Kódolt-e a biblia
Hack Márta, Morvay Péter - hetek@hetek.hu 2006.05.21. 19:02
KÓDOLT-E A BIBLIA? (http://www.hetek.hu 1998-05-16)
Komputerizált tévhitek
Michael Drosnin amerikai újságíró, a Washington Post és a Wall Street Journal
egykori munkatársa tavaly kaszszasikert aratott könyvével alaposan ráijesztett
a világra. A Biblia-kód című műben ugyanis kijelentette, megkezdődött a
visszaszámlálás az emberiség végső pusztulásához: Izraelt – egész pontosan
Jeruzsálemet – rövid időn belül arab atomcsapás fogja érni, melynek nyomán
kezdetét veszi a harmadik világháború. A nukleáris holocaust mellett a Földet
gigantikus természeti csapások – földrengések és meteorbecsapódások – is érik.
Az apokaliptikus üzenet nyitott fülekre talált: a Newsweek magazin szerint a
könyv két hónap alatt a tavalyi év nemzetközi bestsellerévé vált.
A szerző állításait a Biblia héber szövegének komputeres vizsgálatára alapozta.
Mielőtt bárki meggyanúsíthatta volna, hogy azok közé a "fanatikus" emberek közé
tartozik, akik hisznek is a Bibliában, sietve megnyugtatta a nagyközönséget:
meggyőződéses ateista és ufóhívő. Drosnin szerint a Tórát Mózes a Sínai-hegyen
nem Istentől, hanem földönkívüli lényektől kapta, akik egy komputerrel kódolt
adatbázist adtak át neki a hegycsúcson. A kódolt Biblia célja az volt – szól
Drosnin magyarázata –, hogy a titkos információkat őrizze mindaddig, amíg a
komputer feltalálásával lehetővé válik a kódok megfejtése az emberek számára.
Mi volt a kódolt üzenettel az idegenek célja? Drosnin szerint az, hogy a
figyelmeztetés nyomán az emberiség globális összefogással megpróbálja
megmenteni a Földet az elkerülhetetlennek látszó katasztrófától. A továbbiakban
ezt a New Age-irodalomból és a különböző ufómítoszokból is jól ismert elméletet
erősíti meg a könyv. Michael Drosnin írásában ugyanakkor nem saját kutatásaira,
hanem két nemzetközileg is elismert (és Isten-hívő) izraeli matematikus
tanulmányára hivatkozik. A hivatkozott tudósok egyike, Elijahu Rips, a
jeruzsálemi Héber Egyetem matematika-professzora azonban a könyvről kiadott
nyilvános közleményében elhatárolta magát Drosnin jövőre vonatkozó
következtetéseitől.
"Drosnin álláspontja szerint csupán véletlen egybeesés, hogy az űrlények
üzeneteiket pont abba a szövegbe helyezték el, amelyik a monoteizmust
megismertette a világgal, s Isten és a zsidó nép különleges kapcsolatáról szól"
- jegyzi meg találóan Jonathan Rosenblum a Jerusalem Postban közzétett
cikkében, amelyben a Biblia-kódra reagált.
Rámutat arra, hogy korunkban tipikus az a mentalitás, hogy intelligens emberek
inkább képtelenségekbe kapaszkodnak, csakhogy letagadhassák Isten létezését.
Drosnin is inkább azt állítja, hogy a Biblia programozó matematikus űrlényektől
származik, minthogy elfogadja, hogy az az Isten adta az emberiségnek, Aki
bemutatkozik benne. "Természetesen Drosnin magyarázata nevetséges. Az
úgynevezett káosz-elmélet világossá teszi, hogy a jövő egyszerűen nem
megjósolható. Kizárólag a természetet irányító Személy tudja előre jelezni a
természetben bekövetkező változásokat, és csak az, aki az idő fölött áll,
tudhatja előre, hogyan fogják az emberek a szabad akaratukat használni. Ez a
leírás mintha Istenre illene..."
Drosnin nemcsak a vizsgált és jóslatainak igazolására védjegyként felhasznált
szöveget szakította el eredeti tulajdonosától, hanem a módszert is. Az általa
használt módszer eredeti tulajdonosai pedig Rips professzor és munkatársai,
akik Mózes első könyvének szövegét komputerrel vizsgálva próbáltak meg olyan
értelmes szavakat találni a sorok között, amelyek betűi egymástól 2, 3 vagy
bármilyen tetszőleges számú (de állandó) betűtávolságra vannak. Feltételezésük
az volt, hogy a bibliai szövegben a véletlen egybeeséseken túlmutató rejtett
információkat találnak. Az ötletet egy 18. századi misztikus vilniusi
csodarabbi gondolata adta, aki szerint "minden, ami volt, van és az, ami lesz a
világ végezetéig, a Tórában megtalálható, az első betűtől az utolsóig. És nem
csupán általánosságban, hanem minden embernek a születésétől a halála
pillanatáig minden egyes másodperce."
A "kód" felfedezése tehát az, hogy a következőképpen adunk utasítást a
számítógépnek: keresd meg egy szó betűit úgy, hogy azok egymástól szigorúan
állandó távolságra legyenek. Rendezd sorokba a szöveget úgy, hogy annyi betű
legyen a sor hossza, amekkora az állandó távolság a keresett szó betűi között,
majd keress értelmes szavakat a sorokra merőlegesen!
Michael Drosnin könyvében azt állítja, hogy 1994-ben ezzel a komputeres
programmal egy megdöbbentő eredményre jutott. Drosnin a vizsgálatot
kiterjesztette a héber nyelvű Biblia – vagyis az Ószövetség – valamennyi
könyvére, és így próbálta megtalálni az akkori izraeli miniszterelnök, Jichak
Rabin nevét a szövegben. A számítógép a 39 ószövetségi könyv összesen 304805
betűjét átvizsgálva Rabin teljes nevét egyetlenegyszer találta meg. A betűk
igencsak messze estek egymástól: a név mássalhangzói egymástól pontosan 4772
betű távolságra bukkantak fel. Amikor a nevet sikerült Drosninnak
beazonosítania, a komputer a 304805 betűt keresztrejtvény-szerűen 64, egyenként
4772 betű hosszúságú sorba átrendezve egy táblázatot nyomtatott ki, melyen a
Jichak Rabin névre merőlegesen ez a mondat volt olvasható: "A merénylő
meggyilkolja."
Drosnin a felfedezését követően 1994 szeptember elsején Izraelbe repült, hogy
személyesen figyelmeztesse a miniszterelnököt a "veszélyre". A szerző szerint
matematikailag elenyészően kicsi, egy a háromezerhez annak a valószínűsége,
hogy az egybeesés véletlen. Az üzenet egy közös ismerősükön keresztül el is
jutott Rabinhoz, aki azonban a konkrétumok nélküli figyelmeztetést nem vette
komolyan. Nem meglepő, hiszen az izraeli vezetők hagyományosan a terroristák
által leginkább fenyegetett személyek a világon. Ha a zseniális kód üzent is,
hogy az izraeli kormányfőt megölni szándékozik egy merénylő, azt nem mondta
meg, hogy mégis melyik és mikor.
Az egy évvel később bekövetkezett merénylet után Drosnin igazolva érezte
elméletét, ezért minden idejét arra szánta, hogy a komputeres program
segítségével további összefüggéseket találjon – erőfeszítései azonban mind a
mai napig hiábavalóak voltak. Michael Drosnin – egyetlen kivétellel – eddig
csak egyes múltbeli eseményeket tudott utólag beazonosítani. A jövendölések
során pedig előfordultak nyilvánvaló melléfogások is. Drosnin könyvében
elsorolja, hogyan bukkant rá egymás után a "Biblia-kód" segítségével a rejtett
"apokaliptikus üzenetekre". A kód állítólag ijesztő jövőt jósol az emberiség
számára: Izraelt nukleáris terrortámadás fogja érni, Netanjahu miniszterelnök
ellen is merénylet készül, ezután kitör a harmadik világháború, közben Japánt,
Los Angelest és a Közel-Keletet pusztító földrengések döntik romba, a Föld
többi részét pedig egy kisbolygó becsapódása pusztítja el.
A szenzációsnak szánt fejezetcímek nemcsak nem hoznak újat, de nem is
ismeretlenek: "A bepecsételt könyv", "Az utolsó idők", "Apokalipszis",
"Armageddon" enyhén szólva plágiumgyanús. A rejtett üzenet már 25 éve
megjelent, méghozzá Hal Lindsay elismert amerikai bibliakutató bestsellerében,
a "Néhai Föld bolygóban". A nagy különbség azonban az, hogy Drosnin ezekre a
fejtegetésekre a bizonyítékot nem a Biblia bárki által olvasható (és
ellenőrizhető) szövegében, hanem kizárólag a komputerrel dekódolt "üzenetekben"
találja meg, szerinte a közismert bibliai versek csupán "illusztrációk".
Sok millió embernek azonban a Biblia ennek ellenére univerzális könyv marad,
amely nem azért született meg, hogy jövőkutatók nagy körülményesen
összehalászott, silány tőmondataira leljenek benne a XX. század végén élő
emberek – de csak azok, akik számítógéppel kutatják a kódot.
Ha a héber Biblia valóban csak egy napjainkra szóló, rejtjeles üzenet puszta
tárolására szolgálna, akkor aligha lett volna képes évezredeken keresztül
reményt és hitet adni, fenntartani a család intézményét, vagy létrehozni
életképes, prosperáló társadalmakat, amelyek jogrendjének időtálló alappillére
az emberi méltóság, a tulajdon és a szabadság tisztelete. És akkor még nem is
említettük a menekültek, a szegények, elesettek, árvák iránti szolidaritás
elvét és gyakorlatát. Mindezek ma az élet fundamentumait képezik, és ahol
hiányoznak, ott az emberek súlyos válságokat élnek át.
A "kódhívők", kódkeresők talán sohasem döbbennek rá, hogy a Biblia szerzője
egymástól nem 4772, vagy más távolságra lévő betűk összeolvasása által fejti ki
üzenetét számunkra, hanem az egymás melletti betűk összeolvasása által. Egy
bizonyos: a kód elszáll, az Írás megmarad.
Hack Márta, Morvay Péter - hetek@hetek.hu
|