2.      J�g�s csitta-vritti-nir�dh�ha.

2.    .… j�ga (l�nyeges technik�ja), … elm�nek a, … m�dos�t�sainak… felf�ggeszt�s; elnyom�s; meg�ll�t�s; visszatart�s.

2.           A j�ga az elme m�dos�t�sainak felf�ggeszt�se.

Ez ennek az �rtekez�snek az egyik legfontosabb �s legink�bb ismert sz�tr�ja, nemcsak az�rt, mert valamely elvvel, vagy gyakorlati �rt�k� technik�val foglalkozik, hanem az�rt is, mert a j�ga l�nyeg�t csup�n n�gy sz� seg�ts�g�vel hat�rozza meg. Minden tudom�nyban vannak bizonyos alapvet� term�szet� fogalmak, amelyeket helyesen kell meg�rteni, ha a t�rgyat, mnt eg�szet, a tanulm�nyoz� kiel�g�t�en akarja felfogni. Ezen sz�tra m�g�tt l�v� mind a n�gy sz� ilyen alapvet� term�szet� �s a tanul� meg kell k�s�relje, hogy tanulm�nyoz�s �s elm�lked�s �tj�n fogja fel igazi �rtelm�ket. Ezen szavak jelent�s�ge term�szetesen csak akkor v�lik vil�goss�, ha a k�nyvet alaposan tanulm�nyozt�k, valamint a t�rgy k�l�nb�z� aszpaktusait egym�shoz val� viszonyukban m�rlegelt�k. V�rhat�, hogy az ilyen alapvet� fontoss�g� szavakat gondosan meghat�rozz�k �s ahol az sz�ks�ges, ilyen meghat�roz�sokat minden�tt beiktatnak. Azonban a jelenlegi sz�tra eset�ben ilyen meghat�roz�st nem adtak, �s az�rt arra k�vetkeztet�nk, hogy a szerz� azt elv�rja a tanulm�nyoz�t�l,  hogy a teljes k�nyv tanulm�nyoz�sa eredm�nyek�ppen szerezzen vil�gos fogalmat a szavak �rtelm�t illet�en. De mivel sz�ks�ges, hogy a tanul� a tanulm�nyoz�s�t ne t�ves �s kusz�lt elgondol�sokkal kezdje, tal�n �rdemes lesz ezen a kezdeti fokon �ltal�nos �rtelemben megfontolni ezeknek a szavaknak �s a sz�tr�knak a jelent�s�g�t.

Kezdj�k a j�ga sz�val. Ennek a sz�nak, hogy j�ga (Yoga), a szankszkrit nyelvben sok jelent�se van. A Yudzs gy�k�rb�l sz�rmazik, ami "egyes�t" vagy "�sszekapcsol" jelent�s� �s az egyes�t�s eszm�je megtal�lhat� az �sszes jelent�sekben. Mi az a k�t dolog, amit egyes�teni akarnak a j�ga  gyakorl�s�val? A j�ga tudom�nya szerves r�sze a hindu filoz�fi�nak. Ezen filoz�fia legmagasabb felfog�sa szerint, az emberi l�lek, vagyis a dzsiv�tm�, a felettes l�leknek, vagyia a p�r�m�tm�nak �gymond egyik krist�lylapja, vagy r�szleges kifejez�d�se. P�r�m�tm� viszont az isteni val�s�g, amely a megnyilv�nult vil�gegyetem eredete vagy l�nyege, annak ellen�re, hogy a kett� l�nyegileg azonos �s oszthatatlan, szubjektive a dzsiv�tm� m�gis elk�l�n�lt p�r�m�tm�t�l �s arra van sz�nva, hogy a megnyilv�nult vil�gegyetemben, egy fejl�d�si cikluson �thaladva, a tudatban ism�t egyes�lj�n p�r�m�tm�val. Mind a kett�nek ezt a tudatbeli egyes�l�si �llapot�t, mind azt az elmebeli folyamatot �s diszciplin�t, amely �ltal ezt az egyes�l�st el�ri, j�g�nak nevezik. Ezt a felfog�st m�s m�don fogalmazt�k meg, a sz�nkhja filoz�fi�ban, azonban az alapelgondol�st m�lyebb elemz�ssel l�nyeg�ben azonosnak fogj�k tal�lni.

