K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

9. Materiali�ci� �s visszalakul�s		2008.02.23. 19:51
Materializ�ci� �s visszaalakul�s (repercussion) Az ehhez hasonl� t�rt�nettel tal�lkozva gyakran k�rdezik meg a tanulm�nyoz�k, hogy vajon teljes biztons�gban vannak-e a l�thatatlan seg�t�k ilyen hal�los veszedelmek sz�nterei k�zepette, vajon, p�ld�ul, a fi�, akit az�rt materializ�ltak, hogy egy m�sikat kimentsen egy �g� h�zb�l, nem volt-e maga is valamilyen vesz�lyben. Vajon nem k�rosodott volna-e fizikai teste valamilyen m�don a visszaalakul�sn�l, ha materializ�lt alakja �thatolt volna a l�ngokon, vagy leesett volna egy magas p�rk�nysz�lr�l, amelyen a vesz�llyel mit sem t�r�dve j�rk�lt. Val�j�ban, mivel tudjuk, hogy sok esetben a materializ�lt forma �s a fizikai test k�z�tti kapcsolat el�gg� szoros ahhoz, hogy visszaalakul�st eredm�nyezzen, ez esetben el�fordulhatna-e ez. A visszaalakul�snak ez a t�mak�re rendk�v�l rejtett �rtelm� �s neh�z, �s semmik�pp sem vagyunk m�g abban a helyzetben, hogy teljess�g�ben megmagyar�zzuk nagyon figyelemre m�lt� jelens�g�t, val�j�ban a dolog t�k�letes felfog�s�hoz val�sz�n�leg sz�ks�g van a szimpatikus rezg�s t�rv�nyeinek meg�rt�s�hez nemcsak egy, hanem t�bb s�kon is. Annak ellen�re, hogy megfigyel�s �tj�n ismer�nk n�h�ny felt�telt, amelyek megengedik m�velet�t, �s n�h�nyat, amelyek hat�rozottan kiz�rj�k azt, �gy gondolom, jogosan mondjuk azt, hogy ez itt lehetetlens�g. Annak bel�t�s�hoz, hogy ez mi�rt van �gy, el�sz�r azt kell figyelembe venn�nk, hogy a materializ�ci�nak legal�bb h�rom j�l k�r�lhat�rolhat� v�ltozata van, amely b�rki el�tt ismeretes, akinek egy�ltal�n kiterjedt spiritualista tapasztalata van. Most nem foglalkozom pillanatnyilag azzal, hogy b�rmilyen magyar�zatba bocs�tkozzam hogy e h�rom v�ltozat hogyan hozhat� l�tre, csak mer�ben �ll�tom l�tez�s�k vitathatatlan t�ny�t. 1. Van materializ�ci�, amelyik nem l�that� fizikai szemmel, b�r anyagi. Ilyen jelleg�ek a l�thatatlan kezek, amelyek oly gyakran �tkarolnak valakit, vagy megsimogatj�k arc�t egy sze�nszon. Ilyenek n�ha fizikai t�rgyakat hordoznak a leveg�ben vagy kopogtatnak az asztalon, b�r, term�szetesen, mindk�t ut�bbi esem�ny k�nnyen l�trehozhat� materializ�lt k�z n�lk�l is. 2. Van materializ�ci�, amelyik, b�r l�that�, nem anyagi, a szellem-alak, amelyen kereszt�l az ember keze �gy hatol �t, mint az �res leveg�n kereszt�l. N�h�ny esetben ez a v�ltozat nyilv�nval�an hom�lyos �s felfoghatatlan, m�g m�s esetekben megjelen�se olyannyira teljesen norm�lis, hogy t�m�rs�ge nem vonhat� k�ts�gbe, am�g valaki meg nem pr�b�lja megragadni. 3. Van t�k�letes materializ�ci�, ami l�that� is �s anyagi is, amelyik nemcsak viseli az elt�vozott bar�t k�ls� megjelen�s�t, hanem sz�v�lyesen kezet is r�z a j�l ismert �lel�ssel. M�g sok bizony�t�k l�tezik, ami azt mutatja, hogy a visszaalakul�s bizonyos felt�telek k�z�tt ezen harmadik fajta materializ�ci� eset�ben t�rt�nik, semmi esetre sem olyan biztos, hogy ez megt�rt�nik az els� �s a m�sodik oszt�ly eset�ben. A fi�-seg�t� eset�ben val�sz�n�leg nem a harmadik t�pus�r�l van sz�, mivel mindig a leggondosabban �gyelnek arra, hogy t�bb er� ne ker�lj�n felhaszn�l�sra, mint amennyi felt�tlen�l sz�ks�ges valamilyen k�v�nt eredm�ny el�r�s�hez, �s nyilv�nval�, hogy kevesebb energi�t fektetnek a r�szlegesebb form�k l�trehoz�s�ba, amilyeneket az els� �s m�sodik oszt�lyoknak nevezt�nk. Val�sz�n�leg a kis t�rs�t seg�t� fi�nak csak a karja volt szil�rd, hogy �rintse, �s test�nek t�bbi r�sze, hab�r t�k�letesen term�szetesnek l�tszott, j�val kev�sb� tapinthat�nak bizonyult volna, ha megvizsg�lt�k volna. Ett�l a val�sz�n�s�gt�l eltekintve, van egy m�sik megfontoland� dolog is. Ha teljes materializ�ci� t�rt�nik, ak�r �l�, ak�r halott az alany, bizonyos fajta fizikai anyagot kell �sszegy�jteni a c�l �rdek�ben. Egy spiritiszta sze�nszon a m�dium �terikus m�s�nak ig�nybev�tele t�rt�nik nagym�rt�kben, n�ha m�g fizikai test�� is, mivel feljegyeztek eseteket, amelyek sor�n s�lya jelent�sen kevesebb volt, mialatt ilyen jelleg� megnyilv�nul�s t�rt�nt. Ezt a m�dszert a sz�anszot ir�ny�t� l�nyis�gek alkalmazz�k, egyszer�en, mivel, ha rendelkez�sre �ll egy el�rhet� m�dium, ez a materializ�l�s legegyszer�bb m�dja, amelynek eredm�nyek�nt �gy alak�that� ki a legszorosabb kapcsolat m�dium �s a materializ�lt test k�z�tt, �gyhogy a jelen�s, amit mi visszaalakul�snak (repercussion) h�vunk, legtiszt�bb form�j�ban val�sul meg. �gy, ha p�ld�ul a materializ�lt test kez�t kr�t�val d�rzs�lik, a kr�ta ezut�n a m�dium kez�n tal�lhat�, m�gha � eg�sz id� alatt gondosan egy f�lk�ben van is bez�rva, olyan k�r�lm�nyek k�z�tt, amelyek eleve kiz�rj�k b�rmilyen fondorlat gyan�j�t. Ha megsebeznek egy materializ�lt alakot, a s�r�l�s a m�dium test�nek megfelel� r�sz�n pontosan �jra megjelenik, m�g n�ha a szellem-alak �ltal elfogyasztott �tel a m�dium test�be tov�bb�t�dik, legal�bbis ez t�rt�nt egy esetben, mindenesetre, ami saj�t tapasztalatomat illeti. Ez azonban messzire vezet az �ltalunk le�rand� esett�l. Cyril ezer m�rf�ldekre volt fizikai test�t�l, ez�rt teljesen lehetetlen volt, hogy bar�tja abb�l �terikus anyagot vonjon ki. Azok a szab�lyok, amelyek szerint a B�lcsess�g Mestereinek valamennyi tan�tv�nya embert seg�t� tev�kenys�g�t v�gzi, biztons�gosan megg�tolj�k, hogy m�svalaki test�t, ak�r a legnemesebb c�l �rdek�ben is, ilyen ig�nybev�telnek kitegy�k. Ezen fel�l, teljesen sz�ks�gtelen, mivel k�zn�l van a legkev�sb� vesz�lyes m�dszer, amit a seg�t�k mindig alkalmaznak, ha materializ�ci� l�tszik k�v�natosnak, �spedig a k�rnyez� �terb�l, s�t fizikai leveg�b�l val� s�r�tm�ny, olyan mennyis�g�, amely felt�tlen�l sz�ks�ges. Ez a fort�ly, hab�r k�ts�gtelen�l t�vol �ll a sze�nszon megnyilv�nul� �tlagos l�ny k�pess�g�t�l, nem jelent neh�zs�get az okkult k�mia tanulm�nyoz�j�nak. Azonban t�ntess�k fel a k�l�nbs�get az el�rt eredm�nyben! A m�dium eset�ben van egy, a fizikai testtel legszorosabb kapcsolatban l�v� materializ�lt alak, annak anyag�b�l, ez�rt k�pes a visszaalakul�s jelens�g�t felmutatni. A seg�t� eset�ben a fizikai testnek egy pontos �jb�li el��ll�t�sa t�rt�nik val�j�ban, de ezt egy ment�lis t�rekv�s hozza l�tre olyan anyagb�l, ami teljesen idegen azon test sz�m�ra, �s t�bb� m�r nem k�pes arra hat�ssal lenni, ami a visszaalakul�st illeti, mintha csak az embernek egy k�z�ns�ges m�rv�nyszobra lenne. A l�ngokon val� �thatol�s, vagy a magas ablakp�rk�nyr�l val� lees�s nem r�m�ti meg a fi�-seg�t�t, vagy m�s alkalommal a seg�t�k sereg�nek tagj�t, �s annak ellen�re, hogy materializ�l�dtak, k�pesek voltak a fizikai testnek okozhat� kellemetlens�g n�lk�l egy s�llyed� haj�ba lemenni. (L�sd: XI. fejezet v�g�t) Mindk�t fent le�rt munka eset�ben megfigyelhet�, hogy Cyril, a fi� nem volt k�pes materializ�lni mag�t, �s a m�veletet id�sebb bar�tja v�gezte el sz�m�ra. �rdemes m�g egy tapasztalat�t elmes�lni, mivel olyan esetet jelen�t meg sz�munkra, amelyikben a sajn�lat �s akarat elt�k�lts�g�nek ereje �ltal volt k�pes l�ttatni mag�t. Ez egy olyan eset, amelyik hasonl� a kor�bban eml�tett �desanya eset�hez, akinek szeretete tette lehet�v�, hogy valamilyen m�don megjelen�tse mag�t gyermekei �let�nek meg�v�sa c�lj�b�l. Felfoghatatlannak t�nik, de k�ts�g k�v�l van valamif�le l�tez�se ennek a valamennyi s�k anyaga feletti �ri�si akarater�nek a term�szetben, �gyhogy ha az er� el�gg� nagy, gyakorlatilag b�rmilyen eredm�ny l�treh�vhat� k�zvetlen m�k�d�se �ltal, a hatalmat gyakorl� embernek b�rmilyen tud�sa �s elk�pzel�se n�lk�l arra vonatkoz�lag, hogy az hogyan hat. Sok bizony�t�kkal rendelkez�nk, hogy ez az er� v�ltozatlanul fenn�ll a materializ�ci� eset�ben, j�llehet �ltal�ban ez is egy tudom�ny, amit meg kell tanulni, mint b�rmi m�st. K�ts�gtelen, hogy egy �tlagember az asztr�lis s�kon nem tudn� materializ�lni mag�t an�lk�l, hogy el�zetesen ne tanulta volna meg, hogyan tegye, mint ahogy az �tlagember sem tudna heged�lni ezen a s�kon an�lk�l, hogy el�zetesen nem tanult volna. Vannak azonban rendk�v�li esetek, ahogy a k�vetkez� elbesz�l�sb�l megtudhat�.

