" A v�gy, hogy el�re l�ssuk, mi fog t�rt�nni holnap, a k�vetkez� h�ten vagy a j�v� h�napban, �vben, kimondottan emberi tulajdons�g. Arra tan�tanak benn�nket, hogy gondolkodjunk el�re �s tervezz�k meg a j�v�nket, s gyakran az �letben el�rt sikereink is ezekt�l az axi�m�kt�l f�ggen�k."

Minden kor embere kutatta a titokzatos j�v�t. M�r id�sz�m�t�sunk el�tt�l napjainkig foglalkoztak j�vend�l�ssel, j�sl�ssal, mint P�thagor�sz, Nostradamus, Keppler, Edgar Cayce, Jeanne Dixon, Alice Bailey, Kele J�nos, Cheiro ( Louis Hamongr�f), Dr. Kosut�ny Istv�n (1880-1972), a kiv�l� orvos, aki hivat�s�n k�v�l sz�lesk�r� kutat�sokat folytatott az okkultizmus ter�let�n, �s sokan m�sok.

Az �kori emberek a kaldeusokkal �s az egyiptomiakkal abszol�t tud�sai voltak a sz�mok okkult vagy rejtett jelent�s�nek, az id�re, az emberi �letre val� vonatkoz�sban. Ellenben els�k a hinduk voltak, akik a term�szet t�rv�nyeit kutatt�k �s minden ilyen tudom�ny megteremt�i voltak. A nap�jegyenl�s�g v�ltoz�sak�nt ismert jelens�get is a hinduk fedezt�k fel, sz�m�t�saik szerint ilyen alkalom minden 25 827 �vben fordul el�, melyet a modern tudom�ny t�bb sz�z �v ut�n bebizony�tott, hogy sz�m�t�saik pontosak voltak.

A sz�mmisztika (numerol�gia nagy mestere P�thagor�sz volt, aki i.e. a VI. sz�zadban �lt, iskol�j�ban tan�tv�nyaival a sz�mok �s a bet�k k�z�tti �sszef�gg�seket tanulm�nyozva fel�ll�tottak egy misztikus saj�toss�gokat rejto alfanumerikus rendszert, amelynek seg�ts�g�vel a k�l�nb�z� sz�m�t�sok elv�gz�se ut�n k�rvonalaz�dik az ember karaktere, sorsa. P�thagor�sz filoz�fi�j�t Platon �s Arisztotel�sz megjegyz�seib�l ismerj�k. Az ut�korra fennmaradt legjelent�sebb munk�juk, a sz�melm�let�k. P�thagor�sz �s tan�tv�nyai a sz�mok b�v�let�ben �ltek. A sz�mok hordozz�k, felt�rj�k, megismertetik minden dolog tartalm�t, korm�nyozz�k a vil�gmindens�get, ir�ny�tj�k az embereket �s �sszehangolj�k az Univerzum sokf�les�g�t.

A bolyg�k �s a csillagok m�ret�ben, s�ly�ban, t�vols�g�ban misztikus sz�mok rejt�znek, ezek k�r� �p�tette fel a Teremt� a Vil�gmindens�get. A matematika tudom�nya �s a sz�mmisztika a kezdetek kezdet�n �sszefon�dott egym�ssal, sz�tv�laszthatatlan egys�get alkotva, ak�r az asztron�mia �s az asztrol�gia. Az asztrol�gia szoros kapcsolatban �ll a numerol�gi�val, k�lcs�n�sen kieg�sz�tik egym�st, egys�gest alkotva. Mivel a k�l�nb�z� bolyg�k, k�l�nb�z� frekvenci�val vibr�lnak, a sz�mok 0-9-ig egy teljes rezg�sciklust alkotnak �s a t�z bolyg� befoly�sa alatt �llnak.

A zsid� kereszt�nyek a 7-es sz�mot m�gikus sz�mk�nt kezelik. A h�t maga k�pviseli a harm�nia rezg�s�t. A zsid� napt�r hetes peri�dusokon alapszik: a h�t napjai, az �v feloszt�sa 7 x 52 napra. A jelen�sek k�nyv�t v�ve alapul a 7-es sz�mmal gyakran tal�lkozunk: A h�t egyh�z, a Teremt�s 7 napja, a 7 pecs�t, a 7 angyal, a 7 harsona, a 7 csap�s, 7 �g� gyertyatart� stb.