Ezut�n a csitta sz� k�vetkezik. Ez a sz� csit vagy csiti kifejez�sb�l sz�rmazik. (IV-34), amely a p�r�m�tm� h�rom aszpektusa, a Ved�nta szerinti szat-csit-�nanda egyike. Ez az aszpektus k�pezi a vil�gegyetem forma oldal�nak alapj�t, amely �ltal a vil�gegyetem teremt�se t�rt�nt. Ezen aszpektus t�kr�z�d�s�t a mikrokozmoszk�nt felfogott emberi l�lekben nevezik csitt�nak. �gy teh�t csitta az az eszk�z vagy k�zeg, amelyen �t a dzsiv�tm� materializ�lja egy�ni vil�g�t �s addig �l �s fejl�dik a vil�gban, ameddig t�k�letess� v�lik �s egyes�l p�r�m�tm�val.  Ez�rt nagyj�b�l a modern pszichol�gia "elm�j�nek" felel meg, azonban �tfog�bb jelent�se �s m�k�d�si tere van. M�g csitt�t egyetemes k�zegnek lehet tekinteni, amelyen �t a tudat a megnyilv�nult vil�gegyetem minden s�kj�n m�k�dik, addig a modern l�lekben "elm�je" csup�n a gondolat, akarat �s �rz�s kifejez�s�re korl�toz�dik.

Azonban ne k�vess�k el azt a hib�t, hogy csitt�t  valamif�le anyagi k�zegnek tekints�k, amely k�l�nb�z� form�kat vesz fel, amikor k�l�nf�le ment�lis k�pek j�nnek l�tre. Csitt� alapvet�en tudati term�szet�, amely anyagtalan, azonban az anyag befoly�solja. Tulajdonk�ppen mindkett�, a tudat �s az anyag, vagy pur�sa �s pr�kriti term�ke, mivel m�k�d�s�hez mindkett� jelent�se sz�ks�ges. Olyan, mint egy megfoghatatlan k�perny�, amely lehet�v� teszi, hogy a tudat vil�goss�ga a megnyilv�nult vil�gba vet�t�dj�n. Azonban l�nyeges term�szet�nek titka, a megnyilv�nult vil�gegyetem eredet�ben van elrejtve �s csak a megvil�gosod�s el�r�s�vel ismerhet� meg. Igaz, hogy a IV. r�szben kifejlesztett felfog�s-elm�let ad �ltal�nos jelz�st csitt� term�szet�re vonatkoz�an, azonban azt sem mondja meg, hogy l�nyeg�ben mi a csitt�.

Ebben a sz�tr�ban megfontoland� harmadik sz� a vritti. A vrit gy�k�rb�l sz�rmazik, ami "l�tez�st" jelent. �gy teh�t ahogyan egy dolog l�tezik, megfontolhatjuk m�dos�t�sait, �llapotait, tev�kenys�g�t vagy m�k�d�seit. Mindezek a m�sodlagos jelent�sek jelen vannak vritti �rtelm�ben, azonban jelenlegi �sszef�gg�s�ben, ez a sz� legink�bb a "m�dos�t�s" vagy a "m�k�d�s" szavakkal ford�that�. A sz�t n�ha "�talakul�sok"-nak ford�tj�k. Ez nem l�tszik igazoltnak, mert az �talakul�sban a hangs�ly a v�ltoz�son van �s nem az �llapoton. Csitt� �talakul�sait meg lehet �ll�tani, �s m�gis maradhat egy bizonyos m�dosul�s, amint az a sz�bidzsa sz�m�dhi-ban t�rt�nik. Mivel a j�ga v�gs� c�lja minden m�dos�t�s felf�ggeszt�se a nirbidzsa sz�m�dhi tudat�llapot�ban l�that�, hogy az "�talakul�s" sz� nem fejezi ki megfelel�en a vritti sz� �rtelm�t. Mindezek mellett, a III. r�sz els� fel�ben, a h�rom p�rin�m�-ra az "�talakul�s" sz�t kell haszn�lni. Mivel csitt�nak funkcion�lis l�te van, �s csak akkor j�n l�tre, ha anyag hat a tudatra, vritti jelent�s�g�t jelenlegi �sszef�gg�s�ben maxim�lis m�rt�kben tal�n a "m�k�d�sek" sz� fejezi ki, de a "m�dos�t�sok" sz�t szint�n �ltal�nosan haszn�lj�k, �s k�nnyebben meg�rtik �s �gy ez megfelelhet.

Amikor megk�s�relj�k meg�rteni a csitta-vrittik term�szet�t, �vakodnunk kell n�h�ny f�lre�rt�st�l, amely azok k�z�tt terjed el, akik nem tanulm�nyozt�k a t�rgyat el�g m�lyen. Az els� megjegyzend� dolog az, hogy a csitt�-vritti nem mozg�s. El�bb l�thattuk, hogy a csitt� nem anyagi term�szet� �s ez�rt egy�ltal�n nem lehet sz� benne rezg�sr�l. Rezg�sek csak valamely tudathordoz� eszk�zben j�hetnek l�tre, �s ezek a rezg�sek okozhatnak csitt�-vrittit. Ez annak ellen�re, hogy kapcsolatos egym�ssal, m�gis k�t k�l�nb�z� dolog. Ezzel kapcsolatban a m�sodik pont az, hogy csitt�-vritti nem ment�lis k�p, b�r az lehet �s �ltal�ban ment�lis k�pekkel t�rs�tj�k. Hat�rozottan erre utal a csitta-vrittik �t�s oszt�lyoz�sa az I. - 5-�s sz�tr�ban. A ment�lis k�pek megsz�ml�lhatatlanul sokf�l�k lehetnek, azonban a szerz� a csitt�-vrittiket csup�n �tfel� oszt�lyozta. Erre utal, hogy a csitt�-vrittik alapvet�bb �s �tfog�bb jelleg�ek, mint a puszt�n ment�lis k�pek, amelyekkel azonos�tj�k. Itt nem bocs�tkozhatunk a csitt�-vrittik l�nyegbeli term�szet�nek r�szletes megt�rgyal�s�ba, mivel ez a k�rd�s csitt� l�nyegbeli term�szet�t foglalja mag�ban. Azonban, ha a tanulm�nyoz� gondosan tanulm�nyozza a vrittik �t fajt�j�val foglalkoz� hat sz�tr�t (I-6-11), akkor l�tni fogja, hogy ezek a m�dos�t�soknak azok az alapvet� �llapotai vagy t�pusai, amelyekben az elme l�tezhet. A szerz� az als�bb konkr�t elme m�dos�t�saira �t olyan t�pust adott meg, amelyeket a k�z�ns�ges ember ismer. Azonban csitta magasabb birodalmaiban, ezeknek a k�l�nf�le t�pusoknak a sz�ma �s term�szete elt�r� lehet.

Az utols� megfontoland� sz� - nirodha. Ez a sz� a niruddh�m kifejez�sb�l sz�rmazik, ami azt jelenti 'visszatartott', 'megf�kezett', 'korl�tozott', 'ellen�rz�tt', 'g�tolt', 'felf�ggesztett'. A j�ga k�l�nb�z� fokozatain mindezek a jelent�sek alkalmazhat�k. A visszatart�st, megf�kez�st, korl�toz�st jelenti, a kezdeti fokozatokon, ellen�rz�st a haladottabb fokozatokon �s felf�ggeszt�st, vagy a teljes elnyom�st az utols� fokozatokon. Nirodh�val a III-9-es sz�tra vizsg�lat�n�l foglalkozunk, �s a tanulm�nyoz� gondosan olvassa el, ami ezzel kapcsolatban ott le van �rva.

Ha ennek a sz�tr�nak a n�gy szav�t a tanulm�nyoz� meg�rtette, akkor meg fogja l�tni, hogy ez a sz�tra mesteri m�don hat�rozza meg a j�ga l�nyeges term�szet�t. Ennek a meghat�roz�snak a l�nyege abban rejlik, hogy fedi mind a halad�s minden fokozat�t, amely ennek a halad�snak az eredm�nye. Ugyan�gy alkalmazhat� a krij�-j�ga fokozat�ra, amelyben a bevezet� leck�ket tanulja meg, mint a dh�r�n� �s dhy�n� fokozatokra, amelyekben az elm�t vonja teljesen ellen�rz�se al� �s a sz�bidzsa sz�m�dhi fokozatokra, ahol el kell nyomnia sz�mpr�dzsan�t� sz�m�dhi "magj�t", v�g�l az utols� fokozatra, a nirbidzsa sz�m�dhira, ahol csitt� minden m�dos�t�s�t felf�ggeszti �s t�lhalad pr�kriti birodalm�n, a val�s�g vil�g�ba. Ennek a sz�tr�nak  a teljes jelent�s�t csak akkor lehet meg�rteni, ha a j�g�t minden aszpektus�ban v�gigtanulm�nyozz�k �s �gy ezen a fokozaton nincs �rtelme b�rmi tov�bbit is mondani.