8. Egy t�zeset t�rt�nete		2008.02.23. 19:49
Egy t�zeset t�rt�nete Ugyanannak a fi�nak, Cyrilnek egy m�sik elv�gzett munk�ja csaknem pontosan hasonlatos a kor�bbi lapokon eml�tett k�nyvb�l vett t�rt�netek n�melyik�vel. � �s id�sebb bar�tja szok�sos munkav�gz�s�k sor�n j�rt�k �tjukat, amikor nagy t�z heves, vak�t� f�ny�t vett�k �szre alattuk, azonnal belemer�ltek, hogy megn�zz�k, hasznoss� tehetik-e magukat. Egy nagy sz�lloda �llt l�ngokban, egy hatalmas karav�nfogad� egy nagy t� sz�l�n. A t�bbemeletes h�z egy n�gyzet h�rom oldal�t form�lta, k�r�l�tte f�kkal �s vir�gokkal be�ltetett kerttel, m�g a t� alak�totta a negyedik oldalt. A k�t sz�rny egyenesen a t�ra futott le, a nagy erk�lyablakok, amelyek hat�rolt�k, csaknem kiny�ltak a v�z f�l�, �gyhogy csak �pp egy eg�szen keskeny �tj�r�t hagytak meg alattuk a k�t oldalon. A homlokzat �s a sz�rnyak egy bels� gy�gyforr�s k�r� lettek �p�tve, ami tartalmazta a liftakn�k r�csozat�t is, �gyhogy ha egyszer t�z �t�tt ki, csaknem hihetetlen gyorsas�ggal terjedt, �gyhogy miel�tt bar�taink asztr�lis utaz�suk sor�n megl�tt�k, m�r az �sszes k�z�ps� f�d�m mindh�rom nagy t�mbben l�ngokban �llt. Szerencs�re a bentlak�k egy fi� kiv�tel�vel m�r kimenek�ltek, b�r n�h�nyan k�z�l�k nagyon komoly �g�si �s m�s s�r�l�seket szenvedtek. Ezt a kis leg�nyk�t a balsz�rny egyik fels� szob�j�ban felejtett�k, mivel sz�lei b�lban voltak, �s semmit sem tudtak a t�zr�l, �s el�gg� term�szetesen senki sem gondolt a kisfi�ra, am�g t�l k�s� nem lett. A t�z olym�rt�kben teret nyert annak a sz�rnynak a k�z�ps� f�d�mjein, hogy semmit sem lehetett tenni, m�gha valakinek esz�be is jutott volna, minthogy a gyerek szob�ja a bels� kertre n�zett, amelyet eml�tett�nk, �gyhogy teljesen el volt v�gva a k�ls� seg�ts�gt�l. Azonk�v�l nem volt tudat�ban a vesz�lynek, mivel a s�r�, fojtogat� f�st fokozatosan bet�lt�tte a szob�t, �gyhogy alv�sa mind m�lyebb� v�lt, m�g majdnem elk�bult. Ilyen �llapotban fedezte fel Cyril, aki k�l�n�sen vonz�dott a sz�ks�gben vagy vesz�lyben lev� gyermekekhez. El�sz�r megk�s�relt eml�keztetni n�h�ny embert a fi�ra, de hi�ba, mindenesetre aligha t�nt lehets�gesnek, hogy tudtak volna seg�teni rajta, �gyhogy hamarosan nyilv�nval�v� v�lt, hogy ez csak mer� id�pazarl�s. Az id�sebb seg�t� ekkor materializ�lta Cyrilt a szob�ban, mint kor�bban, �s munk�ba �ll�totta, hogy felkeltse a t�bb mint f�lig elk�bult gyermeket. Jelent�s neh�zs�ggel ez siker�lt bizonyos m�rt�kig, de a fi� m�g f�lig k�ba, f�lig tudatos �llapotban maradt mindv�gig, ami ez alatt k�vetkezett, �gyhogy tolni �s h�zni kellett, ir�ny�tani �s seg�teni minden alkalommal. A k�t fi� el�sz�r kim�szott a k�z�ps� folyos�ra, ami a sz�rnyon v�gigfutott, majd l�tva, hogy a f�st �s a l�ngok kezdtek �tterjedni a f�d�mre, �thatolhatatlann� t�ve fizikai test sz�m�ra, Cyril ism�t visszajuttatta a fi�t a szob�ba, �s az ablakon �t egy kb. egy l�bnyi sz�les k�p�rk�nyra, ami egyenesen futott a t�mb ment�n �ppen az ablakok alatt. Ennek ment�n vezette kis t�rs�t f�lig egyens�lyozva mag�t a p�rk�ny sz�ls� szeg�ly�n, f�lig lebegve a leveg�ben, de mindig �gy helyezkedve, hogy k�v�l legyen, nehogy a fi� megsz�d�lj�n, �s meg�vta att�l a f�lelem�rzett�l, hogy leeshet. A t�mb v�ge fel�, legk�zelebb a t�hoz, amelyik ir�nyban a t�z enyh�bbnek l�tszott, bem�sztak egy nyitott ablakon, �s ism�t el�rt�k a folyos�t, rem�lve, hogy azon a v�g�n tal�lnak m�g �tj�rhat� l�pcs�t. Ez is tele volt f�sttel �s l�nggal, �gy visszak�sztak a folyos�ra, Cyril azt tan�csolta t�rs�nak, hogy tartsa sz�j�t a f�ldh�z k�zel, m�g el�rt�k a liftakna r�csozat�t, ami a t�mb k�zep�n lev� hossz� forr�s ment�n futott v�gig. A lift term�szetesen az alj�n volt, �gy addig m�sztak lefel� a r�csozaton a liftakna belsej�ben, m�g mag�nak a liftnek a tetej�n nem �lltak. Itt bez�rva tal�lt�k magukat, de Cyril szerencs�re felfedezett egy ajt�ny�l�st a liftakn�b�l egy f�lemelet jelleg� helyre, �ppen a f�ldszint felett. Ezen kereszt�l el�rtek egy folyos�t, �tmentek rajta, a kisfi� a f�stt�l fuldoklott. �tjukat egy szemk�zti szob�n �t vett�k, v�g�l kim�sztak az ablakon, a veranda tetej�re ker�ltek, ami a f�ldszint homlokzat�n futott, a f�ldszint �s a kert k�z�tt. Innen el�g k�nny� volt lem�szniuk egyik oszlopra, �s el�rni mag�t a kertet, de m�g ott is er�teljes volt a h�s�g, �s jelent�s vesz�lye volt annak, hogy leomlanak a falak. �gy Cyril megpr�b�lta kis terh�t v�gigvezetni el�sz�r az egyik, majd a m�sik sz�rnyon, de mindk�t esetben kit�rtek a l�ngok, �s a keskeny, kiny�l� �tj�r�k �th�ghatatlanok voltak. V�g�l bemenek�ltek egyik kir�ndul� cs�nakba, amit a l�pcs�kh�z k�t�ttek ki, ami levezetett egy rakpartf�l�re a kert sz�l�n, bele a t�ba. Kioldott�k, �s kieveztek a v�zre. Cyril el akart evezni az �g� sz�rnyon t�lra, �s partra tenni a fi�t, akit megmentett, de amint megtettek egy kis utat, �sszetal�lkoztak ott halad� tavi g�z�ssel, �s megl�tt�k �ket, mivel az eg�sz helysz�nt bevil�g�totta az �g� hotel vak�t� f�nye, m�g olyan vil�gos nem lett, mint f�nyes nappal. A g�z�s a cs�nak oldal�hoz �rt, hogy felvegye �ket, de a k�t fi� helyett, akiket l�ttak, a leg�nys�g csak egyet tal�lt, mivel az id�sebb bar�t azonnal vissza engedte cs�szni Cyrilt asztr�lis alakj�ba, eloszlatva a s�r�bb anyagot, ami egy id�re anyagi testet alkotott, ez�rt most l�thatatlan volt. Alapos kutat�st v�geztek term�szetesen, de a m�sodik fi�nak nyom�t sem tal�lt�k, �s arra k�vetkeztettek, hogy v�zbe esett, �s megfulladt, amire oda�rtek. A megmentett gyermek teljes �jults�gba esett, amint biztons�gban volt a fed�lzeten, �gy nem kaphattak t�le felvil�gos�t�st, �s amikor fel�p�lt, mind�ssze annyit mondott, hogy miel�tt oda�rtek, m�g egy pillanattal el�bb l�tta a m�sik fi�t, de semmi t�bbet nem tudott. A g�z�st lehorgonyozt�k a tavon �gy k�t nap v�zj�r�snyi t�vols�gban, �s k�r�lbel�l egy h�t m�lva tudt�k visszajuttatni sz�leihez, akik term�szetesen azt gondolt�k, hogy odaveszett a l�ngokban. T�rt�nt arra er�fesz�t�s, hogy elm�j�kben azt a benyom�st kelts�k, hogy fi�kat megmentett�k, de lehetetlens�g volt k�zvet�teni fel�j�k a gondolatot, �gy elk�pzelhet�, milyen nagy volt a tal�lkoz�s �r�me. A fi� m�r j�l van, �s boldog, �s sohasem unja meg csod�latos kalandja elbesz�l�s�t. Gyakorta sajn�lja, hogy az a kedves bar�t, aki megmentette �t, olyan titokzatosan elt�nt, mikor v�g�l m�r elm�lni l�tszott minden vesz�ly. Val�j�ban m�g mer�szkedett azt is sejtetni, hogy v�g�lis nem t�nt el, hogy tal�n egy mesebeli herceg volt, de ez az �tlet csak egy eln�z�, fels�bbrend� mosolyt csalt ki az id�sebbek r�sz�r�l. A megment�je �s k�z�tte megl�v� karmikus k�tel�k m�g nincs kinyomozva, de k�ts�gtelen�l lennie kell valahol.

