A szellemtudom�ny t�bb megk�zel�t�sben j�rhat� k�r�l. N�zz�k mit �r hivatalosan a lexikon a szellemtudom�ny megfogalmaz�s�r�l:

C�lja a szellemvil�g t�nyeinek �s l�nyeinek megismer�s�vel az egy�ni szellem visszavezet�se a vil�gszellemhez. Tudom�nyos megismer�s elveit betartva kutatja az �rz�kfeletti vil�gokat. Ennek eszk�zei pedig az emberben kifejleszthet� magasabb �rz�k. H�rom f� ir�nyzata a r�zsakeresztes, a manicheista �s az antropoz�fus szellemtudom�ny.

A sz�raz szavak helyett n�zz�k meg a t�nyeket.

A szellemvil�g a fizikai vil�g felett egy m�sik dimenzi�ban l�tezik. Fel�p�t�se szinte azonos a fizikai vil�g fel�p�t�s�vel.

Herm�sz Triszmegisztosz nagyon sz�pen megfogalmazta:

„Val� igaz, nem k�ts�ges �s bizonyos: ami lenn van, egy �s ugyanaz, mint ami fenn van, egy  �s ugyanaz, mint ami lenn van. Hogy az Egyetlen csod�i megval�suljanak �s ahogy minden Egyb�l keletkezett, az Egy elgondol�s�b�l, �gy hasonul minden l�tez� ehhez az Egyhez, amib�l sz�rmazik a Nap az Atyja, a Hold az Anyja, a F�ld a Dajk�ja. �me Teremt� Atyja minden teljess�gnek, ereje v�gtelen, mikor anyagg� v�lik v�laszd el a f�ldet a t�zt�l, a ritk�t a s�r�t�l, nagy gonddal �s �h�tattal a f�ldr�l az �gbe sz�ll �s onnan a f�ldre, �tj�ban fenn �s lenn er�it mag�ba felv�ve. �gy a vil�g minden dics�s�ge a tied lesz �s eloszlik mind a s�t�ts�g k�r�l�tted. L�m az er�k ereje ami minden teret bet�lt �s minden anyagot �that: �gy lett a vil�g megteremtve, melynek sz�mtalan csod�latos hasonm�sa l�tezik �s ism�tl�dik az elmondott er� hat�s�ra. Mi�rt is a nevem H�romszor Hatalmas Hermes; mert a vil�g mindh�rom b�lcsess�g�t b�rom. V�ge besz�demnek a Nap m�k�d�s�r�l.”

Joggal k�rdezhetn�nk, hogy mi�rt fontos sz�munkra a szellemvil�g �s a szellemtudom�ny megismer�se? K�pzelj�k el azt, hogy egy t�voli utaz�sra k�sz�l�nk, melyben elhagyjuk �r�kre lak�hely�nket �s egy �j orsz�got v�lasztunk magunknak. Utaz�s el�tt c�lszer� t�j�koz�dni arr�l az orsz�gr�l, arr�l a n�pr�l ahova tartunk. �rdemes megismerni nyelv�ket, szok�saikat, �let�ket. Miut�n elker�lhetetlen�l egyszer meg fogunk halni, el fogjuk hagyni fizikai test�nk b�rt�n�t ez az utaz�s elker�lhetetlen lesz a sz�munkra. Ha nem t�j�koz�dunk m�r a hat�ron, a „v�mon” elbukunk.

N�zz�k meg, hogy mit �r a Biblia err�l M�t� Evang�lium�ban::

„Ne gy�jtsetek magatoknak kincseket a f�ld�n, hol a rozsda �s a moly megem�szti, �s a hol a tolvajok ki�ss�k �s ellopj�k;

Hanem gy�jtsetek magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem em�szti, �s a hol a tolvajok ki nem �ss�k, sem el nem lopj�k.

Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti sz�vetek is.”

A „hat�ron” azaz a hal�lon nem vihet� �t f�ldi kincs, semmi ami rozsd�sodik. Sok embert�rsunknak ez komoly probl�m�t okoz, mert nagyon ragaszkodik a megszerzett javaihoz, komoly k�t�seket hoz l�tre ezzel mag�nak. Sokan ez�rt is nem akarnak hinni a szellemvil�g l�tez�s�ben, mert k�nyelmesebb a tudatunk el�l elhallgatni, mint tudom�st venni r�la, elfogadni a l�tez�s�t. Azt hiszik sokan, ha nem vesznek r�la tudom�st, akkor az nem l�tezik. A t�rv�nyek nem betart�sa komoly k�vetkezm�nyekkel j�rhat. Az�rt mert nem vesz�nk r�la tudom�st az att�l f�ggetlen�l m�g l�tezik. Egy egyszer� p�ld�val illusztr�lva, ha valaki nem ismeri el a gravit�ci� t�rv�ny�t, az ugorjon ki a nyolcadik emeletr�l �s r� fog j�nni, hogy a t�rv�ny igenis l�tezik! Csak lehet, hogy erre rep�l�s k�zben fog felismer�sre jutni �s akkor m�r t�l k�s�!

