Isten keresztrejtvénye
Gerlóczy Ferenc 2006.05.21. 19:01
ISTEN KERESZTREJTVÉNYE? (HVG 1998-12-26)
A Biblia kódja
A Biblia jóval több információt tartalmaz, mint amennyit a mondataiból
kiolvashatunk. Egy amerikai újságíró hozzánk is elérkezett sikerkönyvében
mindenesetre azt állítja, birtokában van a kódnak, amellyel a Biblia szövege
mögötti, rejtett rétegeket is megismerhetjük, sőt akár a jövőbe is láthatunk.
Mások szerint csínján kell bánni a nagy szavakkal, mert bármely kellőképpen
hosszú szöveg alkalmas lehet arra, hogy "titkos kódolt" információkat fedezzünk
fel benne.
A legutóbbi iraki bombázások idején kevesen emlékeztek arra, hogy az első Öböl-
háború kitörésének, pontosabban az első Scud-rakéták izraeli célpontra való
kilövésének dátumát - 1991. január 18-át - három héttel az esemény bekövetkezte
előtt egy izraeli matematikus állítólag kiolvasta a Bibliából. Úgy mondják,
Jichák Rabin meggyilkolásának tényét és évszámát is előre megtalálták a héber
nyelvű Ószövetségben, ahol egyébként az ezt kutatók szerint Abraham Lincoln
meggyilkolásának rejtjelezett időpontja éppúgy megtalálható volna, mint Mahatma
Gandhié, Anvar Szadaté vagy John, illetve Robert Kennedyé. A jó háromezer éves
bibliai szövegben elrejtett információkból szerintük ugyanis nemcsak az Öböl-
háborúnak, hanem a hirosimai atombomba felrobbantásának vagy éppen a
holocaustnak az időpontja is kiolvasható. De ha igaz, amit állítanak, akkor szó
van a Bibliában Hitlerről, Sztálinról, a Hold-utazásról, sőt Clinton elnökről
is. A Biblia rejtett üzenetei, így a jövő is, elvben mind feltárulhatnak
előttünk, legalábbis, ha a Szentírás szövegét titkosírásnak (is) tekintjük, s a
megfelelő kódot alkalmazzuk értelmezésére - hangzik a sokakat bizonyára meglepő
állítás.
Mindezt nem egy vallási gondolkodó, hanem egy laikus amerikai, foglalkozására
nézve újságíró, bizonyos Michael Drosnin vallja, az eredeti kiadás után egy
évvel, most, karácsony előtt magyarul is megjelent, A Biblia kódja című
bestsellerében. A szerző - aki korábban a Wall Street Journalnak
részvénytársasági közgyűlésekről, a Washington Postnak pedig bűnesetekről írt
tudósításokat-sajátbevallása szerint öt évvel könyvének megjelenése előtt még
sem héberül nem tudott, sem vallásos nem volt. Olyasmit fedezett fel azonban -
pontosabban három izraeli matematikusnak egy olyan felfedezését ismerte meg és
népszerűsítette -, ami az ebben hívők szerint akár Isten létének a bizonyítéka
is lehet. Merthogy a tőzsde- és bűnügyi tudósítóból ekképp Biblia-tudósítóvá
avanzsált Drosnin szerint igenis lehetséges, hogy a Bibliában voltaképpen
minden - a múltról, a jelenről, sőt a jövőről szóló összes tudás - benne van,
és a számítógépek segedelmével talán "egy új kinyilatkoztatás küszöbére
jutottunk".
Az a gondolat, hogy a Bibliában a sorok között, illetve mögött titkos tudás
rejlik, persze, nem új. Ezt vallották a középkori zsidó kabbalisták, de még a
természettudós Isaac Newton is. Amikor életrajzírója, John Maynard Keynes, a
híres közgazdász a Cambridge-i egyetem élére került, s megtalálta Newton
kéziratait, alaposan meglepődött: nagyobb részük nem fizikával és
matematikával, még csak nem is filozófiával, hanem ezoterikus teológiával,
kabbalával és számmisztikával foglalkozott. A gravitáció felfedezője szentül
hitt abban, hogy a Biblia - csakúgy, mint az egész világmindenség - "a
Mindenható titkosírása", s ő is megtanult héberül, hogy megfejtse azt. Newtont
egyebek mellett a Dániel próféta könyvének 12. fejezetében olvasható alábbi
mondat mozgósította: "Te pedig, Dániel, zárd be e beszédeket, és pecsételd le a
könyvet a végső időig: tudakozzák majd sokan, és nagyobbá lesz a tudás." Newton
utóbb rengeteg időt szentelt e pecsét feltörésének - sikertelenül.
A pecsét felnyitása viszont Michael Drosnin szerint a modern számítógépek
segítségével immár lehetségessé vált. Az áttörést, mondja, az jelentette,
amikor három izraeli matematikus - Doron Witztum, Elijahu Rips és Yoav
Rosenberg - az egyik legjelentősebb amerikai matematikai folyóiratban, a
Statistical Science-ben 1994 augusztusában megjelentette Ekvidisztáns
betűsorozatok a Teremtés könyvében című tanulmányát. Rips állítólag az ebben
leírt módszerrel olvasta ki a Tórából a Rabin-gyilkosságot, három héttel annak
megtörténte előtt. Rips beavatta Drosnint az általa felfedezett "Biblia-kódba",
azaz egy számítógépes program rejtelmeibe.
Eszerint ha a Biblia eredeti, pontozás és szóközök nélküli, mindössze 304.805
betűből álló jelsorozatát - a nyilvánvaló olvasaton túl - úgy is nézzük, hogy
két kiolvasott betű között meghatározott számút kihagyunk, például csak minden
ötvenedik vagy éppen ezerháromszázadik betűt olvassunk össze, többször kapunk
értelmes szöveget, mintha a véletlen matematikai törvényszerűségek
előfordulásaira hivatkoznánk. De ezenkívül - így a matematikus - bizonyos, a
történelemben egymáshoz tartozó szavak a Biblia kódolt olvasatakor is együtt
jelentkeznek a tóratekercset jelképező számítógépen: vagy egymást metszik, vagy
egymás mellé, fölé vannak írva. A Jichák Rabin név például egyetlen egyszer
fordul elő a héber Bibliában, s akkor jön ki, ha a számítógép a héber Biblia
minden 4773. betűjét olvassa össze. Ezt az egyetlen előfordulást azonban éppen
metszik a "gyilkos, aki gyilkolni fog" szavak. Sőt - igaz, csak egy évvel a
gyilkosság után - felfedezték azt is, hogy a szövegben a "Jichák Rabin" és a
"gyilkos, aki gyilkolni fog" fordulatok találkozásának közvetlen közelében a
merénylő, Amir neve is megtalálható.
Ilyen metszéspontok, illetve egymáshoz közeli említések tömkelegével van tele
a Szentírás - állítja az izraeli matematikusok felfedezéséből világbestsellert
kombináló Drosnin. Aki szerint a különféle számú betűkihagyásokkal a Biblia
"sorai közül" számítógép segítségével kiolvasott egyes történelmi nevek rendre
olyan más szavak társaságában szerepeltek, amelyek kizárni látszanak a
véletlent. Shakespeare például - hogy, hogy nem - együtt szerepel a "színpadon
bemutatta", sőt a Macbeth, illetve a Hamlet szavakkal, Napóleon neve
Franciaországéval, Edisoné az elektromosság és a villanykörte szavakkal. Newton
neve pedig a gravitációval.
E sok esetben nem is héber nevek, illetve szavak (mint Watergate, atomfegyver
vagy L. A., Calif - vagyis Los Angeles, Kalifornia, egy megjósolt földrengéssel
kapcsolatban), mondják, csak azért hámozhatók ki a Bibliából, mivel a betűk
(amelyek a héberben számértékkel is rendelkeznek) három évezrede mit sem
változtak. A módszer a pontozást és a szóközöket nem veszi tekintetbe, az ó- és
a modern héber nyelv betűi (vagyis voltaképpen mássalhangzói) pedig ugyanazok.
Kontrollnak is héber szöveget használ Drosnin, Tolsztoj Háború és békéjének
- vagyis egy szintén meglehetősen terjedelmes könyvnek - a fordítását, azt
bizonyítandó, hogy a betűkihagyások módszeres sorozataival keresett nevek,
ellentétben a héber Biblia szövegével, abban nem fordulnak elő. A Bibliában
azonban - írja Drosnin - csaknem minden fontos információra rábukkanhatunk.
"Bármely napon megtörténhetett és meg is történt - számolt be a matematikus
Ripsszel való közös kísérleteiről -, hogy kézbe vettük a The New York Timest
vagy a Jerusalem Postot, és ha elég jelentős volt a címlapsztori, megtaláltuk a
háromezer éve írt szövegben." Nyilvánvaló - fejtegeti, mindjárt minősítve a
konkurenciát is Michael Drosnin -, hogy "a Biblia kódja nem Nostradamushoz
hasonló, »Csillag emelkedik Keleten, és egy Nagy Király elbukik« jellegű
homályos kijelentések halmaza, melyek az adott eseményeknek megfelelően vagy
éppen a szövegelemző kedve szerint értelmezhetők. Nem: ott állnak a részletek."
Ami a dologban sokak számára hátborzongató is lehet: e részletek nemcsak
múlt, hanem jövőbeli eseményekre is vonatkoznak. Mert nemcsak a
Rabin-gyilkosságot fedezték fel előre a Bibliából, hanem például Benjamin
Netanjahu miniszterelnökké való megválasztását is. A szavazás előtti utolsó
közvélemény-kutatások még kivétel nélkül Simon Pereszt jelölték meg potenciális
győztesnek - a Biblia kódja azonban Netanjahu miniszterelnökségét jelezte. Sőt
azt is - ezt majd ellenőrizhetjük -, hogy ő is merénylet áldozata lesz. Igaz,
ennek időpontjáról még nem érkezett bibliai prognózis. Drosnin szerint vannak
utalások a Bibliában a harmadik világháború kitörésére, a Jó és a Gonosz végső
csatájára, az Armageddonra, s az atomholocaustra is. Ezért aztán csak remélni
lehet, hogy Drosninnak igaza van, amikor a Biblia kódját úgy értelmezi: nem
magáról a jövőről van benne szó, hanem párhuzamos jövőlehetőségek sokasága van
benne rejtjelezve, s hogy végül mi lesz az, ami ténylegesen bekövetkezik, az az
ember szabadságától, cselekedeteitől, nem pedig valami eleve elrendeléstől
függ.
Sokan gondolják persze, az egész nem több, mint matematikai trükk. Megfelelően
hosszú szövegekben, megfelelően gyors számítógépekkel, megfelelően nagy számú
permutációkat kipróbálva mindig lehet értelmes üzeneteket találni, sőt:
megtalálni is, amit keresünk. Drosnin viszont egyszer azt mondta: ha sikerül
valakinek mondjuk a Moby Dick című amerikai regényből - vagy bármely más
regényből - kiolvasni az általa a Bibliából kiolvasott neveket, lemond a
dicsőségről, s belátja, tévedett. Nos, nem tudni még, hány hasonló kísérlet
történt, ám annyi bizonyos, hogy McKay Brendan nevű matematikus a Moby Dickben
- a Drosninéhoz hasonló módszerrel - megtalálta az Indira Gandhi-, a Martin
Luther King- és a Kennedy-gyilkosság "előrejelzését". Külön pech, hogy a Moby
Dick angol nyelvű regény, pedig Drosnin azt állítja, hogy a módszer csak
héberül működik. Sokan vannak azonban, akik éppen arra hívják fel a figyelmet,
milyen jól fordítható le más nyelvekre a Biblia szövege anélkül, hogy igazi
jelentéséből bármit is elveszítene. Persze ez sem új nézet: az Ószövetség
Alexandriában készült görög fordításáról, a Septuagintáról például az a legenda
maradt fenn, hogy hetven szerzetes hetven cellában, egymástól tökéletesen
elzárva, mégis szóról szóra egyformán ültette görögre a héber szöveget. Nem
beszélve arról, hogy a legtöbb teológus továbbra is úgy tartja: a Biblia igazi
kódjának kulcsa nem holmi számítógépes programokban, hanem az emberi szívben
rejlik, s ha valaki betartja a Tízparancsolatot, máris közelebb jár Isten
rejtett mondandójához, mint ha komputerbe táplál 304.805 héber betűt, s addig
ügyeskedik, amíg tetszés szerint bármit ki tud mutatni belőle.
Gerlóczy Ferenc
|