7. Az „angyal” –t�rt�net		2008.02.23. 19:47
Egy m�sik p�lda a fizikai s�kon val� k�zbel�p�sre, ami r�vid id�vel ezel�tt t�rt�nt, egy nagyon kedves kis t�rt�net, b�r ez�ttal csak egy �letet mentett meg. El�zetes magyar�zat sz�ks�ges n�h�ny sz�val. A mi seg�t�ink sereg�ben itt, Eur�p�ban van k�t tagunk, akik fiv�rek voltak hossz� id�vel ezel�tt az �si Egyiptomban, �s m�g mindig melegen k�t�dnek egym�shoz. Jelen inkarn�ci�jukban jelent�keny kork�l�nbs�g van k�z�tt�k, egyik�k el�rehaladott k�z�pkor�, m�g m�sikuk m�g gyermek fizikai test�ben, hab�r jelent�sen �s �g�retesen fejlett ego-val. Term�szetesen az id�sebbnek jut oszt�lyr�sz�l, hogy k�pezze �s vezesse a fiatalabbat az okkult munk�ban, amelynek olyan lelkesen szentelt�k magukat, �s minthogy mindketten teljesen tudatosak �s akt�vak voltak az asztr�lis s�kon, idej�k legnagyobb r�sz�t, mialatt durv�bb test�k alv� �llapotban volt, egy�ttes munk�lkod�ssal t�lt�tt�k k�z�s Mester�k ir�ny�t�sa alatt, �gy ny�jtva erej�kh�z m�rt seg�ts�get mind �l�knek, mind holtaknak. Felid�zem a k�l�nleges esem�ny t�rt�net�t, amelyet a k�t seg�t� k�z�l az id�sebb �ltal r�gt�n az esem�ny ut�n �rt lev�lb�l szeretn�k elmes�lni, minthogy az abban adott le�r�s �l�bb �s k�pletesebb, mint b�rmilyen, harmadik szem�lyben megtett besz�mol�. „M�s �gyben k�sz�lt�nk elj�rni, amikor Cyril hirtelen felki�ltott: ’Mi ez?’, mivel rettent� f�jdalom vagy r�m�let sikolt�s�t hallottuk. Egy pillanat alatt a helysz�nen voltunk, �s l�ttuk, hogy egy tizenegy-tizenk�t �v k�r�li fi� �tesett egy meredek sziklaparton, r� az alul lev� szikl�kra, �s nagyon megs�r�lt. L�b�t �s karj�t t�rte a szeg�ny fick�, de ami m�g rosszabb volt, irt�zatos v�g�s volt a combj�n, amib�l patakokban �ml�tt a v�r. Cyril �gy ki�ltott: ’Seg�ts�nk gyorsan rajta, k�l�nben meghal.’ „Ilyen jelleg� v�szhelyzetben gyorsan kell gondolkodni. Vil�gos volt, hogy k�t dolgot kell tenni: a v�rz�st el�ll�tani, �s fizikai seg�ts�get v�grehajtani. K�nytelen voltam materializ�lni; vagy Cyrilt, vagy magamat, mivel fizikai kezet akartunk azonnal a k�t�s megszor�t�s�hoz, �s jobbnak t�nt, hogy a szeg�ny fi� l�sson valakit baj�ban mellette �llni. �reztem, hogy hab�r k�ts�gtelen�l Cyrillel �rezn� jobban mag�t a fi�, mint velem, �n val�sz�n�leg k�nnyebben tudn�k seg�ts�get ny�jtani, mint Cyril, �gy nyilv�nval� lett a munkamegoszt�s. A terv nagyszer�en m�k�d�tt, Cyrilt azonnal materializ�ltam (� m�g nem tudja, hogyan kell saj�tmag�t), �s mondtam neki, hogy vegye a fi� nyakkend�j�t, �s k�sse �t combj�t, �s vessen �t egy �gat. ’Nem fogja sz�rnyen s�rteni?’ k�rdezte Cyril, de megtette, �s el�llt a v�rz�s. A s�r�lt fi� f�lig �ntudatlannak t�nt, alig tudott besz�lni, de feln�zett a f�nyl� kis alakra, aki olyan agg�d�an f�l� hajolt, �s azt k�rdezte: ’Egy angyal lenn�l, �rfi?’ Cyril �desen mosolygott, �s v�laszolt: ’Nem, �n csak egy fi� vagyok, az�rt j�ttem, hogy seg�tsek rajtad.” Azut�n ott hagytam �t, hogy vigasztalja a szenved�t, mialatt �n a fi� �desanyj�hoz rohantam, aki egy m�rf�ldnyi t�vols�gra lakott. Az volt a gondom, hogy azt a meggy�z�d�st kellett az asszony fej�be er�ltetnem, hogy valami baj van, �s mennie kell, �s ut�nan�znie. Nem fogja elhinni, de v�g�l eldobta az ed�nyt, amelyet tiszt�tott, �s hangosan �gy sz�lt: ’Nem tudom, milyen �rz�s fog el, de el kell mennem, �s meg kell tal�lnom a fi�t.’ Amikor elindult, m�r k�pes voltam ir�ny�tani k�l�n�sebb neh�zs�g n�lk�l, b�r eg�sz id� alatt Cyrilt tartottam �ssze akarater�vel, nehogy szeg�ny gyerek angyala hirtelen elt�nj�n szeme el�l. L�tja, amikor az ember materializ�l egy alakot, az anyagot term�szetes �llapot�b�l egy m�sikba v�ltoztatja, azt lehet mondani, hogy �tmenetileg a kozmikus akarattal szembehelyezkedve, �s ha egy f�l m�sodpercre elford�tja r�la elm�j�t, azonnal visszasz�kik eredeti �llapot�ba, mint egy f�nyvillan�s. �gy csak f�lig tudtam figyelmemet az asszonyra ford�tani, m�gis valahogyan eljuttattam a sziklaparthoz, �s amint a sarokra �rt, Cyrilt elt�ntettem, de � l�tta, �s most annak a falunak van az egyik leghitelesebb angyali k�zbeavatkoz�sr�l sz�l� t�rt�nete feljegyezve. A baleset kora reggel t�rt�nt, �s aznap este r�n�ztem (asztr�lisan) a csal�dra, hogy l�ssam, hogyan mennek a dolgok. A szeg�ny fi� l�b�t �s karj�t s�nbe tett�k, a nagy v�g�st bek�t�zt�k, �gyban fek�dt, s�padtnak �s gyeng�nek l�tszott, de bizonyosan fel�p�l id�vel. Az anya n�h�ny szomsz�dnak elmondta a t�rt�netet, �s szokatlan t�rt�netnek hangzott annak, aki ismerte a val�s t�nyeket. Elmagyar�zta b�besz�d�en, mennyire nem tudja elmondani, hogy mi t�rt�nt, de elfogta egy �rz�s, mindez egy pillanat alatt, hogy valami t�rt�nt a fi�val, �s neki mennie kell, �s meg kell keresnie. K�ptelens�g, hogyan gondolt els�nek erre, �s megpr�b�lt szabadulni az �rz�st�l, de mindhi�ba, csak el kellett mennie. Elmondta, hogy mennyire nem tudja, mi k�sztette arra, hogy ink�bb a sziklapartot j�rja be, mint b�rmelyik m�sik helyet, �s �ppen �gy t�rt�nt, �s amint befordult a sarkon, megl�tta a fi�t egy szikl�hoz t�maszkodva, fekve, mellette t�rdelt a ’legszebb gyermek, akit valaha l�ttam, teljesen feh�rbe �lt�zve, f�nyl�n, r�zs�s orc�ival, kedves barna szemekkel.’ �s ahogy r�mosolygott, ’olyan mennyeien’, majd egy pillanat sem telt bele, �s m�r nem volt ott. El�sz�r olyan meglepett volt, hogy nem tudta, mit gondoljon, �s akkor egyszerre meg�rezte, hogy mi t�rt�nt, t�rdre esett, �s megk�sz�nte Istennek, hogy elk�ldte egyik angyal�t, hogy seg�tsen szeg�ny kisfi�n. Azut�n elmes�lte, hogyan emelte fel a fi�t, �s vitte haza, �s le akarta venni a nyakkend�t, ami �gy bev�gott szeg�ny l�b�ba, de a fi� nem hagyta, mivel azt mondta, hogy azt az angyal k�t�tte be �s nem volt szabad �rintenie. Amikor az anya ezt k�s�bb elmondta az orvosnak, � elmagyar�zta neki, hogy ha kioldotta volna, a fi� bizonyosan meghalt volna. Majd elism�telte a fi� oldal�r�l a mes�t, amint r�gt�n lees�se ut�n ez a kedves kis angyal lej�tt hozz� (tudta, hogy angyal volt, mert el�tte f�lm�rf�ldes k�rzetben senki sem volt a l�that�ron, amikor a szikla tetej�n volt, csak azt nem �rtette, mi�rt nincsenek sz�rnyai, �s mi�rt mondta, hogy � csak egy fi�. Elmondta, hogyan emelte a szikl�nak, �s k�t�tte be l�b�t, ezut�n besz�lgetni kezdett vele, azt mondta, ne f�ljen, mivel valaki elment �desanyj��rt, �s mindj�rt itt lesz, hogyan cs�kolta meg, �s pr�b�lta meg k�nyelembe helyezni, �s hogyan tartotta kis puha, meleg kez�ben az �v�t eg�sz id� alatt, mialatt k�l�n�s, sz�p t�rt�neteket mes�lt neki, amelyekre nem tud vil�gosan visszaeml�kezni, de tudja, hogy nagyon j�k voltak, mert csaknem elfelejtette, hogy megsebes�lt, am�g megl�tta �desanyj�t j�nni. Elmes�lte, hogyan b�tor�totta, hogy hamarosan megint j�l lesz, mosolygott, megszor�totta kez�t, �s valahogyan m�r v�ge is lett. Az�ta vall�sos �jra�led�s t�rt�nt a faluban. Lelkip�sztoruk azt mondta nekik, hogy az isteni el�vigy�zatoss�gnak egy ilyen felt�n� beavatkoz�sa bizony�ra egy jel sz�mukra, hogy megfeddje a g�nyol�d�kat, �s bizony�tsa a szent�r�s �s a kereszt�ny vall�s igazs�g�t, �s �gy t�nik, senki sem l�tja azt az �ri�si elm�s �tletet, amit egy ilyen b�mulatba ejt� �gy mag�ban foglal. A fi�ra gyakorolt hat�s k�ts�gtelen�l j� volt, mor�lisan is �s fizikailag is, valamennyi besz�mol� szerint el�z�leg el�g gondatlan kis csib�sz volt, most viszont �gy �rzi, hogy ’kis angyala’ b�rmikor mellette lehet, �s � sohasem akar sem tenni, sem mondani semmi durva, k�z�ns�ges vagy indulatos dolgot, nehogy az l�ssa vagy hallja. �let�nek nagy v�gya, hogy l�thassa ism�t egy napon, �s tudja, hogy ha meghal, ez a kedves arc lesz az els�, amelyik �dv�zli �t a m�sik oldalon.” Val�ban egy sz�p, megrend�t� t�rt�net. A tanuls�g, amit a falu �s lelkip�sztora levont az esem�nyb�l, kiss� h�zagos, m�gis, legal�bb tan�s�gt�tele valaminek, ami t�l van ezen a materi�lis s�kon, bizony�ra ink�bb tesz j�t az embereknek, mint �rtalmasat, �s az anya k�vetkeztet�se abb�l, amit l�tott, t�k�letesen helyesnek bizonyult, hab�r pontosabb tud�s birtok�ban val�sz�n�leg �rnyaltabban fejezte volna ki mag�t. Egy, a lev�l�r� vizsg�l�d�sai �ltal ut�lagosan felfedezett t�ny �rdekes oldal-megvil�g�t�sba helyezi az okokat, amelyek az ilyen esetek alapj�ul szolg�lnak. Felt�rult, hogy a k�t fi� tal�lkozott m�r kor�bban hozz�vet�legesen n�h�ny ezer �vvel ezel�tt, �s az a fi�, aki leesett a szikl�r�l, rabszolg�ja volt a m�siknak, �s egyszer megmentette fiatal ura �let�t a saj�tja kock�ztat�s�val, ennek k�vetkezt�ben felszabad�tott�k, �s most, j�val azut�n ura nemcsak visszafizeti term�szetben, hanem kor�bbi szolg�j�nak magasrend� eszm�nyk�pet is ad, valamint hajt�er�t az �let erk�lcsis�g�hez, ami megv�ltoztatja val�sz�n�leg j�v�beni fejl�d�se eg�sz folyamat�t. Annyira igaz, hogy egyetlen j�cselekedet sem marad soha jutalmaz�s n�lk�l a karma �ltal, b�rmilyen k�sleked�nek is l�tszik m�k�d�se: „B�r Isten malmai lassan �r�lnek, m�gis szerfelett apr�ra, Noha � �ll t�relmesen v�rakozva, Mindent meg�r�l apr�l�kosan.”