Visszat�rve a „hat�ron” (hal�lon) t�rt�n� �thalad�shoz, a szab�lyokat ismerve csak szellemi kincseket lehet �tvinni. Mik ezek? A szeretet �s a szeretettel l�trehozott �llapotok, melyeket a gyakorlatban v�ltottunk val�ra.

Mi is a szeretet? Erre szint�n a Bibli�ban tal�lunk P�l Apostol level�ben megfelel� magyar�zatot:

„Ha embereknek vagy angyaloknak nyelv�n sz�lok is, szeretet pedig nincsen �n bennem, olyann� lettem, mint a zeng� �rc vagy peng� cimbalom.

�s ha j�vend�t tudok is mondani, �s minden titkot �s minden tudom�nyt ismerek is; �s ha eg�sz hitem van is, �gyannyira, hogy hegyeket mozd�thatok ki hely�kr�l, szeretet pedig nincsen �n bennem, semmi vagyok.

�s ha vagyonomat mind fel�tetem is, �s ha testemet t�zre adom is, szeretet pedig nincsen �n bennem, semmi hasznom abb�l.

A szeretet hossz�t�r�, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem k�rkedik, nem fuvalkodik fel.

Nem cselekszik �ktelen�l, nem keresi a maga haszn�t, nem gerjed haragra, nem r�ja fel a gonoszt,

Nem �r�l a hamiss�gnak, de egy�tt �r�l az igazs�ggal;

Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent rem�l, mindent elt�r.

A szeretet soha el nem fogy: de legyenek b�r j�vend�mond�sok, elt�r�ltetnek; vagy ak�r nyelvek, megsz�nnek; vagy ak�r ismeret, elt�r�ltetik.

Mert r�sz szerint van benn�nk az ismeret, r�sz szerint a pr�f�t�l�s:

De mikor elj� a teljess�g, a r�sz szerint val� elt�r�ltetik.

Mikor gyermek val�k, �gy sz�ltam, mint gyermek, �gy gondolkodtam, mint gyermek, �gy �rtettem, mint gyermek: minekut�na pedig f�rfi�v� lettem, elhagytam a gyermekhez ill� dolgokat.

Mert most t�k�r �ltal hom�lyosan l�tunk, akkor pedig sz�nr�l-sz�nre; most r�sz szerint van bennem az ismeret, akkor pedig �gy ismerek majd, a mint �n is megismertettem.

Most az�rt megmarad a hit, rem�ny, szeretet, e h�rom; ezek k�z�tt pedig legnagyobb a szeretet.

K�vess�tek a szeretetet, k�v�nj�tok a lelki aj�nd�kokat, legink�bb pedig, hogy pr�f�t�ljatok”

Nagyon fontos a sz�munkra, hogy az Ig�t a gyakorlatba kell �t�ltetni, a val�s�gban kell alkalmazni. Hi�ba tudja valaki a Szent�r�s minden sor�t fejb�l, ha egyetlen sor�t sem �lte meg a gyakorlatban, ezzel az eg�sz �lete c�ltalann� v�lik vele.

Az emberi �let nagyon r�vid, nincs id�nk a t�vutakra. Minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy fejl�d�s�nket el�seg�ts�k �s erre a szellemvil�g seg�ts�ge a legalkalmasabb. Felk�sz�tenek minket, k�zlik a szab�lyokat a szellemi �lethez, de legfontosabbat is elmondj�k. Azt, hogy mik�ppen �lj�k le most az �let�nket, mi a fontos a sz�munkra.

J�zus mikor lej�tt k�z�nk azt mondta: „helybenhagyom a M�zesi T�rv�nyeket, de egyet teszek m�g hozz�: szeress�tek egym�st” �s ez a szeretet a felt�tel n�lk�li szeretet. Amikor nem az�rt szeretem a m�sikat, mert szeret engem, hanem az�rt, mert szeretem, Szeretem akkor is ha ellens�gem.. Ezzel t�bbet tud nekem seg�teni mint �rtani, mert rajta kereszt�l lehet�s�get kapok a gyakorlatban szeretetem kiterjeszt�s�re!

Van egy zsid� k�zmond�s: ha egy ember �let�t megmentetted, akkor az eg�sz vil�got megmentetted vele. Szeretet�nk ki�rad�s�val nagyon sok ember �let�t meg lehet menteni. Nagyon fontos dolog tudni azt, hogy k�t ember k�zt a legr�videbb �t a mosoly!

