31.          Dzs�ti-desa k�la szamaj�navaccshinn�h� sz�rvabhaum� mah�-vratam.

31.          … t�rsadalmi oszt�ly; sz�let�si t�pus (�ltal), … hely, … id�, … (�s) alkalom; k�r�lm�ny; felt�tel, … nem-korl�tozott, min�s�tett vagy felt�teles, … minden fokozatra kiterjed� vagy alkalmaz�d�, … a nagy fogadalom.

31.    T�rsadalmi oszt�ly, id�, vagy alkalom �ltal nem felt�telezetten �s minden fokozatra kiterjed�en, ez (az �t fogadalom) alkotja a nagy fogadalmat.

Miut�n Patanydzsali a II. r�sz 30. sz�tr�j�ban le�rja azt az �t alapvet� er�nyt vagy tulajdons�got, amelyet a leend� j�ginak gyakorolni kell, most olyan �jabb alapelvet v�zol, amelynek fontoss�g�t �ltal�ban nem �rtik. B�rmilyen er�ny gyakorl�sa k�zben vannak olyan alkalmak, amikor k�telyek t�madnak, vajon megfelel�-e vagy tan�csos-e azt a bizonyos er�nyt, abban a bizonyos l�trej�tt helyzetben gyakorolni. Azokba a helyzetekbe, a t�rsadalmi oszt�lyra, a helyre vagy az alkalomra vonatkoz� megfontol�sok bonyol�dhatnak bele �s a sz�dhak�nak neh�z lehet eld�ntenie, hogy azon k�r�lm�nyek k�z�tt mit is tegyen. Ennek illusztr�l�s�ra vizsg�ljuk meg a k�vetkez� felt�telezett helyzetet. Egyik bar�todat, akir�l tudod, hogy �rtatlan, akasztani viszik, azonban egyetlen hazugs�ggal megmenthet� lenne. Ebben az esetben mond ki a hazugs�got, vagy nem? (Alkalom.) A hindu varn�srama dharma szerint, a gazdas�g �s vagyon gy�jt�se �s megfelel� sz�toszt�sa a vaisja kaszthoz tartoz� dharm�ja. Ez�rt, ha valamely vaisja j�gi szeretne lenni, engedje el, mondjon le az aparigraha-ra vonatkoz� fogadalm�r�l �s folytassa a vagyon felhalmoz�s�t? (Oszt�ly,) Haz�d egy m�sik orsz�ggal �ll hadban. Csatlakozz�l a hadsereghez �s �rts�k egyet az ellens�ges nemzet gyilkol�s�val, ahogyan azt t�led elv�rj�k? (Id�.) Arktikus vid�kre kell menned, ahol ahhoz, hogy ehess�l, �llatokat kell �ln�d. M�dos�thatod-e azon k�l�nleges k�r�lm�nyek k�z�tt, amelyekbe ker�lt�l az ahimsz�ra vonatkoz� fogadalmat? (Hely.) A leend� j�gi �let�ben sz�z�val mer�lhetnek fel ilyen k�rd�sek �s n�ha k�ts�gei lehetnek, hogy vajon az �t fogadalmat szigor�an kell-e alkalmazni, vagy bizonyos k�l�nleges k�r�lm�nyek k�z�tt kiv�telt tehet-e. Ez a sz�tra minden k�ts�get kiz�r azzal, hogy teljesen vil�goss� teszi, semmilyen kiv�tel nem lehets�ges a nagy fogadalom gyakorl�s�ban, ahogyan az �t fogadalmat egy�ttesen nevezik. Nagy k�nyelmetlens�gekbe ker�lhet, tov�bb� ezen fogadalmak betart�s��rt nagy �rat fizethet, - amely m�g a v�gs� hal�los b�ntet�st is mag�ban foglalhatja, - azonban ezen fogadalmak egyike sem szeghet� meg semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt. M�g ha �let�t is kell �ldoznia fogadalma betart�s��rt, emelt l�lekkel menjen �t a megpr�b�ltat�son, azzal a szil�rd meggy�z�d�ssel, hogy az ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt be�raml� roppant szellemi er�, messze meghaladja egyetlen �let elveszt�s�nek megpr�b�ltat�s�t. Aki az �let v�gs� miszt�riumainak megold�s�ra indult el, a helyes megcselekv�se k�zben sok esetben kell �let�t �ldozza, azonban a kock�n l�v� roppant teljes�tm�ny term�szet�t tekintve, egy vagy ak�r k�t �let elveszt�se nem sz�m�t igaz�n ember f�l�tti teljes�tm�nynek. Emellett tudnia kell, hogy a vil�gegyetemet t�rv�ny ir�ny�tja, �s hogy az igazs�g alapj�n �llva, semmi meg nem �rdemelt b�nt�d�s nem �rheti azt, aki a helyeset igyekszik tenni. Amennyiben ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt szenvednie kell, az rendszerint a m�ltb�l sz�rmaz� karma �s ez�rt jobb azon a kellemetlen tapasztalaton t�l lenni �s mindenkorra letudni azt a karmikus k�telezetts�get. A felmer�l� probl�m�k �ltal�ban a v�gs�kig val� kipr�b�l�sunkat c�lozz�k, �s amikor elsz�ntuk magunkat a helyes dolog b�rmi �ron val� megt�tel�re, akkor azok a legv�ratlanabb m�don old�dnak meg.

M�g az alapelveinkhez val� ilyen megalkuv�s n�lk�li h�s�g egyr�szr�l nem teszi k�nny�v� a nagy fogadalom k�vetel�s�t, �s esetenk�nt nagy neh�zs�gekkel j�rhat, m�sr�szr�l nagyon nagym�rt�kben egyszer�s�ti az �let�nk �s viselked�s�nk probl�m�j�t. Teljesen kik�sz�b�li a mik�nt cselekv�s neh�z d�nt�s�t, azokban a sokf�le helyzetekben, amelyekben a sz�dhaka mag�t tal�lhatja. A fogadalom egyetemess�ge nem tesz lehet�v� olyan kib�v�t, amely �ltal elm�je menek�l�sre k�s�rtheti, �s a legt�bb esetben, cselekv�si ir�nya teljesen vil�gos lesz. Tudv�n, hogy sz�m�ra nincs m�s nyitott �t, t�tov�z�s n�lk�l k�vetheti a helyes utat.

Itt azonban meg kell jegyezni, hogy b�r a helyes cselekv�sre k�sztet�st kap az, hogy minden esetben mi a helyes, az � d�nt�s�re van b�zva. Azt kell tennie, amit helyesnek gondol, �s nem azt, amit m�sok mondanak neki. Amennyiben abban a hitben, hogy a helyeset teszi, rosszat tesz, a term�szet szenved�se �ltal fogja �t megtan�tani. Azonban a minden �ron helyeset tenni akar�sa fokozatosan meg fogja tiszt�tani a l�t�s�t �s arra a fokozatra fogja vezetni, ahol t�ved�st�l mentesen l�thatja a helyzetet. A helyes megl�t�sa a helyes cselekv�s�t�l f�gg. Itt van a j�gi �let�ben az igazs�g szerinti �let roppant jelent�s�ge.