6. Egy kell� id�ben �rkez� beavatkoz�s		2007.10.20. 17:57
Egy kell� id�ben �rkez� beavatkoz�s Ak�rmilyen v�ltozatos is legyen ez a munka az asztr�lis s�kon, mind egy nagy c�lra, a fejl�d�si folyamat el�seg�t�s�re ir�nyul, b�rmilyen szer�ny m�rt�kben is. Esetenk�nt kapcso-latos az alacsonyabb birodalmak fejl�d�s�vel, amely csek�ly m�rt�kben siettethet� bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt. Egy szolg�lat ezen alacsonyabb birodalmak, element�l, valamint �llati �s n�v�nyi birodalom fel� hat�rozottan elismer�sre ker�l adeptus el�lj�r�ink �ltal, mivel n�h�ny esetben csak emberi kapcsolat vagy alkalmaz�s �tj�n seg�thet� el� fej�d�s�k. Term�szetesen, a munk�nak messze a legnagyobb �s legfontosabb r�sze emberis�ggel kapcsolatos ilyen vagy olyan m�don. A ny�jtott szolg�ltat�sok sokf�l�k �s v�ltozatos jelleg�-ek, de f�leg az ember szellemi fejl�d�s�vel vannak �sszef�gg�sben, olyan fizikai beavatkoz�-sok, amilyenekr�l e k�nyv el�bbi r�sz�ben besz�moltunk, rendk�v�l ritk�k. N�ha m�gis el�-fordulnak, �s hab�r ink�bb szeretn�m hangs�lyozni a ment�lis �s mor�lis seg�ts�gny�jt�s le-het�s�g�t felebar�taink fel�, tal�n hely�nval� k�t-h�rom p�ld�t eml�teni, amelyekben szem�-lyesen ismert bar�taim ny�jtottak fizikai seg�ts�get azoknak, akiknek �get�en sz�ks�g�k volt arra, hogy �rz�kelhet�v� v�lj�k, hogy ezek a p�ld�k hogyan m�k�dnek a seg�t�k gyakorlat�-ban, azoknak a besz�mol�ival, akik ezt a rendk�v�li seg�ts�get kapt�k. Az ilyen esetek, csak �gy, mint az irodalomban tal�lhat�k, �gy gondolom, az �gynevezett „term�szetfeletti el�for-dul�sok”. A k�zelm�ltban t�rt�nt Matabeleland-i l�zad�s folyam�n elk�ldt�k egyik tagunkat j�-t�tem�nyi megb�zat�ssal, amely szeml�ltetheti azt a m�dot, ahogyan esetenk�nt ezen az ala-csonyabb s�kon seg�ts�g ny�jthat�. �gy t�nt, hogy falun egyik �jjel egy bizonyos farmer �s csal�dja nyugodtan aludt k�pzelt biztons�gban, egy�ltal�n nem tudva arr�l, hogy mind�ssze n�h�ny m�rf�ldnyire vad ellens�g k�ny�rtelen hord�i �llnak lesben, �rd�gi, gyilkoss�gi �s fosztogat�si titkos terveket sz�v�getve. A mi tagunk feladata az volt, hogy valamilyen m�don r��bressze az alv� csal�dot a sz�rny� veszedelemre, ami ilyen v�ratlanul fenyegette �ket, ami semmi esetre sem bizonyult k�nny� feladatnak. K�s�rlete, hogy a farmer agy�ba eljuttassa a k�zelg� vesz�ly gondolat�t, v�gk�pp meghi�sult, �s mivel az eset s�rg�ss�ge hathat�sabb int�zked�seket ig�nyelt, bar�tunk elhat�-rozta, hogy materializ�lja mag�t, hogy el�gg� megr�zhassa a h�ziasszony v�ll�t, hogy felsz�-l�thassa, hogy keljen fel �s �s n�zzen k�r�l. Abban a pillanatban, amikor l�tta, hogy sikeresen felh�vta figyelm�t, � elt�nt, �s a farmer feles�ge att�l a napt�l kezdve mindeddig sohasem volt k�pes kital�lni, melyik szomsz�dja volt az, aki olyan j�kor felkeltette, �s meg�vta az eg�sz csal�d �let�t, �s en�lk�l a titokzatos k�zbel�p�s n�lk�l egy �r�val k�s�bb k�ts�gk�v�l legyil-kolt�k volna �ket �gyukban. Azt sem �rti, hogy ez a bar�t hogyan �t�tte ny�lbe, hogy a sz�k-s�ghelyzetben bejutott, amikor minden ablak �s ajt� biztons�gosan be volt reteszelve. �gy v�ratlanul fel�bresztve, a h�ziasszony f�lig-meddig hajlott arra, hogy a figyelmez-tet�st puszt�n �lomnak tekintse, m�gis, felkelt, �s k�r�ln�zett, csakhogy l�ssa, hogy minden rendben van, �s szerencse, hogy �gy tett, mert hab�r semmi bajt nem tal�lt ajt�n bel�l, alig-hogy kinyitott egy zsalut, v�r�sben l�tta az eget egy t�voli l�ngbaborul�st�l. Azonnal felkel-tette f�rj�t, �s a t�bbi csal�dtagot, �s megfelel� id�ben j�tt �rtes�t�snek betudhat�an el tudtak menek�lni egy k�zeli, k�zn�l lev� rejtekhelyre, miel�tt a vadak hord�ja meg�rkezett volna, akik lerombolt�k a h�zat, �s feld�lt�k a f�ldeket t�nylegesen, de csal�dottak voltak a v�rt em-beri zs�km�ny hi�ny�ban. Elk�pzelhet�k a megment� �rzelmei, amikor egy id� eltelte ut�n besz�mol�t olvasott az �js�gban ennek a csal�dnak a szerencs�s megszabadul�s�r�l.

5. A fizikai feletti �let val�s�ga		2007.10.20. 17:55
A fizikai feletti �let val�s�ga Azoknak, akik csak a XIX. sz�zad szok�sos �s meglehet�sen materialista gondolatme-net�hez szoktak hozz�, neh�znek t�nik, hogy higgyenek, �s teljesen megval�s�tsanak egy t�-k�letes tudatoss�gi �llapotot a fizikai testen k�v�l. Minden kereszt�nyt, mindenesetre, hit�nek alapt�telei arra k�teleznek, hogy higgyen abban, hogy van lelke, de ha valaki annak lehet�s�-g�t vetn� fel neki, hogy a l�lek el�gg� val�s�gos ahhoz, hogy l�that�v� v�ljon bizonyos felt�-telek k�z�tt, f�ggetlen�l att�l, hogy a test �letben, vagy hal�l ut�n van-e, az es�ly t�z az egy-hez, hogy megvet�en azt mondan�, hogy � nem hisz k�s�rtetekben, �s hogy az ilyen �tlet nem m�s, mint egy hitel�t vesztett k�z�pkori babona id�szer�tlen t�l�l�se. Ez�rt, ha azon vagyunk, hogy egy�ltal�n meg�rts�k a l�thatatlan seg�t�k sereg�nek munk�j�t, �s net�n magunk is megtanuljunk abban seg�dkezni, meg kell szabadulnunk az ilyen dolgokr�l val� jelenkori gondolkod�s korl�tait�l, �s t�rekedn�nk kell arra, hogy meg�rt-s�k a nagy igazs�got (sokunk sz�m�ra mostm�r bebizonyosodott t�nyt), hogy a fizikai test az egyszer� val�s�gban nem m�s, csak az igazi ember egy hordoz�ja vagy ruh�zata. Hal�l eset�n tart�san levetj�k, de id�szakosan is minden �jjel alv�s alatt. Val�j�ban az �lomba mer�l�s folyamata az igazi embernek ebb�l a cselekedet�b�l �ll, azaz asztr�lis hordo-z�j�ban kih�z�dik fizikai test�b�l. Ism�tlem, ez t�bb� m�r nem puszta feltev�s vagy elm�s felt�telez�s. Sokan vannak k�z�tt�nk, akik k�pesek megval�s�tani (�s �let�k minden napj�n meg is teszik) ezt az elemi m�gikus m�veletet teljes tudatoss�ggal, akik egyik s�kr�l a m�sikra tetsz�s szerint mennek �t, �s ha ez vil�gosan megval�sul, akkor nyilv�nval�v� v�lik, hogy milyen furcsa k�ptelens�gnek kell t�nj�n sz�mukra az a szok�sos �sszer�tlen �ll�t�s, hogy ez v�gk�pp lehetetlen. Ez olyan dolog, mintha azt mondan�nk valakinek, hogy lehetetlens�g elaludnia, �s ha azt hiszi, hogy �gy tett valaha is, akkor hallucin�l. Aki azonban m�g nem fejlesztette ki az asztr�lis �s fizikai tudatoss�ga k�z�tti �ssze-k�ttet�st, az k�ptelen akaratlagosan elhagyni s�r�bb fizikai test�t, vagy visszaeml�kezni an-nak javar�sz�re, ami vele fizikai test�t�l t�vol t�rt�nik, de az, hogy alv�s alatt minden esetben elhagyja, mindazon�ltal t�ny marad, �s b�rmelyik gyakorlott tiszt�nl�t� �ltal l�that�, amint felette lebeg, vagy att�l nagyobb vagy kisebb t�vols�gban k�sz�l, az esett�l f�gg�en. Az eg�szen fejletlen szem�ly �ltal�ban szorosan fizikai teste felett lebeg, szinte ugyanolyan alv� �llapotban, mint az, ar�nylag alaktalanul �s fejletlen�l, �s a tapasztalat sze-rint nem lehet elmozd�tani annak a fizikai testnek a k�zvetlen k�zel�b�l an�lk�l, hogy az ne v�ltana ki komoly k�nyelmetlens�get, ami gyakorlatilag fel�breszti. Ahogy azonban az ember fejl�dik, asztr�lis teste hat�rozottabb k�rvonal�v� �s tudatosabb� v�lik, �s megfelel�bb hor-doz�v� sz�m�ra. Az intelligensebb �s kult�r�ltabb ember eset�ben a tudatoss�gi fokozat m�r jelent�s, �s egy szellemileg fejlett ember �ppen annyira otthon van abban a hordoz�ban, mint ebben a s�r� fizikai testben. Hab�r lehet teljesen tudatos alv�s alatt az asztr�lis s�kon, �s k�pes azon szabadon k�z-lekedni k�v�ns�ga szerint, ebb�l m�g nem k�vetkezik, hogy k�sz a l�thatatlan seg�t�k sereg�-hez val� csatlakoz�sra. A legt�bb ember ezen a szinten olyannyira bele van burkol�zva saj�t gondolatmenet�be - szok�sosan az �brenl�t idej�n �t foglalkoztat� valamilyen ir�nyvonal folytat�sak�nt -, olyan, mint egy mag�ba m�lyedt ember, aki annyira elmer�lt, hogy gyakorla-tilag teljesen figyelmetlen minden ir�nt, ami k�r�l�tte zajlik. Sok tekintetben j�l van ez �gy, mivel sok minden tal�lhat� az asztr�lis s�kon, ami ideges�t� �s r�m�t� annak, akinek nincs b�tors�ga a teljes tudatra �bred�sre, ami mindannak val�di term�szet�t illeti, amit l�tna. Olykor egy ember fokozatosan kiemelkedik ebb�l az �llapotb�l, mintegy r��bred a k�-r�l�tte lev� asztr�lis vil�gra, de gyakran abban az �llapotban marad, ameddig valaki, aki m�r j�ratos ott, gondjaiba nem veszi �s fel�breszti. Ez azonban nem egy k�nnyen v�llalhat� fele-l�ss�g, mivel, mialatt ar�nylag k�nny� �gy valakit fel�breszteni az asztr�lis s�kon, azonban lehetetlen �jra elaltatni, eltekintve a legkev�sb� k�v�natos hipn�zisos befoly�s gyakorl�s�t�l. �gy, miel�tt a seg�t� munk�sok sereg�nek egyik tagja fel�breszt egy �lmod�t, meg kell bizo-nyosodnia afel�l, hogy annak az embernek olyan a be�ll�totts�ga, hogy j�l fogja haszn�lni a tov�bbi k�pess�geket, amelyeket azut�n kez�be adnak, �s tud�sa �s b�tors�ga el�gs�ges ah-hoz, hogy meglehet�sen biztosan ne �rje �rt�s egy ilyen k�zbel�p�s eredm�nyek�nt. Az ilyen m�don v�grehajtott fel�breszt�s olyan helyzetbe hozza az illet�t, hogy ha akar, csatlakozhat azoknak a sereg�hez, akik az emberis�get seg�tik. Vil�gosan meg kell �rte-ni, hogy ez nem j�r sz�ks�gszer�en vagy m�g szok�sosan sem azzal a k�pess�ggel, hogy �ber tudatoss�g�ban eml�kezni fog b�rmire, amit tett. Ezt a k�pess�get az embernek saj�tmaga sz�m�ra meg kell szereznie, �s az esetek t�bbs�g�ben ez nem k�vetkezik el a r�k�vetkez� �vekben, s�t m�g ugyanabban az �letben sem. Azonban, szerencs�re, a testben val� eml�ke-z�s hi�nya semmi esetre sem �llja �tj�t a testen k�v�l v�gzend� munk�nak, �gyhogy nincs jelent�s�ge, hacsak annak az embernek a megel�gedetts�g�t nem tekintj�k, aki tudja �brenl�te alatt, hogy milyen tev�kenys�ggel foglalkozik alv�sa alatt. Az sz�m�t val�ban, hogy a munk�t el kell v�gezni, �s nem az, hogy eml�kezz�nk arra, ki tette.

4. A seg�t�k		2007.10.20. 17:54
A seg�t�k Seg�ts�get, teh�t, az asztr�lis s�k lak�inak sok oszt�lya k�z�l n�h�ny ny�jthat. �rkez-het seg�ts�g a d�v�kt�l, a term�szet-szellemekt�l, vagy azokt�l, akiket halottaknak nevez�nk, valamint azokt�l, akik tudatosan tev�kenykednek az asztr�lis s�kon �let�k folyam�n, f�leg az adeptusok �s tan�tv�nyaik. Ha azonban a dolgot kiss� szorosabban megvizsg�ljuk, l�tni fog-juk, hogy hab�r valamennyi eml�tett oszt�ly r�szt vehet, �s vesz is olykor ebben a munk�ban, r�szesed�s�k olyan egyenl�tlen, hogy gyakorlatilag csaknem teljesen egy oszt�lyra h�rul. Az a t�ny, hogy olyan sok ez az asztr�lis s�kon vagy s�kr�l v�gzend� seg�t� tev�keny-s�g, m�r mag�ban magyar�zatra szorul. B�rki sz�m�ra, akinek csak halv�ny fogalma is van arr�l, hogy egy adeptus ir�ny�t�sa alatt milyen er�k �llnak val�j�ban, azonnal nyilv�nval�v� v�lik, hogy sz�m�ra az asztr�lis s�kon val� munk�lkod�s sokkal nagyobb energiavesztes�g lenne, mintha �lenj�r� orvosaink vagy tud�saink idej�ket k�t�r�ssel t�lten�k az �ton. Az adeptus munk�ja magasabb r�gi�kban zajlik, f�k�nt a mennyei vil�g d�vach�ni s�kj�nak arupa (testetlen) szintjein, ahol energi�it a val�di emberi egy�nis�g befoly�sol�s�ra ir�ny�thatja �s nem egyed�l a szem�lyis�gre, ugyanakkor mind�ssze az (a szem�lyis�g) �rhet� el az asztr�lis vagy a fizikai vil�gokban. Az er�, amelyet m�k�d�sbe hoz abban az emelkedet-tebb birodalomban, sokkal nagyobb eredm�nyt hoz l�tre, messzebbre �gaz�t �s tart�sabbat, mint b�rmi, ami el�rhet�, ak�r t�zszeres er�r�ford�t�ssal itt lenn. Ott fenn a munka olyan, hogy � egyed�l teljesen meg tudja val�s�tani, m�g az alacsonyabb s�kokon, mindenesetre bizonyos m�rt�kig, azokkal egy�tt, akiknek a l�ba a nagy l�tr�nak egy alacsonyabb fok�n van, �s ami egy nap �ket is elvezeti abba a helyzetbe, ahol az adeptus �ll. Ugyanezek az �szrev�telek vonatkoznak a d�v�k eset�re is. A term�szetnek egy, a mi-enkn�l magasabb birodalm�hoz tartozva, mert oda tartoznak, munk�juk legnagyobbr�szt egy-�ltal�n nem kapcsol�dik �ssze az emberis�ggel, s�t, a d�v�k rendjeib�l azok (�s vannak ilye-nek), akik n�melykor v�laszolnak magasabb s�v�rg�sainkra �s esdekl�seinkre, �gy ink�bb a ment�lis s�kon tesznek, mint a fizikain vagy az aszt�lison, �s gyakrabban inkarn�ci�ink k�z�t-ti id�szakokban, mint f�ldi �leteink alatt. Nem szabad elfelejten�nk, hogy ilyen seg�ts�g n�h�ny esete volt megfigyelhet� a d�vach�ni s�k aloszt�lyainak vizsg�lata sor�n, amibe akkor fogtunk bele, amikor e t�m�ban volt el�k�sz�letben a Teoz�fiai k�zik�nyv. Egy esetben egy d�va tan�tott egy k�ntort a leg-csod�latosabb �gi zen�re, egy m�sik esetben egy m�sik rendb�l val� d�va adott �tmutat�st �s ir�ny�t�st egy csillag�sznak, aki a vil�gmindens�g szerkezet�nek �s form�j�nak meg�rt�s�t kutatta. Ez csak k�t p�lda volt a sok k�z�l, amelyekben a nagy d�va birodalom seg�tette a to-v�bbfejl�d�st, �s v�laszolt az ember magasabb v�gyaira hal�l ut�n, �s vannak m�dszerek, amelyek �ltal m�g a f�ldi �let sor�n ezek a nagyszer� l�nyis�gek megk�zel�thet�k, �s hat�rta-lan tud�s kaphat� t�l�k, hab�r ink�bb �rhet� el vel�k kapcsolat s�kjukhoz val� felemelked�s �tj�n, mint seg�ts�g�l h�v�ssal, hogy lesz�lljanak hozz�nk. Fizikai �let�nk szok�sos esem�nyeibe a d�va nagyon ritk�n avatkozik bele, val�j�ban olyan nagyon elfoglalt saj�t s�kja sokkal grandi�zusabb munk�j�val, hogy val�sz�n�leg ritk�n jut tudom�s�ra ilyesmi, �s hab�r megt�rt�nhet esetleg, hogy tudom�st szerez emberi szomor�-s�gr�l vagy gondr�l, ami kiv�ltja sajn�lat�t, �s arra k�szteti, hogy igyekezzen valamilyen m�-don seg�teni, az � sz�lesebb l�t�sa k�ts�gtelen�l felismeri, hogy a fejl�d�snek ebben a szaka-sz�ban ilyen k�zbel�p�sek az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben m�rhetetlen�l t�bb bajt okozn�-nak, mint j�t. Volt k�ts�gbevonhatatlanul egy id�szak a m�ltban – az emberi faj gyermekkor�ban – amikor sokkal nagyobb m�rt�kben seg�tett�k k�v�lr�l, mint ami jelenleg a helyzet. Abban az id�ben, amikor valamennyi Buddha-j�t �s Manu-j�t s�t m�g k�z�ns�gesebb vezet�it �s tan�t�-it is bevont�k vagy a d�va evol�ci� soraib�l, vagy egy el�rehaladottabb bolyg� t�k�letes�tett emberis�g�b�l, ilyenfajta seg�t�s, amelyet ebben az �rtekez�sben tekint�nk �t, bizony�ra �rke-zett ezekt�l a fennk�lt l�nyekt�l. Amint azonban fejl�dik az ember, k�pes�tett� v�lik arra, hogy seg�t�k�nt m�k�dj�k, el�sz�r a fizikai s�kon, azut�n a magasabb szinteken. Mostanra el�rt�nk egy fokozatot, amelyen az emberis�gnek k�pess� kellene v�lnia, �s bizonyos csek�ly m�rt�kben k�pes is arra, hogy l�thatatlan seg�t�ket termeljen ki mag�b�l, �gy t�ve szabadd� m�g hasznosabb �s fennk�ltebb munk�ra azokat a l�nyeket, akik k�pesek arra. Nyilv�nval� teh�t, hogy ilyen seg�t�st, amelyre itt utalunk, legalkalmasabban f�rfiak �s n�k fejl�d�s�knek egy meghat�rozott szakaszukban ny�jthatnak, nem pedig adeptusok, mivel �k sokkal nagyobb form�tum� �s messzemen�en hasznosabb munka v�gz�s�re k�pe-sek. �tlagembereknek k�l�nleges szellemi fejletts�g hi�ny�ban szint�n nem venn�k haszn�t. �ppen ezek a megfontol�sok vezetnek el benn�nket annak elv�r�s�ra, hogy ez a mun-ka az asztr�lis �s az alacsonyabb ment�lis s�kokon a Mesterek tan�tv�nyainak kez�ben van, olyan emberek�ben, akik, hab�r m�g messze vannak az adeptuss�g el�r�s�t�l, olyan m�rt�k-ben fejlesztett�k magukat, hogy k�pesek tudatosan m�k�dni a sz�ban forg� s�kokon. K�z�l�k n�h�nyan tov�bbi l�p�st tettek a kapcsolatok t�k�letes�t�s�re a fizikai tuda-toss�g �s a magasabb szintek tudatoss�ga k�z�tt, �s rendelkeznek azzal a k�ts�gtelen el�ny-nyel, hogy �ber �let�kben visszaeml�keznek azokra, amiket tettek vagy tanultak azokban a m�sfajta vil�gokban. Vannak sokan m�sok, akik m�g nem tudj�k s�rtetlen�l �thozni tudatos-s�gukat, mindazon�ltal semmi esetre sem vesztegetnek el �r�kat, amikor azt gondolj�k, hogy alszanak, hanem nemes �s �nzetlen munk�lkod�ssal t�ltik felebar�taik sz�m�ra. Tekints�k �t, hogy mib�l is �ll ez a munk�lkod�s, de miel�tt r�t�rn�nk t�m�nknak erre a r�sz�re, el�sz�r utalunk egy ellenvet�sre, amit gyakran hoznak fel ilyen munk�val kapcso-latban. Ugyancsak rendelkez�nk n�h�ny ar�nylag ritka esettel, amelyekben a k�zvet�t�k vagy term�szetszellemek, vagy olyan emberek, akik levetett�k fizikai test�ket. Azoknak az embereknek, akik m�g nem �rtik t�k�letesen a teoz�fiai eszm�ket, gyak-ran vannak k�telyeik, hogy vajon megengedhet�-e sz�mukra, hogy seg�tsenek valakin, akit szomor�s�gban vagy gondban tal�lnak, att�l f�lve, hogy keresztezn�k a karma �r�k t�rv�ny�-nek t�k�letes igazs�goss�ga alapj�n elrendelt sors�t. „Az az ember az�rt van mostani helyze-t�ben”, mondj�k gyakorlatilag, „mert meg�rdemelte, most dolgozza le valamilyen m�ltban elk�vetett gonoszs�g teljesen term�szetes k�vetkezm�ny�t, milyen jogon g�toln�m a nagy kozmikus t�rv�ny m�k�d�s�t az�ltal, hogy megk�s�reln�k helyzet�n jav�tani ak�r az asztr�lis, ak�r a fizikai s�kon?” Azok a j�emberek, akik ilyen kijelent�seket tesznek, val�j�ban �ri�si �nhitts�gr�l tesznek bizonys�got, hab�r �ntudatlanul, mivel �ll�t�suk k�t elk�peszt� feltev�st foglal mag�-ban; el�sz�r, hogy �k pontosan tudj�k, mi egy m�sik ember karm�ja, �s meddig tart majd el-rendelt szenved�se, m�sodszor, hogy �k, - perc�let� rovarok – korl�tlanul �tg�zolhatnak a kozmikus t�rv�nyen, �s megakad�lyozhatj�k a karma esed�kes ledolgoz�s�t b�rmilyen csele-kedet�kkel. Biztosak lehet�nk abban, hogy a nagy karmikus istens�gek k�pesek t�k�letesen boldogulni teend�ikkel a mi seg�ts�g�nk n�lk�l is, �s nem kell att�l f�ln�nk, hogy b�rmilyen l�p�s, amelyet tehet�nk, net�n a legcsek�lyebb gondot vagy zavart okozhatn� sz�mukra. Ha valakinek olyan a karm�ja, hogy nem lehet rajta seg�teni, akkor minden j�sz�nd�k� t�rekv�s�nk abba az ir�nyba sikertelen marad, hab�r mindamellett j� karm�t fogunk nyerni magunknak az�ltal, hogy megtett�k. Egy ember karm�ja nem a mi dolgunk, a mi k�teless�-g�nk az, hogy seg�ts�get ny�jtsunk minden er�nkkel, csak cselekv�si jogunk van, az ered-m�ny m�s, magasabb kezekben van. Hogyan tudn�nk megmondani, hogy �ll egy ember sz�mad�sa? Mind�ssze annyit tudunk, hogy most mer�ti ki rossz karm�j�t, �s e pillanatban abban a helyzetben van, hogy seg�t� k�zre van sz�ks�ge, hogy az enyh�l�st adjon, �s kiemelje b�nat�b�l �s cs�gged�s�b�l. Mi�rt ne szolg�lhatna �r�m�nkre �s megtiszteltet�s�nkre egyik vagy m�sik j�cselekedet? Ha tudunk neki seg�teni, akkor maga az a t�ny mutatja, hogy ki�r-demelte, hogy seg�ts�k, �s csak akkor tudhatjuk meg, ha megpr�b�ljuk. A karma t�rv�nye minden esetben gondot visel arra, nem kell agg�dnunk miatta. Kev�s azoknak az eseteknek a sz�ma, amelyek sor�n term�szet-szellemek seg�tenek az emberi nemnek. Az ilyen teremtm�nyek t�bbs�ge ker�li az ember tart�zkod�si helyeit, elvo-nul el�le, nem szereti kisug�rz�sait, �lland� ny�zsg�s�t �s nyugtalans�g�t, amit maga k�r�l okoz. N�h�ny magasabb rendj�k kiv�tel�vel k�vetkezetlenek �s szeleburdiak, ink�bb olya-nok, mint a boldogan j�tsz� gyerekek, szerfelett szerencs�s fizikai k�r�lm�nyek k�z�tt, mint-sem komoly, felel�ss�gteljes