E, �

Eb.

Az 1756-os k�nyv szerint: ebet l�tni: gy�ny�r�s�g. De a feh�r eb jobb, mint m�s sz�n� eb. Eb, ha fogait mutogatja: gy�l�ls�g. Eb, ha h�zelked�: �lnoks�got jegyez. Eb, ha siket: �rtalmas r�galmaz�s. Ebugat�st hallani: ellens�gt�l gy�zettetni. Ebet angliait l�tni, kinek a sz�ja �s a f�l combja fekete, egyebe pedig feh�r: f�ember t�gedet csal�rds�g�val megker�l.

Kerner Jusztinusz szerint: eb, amely megharap, �s a seb megmarad: betegs�g jegye; ha nem marad seb: ellens�geiden gy�zelmet aratsz. Ebugat�s: ellens�geid gy�znek. S�ket eb: epeked�s. Fekete eb: vak gy�l�let. Lompos eb: szeg�nys�g. H�z�rz�, ha megmar: csal�d�s legjobb bar�todban. �leb: dolog.

Magyar k�nyvek szerint: �sz� eb: seg�ts�get jegyez. Eb, amely macsk�val verekszik: oltalom. Ebsz�l�: �r�m. Ebt�vis: kellemetlen vend�gs�g. V�n eb: szerelmes any�s. Eb tavasszal: zavar a h�zas�letben. �tonj�r�n�l: gonosz. Sz�rke eb: vereked�s asszonyokkal. V�r�s eb: hal�l.

Eb�d. H�zass�g. Eb�did�: hossz� �regs�g. Eb�det enni idegen asztaln�l: kellemetes. Eb�d otthon, vend�ggel: gond.

M�s forr�sok szerint: eb�d jegyez: h�zass�got. Mag�nyos eb�d: betegs�g. Vend�ggel: megcsalat�s. Eb�dl�: hal�leset. Eb�d egy halottal: kiv�l� szerencse. (1855.)

Kerner szerint: eb�d, amelynek nincs v�ge: nagy n�lk�l�z�st jegyez. Papi eb�d: l�togat�st jelez. B�jt�s eb�d: j� eg�szs�g. Cs�klevessel kezd�d� eb�d: d�nomd�nomot mutat.

Az 1855-�s k�nyv szerint: idegen szob�ban eb�delni: gond. H�st eb�delni nagyp�nteken: gonosz. Eb�dre h�v� harangsz�, messzir�l: b�rt�nt jegyez.

�benfa. Kis szomor�s�g.

Ecet. Ecetet inni: j� nyeres�g. Ecetfa: mulats�g jele. Ecet�gy: h�zi kellemetlens�g. Ecetet �rulni: keny�rgond jegye. Ecetes�veg: k�r, t�r�s, roml�s. A h�ztart�sban bossz�s�g.

Kerner szerint: ecetet inni sz�zle�nynak: gonosz.

Ecset. K�r. Ecset, amely szak�llunkb�l val� volna: �j h�zat jegyez. Ecset diszn�nak sz�r�b�l: nagy sz�l jele. Ecset toj�ss�rg�j�val bevonva: betegs�g.

Ed�ny. H�zi kellemetlens�g. Ed�nyt�r�s: mindig baj. N�tlen embernek: aggleg�nys�get �g�r. Le�nynak: p�rt�ban marad�st.

Egy �regasszony szerint; ed�ny jelez kiad�st. K�l�nf�le ed�ny: harag jegye. Kopott ed�ny: baj egy �regasszony r�v�n. Z�ld ed�ny: korai tavasz. Ed�nyeskocsi: j� utaz�s. Ed�nyesbolt: h�zass�g a csal�dban. Ed�nyesember, ha t�tul sz�l�t meg: m�g abban az esztend�ben h�zass�got jelez. (1855.)

Ed�ny �gason, z�ld udvaron: �r�mteljes viszontl�t�st mutat. Le�nynak: udvarl�t jegyez. Ed�ny, ha macska k�lykezett bele: szerencs�tlens�g.

�des. H�zelked�s. �des italt inni: megszerelmesed�s jegye. �dess�g: szerelmi kaland. �des v�z: gazdag asszony. �des v�z, ha m�s issza: �regasszony.

�den. �den kertj�r�l �lmodni: betegs�g. �denben j�rni: nagy �r�m.

�g�s. �g�st l�tni k�r n�lk�l: j�. Nyeres�g. (1756.)

Kerner szerint: �g�st l�tni f�sttel �s k�rral: veszedelem. Betegs�g. �g� fa: gond. �g�st oltani: lemond�s kedves tervedr�l. �g� bokor: sz�p, de vesz�lyes asszony. �g� h�z, ha m�s�: kiad�s; ha ti�d: szomor�s�g egy n� miatt. �g� �g, amely nagyon f�st�l: nagy veszeked�st jegyez; �tonj�r�n�l: visszafordul�st.

�g. Bor�s �g: szomor�s�g. Napos �g: �r�m. �gboltozat k�t Nappal: nagy baj egy terhes­asszony miatt. Jegyez m�g h�bor�t is. �gboltozat Nappal �s Holddal: b� term�s, j� id�j�r�s; nagy sz�ret. Eget �gni l�tni: hal�leset. �gboltozatot leesni l�tni: v�tkez�sed lesz. Eget leszakadni l�tni: gonosz jegy. Igen k�k �g: hideg id�. �gben j�rni �s Istent l�tni: k�rvall�s. �gben, csillagok k�z�tt hal�sz� ember: veszeked�s. Kiny�lt �g: megmenek�lsz a roml�st�l. Csillagos �g: nagy szerencse. Haj�zni csillagos �gben: veszedelemb�l menek�lsz. Vil�gos �g: szerelmi h�zass�g mutat�ja. L�ngol� �g: nagy szerencse a sorsj�t�kban. �g sz�ll� madarakkal: id�v�ltoz�s. �g, amely v�zben l�tszik: betegs�g barmaid k�z�tt. �gb�l sz�ll� angyal: lev�l j� h�rrel.

Kerner szerint: betegnek eget �gni l�tni: megk�nnyebb�l�s. Terhesasszonynak �gbe sz�llni: szerencs�s sz�l�st jelez. �regasszonynak �gbe felutazni; v�ltoz�s jele. �tonj�r�n�l bor�s �g zimank�s id�, hegyek k�z�tt havaz�s, gonosz �regasszony az �tban.

Az 1755-�s k�nyv szerint: �gben M�ri�t �s szenteket l�tni: gy�ny�r� kil�t�sok jegye. �gben s�t�l� b�r�nyok: nagy id�v�ltoz�st jeleznek. 1833-as k�nyv szerint: sz�mjegyek az �gen: tern�t mutatnak.

Gvad�nyi M�rton szerint: utasember ne n�zzen az �gbe, mert meg�ti bok�j�t.

Szent Gy�rgy napj�n �gben j�rni: fagy. Andr�skor igen sz�p, k�k eget l�tni: nagy havaz�st jelent. Kar�csony �jjel�n �gb�l citerasz�t hallani: l�nynak szeret� van �tban, �regembernek hal�l. (R�gi magyar napt�r.)

Gonosz jegy: s�nta �rd�g az �gboltozaton. H�bor�. Kereszt az �gen: v�ltoz�s a tr�non. (Lipcsei k�nyv.)

Zar�ndokok az �gboltozaton, akik Kelet fel� haladnak: nagy id�v�ltoz�st hoznak. (Radics M�ria.)

Eg�r. V�rosban: b�tors�g jegye.

Kerner szerint: egeret l�tni: nyeres�g. Egeret lenyelni: neh�z nyerem�ny jele. Egeret mez�n l�tni: el�rulod magad. Egeret fogni �s meg�lni: ellens�geid megsz�gyen�t�se. Eg�r �gyban: v�ratlan szerelmes­ked�s. Eg�rm�reg: betegs�g egy h�t leforg�sa alatt. Egeret valahonnan l�tni, le�ny �lm�ban: az elcs�b�t�s jegye. Eger�szni jegyez �zvegys�get. Egerek: j�l�t, j� h�zas�let jegyei. Eg�rfog�: veszedelem.

Gvad�nyi M�rton szerint: asszony szokny�ja alatt b�j� eg�r: titkos gondolat.

�tonj�r�n�l mezei eg�r: c�ltalan utaz�s jele. Nagybajuszos eg�r: nagy ellens�ged van. (1833.) Feh�r eg�r: amb�. (1855.)

Egerek a padl�son J�zsef-napkor: k�s� tavaszt jegyeznek. Eg�r a szob�ban Andr�skor: hossz� telet mutat. (R�gi magyar napt�r.)

Eg�r, amely bel�nk b�vik: �rtalmas gondolat. (Radics M�ria.)

�gerfa. �llhatatoss�g.

Egres. Veszeked�k k�z� keveredsz. Egrest l�tni: vid�ms�g. Egrest enni: v�ratlan felvid�mo­d�s. Jegyez m�g v�rva v�rt vend�get.

Egyed�ll�t. Seg�ts�g.

Egyenruha. Asszonynak mulats�g, f�rfinak gond.

Egyh�z. Messzir�l l�tni: utaz�s idegen orsz�gba. Egyh�zba menni: szomor�s�g. Egyh�zban im�dkozni: becs�letess�g. Egyh�zi �nnep: v�gs�g. Egyh�zban m�sokat im�dkozni l�tni: ellens�geid levernek. Egyh�zi szem�ly betegnek igen j�t jelez. Mindenkinek: vigaszt mutat. Egyh�zi besz�det hallani: b�b�nat.

�hes ember (-nek enni adni): meggazdagod�st jelez. �hesnek lenni: j� eg�szs�g. �hen halni: nagy v�ltoz�s. �hes �llatok k�z�tt lenni: b�tors�god nem hagy cserben. �hes kutya: id�v�ltoz�s. �hes gyermek: v�tkezel. �hes �reg: �t.

�j. S�t�t �j: csal�di veszeked�st jelez.

Csillagos �j: hossz� �let. (1779.)

Kerner szerint: zivataros �j: k�r. �jjelied�ny: el�ny�d lesz. �jjeli f�k�t�: asszonyuralom. �jjeli papucs: tolvaj j�r a h�z k�r�l. �jjeli�r: lop�s. �jjeli ing: le�nyn�l szerelmesked�s jegye; �regasszonyn�l: betegs�g. M�s asszonyn�l: s�padt arc jele. �jjel j�rni-kelni: kellemetlens�ged a hat�s�ggal. �jjeli utaz�s: gonosz. �jjelied�nyen �lni: f�jdalmas betegs�g. �jjelied�nyt aj�nd�kba adni valakinek: f�rads�gos munka. �jjel baglyot hallani: hal�leset; l�tni: hossz�, sz�p id�. �jjel ingben s�t�lni asszonynak: gyermek�ld�s jegye. �jjel mez�telennek lenni: sz�gyenkez�s.

Gvad�nyi M�rton szerint: �jjel j�rni: gonosz; �jjel asszonyhoz j�rni: betegs�g.

1755-�s k�nyv szerint: �jjel kertben j�rni: veszedelem a h�zn�l. �jjel t�zet rakni: lop�s jegye. �jjel p�nzt olvasni: el�rulnak csel�deid. Tilos dologba keveredsz. Sok p�nz: (�jjel) t�ml�c jegye. �jjel birk�t hajtani: csendbiztost jegye. �jjel vizet inni: kisebb betegs�g. �jjel cicom�zni le�nynak: titkos szeret�; �regasszonynak hal�l. �jjel borotv�lkozni: stat�rium.

1833-as k�nyv szerint: �jjel �gbe n�zegetni �s madarat l�tni: amb�.

�tonj�r�n�l �jjeli k�nt�s, ha asszonyt takar: kellemes tal�lkoz�s jegye. �jjeli ruh�s f�rfi: gonosz.

�j, amelyb�l mad�r�nek hangzik: b�cs� az ifj�s�gt�l. (Radics M�ria.)

�jjel k�p�nyegben j�rni: hamis buk�s. (R�gi magyar napt�r.)

�jjelied�ny: bar�ts�g. �jjeli virraszt�s: sok munka. (Lipcsei nagy k�nyv.)

Gy�gyszer�sszel tal�lkozni �jszaka: r�szegs�g.

*

J� �jszak�t!

K�l�n megbesz�l�st �rdemel �lommagyar�zatainkban az az asszony, aki a takar�j�ra k�nytelen h�mezni azt, hogy „j� �jszak�t”, mert egy�bk�nt senki se mondja m�r azt neki. Ez az asszony gyakran vissza­j�rogat a kakassz� el�tti �lmokban azokhoz a kertekhez, amelyekben boldognak k�pzelt le�nys�g�ban megfordult. Nagyon szeret labd�zni p�ld�ul z�rdakertekben, amelyek magas k�fallal vannak elker�tve a vil�gt�l. A kis v�rosb�l csak a torony hegye l�tszik be a ker�t�sen. �s ez a torony �lomban n�ha k�l�n�s hangon csalogatja kifel� a kertb�l a labd�z� le�nyt. Mintha egy sz�ps�ges herceg vagy egy b�besz�d� sz�n�sz ment volna fel a toronyba a harangoz� helyett. Ilyenkor azut�n hi�ba illatoznak az iboly�k, b�d�tanak a feh�r viol�k - s�t m�g a mosolyg� szem� ap�c�k is hasztalan vigy�znak az �lmod�ra. � mindig csak arra a hangra felel, amelyet a toronyb�l v�l hallani. �gy �lmodik az az asszony, akinek senki se mondja: „J� �jszak�t.”

M�skor ugyancsak a megcsal�dott asszony sz�npadon tal�lja mag�t, �s olyan r�vid a ruh�ja, hogy szinte sz�gyenkezik, mert a sz�npad el�tt sok k�l�nb�z� kor� �s arculat� f�rfi �ll, aki mind �t n�zi a bika vagy a kos szem�vel. De a sz�gyenkez�s �rzet�t csakhamar felv�ltja az �r�m �rzete, amikor a nagydobos belev�g dobj�ba, �s � b�r egy�bk�nt nem szokott t�ncolni, olyan t�ncot lejt, hogy att�l mindenki, �reg �s fiatal el van ragadtatva. Addig t�ncol, am�g �mleni kezd r�la a verejt�k, felbomlik a haja, a f�ldre cs�szik a fejk�t�je, �s megreped a sark�ig �r� h�l�inge, amikor is k�bultan fel�bred, �s homlok�ra szor�tva kez�t, t�n�dve k�rdezi: Istenem, hol j�rtam az �jszaka?

Ugyanez az asszony, k�l�n�sen az es�s �jszak�kon, amelyek rendszerint a legcsalf�bb �lmokat hozz�k: nemzeti szalagos h�zass�gk�t�t l�t maga el�tt. Sz�p, k�v�r ember az esket�, paragrafus alakj�ban van kip�d�rve a bajusza, �s az ujj�n nagy pecs�tgy�r�t visel. Sajnos, a f�rfira, akivel az anyak�nyves el�tt megjelent: m�r sehogy sem b�r visszaeml�kezni.

Az �lmok k�l�nf�les�g�kben jelentkeznek ann�l az asszonyn�l, aki megcsalatkozva �rzi mag�t �let�ben. �gy nagyon gyakran �lmodja azt, hogy � valamely nagy m�helynek a tulajdonosn�je, aki legal�bbis annyi munk�s f�l�tt rendelkezik, mint valaha az egyiptomi kir�lyok. Ezek a munk�sok k�vet t�rnek, �llatokat ny�znak, �s csizm�kat varrnak az �llatok b�r�b�l. A tulajdonosn� szabja meg, hogy mely csizm�ra kell sarkanty�t verni. Dolgozni, reggelt�l estig kem�nyen dolgozni: ez annak az asszonynak az egyik �lma, aki mag�t boldogtalannak v�li. Ism�t csak verejt�kezve �bred, mint m�skor a t�ncb�l.

A boldogtalan asszony �lmaiban van jelent�s�g�k azoknak a b�buknak, amelyek a ruhakeresked�k kirakataiban �llnak; a sz�pen p�d�rt f�rfiaknak, akik a fodr�szok boltjait d�sz�tik; a k�l�nb�z� szobor­m�veknek, amelyek a v�ros s�taterein �llnak. A boldogtalan asszonyt szokta p�ld�ul megsz�l�tani V�r�smarty Mih�ly, amikor �lm�ban el�tte elhalad, ugyancsak ez az asszony l�tja megelevenedni a V�g Haj�s-hoz c�mzett korcsma c�g�r�t; azt a borozgat� haj�sembert.

De van egy felejthetetlen �lma a csal�dott asszonynak. Ezt pedig ilyenform�n �rta le nekem egy sokat szenvedett n�, aki velem magyar�ztatta meg �lmait:

„Nagy sivatagban j�rtam: k�r�l�ttem s�rga homok minden a v�gtelens�gig. K�zvetlen a l�t�hat�r alatt egy s�rga homokalag�t ny�l�sa. F�radtan v�nszorgok tov�bb. Hirtelen �les siv�t�ssal j�n az alag�tb�l egy v�gel�thatatlan tehervonat, csupa nyitott kocsival. �r�lt gyorsas�ggal j�n fel�m, most l�tom, hogy a vonat csak egy s�nen fut, s b�r egyenes vonalban j�hetne, m�gis �ri�si kanyarod�kat tesz. M�r mellettem robog - a mozdonyon nincs senki -, teljes g�zzel rohan, sok �res kocsi elhagyott, mikor az egyikb�l egy kar ny�l �rtem, felr�nt mag�hoz a nyitott teherkocsiba; a k�zen hossz�, hajlott k�rm�k vannak, s a k�z folytat�sa maga a S�t�n.

(Sz�p, szab�lyszer�en ki�lt�zve.) Nem f�ltem, �s nem voltam meglepve a rabl�m kil�te miatt, csak hihetetlen�l szorong� �rz�s tartott fogva az egy v�g�ny�rt; az er�s kanyarod�kn�l ide-oda est�nk, egy�bk�nt a szomsz�ds�g nem b�ntott.

V�gre hosszas utaz�s ut�n egy gy�ny�r� z�ld sz�n� folt t�ri meg a s�rga egyhang�s�got. Mell� �rt�nk; egy vasker�t�ssel elz�rt, rendesn�l nagyobb s�r; f�ldje tiszta, egyenes, felette feh�r m�rv�nyt�bla (�resen), �s a ker�t�sen bel�l egy tiszta, feh�r, gy�ny�r� l� legel. Udvariatlan mentorom, amint k�zvetlen a s�rhoz �rt�nk; egy er�lyes gesztussal kiejt, k�zvetlen a s�r k�zep�re; a vonat nagy s�pol�ssal tov�bbmegy, magam pedig ijedten fel�bredtem.

J� Szindb�dom, nagyon k�s� van, mes�mnek v�ge szakadt. J� �jszak�t!”