Term�szetesen nem k�nny� ezt a gyakorlatba �t�ltetni. Nagyon sok er�pr�b�nak vagyunk kit�ve, ha egyik pr�b�n �tmegy�nk akkor k�vetkezik a m�sik. Medi�lis �ton, bels� hang megsz�lal�s�val vagy intu�ci�val sok seg�ts�get kapunk a szellemvil�gt�l. Sok esetben k�nyvet adnak a kez�nkbe, vagy az l�baink „v�letlen�l” egy megfelel� tanfolyamra, el�ad�sra visznek be. Itt kihangs�lyoztam a „v�letlen” sz�t, mert sokan v�letlennek hiszik a vel�k megt�rt�nteket, de v�letlenek nincsenek. Amikor a kez�nkbe ker�lnek a szellemi t�rv�nyek valamilyen form�ban  vagy k�zl�seket kapunk, azok komoly el�k�sz�t� szellemi munk�k eredm�nyei, mint az sem v�letlen kedves Bar�tom, hogy most e sorokat olvasod!

Visszat�rve a kiindul� gondolatunkhoz Rudolf Steiner soraiban megtal�ltam �sszefoglalva azt a gondolatot, hogy mi�rt fontos sz�munkra a szellemtan:

„A szellemtan, ha val�ban az emberek sz�v�ben fog �lni, �t fogja hidalni a
fizikai �s a szellemi vil�g k�z�tti kezdeti szakad�kot, hogy �ppen ez lesz a
szellemtannak az �letben kifejtett hat�sa, ez lesz az �rt�ke az �letben. A
szellemtudom�nynak az meg val�ban csak a kezdete, amikor az ember abban
latja a dolgoknak l�nyeget, hogy megtanuljon n�h�ny szellemtani fogalmat �s
gondolatot, p�ld�ul az emberi l�ny r�szeit vagy azt, hogy mi mindenben
r�szes�lhet az ember a szellemi vil�gb�l. Csak ha m�r tudjuk, hogy hogyan
ny�l bele a szellemtan eg�sz �let�nkbe, akkor teremti meg a hidat a fizikai
�s szellemi vil�g k�z�tt, de akkor val�ban, gyakorlatilag is megteremti azt.
Akkor majd nem csak passz�van viselked�nk azokkal szemben, akik �tmentek a
hal�l kapuj�n, hanem akt�v kapcsolatban maradunk vel�k, eleven
�rintkez�s�ben �s tudunk nekik seg�teni. Ehhez azonban sz�ks�ges, hogy a
szellemtant bevigy�k az emberek tudat�ba, ha a vil�gunk eg�szet n�zz�k,
ahhoz egyar�nt hozz�tartozik a fizikai l�t �s a fizikais�g f�l�tti szellemi
l�t, s hogy az ember nemcsak az�rt van a f�ld�n, hogy sz�let�se �s hal�l
k�z�tt �sszegy�jtse saj�t mag�nak a fizikai l�t gy�m�lcseit, hanem az�rt is,
hogy felk�ldje a fizikais�g feletti vil�gba azt, amit csak fizikai s�kon
lehet megtapasztalni, ami egy�ltal�n csak ezen a s�kon l�tezhet!
Itt a f�ldi �letben �gy t�nik a szellemtan csak te�ria, csak egy olyan
vil�gn�zet, amit az ember az�rt tesz mag��v�, mert �rdekli. Hal�lunk ut�n
viszont ez az a f�klya, amely a hal�l �s az �jrasz�let�s k�z�tt bevil�g�tja
a szellemi vil�got! Aki itt a f�ld�n megveti a szellemtant, az n�lk�l�zni
fogja ezt a f�kly�t; hal�la �s �jrasz�let�se k�z�tt le fog tompulni a
tudata. Aki teh�t szellemtudom�nyokkal foglalkozik, az nemcsak elm�leteket
gy�rt, hanem eleven dolgok m�vel. A szellemtudom�ny �gysz�lv�n az �let
f�kly�ja! A szellemi tan�t�sok tartalma itt a f�ld�n fogalmak �s eszm�k
form�j�ban jelenik meg, ezek azonban hal�lunk ut�n eleven er�kk� v�llnak!”

Eln�z�st kell k�rnem, ha sok id�zetet haszn�lok fel a tanulm�ny �ssze�ll�t�s�hoz, de nagyon sokan foglakoztak szellemtannal �s komoly m�lys�gekben, �gy c�lszer� az el�ttem �lt vagy most �l� szellemtanosok munk�j�t is felhaszn�lni azon  k�z�s c�l �rdek�ben, ami az embert�rsaink felvil�gos�t�s�t szolg�lja!

Nagyon fontos tudni, hogy a f�ldi �letben a f�ldi �s szellemi t�rv�nyeknek kell megfelelni, a szellemi �letben kiz�r�lag szellemi t�rv�nyeknek.

�let�nknek meghat�roz�  eleme a k�vetkez� mondat.

 „Adj�tok meg az�rt a mi a cs�sz�r� a cs�sz�rnak; �s a mi az Isten�, az Istennek.”

A f�ldi t�rv�nyeknek meg kell felelni �s nem szabad szellemi t�rv�nyekre hivatkozva azokat megszegni. Ha megszegj�k azokat hi�ba v�runk a szellemvil�gb�l seg�ts�get, a t�rv�nyek megszeg�s�nek k�vetkezm�nyeit nek�nk magunknak kell fizikailag elviselni. Sugallatokkal, figyelmeztet�sekkel kapunk int� jeleket, de szellemi �retts�g�nkt�l f�gg, hogy ezeket mennyire �rz�kelj�k. Fontosabb a szellemi tud�sunkat be�p�teni fizikai �let�nkbe, de ezekre majd k�s�bb visszat�rek. Ilyenek p�ld�ul a megsz�llotts�g elker�l�se, v�delmek, feh�r-fekete m�gi�k

N�zz�nk egy p�r nagyon fontos szellemi t�rv�nyt, amit �rdemes �t�rezni �s betartani:

Ne �lj.   „Aki egy embert megsz�gyen�t �gy, hogy arc�ba kergeti a v�rt, az annyi, mintha meg�lte volna”. Ugye milyen k�nny� „�lni”?

Amikor k�pes vagy �nmagadat kedvesen �s t�relmesen elfogadni �s szeretni, akkor k�nnyebb lesz m�sokat felt�tel n�lk�l szeretni.

A Csan-Tao t�rv�nye:

Az aggyal �s v�rkering�ssel rendelkez� l�nyek �let�nek tisztelete.

A j�zans�g meg�rz�se.

Az �llatok �s emberek b�ntalmaz�s�nak tilalma.

A r�szed�s ( becsap�s ) tilalma.

A megsz�gyen�t�s tilalma.

A f�l�sleges besz�d tilalma.

A szenved�sek csillap�t�s�nak k�teless�ge.

A v�llalt lelkigyakorlatok betart�s�nak k�teless�ge.

�me a legfontosabb t�rv�ny a vil�g �sszes vall�s�val egyez�en.

Sz�sz Ilma k�nyv�ben gy�ny�r� p�rhuzamot tal�ltam ezekhez az �r�sokhoz,

( A nagy vall�sok v�gs� �zenete ):

Konfuciusz (Besz�lget�sek 15, 23)   Amit  nem k�v�nsz magadnak, azt ne tedd m�snak se.

Hillel (Sabbath 31a)  Ne tedd m�ssal, amit nem akarsz, hogy veled tegyenek.

J�zus (Mt.7 12., Lk 6 31.)  Amit teh�t szeretn�tek, hogy emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedj�tek vel�k.

Iszl�m ( an-Nawawri 40 Hadit 13)  Senki sem igaz h�v� k�z�letek, am�g nem k�v�nja testv�re sz�m�ra ugyanazt, amit mag�nak k�v�n.

Dzsainizmus ( Sutrakritanga 1.11.33)  �gy b�njon az ember a vil�g minden teremtm�ny�vel, ahogy szeretn�, hogy vele b�njanak.

Buddhizmus (Samyuta Nikaja V. 353.35-354.2) Ami se nem kellemes, se nem �rvendetes sz�momra, hogy okozhatn�m azt valaki m�snak.

Hinduizmus (Mahabharata XIII. 114.8) Nem volna szabad �gy viselkedn�nk m�sokkal szemben, ahogy az nek�nk magunknak kellemetlen volna. Ez az erk�lcs l�nyege.

A szellemtudom�ny, szellemtan ezeknek a k�zl�seknek felismer�se, a tiszta forr�sb�l t�rt�n� t�pl�lkoz�s, mely mindegy, hogy milyen n�p – vagy vall�si csoportn�l van jelen, a forr�s ugyanaz. A szellemtan megismer�s�vel k�zelebb jutunk saj�t magunk �s a k�r�lvev� vil�gok megismer�s�hez, felismer�s�hez. Lehet�s�g�nk van kapcsolatteremt�sre, r�l�thatunk a sz�ps�g�re �s a vesz�lyess�g�re is. Miut�n ami „lenn az fenn �s ford�tva”, �gy a szellemvil�gban is megtal�lhat�k a gonosz er�k, melyek g�tolni akarj�k fejl�d�s�nket. Ez�rt is fontos ezeknek az er�knek a felismer�se �s elker�l�se. K�vetkez� �r�saimban ezekr�l akarok besz�lni �s seg�ts�get adni mindenkinek, akit �rdekel a saj�t fejl�d�se, sorsa �s szellemtestv�rei j�v�je.

 Irta: