A jóga tudománya
2006.10.23. 19:10
7. Prátyáksánumánágámáh prámánáni.
7. ... közvetlen megismerés; érzékelhető bizonyíték, ... következtetés, ... (és) bizonyság; kinyilatkoztatás, ... megvizsgált és igazolt tények.
7. A helyes tudás (tényei) közvetlen megismerésen, következtetésen, vagy bizonyságon alapul(nak).
A prámáná kifejezést megközelítően helyes tudás, vagy a tényekkel kapcsolatos tudásként lehet fordítani, amely magában foglalja mindazokat a tapasztalatokat, amelyek által az elme közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban van az érzékek pillanatnyi tárgyaival és a mentális felfogás megfelel a tárgyaknak. Annak ellenére, hogy ebben a szútrában a helyes tudás három forrását említik és csupán egynél (prátyáksá) van közvetlen kapcsolat a tárggyal, ez nem jelenti azt, hogy a másik kettőben nincs kapcsolat. Ebben a másik két esetben közvetett, más tárgyon, vagy személyen át van meg a kapcsolat. Ez a pont egyszerű illusztrációval tehető világossá. Tételezzük fel, hogy látjuk, amint gépkocsink a bejárati ajtóhoz jön. Egyszeriben felismerjük. Ez a tudás természetesen prátyáksá. Mármost, ha a szobánkban ülünk és a gépkocsink megszokott hangját halljuk a házunk előtt, akkor is azonnal felismerjük, hogy az a saját kocsink. Ebben az esetben a tudásunk a tárggyal való kapcsolaton alapszik, azonban a kapcsolat közvetett és a következtetése elemét tartalmazza. Most ismét tételezzük fel, hogy sem nem látjuk, sem nem halljuk a gépkocsit, azonban valaki jön és megmondja, hogy a gépkocsink a bejárati ajtó előtt áll. Ebben az esetben a tárggyal való kapcsolat közvetett, vagyis tudásunk más bizonyságtételén, más megállapításán alapszik. Mivel az agyunkban megjelenő kép megegyezik a ténnyel, a csittá-vritti mindezen három esetben prámáná, vagyis a helyes tudás kategóriájába tartozik. Amennyiben nem tartozik ebbe a kategóriába, ha például a gépkocsi jelenlétére vonatkozó következtetésünk helytelen, vagy a hírhozó rosszul számol be, akkor tudásunk téves és a másik kategóriába, vagyis vipárjájához tartozik. A prámáná típusú tudás, ezen három forrás közül részben az egyikre és részben a másikra alapozódhat, azonban ha a tényeknek megfelel, akkor ehhez a típushoz tartozik. Amennyiben nem tartozik ebbe a kategóriába, ha például a gépkocsi jelenlétére vonatkozó következtetésünk helytelen, vagy a hírhozó rosszul számol be, akkor tudásunk téves és a másik kategóriába, vagyis vipárjájához tartozik. A prámáná típusú tudás, ezen három forrás közül részben az egyikre és részben a másikra alapozódhat, azonban ha a tényeknek megfelel, akkor ehhez a típushoz tartozik.
|