|
Égi Világosság a Spirit körök lapja
Karsay István www.karsayalarm.hu 2006.07.02. 14:20
ÉGI VILÁGOSSÁG
A
SPIRIT KÖRÖK
LAPJA
2006/5.
TARTALOM
Kereszténység elleni támadások napjainkban, tanulsággal /kyÁ/................ 2
Maguk a tények..................................................................................... 3
Az elõre mondott támadások részletei irodalmunkból................................. 4
Kaspirovszkij, avagy a százmilliós bûvölet – 1989-es riport........................ 9
Zita m. transzbeli látása a fenti lélekkutatásról 1990. február 22-én.......... 11
Világ vége – Józan Imréné útján rímes prózában 1958-ból....................... 13
Az 1989. VII. 16-i vigasztaló közlemény odaátról ugyanattól.................... 16
Mikor született a Megváltó? – Sz. H...................................................... 16
Karsay István “utolsó órás” munkálkodásáról ........................................ 19
Allan Kardec: Szellemek Könyve – sorozat 1......................................... 20
Adelma: Szellem, erõ, anyag – sorozat 1................................................ 21
Isten – vers.......................................................................................... 32
Nánásy dr.: Az ember halála a modern természettudomány tükrében....... 33
Uram, segíts! – Molnár Mária Spirit Kör-tag verse................................. 26
“Élet és halál” – folytatás...................................................................... 46
Kereszténység elleni támadások napjainkban, tanulsággal
2006. április–május hónapokban – fõleg húsvét táján – világviszonylatban – tehát nálunk is – szokatlan és feltûnõ támadások érték a kereszténység alapértékeit a film, színház, televízió, rádió és a sajtó részérõl. Nem lehet megállni, hogy ne kutassuk, vajon mi állhat eme tendenciózus jelenség hátterében? Kétezer év után kinek és miért fáj az, hogy az emberiség kb. egyharmada hisz a földön valamikor megjelent szelíd, az isteni és a mózesi törvényeket utolsó betûig betartó, az Isten és a felebaráti szeretet hirdetõ Jézusban és kik-miért próbálkoznak a Benne való hitet személyiséget romboló, de a mondott tulajdonságokkal szembenálló hamisításokkal gyengíteni?
Racionális magyarázat hiányában kénytelenek vagyunk arra gondolni, nem történt-e valami hiba, erõfölény helyett gyengülés az Istent tagadó, csak az anyagot imádó hitetlenek táborában és ezért kellett csalafintasághoz folyamodni? Sajnos, kötelezõ erkölcs, “Tízparancsolat” hiányában ma már minden lehetséges. Szerintünk azonban az ilyen erkölcsileg elszabadult világ mégis bírhat valamivel: figyelemfelkeltõ erõvel, valamire figyelmeztetéssel, mint ahogy például a világban folyó háborúk, a rendkívüli idõjárások is ilyenek. /Ekkora tartós hideg, esõs májusunk és júniusunk eddig még nem volt!/ És ezzel elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amellyel kapcsolatban logikus és dokumentált magyarázattal, tehát bizonyítékkal szolgálunk a hitetlen világ felé. Bevezetésként most egy idézet következik – ilyenekben gazdag – irodalmunkból, amely a “Szellemi Búvárok Pest Egylete” 1936. évi “Titkos tanítások” címû könyv II. kötetének 292. és 293. oldalain található, a többi majd az alábbi támadások sorolása után következik:
“Mert az ördögnek a tudománya olyan hatalmas méretekben fog a világon elterjedni, hogy az megingatja a hitet, megingatja az Írások igazságát és semmisnek jelenti ki azt, amire most /1936!/ a lelkek csoportjai támaszkodnak. A szentírást meghazudtolják. A tévelygés szelleme felveszi a harcot, és az ún. tudomány a szentírásban lefektetett igazságok külsõ formáját darabokra töri össze.” … “Ez az utolsó idõk látképe.”