A hinduk az 5-�s sz�mot tartj�k m�gikus sz�mnak, mivel egy p�ros �s egy p�ratlan (yan-ying) sz�mb�l tev�dnek �ssze �s ereje hatv�nyozott. Az 5-�n, 14-�n �s 23-�n sz�letett embereket b�lcseknek, j�v�bel�t�knak nevezt�k, mivel ezek az emberek rendk�v�l �rz�kenyek �s fog�konyak az �terb�l �rkez� misztikus �zenetekre, okkultizmusra �s mindenf�le ezoterikus dolgok felfog�s�ra.

A mai modern korban egyre ink�bb teret h�d�tottak a tudom�nyos alapokon (bizony�that�) t�rt�n� magyar�zatok, elvetve mindent, ami a misztik�val, okkultizmussal kapcsolatos �s tiltott�k az ezekkel kapcsolatos k�nyvek, �r�sok forgalmaz�s�t, megjelen�s�t a piacokon, �gy t�ve, mintha ezek a dolgok, jelens�gek nem is l�tezn�nek. A szocializmus �sszeoml�sa ut�n teret kapott a miszticizmus, j�vend�l�s �s az ismeretlenre utal� dolgok (UF�) ismertet�se, k�zvet�t�se TV ad�sokban, r�di�ban, �s k�l�nb�z� foly�iratokban, �js�gokban. B�r m�g mindig sok-sok esem�nyt nem lehet bebizony�tani, megmagyar�zni, de megd�lt az a hat�rozott elz�rk�z�s, hogyha valamit nem lehet bizony�tani, nem is l�tezik.

Mindenki elfogadja, hogy a dolgoknak van egy okkult, rejtett r�sze, mely az �lettel t�nyleges viszonyban �ll, de az �let legkev�sb� vizsg�lt, felt�rt r�sze. A kutat�, vizsg�l�d� ember el�tt, mindaz, ami sz�m�ra titokzatosnak, rejt�lyesnek t�nt, term�szetes jelens�gg� lesz, mely �ltal�nos t�rv�nyekkel �s megtanulhat� szab�lyokkal b�r, ha szakit r� id�t, hogy meg�rtse a Vil�gmindens�g titkait, titkainak egyr�szt.

A XX. sz�zad v�g�n �s a XXI.sz�zad k�sz�b�n az emberek nagy t�bbs�g�t egyre ink�bb foglalkoztatja az a k�rd�s, hogy volt-e EL�Z� �let�nk?

Mikor �s hol �lt�nk? Kik voltunk? Ezek a k�rd�sek term�szetesek, hiszen a vall�sok kiv�tel n�lk�l utalnak erre. Ugyan�gy a BIBLIA tan�t�sai is utaltak a Reinkarn�ci�ra (553-ig, amikor ezeket a r�szeket t�r�lt�k a sz�vegb�l Theodora k�r�s�re - �rigen�sz ki�tkoz�sa V. Zsinat - Encyclopaedia Britanica). Azt a t�nyt, hogy t�bb el�z� �let�nk volt nagyon sokan bebizony�tott�k, �rtak r�la. A legismertebb mind k�z�l Edgar Cayce ( 1887 m�rcius 18 - 1945 janu�r 3 Kentucky �llam Hopkinsville), akinek "igazl�t�sait " a Chicag�i Egyetem elismerte �s az ( A.R.E) t�bb, mint k�tezer�tsz�z igazl�t�st tart sz�mon, melyek mind bizony�t�kul szolg�lnak �s hozz� f�rhetoek az �rdekl�d�k sz�m�ra. (Association for Research and Enlightenment: P.O. Box 595, Virginia Beach, Virginia, 23451). Edgar Cayce eseteib�l kider�l, hogy a szabad akarat mindig er�sebb az elrendelt sorsn�l , mivel az ok-okozati t�rv�nyek rugalmasak.

Az a gondolat, hogy a t�k�letesen m�k�d� Naprendszert egy f�lelmetes, bossz��ll� Isten ir�ny�tja k�ptelens�g, mert minden vall�s a Teremt�t j�nak, megbocs�t�nak �s v�gtelen kegyelm� szeret� Istennek mutatja be, aki mindannyinknak r�gen megbocs�tott. Ezt az alap tan�t�st szem el�tt kell tartanunk, miel�tt bele mer�ln�nk a reinkarn�ci� elm�let�be, mert m�s alapokr�l kiindulva nem m�k�dik. Minden l�lek egyforma lehet�s�gek birtok�ban van a Teremt�st�l kezdve( Isten benn�nk van), de hogy hova jutott el a spiritu�lis fejl�d�sben az nem a predesztin�lt sorsa, hanem a saj�t szabad akarat�nak k�vetkezm�nye. B�rmilyen rossz helyzetbe ker�l�nk, mi teremtett�k meg, az�ltal, hogy kor�bban nem vett�nk tudom�st az ok-okozati t�rv�nyr�l. A mi v�laszt�sunk, hogy ott vagyunk, ahol vagyunk. Ez legal�bb annyi �nbecs�l�st �s m�lt�s�got ad, hogy tudjuk: saj�t hib�inkat mi k�vett�k el �s nem Isten b�ntet benn�nket.

A l�lek a hal�l be�lltakor kiszabadul a test (anyag) b�rt�n�b�l �s szabad lesz, de F�ldi tart�zkod�s�b�l meg�rzi a vil�gi tapasztalatokat �s tudatalattij�ban tov�bb �l, hiszen nincs k�ze az anyaghoz �s nem f�gg t�le. Most ez v�lik a l�lek tudatos elm�j�v�, s ekk�nt m�k�dik eg�szen addig, am�g a l�lek vissza nem t�r a testbe(anyagba), hogy elkezdje k�vetkez� �let�t. A tudatos elme visszat�r a tudatalatti szintj�re, a tudatalatti pedig a fels�bbrend� �n szintj�re. ( A fels�bbrend� �nnel kapcsolatba l�pni csak a m�ly hipn�zis �llapot�ba lehet).

A tudatalatti nem akar �rzelmileg azonosulni az �jonnan megsz�letett tudatos elme m�k�d�s�vel, mivel �j eg�j�hoz igyekszik hozz�szokni. Amikor a l�lek �tja egy bizonyos �letben hal�llal v�get �r �s egy id� ut�n �j testben megsz�letik nem a null�r�l kezdi, hanem ott folytatja, ahol abba hagyta. Ugyanazon hib�ival szembe tal�lja mag�t, �j lehet�s�get teremtve, hogy j�v� tegye t�ved�seit, hib�it azzal, hogy ebben az esetben szenved� alanyk�nt viseljen el olyan megpr�b�ltat�sokat, melyeket � okozott m�snak. �s itt figyelemre m�lt� a T�z parancsolat m�sodik f� parancsa: "Felebar�todat �gy szeresd, mint �nmagadat!" Egyszer�bben sz�lva embert�rsaidnak olyat tegy�l, amit magaddal is tenn�l. Ha valakit becsapsz, meg k�ros�tasz, hamisan v�dolod - magadat csapod be, k�ros�tod meg �s v�dolod , mert �l�bb -ut�bb ezekkel neked is szembe kell n�zned, meg kell tapasztalnod.

Ez az ok-okozati t�rv�ny. Ha szembeker�lsz a fent eml�tett probl�m�kkal �s elviseled an�lk�l, hogy �tkoz�dn�l, �nsajn�latba mer�ln�l, akkor ezt a karmikus feladatot megoldottad �s egy �jabb �letbe nem ker�lsz szembe ugyanezzel a probl�m�val, ha pedig az �tkoz�d�s, a m�ltatlans�g �rz�se t�lt el �jra szembe ker�lsz a probl�m�val mind addig, am�g meg nem oldod.