l�nyis�gek. M�gis, n�ha megt�rt�nik, hogy egyik�k megkedvel egy emberi l�nyt, �s j� szolg�latot tesz neki, jelenlegi fejl�d�si szakasz�ban a term�szetnek ez az oszt�lya nem b�zhat� meg olyasmivel, mint a l�thatatlan seg�t�k munk�j�ban val� �lland� egy�ttm�k�d�s. A term�szet-szellemekr�l sz�l� teljesebb besz�mol� v�gett az olvas�nak az V. Teoz�fiai k�zik�nyvet aj�nljuk. Ny�jtanak olykor seg�ts�get azok a nemr�g elhunytak, akik m�g az asztr�lis s�kon id�znek, �s m�g szoros kapcsolatban vannak f�ldi dolgokkal, mint (val�sz�n�leg) a fent eml�-tett esetben az �desanya, aki megmentette gyermekeit a k�tba es�st�l. Azonban r�gt�n l�that�, hogy az ilyen kaphat� seg�ts�gny�jt�sok sz�ma bizony�ra rendk�v�l korl�tozott. Min�l �nzet-lenebb �s seg�t�k�szebb egy szem�ly, ann�l val�sz�n�bb, hogy hal�la ut�n az asztr�lis s�k ala-csonyabb szintjein teljes tudatoss�ggal vesztegelve tal�lhat�, ahonnan a F�ld k�nnyed�n el�r-het�. Mindenesetre, hacsak az illet� nem volt egy rendk�v�l rossz ember, tart�zkod�sa abban a birodalomban, ahonnan b�rmilyen beavatkoz�s egyed�l lehets�ges, viszonylag r�vid, �s hab�r a mennyei vil�gb�l m�g �raszthat j�s�gos befoly�st azokra, akiket a F�ld�n szeretett, az �ltal�ban ink�bb szok�sosan �ld�s term�szet�, mint olyan energi��, amelyik k�pes egy saj�tos esetben hathat�s eredm�nyeket l�trehozni, mint amilyeneket �ttekintett�nk. Sokan az elt�vozottak k�z�l, akik seg�teni szeretn�nek a h�trahagyottakon, tapasztalni fogj�k, hogy teljesen k�ptelenek b�rmilyen m�don hat�st gyakorolni r�juk, mivel egyik s�kr�l egy m�sikon lev� l�nnyel val� egy�ttm�k�d�s vagy nagyfok� �rz�kenys�get ig�nyel annak a l�nynek a r�sz�r�l, vagy bizonyos mennyis�g� tud�st �s j�rtass�got a k�zrem�k�d� r�sz�r�l. Ez�rt, hab�r semmik�ppen sem szokatlanok r�viddel hal�l ut�ni jelen�sek esetei, azonban ritk�n tal�lkozhatunk olyan p�ld�val, amikor az elhunyt szem�ly val�ban valami hasznosat tett volna, avagy siker�lt volna az �ltala �hajtott hat�st gyakorolnia bar�tra vagy rokonra, akit megl�togatott. Term�szetesen vannak ilyen esetek sz�p sz�mmal, ha valamennyit �sszerakjuk, de nem jelent�sen sok, �sszehasonl�tva k�s�rtetek nagy sz�m�val, akiknek siker�lt l�ttatni magukat. �gy �ltal�ban csak kev�s seg�ts�g kaphat� a halottakt�l, val�ban, ahogy majd most megmagyar�zzuk, sokkal gyakoribb eset�kben, hogy �k ig�nyelnek seg�ts�get, semmint �k lenn�nek k�pesek ny�jtani m�soknak. Jelenleg, teh�t, a munka d�nt� r�sze, amelyik e vonalak ment�n v�gzend�, azon �l� szem�lyeknek jut oszt�lyr�sz�l, akik k�pesek tudatosan m�k�dni az asztr�lis s�kon.

3. Egy szem�lyes tapasztalat		2007.01.27. 22:31
A fenti t�rt�netek viszonylag j�l ismertek mindenki el�tt, �s megtal�lhat�k n�h�ny olyan k�nyvben, amelyek ilyen besz�mol�k gy�jtem�nyeit tartalmazz�k, legink�bb Dr. Lee „A l�thatatlan vil�g t�bb felvillan�sa” (More Glimpses of the Unseen World) c�m� m�ben. Az a k�t eset, amelyeket most k�sz�l�k k�zreadni, sohasem jelentek meg m�g el�z�leg nyomtat�sban, �s mindkett� az elm�lt t�z �vben t�rt�nt, egyik velem, a m�sik egy nagyon kedves bar�tommal, a Teoz�fiai T�rsulat jeles tagj�val, akinek megfigyel�si precizit�s�hoz a k�ts�g �rny�ka sem f�r. Az �n saj�t t�rt�netem el�g egyszer�, hab�r sz�momra nem jelent�ktelen, mivel a beavatkoz�s k�ts�gk�v�l �letemet �vta meg. Egy k�l�n�sen es�s �s viharos �jjel s�t�ltam lefel� egy csendes mell�kutc�ban a Westbourne ligethez k�zel, gy�r sikerrel, hogy fenntartsak egy eserny�t a vad sz�lrohamok ellen�ben, azzal fenyegetve minden pillanatban, hogy kit�pik szor�t�somb�l, �s amint f�rads�ggal haladtam el�re, megpr�b�ltam egyik munk�m r�szleteire gondolni, amellyel akkor �ppen el voltam foglalva. Meglep� hirtelens�ggel egy hang, amelyet j�l ismertem – egy indiai tan�t� hangja – f�lembe ki�ltott: „Ugorj vissza!” G�pies engedelmess�ggel er�teljesen h�traugrottam, �gysz�lv�n, m�g miel�tt id�m lett volna gondolkodni. Amint �gy tettem, eserny�m, a hirtelen mozdulatt�l el�rebukott, kezemb�l ki�t�d�tt, �s egy hatalmas f�m k�m�nyfed� zuhant a k�vezetre, arcomhoz egy yardn�l kisebb t�vols�gra. Ennek a darabnak a hatalmas s�lya, �s iszony� ereje, amivel leesett, eg�szen biztosan azt okozta volna, ha nem lett volna figyelmeztet� hang, hogy a helysz�nen meghaltam volna, az utca �res volt, �s a hang az� a valaki� volt, akir�l tudtam, hogy h�tezer m�rf�ldnyire van t�lem, m�r ami a fizikai testet illeti. Nem ez volt az egyetlen alkalom, amelynek sor�n ilyen rendk�v�li seg�ts�get kaptam, mivel kor�bbi �letemben, j�val a Teoz�fiai T�rsulat megalap�t�sa el�tt egy kedves szem�lynek a megjelen�se, aki a k�zelm�ltban halt meg, �vott meg engem annak elk�vet�s�t�l, amir�l most m�r l�tom, hogy komoly b�nt�ny lett volna, hab�r akkori tud�som f�ny�ben az nemcsak igazolhat�nak, de m�g dics�retes visszav�g�snak is t�nt volna. K�s�bb, m�g mindig ennek a T�rsulatnak az alap�t�sa el�tt, egy figyelmeztet�s �rkezett hozz�m magasabb s�kr�l, m�ly benyom�st kelt� k�r�lm�nyek k�z�tt, amely lehet�v� tette sz�momra, hogy megakad�lyozzak egy m�sik embert, hogy elinduljon egy �ton, amir�l most m�r tudom, hogy szerencs�tlen�l v�gz�d�tt volna, hab�r akkor nem volt okom felt�telezni. L�that�, hogy jelent�s szem�lyes tapasztalattal rendelkezem ahhoz, hogy er�s�tsem hitemet a l�thatatlan seg�t�k tant�tel�t illet�en, a seg�ts�gr�l val� tud�somon k�v�l, amit jelenleg is kapok. A m�sik eset m�g meglep�bb. Egyik tagt�rsunk, aki enged�lyt adott t�rt�net�nek k�zz�t�tel�re, de nem �hajtja, hogy megnevezzem, egyszer nagyon komoly fizikai veszedelemben tal�lta mag�t. Itt most nem r�szletezend� k�r�lm�nyek k�vetkezt�ben egy vesz�lyes utcai perpatvar k�zep�be ker�lt, �s miut�n l�tta, amint n�h�ny embert le�t�ttek, �s val�ban komolyan megs�r�ltek hozz� k�zel, pillanatokon bel�l v�rhat� volt, hogy hasonl� sors v�r r� is, mivel lehetetlennek t�nt kimenek�lni a t�megb�l. Hirtelen a t�megb�l kip�rd�l�s k�l�n�s �rz�s�t tapasztalta, �s mag�t eg�szen s�rtetlen�l, teljesen egyed�l �llva tal�lta egy kis mell�kutc�ban, amely p�rhuzamos volt azzal, ahol a zavarg�s t�rt�nt. M�g hallotta a k�zdelem zaj�t, �s mialatt meglepetten �llt, hogy mi a csuda t�rt�nt vele, k�t-h�rom ember �rt futva a sarokra, akik kimenek�ltek a t�megb�l, �s �t l�tva meglepet�s�ket �s �r�m�ket fejezt�k ki, mondv�n, hogy amikor a b�tor h�lgy ilyen hirtelen elt�nt a harc k�zep�b�l, akkor biztosra vett�k, hogy le lett �tve. Akkor nem �rkezett erre semmilyen magyar�zat, a h�lgy nagyon zavarodott �llapotban t�rt haza, de amikor egy k�s�bbi id�szakban megeml�tette ezt a k�l�n�s esetet Madame Blavatsky-nak, � t�j�koztatta, hogy karm�ja lehet�v� tette, hogy meg�vj�k egy rendk�v�l vesz�lyes helyzett�l, az egyik Mester k�l�n k�ld�tt valakit, hogy megv�dje, arra a t�nyre val� tekintettel, hogy �let�re sz�ks�g van a munk�hoz. Mindazon�ltal az eset nagyon k�l�nlegesnek sz�m�t, egyr�szt a kifejtett er� nagy mennyis�ge, m�sr�szt megnyilatkoz�s�nak szokatlanul nyilv�nos jellege miatt. Nem neh�z elk�pzelni a modus operandi-t, a h�lgyet bizony�ra a k�zbe�kel�d� h�zt�mb f�l� kellett emelni testileg, �s egyszer�en a k�vetkez� utc�ban letenni, de mivel a fizikai test nem volt l�that� a leveg�ben lebegni, nyilv�nval�an valamilyenfajta (tal�n �teri anyagb�l lev�) f�tyollal vett�k k�r�l �t k�zben. Ha azt vetn� valaki ellen, hogy ha b�rmi is rejtette volna el a fizikai anyagot, annak mag�nak is fizikainak kellett lennie, �s ez�rt l�that�nak, akkor azt lehet v�laszolni, hogy ismert elj�r�s minden okkultista tanulm�nyoz� el�tt, hogy a f�nysugarakat el lehet hajl�tani (amelyek, jelenleg minden k�r�lm�nyek k�z�tt ismeretes a tudom�ny el�tt, hogy csak egyenes vonalakban haladnak, hacsak nem t�rnek meg), �gyhogy egy t�rgy megker�l�s�t k�vet�en pontosan eredeti p�ly�jukat nyerik vissza, �s azonnal l�that�, hogyha ez t�rt�nt volna, egy ilyen t�rgy minden fizikai szem sz�m�ra t�k�letesen l�thatatlan lett volna mindaddig, am�g a sugaraknak nem engedt�k volna visszanyerni norm�l p�ly�jukat. Teljesen tudat�ban vagyok annak, hogy ez az egy �ll�t�s mag�ban is elegend�, hogy megjegyz�seimet a ma tud�sa k�ptelens�gnek b�lyegezze, de ezzel nincs mit tenni, mer�ben csak egy lehet�s�get �ll�tok a term�szetben, amelyet a j�v� tudom�nya egy nap k�ts�gtelen�l felfedez majd, �s azok sz�m�ra, akik nem az okkultizmus tanulm�nyoz�i, az �szrev�tel bizony�ra mindaddig v�r, am�g beigazol�dik. Az elj�r�s, ahogy mondom, b�rki sz�m�ra el�g �rthet�, aki egy kicsit is tud a term�szet okkultabb er�ir�l, de a jelens�g m�g rendk�v�l dr�mai marad, mik�zben a t�rt�net h�sn�j�nek neve, ha meg lenne engedve, hogy megadjam, a hiteless�g biztos�t�ka lenne minden olvas�mnak. Ezek a t�rt�netek, amelyek mindegyik�t �ltal�ban angyali k�zbenj�r�snak szokt�k h�vni, minthogy azok is, l�thatatlan seg�t�ink m�k�d�s�nek csak egy kis r�sz�t szeml�ltetik. Miel�tt hasznosan �ttekinthetj�k tev�kenys�g�k t�bbi �gazat�t, helyesen tessz�k, ha tiszt�zzuk elm�nkben a l�nyek v�ltozatos oszt�lyait, amelyekhez ezek a seg�t�k tartozhatnak. Legyen teh�t ez a k�vetkez�kben t�rgyaland� t�m�nk feladata.

