A jga tudomnya
2006.09.01. 21:36
4. Vritti-szvrpyam itrtr.
4. ... (az elme) mdostsai(val), ... azonosts; asszimilci, ... mshol, egyb llapotokban.
4. Egyb llapotokban a lt az elme mdostsaival azonosul.
Amikor a csitt-vrittik nincsenek nirodha llapotban s drst nincs megllapodva a tanulmnyoz szvarpjban, akkor a tanul assziminldik azzal a klnleges vrittivel, amely pillanatnyilag ppen elfoglalja a tudatmezejt. Egy hasonlat taln segteni fogja a tanult abban, hogy az elme talakulsval megrtse a tudat ezen asszimilcijt. Kpzeljen el egy tiszta vzzel teli tartlyba felfggesztett vilgt villanygt. Ha a vizet valamilyen mechanikai eszkzzel hevesen megkeverjk, akkor az g krl mindenfle hromdimenzis mintzat jn ltre, az g ezeket a mintzatokat vilgtja meg s azok pillanatrl pillanatra vltoznak. Azonban mit lehet magrl az grl mondani? Az eltnik a szem ell, mivel az egsz kisugrzott fny asszimilldik, vagy elvsz a krnyez vzben. Most kpzelje el, hogy a vz keverse fokozatosan lelassul, egszen addig, amg a vz tkletesen megnyugszik. Ahogyan a hromdimenzis mintzatok fokozatosan ellnek, a villanyg fokozatosan ismt lthatv vlik s amint a vz ismt teljesen megnyugodott, mr csak az g lthat. Ez a hasonlat igen durva mdon illusztrlja mind a puzus tudatnak azonosulst az elme mdostsval, mind azt, hogyan ll vissza a mdostatlan llapotba, amint az elme megnyugszik. Az elme, vagy az Isvr-prnidhn ltal kifejldtt pr-vjrgy (legmagasabb vgytalansg) ltal, vagy a szmdhi gyakorlsval nyugathat meg. Az eredmny mindkt esetben ugyanaz - vagyis a megvilgosods - s a felszabaduls.
Ez a sztra, ugyangy, mint az elz, csak ltalnosan kell vlaszoljon arra a krdsre, ‘mi trtnik purusval, amikor nincs sajt szvrupjban megllapodva?’ Teljes jelentsgt csak az egsz knyv alapos ttanulmnyozsa utn lehet megrteni s ugyangy csak akkor lehet a trgy klnbz aszpektusait megfelelen megrteni.
|