztosan nem nyugszik addig, m�g �gyedet m�g ma j�ra nem ford�tja."
Rut 4
Rut 4.1
Bo�sz ezalatt elment a v�ros kapuj�hoz �s le�lt oda. S l�m, az a gy�mol�t�, akir�l besz�lt, �pp arra ment. Megsz�l�totta: "Gyere ide �s �lj le!" A f�rfi odament �s le�lt.
Rut 4.2
Bo�sz odah�vott t�z f�rfit a v�ros v�nei k�z�l, �s �gy sz�lt: "�ljetek le!" Le�ltek.
Rut 4.3
Azt�n �gy sz�lt a gy�mol�t�hoz: "No�mi, aki hazat�rt Mo�b f�ldj�r�l, el akarja adni a f�ldet, amely Elimelech� volt, a testv�rem�.
Rut 4.4
Azt gondoltam magamban, j� volna sz�lni neked, �s azt mondani: Szerezd meg magadnak azok jelenl�t�ben, akik itt �lnek, n�pem v�nei el�tt. Ha meg akarod v�ltani, h�t v�ltsd, s ha nem akarod megv�ltani, akkor add tudtomra. Mert rajtad k�v�l nincs, aki megv�lthatn�, �s csak ut�nad k�vetkezem." A f�rfi azt v�laszolta: "Igen, megv�ltom!"
Rut 4.5
Bo�sz teh�t folytatta: "Att�l a napt�l, hogy No�mi kez�b�l megszerzed a f�ldet, a mo�bita n�, Rut is a tied lesz, az elhunyt feles�ge, hogy �gy �r�kr�sz�n fennmaradjon az elhunytnak a neve."
Rut 4.6
A gy�mol�t� azt v�laszolta: "Akkor nem v�lthatom meg, k�l�nben csorb�t ejtek a saj�t �r�kr�szemen. �lj te a jogommal, hisz �n nem �lhetek."
Rut 4.7
Izraelben r�gebben az volt a szok�s, hogy megv�lt�s vagy csere alkalm�val az egyik levetette saruj�t, �s odaadta a m�siknak. Ez volt Izraelben a bizony�t�s m�dja a tan�k el�tt.
Rut 4.8
Akinek jog�ban volt a megv�lt�s, azt mondta Bo�sznak: "Szerezd meg te magadnak", s ezzel levetette saruj�t.
Rut 4.9
Ezut�n Bo�sz kijelentette a v�neknek �s az eg�sz n�pnek: "Tan�im vagytok, hogy ami csak Elimelech�, Kiljon� �s Machlon� volt, azt ma mind megszereztem No�mi kez�b�l.
Rut 4.10
Egyszersmind megkaptam feles�g�l Rutot, a mo�bita asszonyt, Machlon �zvegy�t, hogy �gy fenntartsam az elhunyt nev�t �r�kr�sz�n, nehogy kivesszen az elhunyt neve testv�rei k�r�ben �s a v�ros kapuj�n�l. Ennek ma tan�i vagytok!"
Rut 4.11
A kapun�l lev� eg�sz n�p r�felelte: "Tan�i vagyunk". A v�nek pedig �gy sz�ltak: "Az �r tegye hasonl�v� az asszonyt, aki h�zadba ker�lt, R�chelhez �s Le�hoz, akik megalapozt�k Izrael h�z�t. L�gy er�s Efrat�ban, �s szerezz magadnak nevet Betlehemben!
Rut 4.12
Ut�dod �ltal, akit ennek a fiatalasszonynak ad majd az �r, h�zad v�lj�k hasonl�v� Perec�hez, akit T�m�r sz�lt J�d�nak!"
Rut 4.13
Bo�sz teh�t elvette Rutot, s az a feles�ge lett. Amikor bement hozz�, az �r megadta neki, hogy fi�t foganjon �s sz�lj�n.
Rut 4.14
Erre az asszonyok �gy sz�ltak No�mihez: "Legyen �ldott az �r, aki nem tagadta meg az elhunytt�l a gy�mol�t�t, hogy �gy neve fennmaradjon Izraelben.
Rut 4.15
Legyen vigasztal�d �s gy�molod �regs�gedben, mert menyed sz�lte, aki szeret t�ged, s t�bbet jelent neked, mint ha h�t fiad volna."
Rut 4.16
Akkor No�mi fogta a gyermeket, �l�be vette �s dajk�lta.
Rut 4.17
A szomsz�dasszonyok nevet is adtak neki. "No�minak fia sz�letett" - mondt�k -, �s elnevezt�k Obednek. � lett az atyja D�vid atyj�nak, Iz�jnak.
Rut 4.18
Ez Perec csal�df�ja: Perec nemzette Hecront,
Rut 4.19
Hecron nemzette R�mot, R�m nemzette Amminadabot,
Rut 4.20
Amminadab nemzette Nachsont, Nachson nemzette Szalmont.
Rut 4.21
Szalmon nemzette Bo�szt, Bo�sz nemzette Obedet,
Rut 4.22
Obed nemzette Iz�jt, Iz�j nemzette D�vidot.