2. N�h�ny mai p�lda		2007.01.27. 22:31
M�g ebben a hitetlen korban, XIX. sz�zadunk teljes forgataga k�zepette, tudom�nyunk dogmatizmusa �s protestantizmusunk hal�los unalma ellen�re is m�g megtal�lhat�k a k�zbenj�r�s materialista �ll�spontb�l megmagyar�zhatatlan p�ld�i b�rki �ltal, aki veszi a f�rads�got �s ut�naj�r. Abb�l a c�lb�l, hogy ezt r�viden bemutassam az olvas�nak, r�viden kivonatolok n�h�nyat az ilyen t�rt�netek minapi gy�jtem�ny�b�l, hozz�t�ve egy-k�t saj�t magam �ltal megismert p�ld�t. Ezeknek az �j kelet� eseteknek egyik nagyon jellemz� von�sa, hogy csaknem mindig arra l�tszanak ir�nyulni, hogy gyermekeket seg�tsenek vagy �vjanak meg. Egy �rdekes eset, amelyik mind�ssze n�h�ny �vvel ezel�tt Londonban esett meg, egy gyermek �let�nek megment�s�vel kapcsolatos, rettenetes t�z k�zepette, ami egy Holborn-hoz k�zeli utc�ban �t�tt ki, �s ott k�t h�zat teljesen lerombolt. A l�ngok annyira elhatalmasodtak, miel�tt m�g felfedezt�k volna, hogy a t�zolt�k k�ptelenek voltak megmenteni a h�zakat, viszont siker�lt megmenteni�k valamennyi bentlak�t kett� kiv�tel�vel, egy id�s h�lgy megfulladt a f�stt�l, miel�tt el tudt�k �rni �t, �s egy kb. �t�ves gyermek, akinek a h�zban val� jelenl�t�r�l megfeledkeztek a siets�g �s a pillanatnyi izgalom hev�ben. A gyermek �desanyja, �gy t�nik, bar�tja vagy rokona volt a h�ztulajdonos h�lgynek, �s azon az �jszak�n gondjaira b�zta a kicsiny teremt�st, mivel k�nytelen volt Colchesterbe menni �gyet int�zni. Csak amikor m�r mindenki m�s megmenek�lt, �s az eg�sz h�z l�ngba borult, akkor juttatta rettenetes nyilall�s a h�lgy esz�be, hogy a gyermek meg�rz�s�vel b�zt�k meg. Akkor rem�nytelennek t�nt, hogy megk�s�relj�k a bejut�st a manz�rdszob�ba, ahov� lefektett�k a gyermeket, de az egyik t�zolt� h�siesen megoldotta a rem�nytelen k�s�rletet, �s miut�n gyors �tmutat�st kapott a szoba pontos fekv�s�r�l, belevetette mag�t a f�st �s l�ngok k�z�. Megtal�lta a gyermeket, s�rtetlen�l hozta ki, de amikor csatlakozott bajt�rsaihoz, egy k�l�n�s t�rt�netet mondott el. �ll�totta, hogy amikor el�rte a szob�t, azt l�ngokban tal�lta, a f�d�m nagyobb r�sze m�r leszakadt, de a t�z a szob�ban az ablak fel� kanyarodott, teljesen term�szetellenes �s kisz�m�thatatlan m�don, amihez hasonl� kor�bbi �sszes tapasztalata sor�n nem fordult el�, �gyhogy az a sarok, amelyikben a gyermek fek�dt, teljesen �rintetlen volt, j�llehet a f�d�mt�red�k gerend�i, ahol a kis b�lcs� �llt, f�lig el�gtek. A gyermek term�szetesen sz�rnyen r�m�lt volt, de a t�zolt� nyomat�kosan �s ism�telten kijelentette, hogy amikor komoly kock�zatot v�llalva elindult fel�je, egy angyalhoz hasonl� alakot l�tott, – �s itt pontosan az � szavai k�vetkeznek,– valami „eg�szen ragyog� feh�ret �s ez�st�set, az �gy f�l� hajolva, az �gytakar�t sim�tva.” Nem t�vedhetett, mondta, mivel n�h�ny m�sodpercig vak�t� f�nyben volt l�that�, �s t�nylegesen csak akkor t�nt el, amikor � n�h�ny l�bnyira volt t�le. Ennek a t�rt�netnek egy m�sik �rdekess�ge, hogy a gyermek �desanyja k�ptelen volt aludni azon az �jszak�n Colchester-ben, �lland�an egy er�s �rz�s gy�t�rte, hogy valami baj van gyermek�vel, olyannyira, hogy v�g�l k�nytelen volt felkelni, �s egy kis id�t a legbuzg�bb im�dkoz�ssal t�lt�tt, hogy a kicsit megv�dje a vesz�lyt�l, amit f�l�je h�rul�nak �rzett �szt�n�sen. A k�zbeavatkoz�s nyilv�nval� volt, amir�l egy kereszt�ny azt mondan�, hogy v�lasz az im�dkoz�nak, a teoz�fus viszont ugyanezt az eszm�t tudom�nyosabb kifejez�sm�ddal �gy illetn�, hogy az �desanya szeretet�nek er�teljes ki�rad�sa olyan energi�t k�pezett, amit l�thatatlan seg�t�ink egyike k�pes volt gyermek�nek a rettenetes hal�lt�l val� megment�s�re haszn�lni. Egy m�sik figyelemrem�lt� eset, amelynek sor�n gyermekeket �vtak meg szokatlan m�don, a Themze partj�n, Maidenhead k�zel�ben t�rt�nt n�h�ny �vvel kor�bban, mint az ut�bbi p�lda. Ez�ttal a vesz�lyt, amit�l megmenek�ltek, nem t�z, hanem v�z okozta. A h�rom kisgyermeket, akik, ha helyesen eml�kszem vissza, Shottesbrook-ban, vagy ahhoz k�zel laktak, dajk�juk s�t�lni vitte a vontat��t ment�n. Hirtelen v�gigsz�guldott egyik sarkon egy usz�lyt vontat� l�, �s a felfordul�sban a k�t gyermek a vontat�k�t�l rossz oldal�ra ker�lt, �s beleesett a v�zbe. A haj�s, aki l�tta a balesetet, beugrott, hogy megpr�b�lja megmenteni �ket, �s �szrevette, hogy a v�zben magasan lebegnek „term�szetellenes m�don”, mondta, �s nyugodtan haladnak a part fel�. Ez volt minden, amit � �s a dajka l�tott, �s mindegyik gyermek azt �ll�totta, hogy „egy sz�ps�ges szem�ly, teljesen feh�rben �s f�nyl�n” �llt m�g�tt�k a v�zben, fenntartotta, �s a part fel� vezette �ket. Nem maradt a t�rt�net igazol�s n�lk�l, mivel a haj�s kisl�nya, aki kiszaladt a kabinb�l, amikor meghallotta a dada kiab�l�s�t, szint�n tan�s�totta, hogy l�tott egy kedves h�lgyet, aki a v�zben a partra vontatta a k�t gyereket. Teljesebb r�szletek hi�ny�ban, mint amit a t�rt�net k�n�l nek�nk, lehetetlens�g bizonyoss�ggal kimondani, hogy a seg�t�k melyik oszt�ly�b�l val� ez az „angyal”, de val�sz�n�leg annak jav�ra �rhat�, hogy egy fejlett emberi l�ny m�k�d�tt asztr�lis test�ben, amint k�s�bb l�that� lesz, amikor ezzel a t�m�val m�s oldalr�l, ink�bb a seg�t�k szempontj�b�l foglalkozunk majd, a megseg�tettek helyett. Egy m�sik eset, amelyikben a k�zvet�t� hat�rozottabban k�l�nb�ztethet� meg, Dr. John Mason Neale �rral, a j�l ismert lelk�sszel kapcsolatos. Elmondja, hogy egy ember, aki nemr�g vesz�tette el feles�g�t, l�togat�ban volt kisgyermekeivel egy bar�tja vid�ki h�z�ban. Ez egy zeg-z�gos udvarh�z volt, �s alacsonyabb r�sz�n hossz�, s�t�t folyos�k voltak, ahol a gyerekek nagy �lvezettel j�tszottak. Ez�ttal azonban vesz�lyesen felmentek az emeletre, �s ketten k�z�l�k elbesz�lt�k, hogy amint lefel� futottak az �tj�r�k egyik�n, tal�lkoztak �desanyjukkal, aki azt mondta nekik, hogy menjenek vissza ism�t, azut�n elt�nt. Vizsg�l�d�s t�rta fel azt a t�nyt, hogyha a gyerekek csak n�h�ny l�p�ssel tov�bb futottak volna, egy m�ly, lefedetlen k�tba zuhantak volna, ami ott t�tongott eg�szen az � �sv�ny�k�n, �gy �desanyjuk l�tom�sa megmentette �ket a csaknem biztos hal�lt�l. Ebben a p�ld�ban nincs ok abban k�telkedni, hogy maga az anya �rk�d�tt szeret�en gyermekei felett az asztr�lis s�kr�l, �s hogy (amint m�s esetekben is t�rt�nt) er�teljes v�gya adta neki az er�t, hogy figyelmeztesse �ket a vesz�lyre, amelybe olyan vigy�zatlanul rohantak, �s hogy l�that�v� �s hallhat�v� tegye mag�t el�tt�k egy pillanatra, vagy mer�ben csak elm�j�kben azt a benyom�st keltse, hogy l�tj�k �s hallj�k �t. Term�szetesen lehets�ges, hogy a seg�t� valaki m�s volt, aki az anya ismer�s alakj�t �lt�ttel fel, nehogy megr�m�tse a gyermekeket, de a legegyszer�bb feltev�s mag�nak az �r�kk� �ber anyai szeretetnek tulajdon�tani a k�zbenj�r�st, hom�lyos�tatlan f�nyben l�tva az �tj�r�t a hal�l kapuin kereszt�l. Ez az anyai szeretet, l�v�n a legszentebb �s leg�nzetlenebb emberi �rz�s, az egyik leg�llhatatosabb a magasabb s�kokon. Az anya, aki az asztr�lis s�k alacsonyabb szintjein tal�lja mag�t, k�vetkez�sk�pp m�g �rintkez�sben �ll a F�lddel, nemcsak fenntartja �rdekl�d�s�t �s t�r�d�s�t gyermekei ir�nt, ameddig csak k�pes l�tni �ket, hanem amikor m�r bel�pett a mennyei vil�gba, ezek a kicsinyek m�g mindig a legkiemelked�bb t�m�k gondolatvil�g�ban, �s a szeretet gazdags�ga, amelyet a k�pm�sokba �raszt, amelyeket ott r�luk k�sz�t, az szellemi er� nagyfok� ki�nt�se, amelyik ut�daira �ramlik, akik m�g ebben az alacsonyabb vil�gban k�zdenek. K�r�lveszi �ket �l� energiak�zpontokkal, amelyeket tal�l�an lehet val�s�gos �rz� angyaloknak le�rni. Ennek az akaratnak a szeml�ltet�se megtal�lhat� VI. Teoz�fiai K�zik�nyv�nk (Theosophical Manual) 38. oldal�n. Nemr�gen angol �rsekeink egyik�nek kisl�nya �desanyj�val s�t�lt abban a v�rosban, ahol laktak, majd vigy�zatlanul �tfutott az utc�n, amikor egy gyorsan a sarokra �rkez� kocsi lovai fell�kt�k. A lovak l�bai k�z�tt l�tva gyermek�t, az anya el�rerohant, elk�sz�lve arra, hogy komolyan megsebes�lve tal�lja majd, de a kisl�ny felugrott, �s eg�szen vid�man �gy sz�lt: „Oh, mama nem sebes�ltem meg, mert valaki, teljesen feh�rben, fogta a lovakat, nehogy r�m tapossanak, �s azt mondta, hogy ne f�ljek.” Egy eset, ami Buckinghamshire-ben t�rt�nt, valahol Burnham Beeches szomsz�ds�g�ban, jelent�sen az id� hossz�s�g�nak sz�ml�j�ra �rhat�, amit maga a seg�t� k�zvet�t� fizikai megjelen�se tartott fenn. L�that� lesz majd, hogy az eddigi p�ld�kban a beavatkoz�s csak n�h�ny m�sodpercnyi volt, m�g ez�ttal jelen�s t�rt�nt, ami f�l�r�n�l tov�bb tartott. Egy farmer k�t kisgyermek�t otthon hagyt�k, hogy j�tsszanak, mialatt sz�lei �s az eg�sz h�z n�pe az arat�si munk�val volt elfoglalva. A kicsik s�t�lni mentek az erd�be, messze elv�ndoroltak, �s elt�vedtek. Amikor a kimer�lt sz�l�k visszat�rtek sz�rk�letkor, felfedezt�k, hogy a gyermekek elt�ntek. Miut�n �rdekl�dtek n�h�ny szomsz�dos h�zn�l, az apa szolg�l�kat �s munk�sokat k�ld�tt sz�t k�l�nb�z� ir�nyokba, hogy keress�k �ket. Igyekezet�k sikertelen volt, ki�ltoz�saikra nem �rkezett v�lasz, �gy �jra �sszegy�ltek a farmon elcs�ggedt ked�ly�llapotban, amikor mindannyian egy k�l�n�s f�nyt l�ttak valamivel t�volabb lassan mozogni a mez�n az �t fel�. �gy �rt�k le, mint egy aranyos ragyog�sban gazdag, nagy g�mbszer� t�meget, a szok�sos nappali f�nyt�l eg�szen elt�r�t, �s ahogy k�zelebb h�z�dott, l�that� volt, ahogy a k�t gyermek egyenesen annak k�zepe ment�n s�t�l. Az apa �s m�g n�h�nyan azonnal rohanni kezdtek fel�je, a jelens�g megmaradt, am�g k�zeledtek, de ahogy megragadhatt�k volna a gyermekeket, elt�nt, s�t�ts�gben hagyva �ket. A gyerekek t�rt�nete �gy alakult, hogy amint elj�tt az �jszaka, s�rva v�ndoroltak az erd�ben egy ideig, v�g�l lefek�dtek egy fa al� aludni. Egy sz�ps�ges h�lgy l�mp�val j�tt �s fel�bresztette �ket, ahogy mes�lt�k, �s k�zen fogva hazavezette �ket. Ha k�rdezt�k, r�juk mosolygott, de sohasem sz�lt egy sz�t sem. Ehhez a k�l�n�s mes�hez mindketten k�vetkezetesen ragaszkodtak, hit�ket sehogy sem lehetett megingatni a l�tottakat illet�en. Megjegyzend�, hogy hab�r valamennyi jelenl�v� l�tta a f�nyt, �s �szlelt�k, hogy megvil�g�totta az �tj�ba ker�l� a f�kat �s bokrokat pontosan �gy, ahogy egy rendes vil�g�t�s tette volna, m�gsem volt l�that� a h�lgy alakja egyik�knek sem, csak a gyermekeknek.

1. A benn�k val� �ltal�nos hit		2007.01.27. 22:30
A Teoz�fia legszebb jellemvon�sainak egyike az, hogy visszaad �sszer�bb form�ban mindent az embereknek, ami val�ban hasznos �s seg�t� volt sz�mukra a vall�sokban, �s amelyeket kin�ttek. Sokan, akik �tt�rt�k a vakhit b�bj�t, �s az �rtelem �s bele�rz� k�pess�g sz�rnyain felemelkedtek a magasabb szint�, szabadabb �s nemesebb szellemi �letig, mindazon�ltal �gy �rzik, hogy ennek az �dv�s gyarapod�snak a folyamat�ban valami elveszett, �s mialatt feladt�k gyermekkoruk hiedelmeit, egy�ttal sokat kihaj�tottak az �let sz�ps�g�b�l �s k�lt�is�g�b�l. Ha m�gis, m�ltbeli �leteik j�vedelmeztek sz�mukra annyi j�t, hogy a Teoz�fia j�t�kony befoly�sa al� ker�lhetnek, hamarosan felfedezik, hogy m�g ebben a k�r�lm�nyben sem �ri �ket vesztes�g, hanem rendk�v�l nagy nyeres�g, �s a sz�ps�g �s k�lt�szet dics�s�ge m�g teljesebb m�rt�kben van jelen, mint azt el�z�leg rem�lt�k volna, �s m�r nem puszt�n egy kellemes �lom, amib�l a j�zan�sz hideg f�nye b�rmikor durv�n fel�breszti �ket, hanem a term�szet igazs�gai, amelyek ki�llj�k a pr�b�t, �s amelyek ragyog�bb�, teljesebb� �s t�k�letesebb�, valamint pontosabban meg�rtett� v�lnak. A Teoz�fia j�t�kony m�k�d�s�nek jellegzetes p�ld�ja az a m�d, ahogyan a l�thatatlan vil�got a modern �let sz�m�ra helyre�ll�totta, (amit, miel�tt a materializmus nagy hull�ma el�rasztott benn�nket, az �l� seg�ts�g forr�s�nak tekintettek). A t�nd�rek, gn�mok, man�k, a leveg� �s a v�z, az erd� a hegy �s a b�nya szellemeinek leny�g�z� �sszes n�pi hagyom�ny�r�l megmutatta, hogy nem mer� �rtelmetlen babona, hanem tudom�nyos alappal b�r� t�nyszer�s�g �ll m�g�tte. V�lasza a legalapvet�bb k�rd�sre: „Ha meghal egy ember, fog-e �jra �lni?” szint�n egyar�nt hat�rozott �s tudom�nyos, �s tan�t�sa a term�szetr�l �s a hal�l ut�ni �letr�l f�nycs�v�t vet�t sok mindenre, ami, legal�bbis a nyugati vil�g sz�m�ra, megel�z�leg �thatolhatatlan s�t�ts�gbe volt burkolva. Nem lehet el�g gyakran ism�telni, hogy ebben a l�lek halhatatlans�g�r�l �s a hal�l ut�ni �letr�l sz�l� tan�t�sban a Teoz�fia az �ltal�nos vall�si felfog�st�l teljesen elt�r� helyzetet foglal el. Ezeket a nagy igazs�gokat nem puszt�n valamely �si szent k�nyv tekint�lye alapj�n terjeszti el�, ezen t�m�kr�l sz�lva nem foglalkozik vall�sos v�lem�nyekkel vagy metafizikai spekul�ci�kkal, hanem szil�rd, hat�rozott t�nyekkel, amelyek �ppoly val�s�gosak �s k�zeliek sz�munkra, mint a leveg�, amelyet bel�legz�nk, vagy a h�zak, amelyekben lakunk, olyan t�nyek, amelyekr�l sokunknak folyamatos tapasztalata van, olyan t�nyek, amelyek k�r�be sok tanulm�nyoz�nk napi munk�ja tartozik, amint mindj�rt l�that� lesz. A Teoz�fia �ltal fel�lesztett sz�p eszm�k k�z�tt kiemelked� helyen �llnak a term�szet nagyszer� seg�t� k�zrem�k�d�i. A benn�k val� hit vil�gszerte elterjedt volt a t�rt�nelem legkor�bbi hajnal�t�l, �s ma is egyetemes a protestantizmus keskeny mezsgy�j�n k�v�l, amelyik ki�res�tette �s els�t�t�tette a vil�got, mivel h�vei megk�s�relt�k a k�zbens� k�zvet�t�k t�k�letesen igaz elm�let�t elt�vol�tani, �s mindent k�t t�nyez�re; emberire �s istenire lecs�kkenteni, ami �ltal az istens�g v�gleg kisebbedett, �s az ember seg�ts�g n�lk�l maradt. Egy kis gondolkoz�s megmutatja, hogy a v�gzet szok�sos n�z�pontja – az univerzum k�zponti hatalm�nak kisz�m�thatatlan beavatkoz�si elm�lete, saj�t d�nt�seinek eredm�ny�vel – a r�szrehajl�s bevezet�s�t vonn� be a rendszerbe, ez�rt a rossz eg�sz sorozata j�rna sz�ks�gk�ppen nyom�ban. A Teoz�fi�nak az a tan�t�sa, hogy az ember ilyen k�l�n�s m�don akkor kaphat seg�ts�get, ha m�ltbeli cselekedetei alapj�n ki�rdemel ilyen seg�ts�get, �s m�g ilyen esetben is azokt�l kap seg�ts�get, akik ar�nylag az � szintje k�zel�ben vannak, ett�l a komoly ellentmond�st�l mentes, �s r�ad�sul visszahozza nek�nk az �l�l�nyek t�retlen rangl�tr�j�nak r�gebbi �s nagyobb �v� elm�let�t, ami kiterjed eg�szen Mag�t�l a Logoszt�l a l�bunk alatt elter�l� porig. Keleten mindig is elismert�k a l�thatatlan seg�t�k l�tez�s�t, hab�r a nevek, amelyekkel illett�k �ket �s a nekik tulajdon�tott jellemvon�sok term�szetesen, v�ltoznak a k�l�nf�le orsz�gokban. M�g itt, Eur�p�ban is l�teznek a r�gi g�r�g mond�k isteneknek az emberek �gyeibe t�rt�n� �lland� beavatkoz�s�r�l, �s a r�mai legend�k arr�l, hogy Castor �s Pollux vezette a fiatal k�zt�rsas�g l�gi�it a Regillus t� melletti csat�ban. Az ilyen elm�letek nem haltak ki az �kori id�szak lez�rul�s�val, mivel ezeknek a t�rt�neteknek megvoltak jogos ut�nk�vet�i a szentek k�z�pkori mes�iben, akik kritikus pillanatban jelentek meg, �s ford�tott�k meg a h�bor� sors�t a keresztes hadak jav�ra, vagy az �rangyalok, akik id�nk�nt sz�nre l�ptek, �s meg�vt�k a j�mbor utaz�t att�l, ami m�sk�l�nben biztos veszt�t okozta volna.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk