Betty J. Eadie: Átölel a fény

Című könyvéből részletek

Hihetetlen beszámoló egy asszony halál közeli élményéről. „ Hatalmas titkot rejt az Átölel a  Fény… Valami olyan titkot, amelyet próféták és vezető szellemek évezredek óta tanítanak. Betty Eadie úgy ismerte meg ezt, hogy majdnem belehalt. Beszámolójának ereje abban áll, hogy megváltoztatja életünket. „

Betty Eddie egy műtét során harmincegy éve korában meghalt egy műtét során. Mindazt, amit ezalatt átélt, a valaha is megtapasztalt legalaposabb halál közeli élményeknek nevezhetjük.

Üzenetet hozott mindannyiunknak, olyan üzenetet, amely százezreket tölt el reménnyel és a szeretet iránti megújult vággyal. Az Átölel a Fényben Betty beszámol azokról, akikkel találkozott, az igazságokról, amelyeket megismert, és a szellemvilág káprázatos valóságairól.

- A dolgok jóval a földi életemnél korábbról jöttek elő számomra, ezeket a dolgokat születésemkor tudatosan elfedték előlem a feledés „ fátyolával”.

- Azt mondták nekem, hogy mindnyájan a szellemi fejlettség és felismerés különböző szintjein vagyunk. Éppen ezért mindenki a szellemi ismeretek különböző szintjeire van felkészítve. A Földön minden vallásnak szerepe van, mert vannak emberek, akiknek éppen arra van szükségük, amit az egyik vagy másik tanít. Emberek egyetlen valláson belül nem juthatnak az Úr evangéliumának teljes megismerésére, és nem is fognak eljutni. De az a bizonyos vallás lesz az első lépcsőfok a további tudáshoz. Minden egyház olyan szellemi szükségleteket elégít ki, amelyeket talán egy másik nem tudna. Egyetlen egyház sem elégítheti ki mindenkinek a szükségleteit minden szinten. Amin az egyes ember ismerete Istenről és önmaga örök fejlődéséről magasabb szintre emelkedik, elégedetlenné válhat jelenlegi egyházának tanításaival, és ezért egy másik filozófiát vagy vallást keres, amely betöltheti ezt az űrt. Amikor ez bekövetkezik, akkor a megértés egy magasabb szintjére jutott, és további igazságok és ismeretek után fog vágyódni, újabb fejlődési lehetőség után. Ezeket a tanulási lehetőségeket az út minden lépcsőjén meg fogja kapni. Minden országba, minden vallásba, az élet minden pontjára az oda megfejelő ember lesz elhelyezve fontos megbízatással, hogy másokat megszólítson. Az evangéliumnak meg van a maga teljessége, de a legtöbb ember még nem fogja azt itt elérni. Ahhoz, hogy ezt az igazságot megragadhassuk, oda kell figyelnünk a Szellemre, és háttérbe kell szorítanunk a magunk egóját.

- Halandó élete előtt minden ember mint szellem részt vett a Föld teremtésében. Fel voltunk ajzva, hogy részt vehessünk benne. Együtt voltunk Istennel és tudtuk, hogy ő teremtett bennünket, hogy mi az ő legsajátabb gyermekei vagyunk. Meg volt elégedve a fejlődésünkkel, és tökéletes szeretettel volt eltelve mindnyájunk iránt. Jézus Krisztus is ott volt. Legnagyobb meglepetésemre megértettem, hogy Jézus Istentől külön lény, a maga saját isteni feladatával, és azt is megértettem, hogy Isten a mi közös Atyánk. Ha egy idője lejövünk a Földre, az elősegíti szellemi fejlődésünket. Minden  egyes szellem, aki a Földre készült, részt vett a föld i feltételek megtervezésében. Nagyon sok felfedezésünk, sőt maga a technológiai fejlődés előbb szellemileg készül el, szellemi zsenik révén. Aztán földi egyéniségek kapják az inspirációt, hogy ezeket a találmányokat itt megvalósítsák. Megértettem, hogy egy élettel teli dinamikus lánc van a szellemvilág és a halandók között, és hogy haladásunkhoz szükségünk van a szellemekre odaát. Azt is láttam, hogy ők nagyon boldogok, ha bármilyen módon segíthetnek bennünket.  Azt is láttam, hogy a halandó állapotunk előtti világban már ismertük, sőt megválasztottuk életküldetésünket. Isteni tudás segítségével megtudjuk, hogy mi lesz számos próbánk és átélésünk, és e szerint készülünk fel. Összeköttetésben vagyunk másokkal – családtagokkal és idegenekkel -, hogy segítsenek teljesíteni küldetésünket. Szükségünk van a segítségükre. Önkéntesekként jövünk, izgatottan várjuk, hogy megismerjük és megtapasztaljuk mindazt, amit Isten teremtett a számunkra. A saját tetteink határozzák meg életünk menetét, és bármikor megváltoztathatjuk – vagy visszafordíthatjuk a z életünket. Isten megígérte, hogy nem avatkozik bele az életünkbe, hacsak mi nem kérjük.

- A Föld csupán az iskolázásunk számára rendelt átmeneti hely. Szellemileg a Fény – ami maga a tudás – különböző fokán állunk, és isteni szellemi természetünk okán tele vagyunk vággyal, hogy jót tegyünk. Földi valónk mindazonáltal állandó ellenkezésben van szellemünkkel. Akik valóban fejlődnek, azok megtalálják a tökéletes összhangot testük és szellemük között, a harmóniát, amely békével áldja meg őket és lehetőséget nyújt nekik arra, hogy másokat segítsenek. Ahogyan a teremtés törvényei megtanítanak bennünket tűrni, arra is megtanítanak, hogyan használjuk fel őket saját javunkra. Ajándékainkat és tálentumainkat azért kapjuk, hogy segítsenek bennünket a szolgálatban. És mások szolgálata szellemi növekedésünket eredményezi. Láttam, hogy igaz szeretet nélkül semmik vagyunk. Azért vagyunk itt, hogy segítsünk másoknak, hogy gondoskodjunk másokról, hogy megértsük egymást, megbocsássunk és szolgáljuk egymásnak. Azért vagyunk itt, hogy minden Földre született ember iránt szeretettel legyünk. Nem a külsőségek alapján kell ítélnünk.

- Csak Isten ismeri  az ember szívét, és csak Isten tud tökéletesen ítélni. Minden amit azért teszünk, hogy a szeretet kimutassuk, értékes: egy mosoly, egy bátorító szó, egy önfeláldozó, apró tett. Ha valakiről úgy találjuk, hogy nehéz szeretnünk, az gyakorta azért van, mert emlékeztet valamire saját magunkban, amit nem szeretünk. Megtanultam, hogy szeretni kell ellenségeinket is, félretéve a dühöt, irigységet, keserűséget, le kell győzni a megbocsátani nem tudást. Mert ezek a dolgok rombolják a szellemet. Láttam, hogy mindnyájan önként vállaltuk helyzetünket és helyünket a világban, és hogy mindnyájan több segítséget kaptuk, mint amennyiről tudunk. Láttam a mellettünk álló angyalokat, akik arra várnak, hogy segítsenek nekünk, örvendezzenek a teljesítményeinknek és az örömeinknek. De mindenekfelett láttam Krisztust, a Teremtőt, és a Föld Megváltóját, a barátomat és azt, aki a legeslegjobb barátja lehet bármelyikünknek.

A törvények

- Láttam, hogy számos törvény létezik, amellyel irányítanak bennünket – szellemi törvények, fizikai törvények és egyetemes törvények -, amelyek legtöbbjéről csupán sejtésünk van. Ha felismerjük ezeket a törvényeket és megtanuljuk, hogyan kell alkalmaznunk pozitív és negatív erőinket, akkor felmérhetetlen hatalomra, erőre teszünk szert. Megértettem, hogy ha igazán hűségesen, a rajtunk uralkodó törvények szerint élünk, további áldásban lesz részünk, és még nagyobb tudáshoz jutunk. Elkövetett cselekedeteinkkel magunk hozzuk létre a saját büntetésünket. Felelősek vagyunk a testünkért. Szellemben tökéletessé válásunkhoz, ehhez az összhanghoz krisztusi szeretet és tisztaságot kell hozzá adnunk. A mi világegyetemünkön belül vannak pozitív és negatív energiák és a teremtéshez és növekedéshez mindkét fajta energia elengedhetetlen. . Ezek az energiák intelligenciával rendelkeznek – engedelmeskednek az akaratunknak. Istennek abszolút hatalma van mindkét fajta energia felett. A pozitív a pozitívat vonzza, a negatív a negatívat. A fény vonzódik a fényhez, a sötétség szereti a sötétséget. Egyszerűen pozitív gondolatok segítségével, pozitív szavak kimondásával pozitív energiákat vonzunk. Az ember szavai valóságosan befolyásolják a körülötte lévő energiamezőt. Hatalma van a gondolatainkat. A gondolatok tettek. Azért küldtek bennünket ide, hogy teljes életet éljünk, hogy bőségben éljünk, hogy örömünk teljék saját alkotásainkban, akár új gondolatok, vagy dolgok, vagy érzelmek, vagy átélések azok.

- Szeretnünk kell a Teremtőt. Szeretni kell önmagunkat. Az önszeretet érzése nélkül az a szeretet amit mások iránt érzünk hamis. Mindenki mást úgy kell szeretni, mint önmagunkat. Ahogyan meglátjuk Krisztus fényét önmagunkban, másokban is meg fogjuk pillantani.  A félelem a szeretet ellentéte, és a sátán legerősebb fegyvere. Isten azt akarja, hogy olyanok legyünk mint ő. Azt akarja, hogy vegyük igénybe a mennyei erőket, és ha hiszünk benne, hogy képesek vagyunk ezt megtenni, akkor képesek is leszünk.     

Gyógyulás és meghalás

A szellemnek és a gondolatnak hatalmas befolyása van a testre, s így láttam, hogy szó szerint értve is rendelkezünk erővel a saját egészségünk befolyásolására. Láttam, hogy mindnyájunk szelleme hatalommal rendelkezik, hogy erőt adhasson a testnek a betegség távoltartására, illetve  a meggyógyításra. Gondolatainknak kivételes ereje van arra, hogy negatív vagy pozitív energiát vonzzunk magunk köré. Amikor hosszasabban a negatívumokat vonzzuk, az eredmény a test védelmének meggyengülése lesz. Akkor vagyunk a leginkább énközpontú állapotban, amikor lehangoltak vagyunk. Minden gyógyítás belülről indul ki. Szellemünk gyógyítja testünket. Testünk sejtjei úgy vannak megtervezve, hogy vég nélkül élhetnének. Kezdetben úgy lettek beprogramozva, hogy regeneráljuk önmagunkat. Hogy a régi sejteket, amelyek életképtelenek lettek vagy megsérültek, újak váltság fel úgy, hogy az élet ne fejeződjék be. Ezt azonban valami megváltoztatta. Igenis volt Édenkert. Megértettem, hogy az önmagunkkal való pozitív beszélgetés megindítja a gyógyító folyamatot. Ha egyszer felismertük a betegséget vagy a problémát, el kell kezdenünk a gyógymódon szavakba foglalni. A betegség eszméét ki kell űznünk a gondolataink közül aztán szavakba kell foglalnunk. Hit által kell élnünk nem látás által. A látás a következtető és elemző gondolkodásra épül. Racionalizál és igazol, a hit felett a szellem uralkodik. A szellem emocionális, elfogadó és befogadó. A hitben is csak úgy lehet növekedni, ha alkalmazni próbáljuk. Ha megtanuljuk, miként használjuk fel azt, amivel rendelkezünk, akkor többet is fogunk kapni. Ez szellemi törvény. A szellem van kapcsolatban  Istennel. Amikor a fény világít, minden részünk megtelik fénnyel és szeretettel, ez az az energia, amely a testnek életet és erőt ad. Szellemünket megszabadíthatjuk a túlterheléstől mások szolgálata, az Istenben való hit által, és egyszerűen azzal, hogy pozitív gondolatokkal megnyitjuk magunkat a pozitív energiák számára. Ezt mi irányítjuk. El kell fogadnunk az isteni erőt, ha élvezni akarjuk hatását az életünkben. Mi magunk választjuk meg a betegségeket, amelyekben majd szenvedni fogunk. A gyógyulás a fejlődés követelményei szerint jön. Minden átélés a javunkat szolgálja, és néha a negatívnak gondolt tapasztalatok segítik elő szellemünk fejlődését. Szellemként nagyon készségesen fogadtunk el minden gyengeséget, betegséget és itteni balesetet, hogy ezzel elősegítsük szellemi fejlődésünket. A fájdalom, amit átélünk a Földön, csupán egy pillanat, a szellemvilági tudatunknak csupán egy futó másodperce. Gyakran még a halálunk is bele van számítva a fejlődésünkbe. Egyes emberek olyan halált választanak, amellyel másokon tudnak segíteni. El kell fogadnom az életem célját, és az életben való helyemet. Soha nem szabad öngyilkosságra gondolnunk. Ez a tettünk csak az itteni földi továbbfejlődésünk lehetőségétől foszt meg bennünket. Nem magunkat durván elítélnünk, az életet egy-egy lépésnek kell felfognunk, ne aggódjunk más emberek ítélkezése miatt, és ne is mérjük magunkat mások mércéjével.  Meg kell bocsátani magunknak és  hálásnak kell lennünk azokért a dolgokért, amelyek segítenek a fejlődésben. A legkeményebb feladatainkról fog kiderülni egy szép napon, hogy azok voltak legkiválóbb tanítóink. A törvények uralkodnak felettünk, amelyek megvédenek bennünket önmagunk ellen.

