MEZOPOTÁMIAI TEREMTÉSTÖRTÉNET Gilgames teremtéstörténet
2006.07.01. 12:51
Harmadik tábla
Szóra nyitva fönséges száját, mondá Ansar Gaga vezirnek: "Szívem öröme, Gaga, hős vezir, te, cifra veretű bölcs beszédhez értő! Menj el Lahmuhoz és Lahamuhoz, hírül adván lelkem parancsát: »Valahány istene csak van a mennynek Ubsukinnában egybegyülekezzék! Csettintve üljenek le lakomához a falás kenyér, kortyintás bor után a Megmentő sorsát kijelöljék!«
Menj, indulj máris, Gaga, követem, te, vidd hírül nékik üzenetemet: »Bizony, gyűlöl bennünket anyánk, Tiámat - most is dühtől őrjöng s hordát toboroz, hogy majd elveszítsen! S az istenek soka mellészegődött. Seregelnek az isten-sarjak Tiámat köré; járnak-kelnek nagy haraggal, tervet-tervre szőnek; hadat készítve csapatokba verődnek; gerjedezve, acsarkodva veszedelmet szítanak. A Mélység Anyja, Mindenek Szülője, rettentő bajvívó-fegyverek gyanánt órjás-testű kígyókat szült, hegyes fogúakat, kegyetlenül őrölő állkapcsúakat s méreggel tölté testüket vér helyett... Bősz sárkányokat is költött a tenger iszapjából, szörny-taréjú iszony-lehelőket, miket ha fölugorni lát az élő, vagy állani meredten - az ijedtségtől szörnyet hal legottan! Basmukat, lahamukat, veszett kígyókat, skorpió-embereket, vérivó kutyákat, jeges viharokat, dühöngő orkánokat, halpikkelyű férfiakat s bikákat, akik a harcban könyörtelenek, félelmet-nem-ismerők, győzhetetlen fortélyúak - szám szerint tizenegyet e fura szörny-nemekből létrehívott. Azután a hadbaverődött istenfiak közül elsőszülöttjét, Kingut, vezéri rangra emelé: a seregek élén vonúlást, a csapatok irányítását, a jeladást fölemelt karddal, a harcra riasztó kiáltást, a csaták legfőbb vezetését reábízta - dombhátra állítván őt. "Fölkentelek s állítottalak, ímé, vezérül istenek fölé! Az uralkodás minden eszközét, hős Kingu, a kezedbe adtam! Fenséges légy, kegyesem, választottam! Anunnakik dícsérjenek!" Átaladta néki a sorstáblákat, mellére erősítvén szíjjal őket. "Parancsod légyen megváltozhatatlan, kijelentésed kőszálként megálljon!" Így lőn Kingu választott: anusága isten-sorsokat kötni-oldani emelé Tiámat elsőszülöttjét. Szólott az istenekhez: "Szavatok nyugtassa meg a nyugtalan tüzet!" Azok pedig hozsánnázva feleltek: "Dicsőség néked! Harcban fenséges légy! Reszkessen a dalmahodó Erőszak!" Küldém Anut, de visszarettent: félt Nudimmud és visszafordult; ám jő Marduk, a Bölcsek Bölcse s Tiámat ellen menni nem fél, szája nyílik ilyen szavakra: "Istenek atyja, sorsok rendelője! Megbosszúlom rettegéseidet, legyőzöm Tiámatot; ám előbb hívd össze az istenek valahányát; Ubsukinna szent dombján gyűljön egybe az isten-nyáj s fogadjon pásztorául; szavam szavad helyett megálljon, a sorsok intézője légyen; mindegyik istennél hatalmasabb legyen nevem és másíthatatlan amit teremtek s hegyként magasodjék minden időkben ajakam parancsa!"« Siess hát, Gaga, menj a hírrel, hogy a Megmentő sorsát kijelöljék s léphessen Tiámat színe elé!"
Útnak indult Gaga, ment sietve s Lahmu és Lahamu előtt leborult, a földet csókolta. Majd fölkelvén s előrelépvén meghajolt és szólott eképpen: "Ansar a ti fiatok küldött, szíve parancsát hogy elmondanám: »Bizony, gyűlöl bennünket anyánk, Tiámat - most is dühtől őrjöng s hordát toboroz, hogy majd elveszítsen! S az istenek soka mellészegődött. Seregelnek az isten-sarjak Tiámat köré, járnak-kelnek nagy haraggal, tervet-tervre szőnek, hadat készítve csapatokba verődnek; gerjedezve, acsarkodva veszedelmet szítanak. A Mélység Anyja, Mindenek Szülője, rettentő bajvívó-fegyverek gyanánt órjás-testű kígyókat szült, hegyes fogúakat, kegyetlenül őrölő állkapcsúakat s méreggel tölté testüket vér helyett... Bősz sárkányokat is költött a tenger iszapjából, szörny-taréjú iszony-lehelőket, miket ha fölugorni lát az élő, vagy állani meredten - az ijedtségtől szörnyet hal legottan! Basmukat, lahamukat, veszett kígyókat, skorpió-embereket, vérivó kutyákat, jeges viharokat, dühöngő orkánokat, halpikkelyű férfiakat s bikákat, akik a harcban könyörtelenek, félelmet-nem-ismerők, győzhetetlen fortélyúak - szám szerint tizenegyet e fura szörny-nemekből létrehívott. Azután a hadbaverődött istenfiak közül elsőszülöttjét, Kingut, vezéri rangra emelé: a seregek élén vonúlást, a csapatok irányítását, a jeladást fölemelt karddal, a harcra riasztó kiáltást, a csaták legfőbb vezetését reábízta - dombhátra állítván őt. "Fölkentelek s állítottalak, ímé, vezérül istenek fölé! Az uralkodás minden eszközét, hős Kingu, a kezedbe adtam! Fenséges légy, kegyesem, választottam! Anunnakik fennen dícsérjenek!" Átaladta néki a sorstáblákat, mellére erősítvén szíjjal őket. "Parancsod légyen megváltozhatatlan, kijelentésed kőszálként megálljon!"
Így lőn Kingu választott: anusága isten-sorsokat kötni-oldani emelé Tiámat elsőszülöttjét. Szólott az istenekhez: "Szavatok nyugtassa meg a nyugtalan tüzet!" Azok pedig hozsánnázva feleltek: "Dicsőség néked! Harcban fenséges légy! Reszkessen a dalmahodó Erőszak!" Küldé Ansar Anut, de visszarettent: félt Nudimmud és visszafordult; ám jő Marduk, a Bölcsek Bölcse s Tiámat ellen menni nem fél, szája nyílik ilyen szavakra: "Istenek atyja, sorsok rendelője! Megbosszúlom rettegéseidet, legyőzöm Tiámatot; ám előbb hívd össze az istenek valahányát; Ubsukinna szent dombján gyűljön egybe az isten-nyáj s fogadjon pásztorául; szavam szavad helyett megálljon, a sorsok intézője légyen; mindegyik istennél hatalmasabb legyen nevem és másíthatatlan amit teremtek s hegyként magasodjék minden időkben ajakam parancsa!" Siess hát, Gaga, menj a hírrel, hogy a Megmentő sorsát kijelöljék, s léphessen Tiámat színe elé!«"
Hallván ezt Lahmu és Lahamu, atyáik, az istenek előtt keservesen fölkiáltottak; panaszosan sírtak az Igigik. "Hogy szőhetett ilyen gonosz tervet? Hogy verhetett tanyát szívében ily rontó akarat?"
Seregeltek a nagy istenek, gyülekeztek, Ansar köré, Ubsukinnába; egyetlen sors-intéző isten se maradt el. A gyülekezet csarnokában megölelték-csókolták egymás csettintve leültek a lakomához, haraptak a kenyérből, bort kevertek. Az édes bor félelmüket elűzte, gajdoltak, rikkantgattak, úgy vedelték; torkig teltek borral, szívük szállva szállott - akkor Mardukot pásztorul fogadták, a Megmentő sorsát kijelölték.
|