ISTEN KERESZTREJTVÉNYE?  (HVG 1998-12-26)

A Biblia kódja

A Biblia jóval több információt tartalmaz, mint amennyit a mondataiból

kiolvashatunk. Egy amerikai újságíró hozzánk is elérkezett sikerkönyvében

mindenesetre azt állítja, birtokában van a kódnak, amellyel a Biblia szövege

mögötti, rejtett rétegeket is megismerhetjük, sőt akár a jövőbe is láthatunk.

Mások szerint csínján kell bánni a nagy szavakkal, mert bármely kellőképpen

hosszú szöveg alkalmas lehet arra, hogy "titkos kódolt" információkat fedezzünk

fel benne.

A legutóbbi iraki bombázások idején kevesen emlékeztek arra, hogy az első Öböl-

háború kitörésének, pontosabban az első Scud-rakéták izraeli célpontra való

kilövésének dátumát - 1991. január 18-át - három héttel az esemény bekövetkezte

előtt egy izraeli matematikus állítólag kiolvasta a Bibliából. Úgy mondják,

Jichák Rabin meggyilkolásának tényét és évszámát is előre megtalálták a héber

nyelvű Ószövetségben, ahol egyébként az ezt kutatók szerint Abraham Lincoln

meggyilkolásának rejtjelezett időpontja éppúgy megtalálható volna, mint Mahatma

Gandhié, Anvar Szadaté vagy John, illetve Robert Kennedyé. A jó háromezer éves

bibliai szövegben elrejtett információkból szerintük ugyanis nemcsak az Öböl-

háborúnak, hanem a hirosimai atombomba felrobbantásának vagy éppen a

holocaustnak az időpontja is kiolvasható. De ha igaz, amit állítanak, akkor szó

van a Bibliában Hitlerről, Sztálinról, a Hold-utazásról, sőt Clinton elnökről

is. A Biblia rejtett üzenetei, így a jövő is, elvben mind feltárulhatnak

előttünk, legalábbis, ha a Szentírás szövegét titkosírásnak (is) tekintjük, s a

megfelelő kódot alkalmazzuk értelmezésére - hangzik a sokakat bizonyára meglepő

állítás.

Mindezt nem egy vallási gondolkodó, hanem egy laikus amerikai, foglalkozására

nézve újságíró, bizonyos Michael Drosnin vallja, az eredeti kiadás után egy

évvel, most, karácsony előtt magyarul is megjelent, A Biblia kódja című

bestsellerében. A szerző - aki korábban a Wall Street Journalnak

részvénytársasági közgyűlésekről, a Washington Postnak pedig bűnesetekről írt

tudósításokat-sajátbevallása szerint öt évvel könyvének megjelenése előtt még

sem héberül nem tudott, sem vallásos nem volt. Olyasmit fedezett fel azonban -

pontosabban három izraeli matematikusnak egy olyan felfedezését ismerte meg és

népszerűsítette -, ami az ebben hívők szerint akár Isten létének a bizonyítéka

is lehet. Merthogy a tőzsde- és bűnügyi tudósítóból ekképp Biblia-tudósítóvá

avanzsált Drosnin szerint igenis lehetséges, hogy a Bibliában voltaképpen

minden - a múltról, a jelenről, sőt a jövőről szóló összes tudás - benne van,

és a számítógépek segedelmével talán "egy új kinyilatkoztatás küszöbére

jutottunk".

Az a gondolat, hogy a Bibliában a sorok között, illetve mögött titkos tudás

rejlik, persze, nem új. Ezt vallották a középkori zsidó kabbalisták, de még a

természettudós Isaac Newton is. Amikor életrajzírója, John Maynard Keynes, a

híres közgazdász a Cambridge-i egyetem élére került, s megtalálta Newton

kéziratait, alaposan meglepődött: nagyobb részük nem fizikával és

matematikával, még csak nem is filozófiával, hanem ezoterikus teológiával,

kabbalával és számmisztikával foglalkozott. A gravitáció felfedezője szentül

hitt abban, hogy a Biblia - csakúgy, mint az egész világmindenség - "a

Mindenható titkosírása", s ő is megtanult héberül, hogy megfejtse azt. Newtont

egyebek mellett a Dániel próféta könyvének 12. fejezetében olvasható alábbi

mondat mozgósította: "Te pedig, Dániel, zárd be e beszédeket, és pecsételd le a

könyvet a végső időig: tudakozzák majd sokan, és nagyobbá lesz a tudás." Newton

utóbb rengeteg időt szentelt e pecsét feltörésének - sikertelenül.