A szövőszékek és a könyvtár

A tudat könyvtárában mindent megtudhattam akárkiről a történelemben – vagy akár a szellemvilágban – teljes részletességgel. Nemcsak azt értettem meg, hogy mit tettek emberek, hanem azt is, hogy miért tették, és ezzel hogyan befolyásolták más emberek felfogását a valóságról. Képes voltam érezni is, hogy mit éreztek egyes emberek, mikor egy bizonyos cselekedetet végrehajtottak. Megértettem a fájdalmaikat és örömeiket meg az izgalmaikat, mert bele tudtam élni magamat.

A fogadás

Ha a halál traumatikus, akkor a szellem hirtelen hagyja el a testet, néha még az is előfordul, hogy  a halál beállta előtt. Ha például valaki balesetet szenved vagy megég, a szellemét kiemelik a testéből, még mielőtt nagy fájdalmat élne át. A test tulajdonképpen még élőnek látszik néhány pillanatig, de a szellem addigra már elhagyta, és nyugalmi állapotba került. Halálunkkor lehetőséget kapunk a választásra, hogy maradjunk-e a Földön, amíg testünket el nem temetik, vagy menjünk tovább, mint ahogy én tettem, arra a szintre, amelyre a szellemünk felnövekedett. Megértettem, hogy a fejlődésnek számos szintje van és mi mind arra a szintre fogunk kerülni, amelyen a legkellemesebben érezzük magunkat. A legtöbb szellem úgy dönt, hogy a Földön marad egy rövid ideig, és vigasztalja szeretteit, a család sokkal több keserűséget ál át, mint az eltávozott. A szellemek néha hosszabbideig is maradni akarnak, ha a szeretteik kétségbe vannak esve. Maradnak, hogy segítség a szeretteik szellemi gyógyulását. Imáink áldást hoznak mind a szellemlényeknek, mind pedig a földi lényeknek. Fontos ismereteket szerezni a szellemről még a testi állapotunkba, mert minél több ismeretet szerzünk ott, annál messzebbre és gyorsabban jutunk előre itt. Az ismeret vagy a hit hánya miatt egyes szellemek valósággal foglyai ennek a Földnek. Egyesek, akik ateistaként halnak meg, vagy azok, akiket fösvénység, testi kívánságok vagy más földi megkötöttségek fűznek a világhoz, nehezen lépnek tovább, és a földhöz kötöttek maradnak.  Ezek a szellemek addig maradnak a Földön, amíg meg nem tanulják elfogadni az őket körülvevő nagyobb erőt és el nem tudják engedni a világi dolgokat. Az ismeretek között azonban nincs jelentősebb annál, hogy megismerjük Jézus Krisztust. Ő a kapu, az egyetlen kapu, amelyen át mindnyájan visszatérünk, visszatérhetünk.

A test kiválasztása

Kísérőim olyan helyre vittek, ahol számos szellem készült fel a földi életre. Láttam, hogy ezek a szellemek mennyire vágyódnak a Földre. Úgy tekintik az ottani életet, mint iskolát ahol számol dolgot meg lehet tanulni és ki lehet fejleszteni a hiányzó tulajdonságokat. Elmondták nekem, hogy mindnyájan vágytunk a Földre menni, hogy tulajdonképpen mi magunk választottuk ki számos gyengeségünket és nehéz élethelyzetünket, hogy fejlődni tudjunk. Megértettem, hogy olyan gyengeségeket kapunk, a melyek hasznunkra lesznek. Megtudtam, hogy vannak más típusú angyalok is, köztük az úgynevezett „harcos angyalok”. Megmutatták nekem, hogy az ő feladatuk háborút vívni értünk a sátán és angyalai ellen. Segítségük imával érhető el. Ők hatalmas szellemek.

A sátán birtokolni kíván bennünket és néha, a mikor valamelyikünk ellen felvonultatja erőit, különös védelemre van szükségünk. A gondolatainkban nem tud olvasni, de a hozzáállásunkból igen. Az auránk, a megjelenésünk kivetíti lelkünk érzéseit és érzelmeit. Isten látja ezeket, az angyalok is látják és a sátán is látja, sőt érzékeny emberek is képesek erre. Megvédhetjük magunkat azzal, ha ellenőrizzük a gondolatainkat és engedjük Krisztus világosságát behatolni életünkbe.

Elmondták nekem, hogy már a szellemvilágban összekötnek bennünket bizonyos szellemi fivérekkel és nővérekkel – ezeket aztán különösen közel érezzük magunkhoz, ezekkel a szellemekkel családként vagy barátokként jövünk a Földre. Ez a szellemi kötelék annak a szeretetnek az eredménye, amelyet egy örökké valóságon belüli együttlét fejleszt ki bennünk egymás iránt. Arról is mi döntünk, hogy más szellemekkel azért jövünk együtt a Földre, hogy egy bizonyos tevékenységet együtt végezzünk majd. A legjobbra akkor leszünk képesek, ha előre meghatározott körülmények közé kerülünk, amelyeket választott szüleink vagy mások biztosítanak. Felismerjük azt a befolyást, amelyet egymásra fogunk gyakorolni ebben az életben és azokat a fizikai viselkedésbeli tulajdonságokat, amelyeket a családunktól kapunk majd. Emlékeinket új testünk sejtjei hordozzák. Ugyancsak megkaptuk a szellemi tulajdonságokat, amelyekre szükségünk lesz a pályánkhoz, közülük számosat kifejezetten a saját szükségleteinkre terveztek meg.                       

A szellem eldöntheti, hogy anyjának testébe az áldott állapot melyik szakaszában lép be. Az abortusz, mint ahogyan elmondták, a természettel ellenkező dolog. A testben helyét elfoglaló szellem vissza utasítást és  szomorúságot érez. Tudja hogy az a test az övé lenne, de szánalmat érez anyja iránt, tudván, hogy döntését csupán hiányos ismereti szerint hozta meg. Láttam sok szellemet, aki csupán rövid időre indult a Földre, hogy mindössze órákat vagy napokat éljen megszületése után. Ezeknek a szellemeknek nem volt szüksége arra a fejlődésre, amely egy hosszabb halandó élet eredménye lenne, haláluk olyan problémákat fed majd fel, amelyek szüleik növekedését segítik elő. Sok terv és elhatározás születik mások érdekében. Mindnyájan hajlamosak vagyunk, hogy áldozatokat hozzunk másokért. Minden a szellem növekedéséért történik – minden tapasztalatot, minden adottságot és gyengeséget ennek a növekedésnek a érdekében terveznek meg. Mindnyájunk számára meg van állapítva az az idő, mely alatt befejezhetjük földi tanulmányainkat. Egyes szellemek csak azért jönnek, hogy megszülessenek, átéléseket biztosítsanak mások számára. Mások magas kort érnek meg, hogy célkitűzéseiket megvalósítsák, és úgy tesznek jót másokkal, hogy lehetőséget adnak nekik a szolgálatra.  Mindnyájan össze vagyunk kapcsolva egymással a Földön, az egyetlen és legfőbb feladatban egyesítve, hogy megtanuljuk szeretni egymást.

A részeg ember

Abban a pillanatban, amikor elítélünk másokat hibáik vagy fogyatékosságaik miatt, egy ugyanilyen fogyatékosságot ültetünk el magunkban. Nem rendelkezünk olyan tudással, hogy embereket pontosan megítélhetnénk. Jómagam is találkoztam már olyan emberekkel, akik ismerősnek tűntek nekem. Már az első találkozás során közel éreztem magam hozzájuk, felismerni véltem őket, de nem tudtam miért. Most már tudom, hogy okkal keresztezték az utamat.  Láttam, hogy volt mikor igazságtalan voltam, mert fogalmam sem lehetett róla, milyen az életük, vagy ami még fontosabb, milyen szellem lakik bennük. „ Angyalok járnak közöttetek, de nem tudjátok, kik azok. „ Az egyetlen, amit magunkkal viszünk ebből az életből, az a jó, amit másokért tettünk. Minden jótettünk és kedves szavunk százszoros áldásként hullik vissza ránk jelen életünk befejezése után. Erőnket a jótékonyságban fogjuk megtalálni.

Az ima

Számos fény láttam fellövelni a Földről mint világító nyomjelzőket. Egyesek nagyon szélesek voltak, és egyenesen az égbe tartottak mint széles lézersugarak. Igen meglepett, amikor elmondták, hogy ezek az erősugarak földi emberek imái. Angyalokat láttam suhanni, hogy fogadják az imákat. Úgy szervezték meg őket, hogy a lehető legnagyobb segítséget nyújtsák. Amint ezen a szervezeten belül működtek, szó szerint embertől emberhez repültek, imáról imára, és munkájuk szeretettel és örömmel töltötte el őket. Élvezték, hogy segíthetnek, és különös örömet akkor éreztek, ha valakinek az imája elegendő intenzitással és hittel párosult, hogy nyomban válaszolni lehessen rá. Mindig a fényesebb, nagyobb imákra válaszoltak először, aztán sorban a többi imára, amíg mindegyiket meg nem válaszolták. Felhívták rá a figyelmemet, hogy minden vágyakozó ima meghallgatásra és válaszra talál. Ha nagy szükségben vagyunk vagy ha másokért imádkozunk, a sugarak egyenesen belőlünk vetülnek ki, és nyomban láthatóvá válnak. Nincs nagyszerűbb ima, mint az anyáé gyermekéért. Ezek a legtisztább imák a bennük foglalt nagyon erős kívánság és néha a kétségbeesés érzésétől. Megértettem, hogy ha vágyakozó imánkat egyszer útjára bocsátottuk, akkor el kell engednünk őket, és bíznunk kell Isten hatalmában, hogy választ kapunk rájuk. Ő minden szükségünket mindig számon tartja, egyszerűen csak a hívásra vár, hogy segítsen rajtunk. Bíznunk kell benne. A másokért mondott imáinknak nagy ereje van, ezek azonban csak akkor fognak teljesedni, ha nem avatkoznak be a másik szabad akaratába – vagy ha nem keresztezik mások szükségleteit.  Isten ragaszkodik hozzá, hogy tegyünk meg mindent magunkért, de ugyanakkor hajlandó segíteni minden úton-módon. Ha fele barátaink hite gyenge, a mi szellemi erőink szó szerint meg tudják őket támogatni. Ha betegek, hívő imáink gyakran képesek erőt ad nekik a gyógyuláshoz, hacsak nem tapasztalatszerzést szolgál a betegségük. Ha közelinek látszik a haláluk, sohase felejtsük el kérni Istent, hogy legyen meg az Ő akarata, mert különben megzavarhatjuk az illetőt az átmenet folyamatában azzal, hogy konfliktust idézünk elő benne rendeltetését illetően. Ő látja örök múltunkat és jövőnket, és azt, hogy az örökkévalóságban mire van szükségünk. Végtelen szeretetében e szerint az örökkévaló és mindenekfelett álló perspektíva szerint hallgatja meg imáinkat. Fontos megköszönni Istennek, amit kapunk tőle. A hála örökkévaló erény. Alázattal kell kérnünk és hálával kell elfogadnunk. Hasonlóakká válhatunk magukhoz az angyalokhoz, ha segítünk a szükséget szenvedőkön.

A férfiak tanácsa

Egy terembe vezettek, amely különleges módon és különleges célra épült. Belépve egy csoport férfit láttam ülni egy vese alakú asztal hosszabbik oldala mentén. Utána a Föld teremtését szemléltem. Ádám sokkal elégedettebb volt az Édenkert körülményeivel, míg Éva sokkal nyughatatlanabb volt. Megmutatták, hogy Éva annyira kétségbeesetten szeretett volna anya lenni, hogy ezért még a halált is hajlandó lett volna vállalni. Éva nem „esett” kísértésbe, amennyiben tudatos elhatározással hozta létre a várandósságához szükséges körülményeket, és az ő kezdeményezése volt az is, ami végül is Ádámot rábírta, hogy elvegye a gyümölcsöt. Azzal, hogy leszakították a gyümölcsöt, az emberiséget halandóvá tették, ennek következtében szükségszerűen vannak gyermekeink – de meg is kell halnunk. Megismertem a veszélyt is, amely a sátán részéről fenyegeti a nőket. Megpróbál tönkretenni családokat, és ezzel az emberiséget, a nők elcsábításával. A nőket nyughatatlanságukon át támadja meg, felhasználva érzelmeiket. A férj és feleség közötti viszonyt támadja meg, eltávolítja a házaspárt  egymástól , a szexet és a vágyat használva fel vonzerőként, hogy lerombolja az otthonukat. A sátán a félelmet és bűntudatot használja fel, hogy tönkretegye az asszonyokat és Isten által kijelölt földi feladatukat.

Tudatossá vált bennem, hogy a Tanács nem ítélkezik felettem, én magam ítélem meg magamat. „ A Földön éppúgy szükséged van a negatív tapasztalatokra, mint a pozitívakra. Mielőtt részed lehetne az öröm érzésében, meg kell ismerned a bánatot. „ Láttam, hogy az őrangyalok velem maradtak a megpróbáltatásaim során, a tőlük telhető minden módon segítségemre voltak. Felismertem, hogy minden megbocsátás az önmegbocsátásból ered. Ha nem tudok megbocsátani önmagamnak, akkor képtelen vagyok igazán megbocsátani másoknak. És meg kell bocsátanom másoknak. Amit adok, azt kapom. Ha megbocsátást akarok, megbocsátást kell adnom. Minden valóságos növekedés szellemi síkon zajlik, és a világi dolgok, mint a birtoklás és a zabolátlan étvágy, tompítja a szellemet. Ahhoz, hogy úgy szeressek másokat, mint önmagamat, először magamat kell valóban szeretni.

Életem áttekintése véget ért, tudomásomra hozták a küldetésemet, hogy világosabban dönthessek, de ha visszatérek földi életembe sok minden amit itt láttam ki fog törlődni emlékezetemből. Azután már tudtam, hogy vissza kell jönnöm. Az Úr ígéretének – hogy mihelyt a küldetésem befejeztem, nyomban visszahoz ide, utolsó szavai még itt csengenek a fülemben: „ A földi napok rövidek. Nem leszel sokáig ott, és vissza fogsz térni ide.”

A búcsú

Az angyalok név szerint ismerték az embereket és közelről vigyáztak rájuk. Odalibbentek, hogy segítsenek, irányítást vagy védelmet nyújtsanak. Mindnyájan értékesek vagyunk, és gondosan vigyáznak ránk. Szeretetük soha el nem hagy. Tudtam, hogy az angyalok éneke, amely szívemet szeretettel töltötte meg, lesz az utolsó dicső tapasztalatok abban a világban, sírni kezdtem, indultam hazafelé.

Azért vagyunk, hogy szeressük egymást. Barátságosnak, türelmesnek kell lennünk, és nagylelkű szolgálatot kell teljesítenünk. Azt is tudom, hogy a szeretet révén nagyobb örömben lesz részünk, mint bármi más módon. Élményem részletei csak addig fontosak, amíg hozzásegítenek bennünket a szeretethez. Minden más csak ennek a függvénye. Ez pedig egyszerűen a Megváltó üzenetének követése, amelyet egészen világosan kifejezett előttem. „ Mindenekfelett szeressétek egymást.”

Mindaz ami Bettyvel történt elgondolkozásra ösztönző és megnyugtató. Olvasd el és láss világosan.