Kimondhatjuk tehát hogy az 1936-ban nyomtatásban megjelent írás figyelmeztetõ szavai 70 év múltán beteljesedtek, vagyis elõre sokadszor és bizonyítva igazat mondott közvetítõ (médium) útján a szellemvilág, hiszen az alábbi 1-2./ pontokbani támadásokról a 2006 húsvét tájáni médiából, netán a vetített filmbõl ki-ki személyesen gyõzõdhetett-gyõzõdhet meg. Ez a meggyõzõdés pedig bizony lehet példamutató is bizonyos magatartásokat illetõen! Például, hogy fel kell hagyni a tagadással és lehetõleg még idõben meg kell térni! Bár így lenne minél több tagadó esetében, az Úr és a mi örömünkre is!
1. A május 17-én Cannes-ban bemutatott “A Da Vinci-kód” címû film, ahogy a 2003-ban ugyanezzel a címmel megjelent Dan Brown-regény a keresztény egyházakban, de elsõsorban a katolikus egyházban határozott reakciókat váltott ki. A Vatikán – bár hivatalosan nem – különbözõ formákban elitélte az ellentmondásos könyvet, amely Krisztus személyét hitelteleníti, a katolikus vallás kétezer éves történetét eltorzítja és az Opus Dei személyi prelatúrát aljas gyilkosságokra kész bûnszövetkezetként tünteti fel. A vatikáni bíborosok nyilatkozatai, a világegyház elõkészületei mellett az Opus Dei is igyekezett felkészülni a nemrégiben mozikba került film negatív hatásainak kiküszöbölésére. Római és New York-i sajtóirodájuk felelõsei kommunikációs tervet dolgoztak ki “Limonádémûvelet” elnevezéssel. A katolikus médiában a Rómában mûködõ Rome Reports amerikai hírügynökség pedig egy nappal a cannes-i filmbemutató elõtt, május 16-án mutatta be sajtótájékoztató keretében “A Da Vinci-kód a mesteri csalás” c. dokumentumfilmet, amelyben vatikáni bíborosok, történészek, mûvészet- és irodalomtörténészek, illetve más szakértõk tárják fel a könyvben foglalt félrevezetõ információkat. /Magyar Nemzet 2006. jún. 2. Feltörhetõ-e a Da Vinci-kód?/
Közelebbrõl:
A film lényegében egy olyan konspirációs teórián alapul, amelyben a katolikus egyház implicite a Gonosz szolgálatába áll, hogy elfedje Krisztus titkát a hívõk elõl. A titok az, hogy Jézus és Mária Magdolna (Bûnbánó Magdolna) gyermeket nemzettek, akinek késõbbi vérvonala a jelenig hatol. Ezt az igazságot feltárandó, adva van egy amerikai szimbólumkutató, Robert Langdon, aki egy csinos párizsi kriptográfussal az oldalán elindul, hogy megfejtse a titokzatos kódot. Szerepel még a filmben egy rendõrfelügyelõ, akirõl nem tudni, melyik szekta vagy titkos társaság oldalán áll, aki következetesen és derekasan üldözi a fenn említett párt, amíg rá nem döbben, hogy valami nincs rendben – az egyház körül.
A klerikális reakció – úgymond – azonban mindent elkövet, nehogy az igazságra fény derüljön, és különösen az Opus Dei nevû titkos társaság jeleskedik az igazság elfedésében, akik még attól sem riadnak vissza, hogy egy albínó bérgyilkost vessenek be céljaik eléréséért. Ez a Silas nevezetû elmebeteg, aki szabadidejében szorgalmasan korbácsolja önmagát, kísértetiesen emlékezteti a nézõt a háborús filmek Gestapo-tisztjeire. Természetesen nem tételezhetjük fel, hogy a rendezõ valamiféle rejtett kapcsolatot – bármilyen szimbolikusat is – próbált érzékeltetni az egyház és az übermensch kinézetû bérgyilkos között, de mivel a filmben többször hallatszik az, hogy a kép erõsebb a szónál, így ezt a döntést a nézõnek kell meghoznia.
Zavaros gondolatoktól terhelve szenvedi végig a gyanútlan nézõ a világbotrányként kikiáltott “A Da Vinci-kód” címû alkotást. A film Dan Brown 40 millió példányban elkelt bestsellere alapján készült, és még jóval a bemutatója elõtt felkorbácsolta a kedélyeket, mint utólag kiderült, korántsem alaptalanul. A film és a könyv alaptézise az az elképesztõ feltételezés, hogy Jézusnak leszármazottjai lennének, akik ma is köztünk élnek, de mindezt a Vatikán kétezer év óta titkolja.
A mû végén még elhangzik egy-két félszeg mondat a hit erejérõl, de ez már nem sokat változtat a forgatókönyv keményen materialista vonalán. Kód vagy nem kód, Jézus ember volt, és csakis a puszta hit emelheti át az örökkévalóságba.
A film, melyet Cannes-ban az újságírók egyszerre nevettek és fütyültek ki, mégis elérte célját, mert egyrészt kasszasiker, másrészt elhiteti a közönség nagy részével, hogy az egyháznak van rejtegetnivalója, és céljai elérése érdekében még a gyilkosságoktól sem riad vissza. A katolikus vallás egyik alaptétele a szeplõtelen fogantatás, a másik pedig az, hogy Krisztus valóban Isten fia volt, aki megváltotta az emberiséget. A filmiparban a Megváltó imázsának bemutatása eddig is sok fejtörést okozott a hollywoodi producereknek, hogy másokat most ne is említsünk. Még 2004-ben, Mel Gibson filmjének, a Passiónak a bemutatásakor a mostanihoz hasonló botrány tört ki elsõsorban az USA-ban. Azzal a filmmel az volt a baj a bírálók szerint, hogy a zsidó nagytanácsot tette felelõssé Jézus haláláért.
Krisztus zsidó eredetérõl ugyanakkor A Da Vinci-kódban is sok szó esik, és mivel Mária Magdaléna is hasonló származású volt, a vérvonal útja a jelenbe parázs viták tárgya lehet.
Az úgynevezett posztmodern, globalizált társadalmakban egyfajta markáns vallásellenesség figyelhetõ meg, ami két különbözõ szinten manifesztálódik: az egyik az értelmiség fokozatos szembefordulása az úgynevezett nagy metaelbeszélésekkel – ilyen például az Újszövetség –, a másik pedig a társadalmi középszerûség engesztelhetetlennek tûnõ haragja bizonyos erkölcsi és morális értékrendek ellen. A Da Vinci-kód ezt a két tényezõt lovagolja meg, ennek a tömegnek szállítja azt a silány és ostoba ideológiai muníciót, amelynek romboló ereje ezeket az erkölcsi kódokat – ha tetszik – célozza meg. /Magyar Nemzet 2006. május 24-i számából: “A Da Vinci-kód dekódolva”/
A HIT GYÜLEKEZETÉNEK lapja, a “HETEK” 2006. május 3. heti száma pedig ugyanerrõl így tájékoztat Vermes Géza “A nagy Da Vinci-kód-õrületrõl” címû cikkében (The great Da Vinci Code distraction. The Times,
2006. május 6. A szerzõ rövid életrajza: Az Oxfordban élõ Vermes Géza vallástörténész, a holttengeri tekercsek legelismertebb kutatója, 1924-ben született Makón. Szülei, akik a holokausztban pusztultak el, katolikusnak keresztelték. Vermest a háború után Párizsban pappá avatták, de 1957-ben kilépett a katolikus egyházból. 1965-ben kezdett el tanítani az Oxfordi Egyetem judaisztika tanszékén, ahol késõbb professzorrá is avatták.)
A cannes-i díszbemutatón kifütyülték a hatalmas sajtókampánnyal meghirdetett filmet, A Da Vinci-kódot. A közönség pedig helyenként nevetett a megdöbbentõ leleplezésnek szánt drámai jeleneteken. A France lnfo francia hírrádiónak nyilatkozó külföldi újságírók szerint a film “Rejtélyesnek akar tûnni, de egy nagy semmi az egész”. Más kritikusok ennél is rosszabb véleménnyel voltak: “A film nagyon hû a regényhez, de már a regény is egy nagy hülyeség volt, a film még annál is rosszabb. Ráadásul két és fél óra” – állapították meg a vetítés után. A negyvennégy nyelvre lefordított bestseller alaptétele, hogy a Louvre meggyilkolt muzeológusa által hagyott jeleket és szimbólumokat megfejtve kiderül, hogy Jézus Krisztusnak volt családja, de ezt a katolikus egyház kétezer éve próbálja titkolni.
*
2./ Az Újszövetséget revízió alá vevõ elméletek további elágazását a Júdás evangéliuma körüli vita jelenti, amelyet virágvasárnapon a National Geographic tévécsatorna népszerûsített egy kétórás mûsor formájában öt kontinensen. Vermes Géza “A nagy Da Vinci-kód-õrület” címmel megjelent fenti cikkben (The great Da Vinci Code distraction. The Times, 2006. május 6.) úgy véli, hogy “e jelentõsnek nem nevezhetõ második századi szöveg szerint Júdás nem elárulja Jézust, hanem parancsnak engedelmeskedve szolgáltatja ki õt a fõpapoknak”.
A Jézus életével kapcsolatos koholmányok közül Vermes a Júdás evangéliumát még károsabbnak tartja, amely mint írja, “se nem fikció, se nem tény,” hanem egy ókori dokumentum, amely a Jézus utáni 2. században keletkezett.
A görög (platóni)-keresztény spekuláció tipikus terméke a Júdás-evangélium. A pogányok, zsidók és keresztények között virágzott a gnoszticizmus. A gnosztikusok szerint csak a szellem volt jó. Az anyag, mint a test is, eredendõen gonosz, az alsóbbrendû teremtõtõl, a demiurgosztól származik, akit a gnoszticizmus keresztény ágazata az Ószövetség Istenével azonosított – a menny és a föld teremtõjével. A Legfelsõbb Lény, akit Jézus képviselt, és akit a gnosztikusok szerint Júdás is tisztelt, nem Krisztus áldozatán keresztül adja az üdvösséget – mivel így a teste is szerepet játszana a megváltásban, – hanem egy misztikus megvilágosodáson, a gnózison keresztül. Júdás úgy segítette elõ a megváltásnak ezt a folyamatát, hogy segítségére volt a zsidó hatóságoknak Jézus letartóztatásában, és megszabadította magát saját teste börtönébõl.
A gnosztikusok egyoldalú nézõpontjából a gyilkos Káin, Szodoma és Gomorra züllött lakói, és mindenekfelett Júdás voltak az igaz emberek, miközben a többi tizenegy apostol és az Ószövetség szent emberei a bûnt szolgálták. Mindezt megértve nyilvánvalóvá válik, hogy a Júdásról alkotott 2. századi hellenisztikus-gnosztikus kép semmivel sem segíti elõ annak az 1. század eleji zsidó realitásnak a megértését, amelyben Jézus és Júdás élt. Így Júdás evangéliuma gazdagítja a gnoszticizmusról való ismereteinket, de Jézus életének tanulmányozásában irreleváns.”
Mi lehet mégis az oka annak, hogy egy átlagos színvonalon megírt detektívregény, egy ellenõrizhetetlen “dokumentum” történet és egy másodrendû, ezernyolcszáz éves kopt filozófiai-teológiai spekuláció médiaszenzációvá válhatott a kifinomult 21. században? Vermes szerint, mivel a nyugati világ lakóinak jelentõs része már nem áll a hagyományos vallás közvetlen befolyása alatt, egyre több ember – köztük több neves gondolkodó – igyekezett az elmúlt kétszáz évben megkérdõjelezni a történelmi Jézus személyiségét. “Nem meglepõ tehát, hogy a 19. század óta minden egyes új régészeti felfedezést – akár valódi, akár mint mostanában, a médiának köszönhetõen, fiktív – rég keresett, a rejtélyeket megoldó kulcsként üdvözöl a nagyközönség.”
*
3./ 2006. május harmadik hetében pedig – a “Da Vinci” õrület kapcsán – Karsay István barátunk /róla bõvebben alant!/ az alábbi szövegû e-mailt kapta:
“Kedves Barátaim!
Egy pornográf filmet akarnak levetíteni (forgalmazni) hamarosan Amerikában, amelyben Jézust és a tanítványokat homoszexuálisoknak mutatják be. Ennek a színházi változata egy ideje már elõ van adva színházakban. A mû címe Corpus Christi, magyarul Krisztus Teste. Ez egy felháborító vicc ûzése a mi Urunkkal! Viszont tudunk változtatni, ezért küldöm ezt az e-mailt nektek. Kérlek, add a neved az e-mail végén található listába! Ha megteszed, megakadályozhatjuk ennek a filmnek a levetítését Amerikában. Európa néhány régiójában már betiltották a filmet. Amire szükségûnk van: sok aláírásra. Emlékezz, Jézus azt mondja: “Aki megvall engem az emberek elõtt, azt az Emberfia is megvallja majd Isten angyalai elõtt. Aki pedig megtagad engem az emberek elõtt, azt õ is megtagadja majd Isten angyalai elõtt” (Lk 12,8-9). Futó Péter.
Kétségbeejtõ! A pénz idáig süllyesztette volna a világot uralni akaró Amerikát?!
Az elõre megmondott támadások részletezése irodalmunkból
Az írás azt mondja: “Térjetek meg, mert az idõ közel van.” És amikor mi azt mondjuk, hogy az idõ közel van, ez nem azt jelenti, hogy az idõ távol van és talán évezredek állnak még rendelkezésre.
Tekintsetek csak körül és lássátok meg, hogy a gabona készen áll az aratásra és lássátok meg azt a már emberi szemmel és értelemmel is megállapítható óriási elkülönülést, ami a juhok és kecskék közt mutatkozik! Nézzétek meg, hogyan tömörül az egyik táborba a hívõk és a hitre szomjazók csoportja – mindegy, akármilyen néven, címen, kategóriában és bármilyen keretek közt – és hogyan távolodik el tõle a másik csoport, azoknak a csoportja, akik igyekeznek az Istennel szembehelyezkedni, akik még a templomokat is elveszik azoktól az egyszerû hivõ lelkektõl, akik csak ott tudnak Istenhez felemelkedni, mert azt hiszik, hogy Isten csak kézzel épített templomokban lakik. Már ott tartanak, hogy megtiltják még Isten nevének a kiejtését és az Istenhez való imádkozást is! És ez nem pusztán abban az egy országban van így, ahol ez uralkodó rendszer lett; ez így van mindenütt, azzal a különbséggel, hogy egyebütt a társadalmi felfogásban van így és nem a hatósági intézményekben. /Laurentius: “Az utolsó óra munkásaihoz” I. kötet 162-163. o./
A kivételes kegyelem napja még süt, de nem fog örökké sütni. Ez a kivételes kegyelem hozta létre ezt a kinyilatkozást is, amelyet a szellemek hoznak tinektek, amirõl már egyszer mondtam, hogy nem a föld fejlettségének folyománya, hanem magasabbrendû világok közlekedési módja. Isten végtelen jóságában, atyai irgalmában, amellyel lehajol mélyen elesett gyermekeihez, elmegy csaknem a személyes közlekedés lehetõségéig akkor, amikor szellemgyermekeit elküldi, hogy emberi szavakkal is beszéljenek azoknak az embereknek, akik a test páncéljából nem láthatnak bele a szellemi világba, hogy arról a rotációs szekérrõl minél többeket tudjon még megmenteni.
A harmadik kijelentés, amely a kegyelmi korszaknak eszköze, Isten egészen külön, speciális ténye, amely maga sem tart már soká. A spiritizmus létezni fog talán mindvégig, és lesznek még “tudósai” is ennek az új igazságnak és lesznek “eszközei” bõségesen; azonban azok a kijelentések, amelyek új igazságot hoznak az embereknek, amellyel felnyitják a látni vágyó szemeket, már csak rövid életûek lesznek, egészen rövid életûek, és a továbbiakban meg kell élni abból a táplálékból, ami az alapvetõ kijelentésekbõl mint igazság elõsugárzik. Meg kell élni s fel kell használni éppen úgy, mint ahogy a Krisztus által hozott mennyei igazságokat az õ egyszerû, tanulatlan tanítványai adták tovább az utánuk következõ nemzedékeknek. Mert jóllehet az azóta elmúlt hosszú századok kitermeltek tudósokat, katedrákat, professzorokat seregszámra azoknak a tudományoknak a tanítására, amelyek kisarjadzottak abból a pár lapból álló evangéliumból: de a megváltást nem a tudósok, nem a katedrák, nem a professzorok hozták az emberiségnek, hanem hozta, a názáreti ács fia, és hozta az a tizenegy egyszerû, szegény, két keze munkájából élõ ember: az õ tanítványai.
Eképpen az Istennek ez az új kegyelmi kijelentése is ki fog termelni “tudósokat”, akiknek tekintélyük lesz a többi ember elõtt és könyvek tömegeit; amelyek hosszasan fogják magyarázni ezeket az egyszerû igazságokat. De nem ezek a “tudósok” és nem azok a könyvek fogják megváltani azokat, akik még megválthatók lesznek, hanem az a néhány alapvetõ kijelentés, amelyet egyszerû, névtelen szellemek minden hangzatos külsõ cím és rang nélkül hoztak a tanulnivágyóknak, akiknek füle nyitva volt a hallásra és szeme a látásra.
*
A harmadik kijelentés és az a kegyelmi idõ, amely megszülte, el fog múlni, és akkor bekövetkezik az, amirõl az Úr Jézus Krisztus szólt és a ti új tudományotok alapvetõ kijelentései is szólnak. Be fog következni nemcsak a lelkek elkülönülése, de az anyagi világ átalakulása is azért, hogy azok, akik Istennek szolgáltak, egy magasabbrendû, egyszerû, igaz társadalomban élhessenek, amely társadalomban alapvetõ becsületbeli kötelesség lesz az, amit az Úr Jézus Krisztus kijelentett: Ne tégy másnak olyat, ami neked rosszul esnék.
*
A következõ cikk elé azonban még jobban illik a Névtelen Szellemnek a Titkos tanítások II. kötet 51-52. oldalain 1936-ban közzétett, jövõbelátó alábbi szavai, mert azok – a cikkbõl és Zita m. ugyancsak csatolt 1990. évi látományából kitûnõen – bekövetkeztek, vagyis mindezek letagadhatatlan bizonyítékul szolgálnak az utolsó idõkre vonatkozó médiumi úton jött, megtérést sürgetõ figyelmeztetésekre is.
Az emberek sokat elértek már és még el is fognak érni, mert még vannak találmányok, amelyek e korszak végéig tökéletesítve lesznek. Egész addig az idegszféra kihozza magából azokat a gépezeteket, azokat az önmagának megfelelõ projektumokat, amelyeknek segítségével ott állhat az ember az õ lelki fejlettségének teljes mivoltában. Azt értem ez alatt, hogy olyan dolgokat hoz ki magából az emberi elme, amelyek teljességgel az emberi lelket fogják utánozni. Nem az “embert”, hanem a lélek képességeit.
Itt van pl. máris elõttetek az a találmány, amely a hangokat közvetíti minden anyagi eszköz nélkül, csupán az erõk áthasonítása, az adó és elfogadó erõk összekapcsolása által. De ezt még nagy mértékben tökéletesíteni fogják. Fel fogják találni a távolbalátást, a távolbahallást és a távolbahatást, amelyek ma még csak a lélek képességei; a láthatatlanból meg fogják keresni a láthatót és fel fogják találni azt a készüléket, amelyen keresztül a testbõl eltávozó lelket úgyszólván érzékelhetõvé teszik. Egyáltalában bizonyítani és regisztrálni fogják a síron túli életnek azt az igazságát, amely ma még csak a hit által közelíthetõ meg.
De annak ellenére, hogy mindezekkel rendelkezni fog a földi ember a fejlõdés során, mégsem fogja megtalálni a mennybe vezetõ ajtó kilincsét, bár ott tapogat vakon a mennyek országának kapuján. A fejlõdés el fogja vezetni ennek a korszaknak gyermekeit egészen a mennyek kapuja elé az õ fejlett idegszférájával és mégsem fog tudni oda benyitni, mert a lelkében nem birtokolja azt az egyszerû erényt, ami ehhez feltétlenül szükséges, az alázatosságot. Az Istent nem tudja sehol megtalálni, mert önmagában látja a teremtõ- és alkotóerõt és szellemiségének felébredésével megtagadja az Istent. Ezzel azután ismét oda jut, ahova a bukott angyalok jutottak: hull lefelé a semmibe minden ismeretével és világosságával, mert engedetlensége által szembehelyezkedik Teremtõjével.
*
De még konkrétabb bizonyíték következik egy 1989-es riport alapján arról, hogy erõsödik a lélek-szellemnek a test melletti-fölötti mûködése, azok halál utáni létezésének tudatosítása kísérletekkel, mire természetesen nagy zsivajba kezdett a tudomány, csepülve az “áltudományt”. Ezt is elõre jelezték odaátról, és akkor ez is bizonyít valamit! Szerintünk a hit gyõzelmét.
Kaspirovszkij, avagy a százmilliós bûvölet
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-INDENT: 14.15pt; LINE-HEIG
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