A pecsét felnyitása viszont Michael Drosnin szerint a modern számítógépek

segítségével immár lehetségessé vált. Az áttörést, mondja, az jelentette,

amikor három izraeli matematikus - Doron Witztum, Elijahu Rips és Yoav

Rosenberg - az egyik legjelentősebb amerikai matematikai folyóiratban, a

Statistical Science-ben 1994 augusztusában megjelentette Ekvidisztáns

betűsorozatok a Teremtés könyvében című tanulmányát. Rips állítólag az ebben

leírt módszerrel olvasta ki a Tórából a Rabin-gyilkosságot, három héttel annak

megtörténte előtt. Rips beavatta Drosnint az általa felfedezett "Biblia-kódba",

azaz egy számítógépes program rejtelmeibe.

Eszerint ha a Biblia eredeti, pontozás és szóközök nélküli, mindössze 304.805

betűből álló jelsorozatát - a nyilvánvaló olvasaton túl - úgy is nézzük, hogy

két kiolvasott betű között meghatározott számút kihagyunk, például csak minden

ötvenedik vagy éppen ezerháromszázadik betűt olvassunk össze, többször kapunk

értelmes szöveget, mintha a véletlen matematikai törvényszerűségek

előfordulásaira hivatkoznánk. De ezenkívül - így a matematikus - bizonyos, a

történelemben egymáshoz tartozó szavak a Biblia kódolt olvasatakor is együtt

jelentkeznek a tóratekercset jelképező számítógépen: vagy egymást metszik, vagy

egymás mellé, fölé vannak írva. A Jichák Rabin név például egyetlen egyszer

fordul elő a héber Bibliában, s akkor jön ki, ha a számítógép a héber Biblia

minden 4773. betűjét olvassa össze. Ezt az egyetlen előfordulást azonban éppen

metszik a "gyilkos, aki gyilkolni fog" szavak. Sőt - igaz, csak egy évvel a

gyilkosság után - felfedezték azt is, hogy a szövegben a "Jichák Rabin" és a

"gyilkos, aki gyilkolni fog" fordulatok találkozásának közvetlen közelében a

merénylő, Amir neve is megtalálható.

Ilyen metszéspontok, illetve egymáshoz közeli említések tömkelegével van tele

a Szentírás - állítja az izraeli matematikusok felfedezéséből világbestsellert

kombináló Drosnin. Aki szerint a különféle számú betűkihagyásokkal a Biblia

"sorai közül" számítógép segítségével kiolvasott egyes történelmi nevek rendre

olyan más szavak társaságában szerepeltek, amelyek kizárni látszanak a

véletlent. Shakespeare például - hogy, hogy nem - együtt szerepel a "színpadon

bemutatta", sőt a Macbeth, illetve a Hamlet szavakkal, Napóleon neve

Franciaországéval, Edisoné az elektromosság és a villanykörte szavakkal. Newton

neve pedig a gravitációval.

E sok esetben nem is héber nevek, illetve szavak (mint Watergate, atomfegyver

vagy L. A., Calif - vagyis Los Angeles, Kalifornia, egy megjósolt földrengéssel

kapcsolatban), mondják, csak azért hámozhatók ki a Bibliából, mivel a betűk

(amelyek a héberben számértékkel is rendelkeznek) három évezrede mit sem

változtak. A módszer a pontozást és a szóközöket nem veszi tekintetbe, az ó- és

a modern héber nyelv betűi (vagyis voltaképpen mássalhangzói) pedig ugyanazok.

Kontrollnak is héber szöveget használ Drosnin, Tolsztoj Háború és békéjének

- vagyis egy szintén meglehetősen terjedelmes könyvnek - a fordítását, azt

bizonyítandó, hogy a betűkihagyások módszeres sorozataival keresett nevek,

ellentétben a héber Biblia szövegével, abban nem fordulnak elő. A Bibliában

azonban - írja Drosnin - csaknem minden fontos információra rábukkanhatunk.

"Bármely napon megtörténhetett és meg is történt - számolt be a matematikus

Ripsszel való közös kísérleteiről -, hogy kézbe vettük a The New York Timest

vagy a Jerusalem Postot, és ha elég jelentős volt a címlapsztori, megtaláltuk a

háromezer éve írt szövegben." Nyilvánvaló - fejtegeti, mindjárt minősítve a

konkurenciát is Michael Drosnin -, hogy "a Biblia kódja nem Nostradamushoz

hasonló, »Csillag emelkedik Keleten, és egy Nagy Király elbukik« jellegű

homályos kijelentések halmaza, melyek az adott eseményeknek megfelelően vagy

éppen a szövegelemző kedve szerint értelmezhetők. Nem: ott állnak a részletek."

Ami a dologban sokak számára hátborzongató is lehet: e részletek nemcsak

múlt, hanem jövőbeli eseményekre is vonatkoznak. Mert nemcsak a

Rabin-gyilkosságot fedezték fel előre a Bibliából, hanem például Benjamin

Netanjahu miniszterelnökké való megválasztását is. A szavazás előtti utolsó

közvélemény-kutatások még kivétel nélkül Simon Pereszt jelölték meg potenciális

győztesnek - a Biblia kódja azonban Netanjahu miniszterelnökségét jelezte. Sőt

azt is - ezt majd ellenőrizhetjük -, hogy ő is merénylet áldozata lesz. Igaz,

ennek időpontjáról még nem érkezett bibliai prognózis. Drosnin szerint vannak

utalások a Bibliában a harmadik világháború kitörésére, a Jó és a Gonosz végső

csatájára, az Armageddonra, s az atomholocaustra is. Ezért aztán csak remélni

lehet, hogy Drosninnak igaza van, amikor a Biblia kódját úgy értelmezi: nem

magáról a jövőről van benne szó, hanem párhuzamos jövőlehetőségek sokasága van

benne rejtjelezve, s hogy végül mi lesz az, ami ténylegesen bekövetkezik, az az

ember szabadságától, cselekedeteitől, nem pedig valami eleve elrendeléstől

függ.

Sokan gondolják persze, az egész nem több, mint matematikai trükk. Megfelelően

hosszú szövegekben, megfelelően gyors számítógépekkel, megfelelően nagy számú

permutációkat kipróbálva mindig lehet értelmes üzeneteket találni, sőt:

megtalálni is, amit keresünk. Drosnin viszont egyszer azt mondta: ha sikerül

valakinek mondjuk a Moby Dick című amerikai regényből - vagy bármely más

regényből - kiolvasni az általa a Bibliából kiolvasott neveket, lemond a

dicsőségről, s belátja, tévedett. Nos, nem tudni még, hány hasonló kísérlet

történt, ám annyi bizonyos, hogy McKay Brendan nevű matematikus a Moby Dickben

- a Drosninéhoz hasonló módszerrel - megtalálta az Indira Gandhi-, a Martin

Luther King- és a Kennedy-gyilkosság "előrejelzését". Külön pech, hogy a Moby

Dick angol nyelvű regény, pedig Drosnin azt állítja, hogy a módszer csak

héberül működik. Sokan vannak azonban, akik éppen arra hívják fel a figyelmet,

milyen jól fordítható le más nyelvekre a Biblia szövege anélkül, hogy igazi

jelentéséből bármit is elveszítene. Persze ez sem új nézet: az Ószövetség

Alexandriában készült görög fordításáról, a Septuagintáról például az a legenda

maradt fenn, hogy hetven szerzetes hetven cellában, egymástól tökéletesen

elzárva, mégis szóról szóra egyformán ültette görögre a héber szöveget. Nem

beszélve arról, hogy a legtöbb teológus továbbra is úgy tartja: a Biblia igazi

kódjának kulcsa nem holmi számítógépes programokban, hanem az emberi szívben

rejlik, s ha valaki betartja a Tízparancsolatot, máris közelebb jár Isten

rejtett mondandójához, mint ha komputerbe táplál 304.805 héber betűt, s addig

ügyeskedik, amíg tetszés szerint bármit ki tud mutatni belőle.

Gerlóczy Ferenc