Az Adiabene kir�lys�g

Badinyi J�s Ferenc: J�zus Kir�ly, a P�rtus herceg (r�szlet)

A korai kereszt�nys�g igaz t�rt�net�t nem lehet meg�rni a P�rtus Birodalom politikai �s vall�si k�r�lm�nyeinek alapos ismerete n�lk�l. Ugyanis:

1.) A P�rtus Birodalom - helyesebben - a P�rtus Monarchia Kr. e. 256-t�l Kr. u. 326-ig, a mai Irak �s Ir�n ter�let�t t�lt�tte be �s id�legesen a mai Palesztina �s Sz�ria is hozz�tartozott.

2.) J�zus tan�tv�nyai - az Apostolok - mind „Keleten", �zsi�ban - teh�t itt, a P�rtus Monarchia ter�let�n - hirdett�k J�zus Urunk ig�j�t. Felt�tlen�l hatalmas egyh�zpolitikai �rdek f�z�dik ahhoz, hogy a zsid�-kereszt�nys�g tudatosan elker�li az Apostoloknak itteni m�k�d�s�t �s munk�ss�gukr�l r�szletes tud�s�t�st nem ad �s �r�saikat nem ismerteti. Ezt az „�rdeket" keress�k.

Az�rt haszn�ljuk a „monarchia" elnevez�st, mert mik�ppen a p�rtusok el�dein�l - Sum�ri�ban - a „v�ros-�llamok" �sszess�g�nek j�v�hagy�s�val kelet­kezett a k�zponti hatalom (amit �k a „n�gy vil�gr�sz ura" titulussal fejeztek ki), ehhez hasonl�an, a P�rtus Birodalom eg�sz ter�let�n uralkod� ARS�K-dinasztia egyes�tette �s uralma al� vonta e hatalmas ter�leten l�tez� feud�lis hercegs�geket �s kiskir�lys�gokat. Ezeknek egyike volt a perzsa hercegs�g (a k�s�bbi „szaszanid�k" ) �s az Adiabene kir�lys�g. Mindezek azonban al�rendeltjei voltak az „arsacida-dinasztia n�gy kir�ly�nak", akik szint�n monarchikus m�don uralkodtak �rm�nyorsz�gban, P�rti�ban, Indo-P�rfi�ban �s a Habd�l-Hunok (feh�r-hunok) orsz�g�ban, a K�spi-Aral-Oxus t�rs�gben. Hogy a P�rtus Monarchia z�m�t k�pez� egyfaj� �s egynyelv� hun-magyar p�rtus nemzets�g milyen hatalmas, er�s, nagysz�m� �s az akkori vil�gban j�l ismert volt, azt megtudhatjuk Senecca Lucius Annaeus (Kr. u. 3-65.) �r�s�b�l, aki �gy nyilatkozott:

„Az emberi genusnak fajt�i vannak: a g�r�g, a r�mai �s a p�rtus".

Senecca mond�s�t bizony�tja a r�maiak t�rt�nete, mert a f�l vil�got ural� „R�mai Birodalom" h�romszor t�madta meg h�d�t� sz�nd�kkal a P�rtus Monarchi�t �s „h�romszor" maradtak holtan, legy�z�tten a r�mai l�gi�k a csatat�­ren. Ezek a p�rtus gy�zelmek, illet�leg r�mai veres�gek is hozz�j�rultak ahhoz, hogy a r�maiv� lett zsid�-kereszt�nys�g t�rt�net�r�i igyekeznek a P�rtus Birodalomr�l min�l kevesebbet tud�s�tani �s azt a keveset, amit k�z�lnek, azt is a p�rtusok k�r�ra teszik. Nem lehet v�letlen teh�t az sem, hogy a korai kereszt�nys�g t�rt�net�nek ismertet�s�ben az „eltitkol�s", „elhallgat�s" �s a „m�s�t�s" f�k�ppen �s els�sorban az ellen indult meg, ami az Adiabene n�vhez kapcsol�dik. Hiszen l�thatjuk, hogy 2000 �v ut�n, csak MOST �rtes�l�nk (a r�gi „ki�tkoz�s" vesz�ly�t magunkra v�ve) arr�l, hogy J�zus Urunk �desanyja Adiabene p�rtus kir�lyi hercegn� volt �s �gy az „emberfia" az eddig �n. „n�z�reti J�zus" - P�RTUS HERCEG az Adiabene kir�lyi �gb�l.

Az �ltal�nos tudatlans�gon pedig ne csod�lkozzunk, mert - mik�nt m�r eml�tettem - a nyugati t�rt�n�szek �s egyh�ziak, egyh�zpolitikai okokb�l, egy­szer�en nem �rtak a p�rtusokr�l.

Az els� - nyugati - felvil�gos�t�st Rawlinson George k�zli, aki 1873-ban �rt nagyszer� k�nyv�ben bizony�tja azt, hogy:

„A P�rtus Birodalom �tsz�z �ven �t R�ma minden t�mad�s�t leverte, mellyel a r�maiak az Eufr�teszt�l keletre es� ter�leteket akart�k elfoglalni." „...P�rfia, a r�mai hatalom ellenp�lusa �s R�ma riv�lisa, amelyik R�m�val megosztotta az akkori emberis�g f�l�tti fels�gjogot."

„A P�rtus Birodalomban nagyobb j�l�t �s gazdags�g volt, mint amit az ember elk�pzelhet." (Rawlinson G.: „The Sixth Great Oriental Monarchy" /Longmann's Green and Co. London, 1873.)

Ut�na a n�met Gutschmidt A. (Geschichte Irans, 1888.) eml�kezik a p�rtusokr�l, bemutatva a p�rtus uralkod�k �ltal veretett p�nzeket �s csak annyit �r r�luk: „hirtelen megsz�nt ez a birodalom akkor, amikor a leghatalmasabb volt." Semmi t�bbet. Azt akarom itt hangs�lyozni, hogy ezek a „nyugatiak" egy�ltal�ban nem ismertetik azokat a b�s�ges adatokat, melyeket a r�gi g�r�g, r�mai �s f�leg az �rm�ny �r�k szolg�ltatnak a P�rtus Birodalom t�rt�net�r�l.

A mai magyar kutat� szerencs�snek mondhatja mag�t, mert mindezeket az adatokat �s �r�sokat �sszegy�jt�tte Luk�csy Krist�f, szamos�jv�ri pl�b�nos �s csod�latos alaposs�ggal meg�rt k�nyv�ben k�zli. („A magyarok �selei, hajdankori nevei �s lakhelyei az eredeti �rm�ny k�tf�k ut�n" , Kolozsv�r, 1870.) Hallgassuk meg �t, hogy mit �r a P�rtusokr�l:

„A Parthusok, kik Nagy S�ndor hal�la ut�n ler�zv�n a Syro-Macedonok ig�j�t, urai lettek f�l �zsi�nak �s a r�maival nagys�g- �s hatalomban versenyz� birodalmat alkottak, 150-dik �vben a kereszt�ny sz�ml�l�s el�tt, az �rm�nyeknek az Arsacid�kban egy dinaszti�t adtak, mely az V-ik sz�zad (428) elej�ig uralkodott �rm�nyorsz�gban. Ezen id�szak a t�rt�net�r�s kor�ba esv�n, a Parthusokr�l sokkal t�bb �s vil�gosabb adatokkal szolg�lhatunk a magyar r�gis�gek kutat�inak, mint a daha, saca, massageta �s m�s, a hist�riai id�k el�tt �rm�nyorsz�gban lakott hun-magyar Szk�t�kr�l. A nevezett n�pek csak n�mely helys�g �s nemzets�g nevekben �r�k�tett�k meg eml�k�ket �rm�nyorsz�gban; a Parthusok eml�keivel ellenben tele �rm�nyorsz�g, telv�k nemzet�nk �vk�nyvei, t�rt�net�r�ink eg�sz sor�t adj�k az �rm�rry­parthus Arsacida kir�lyoknak; ugyanazt teszik n�mi szakadozotts�ggal a g�r�g �s r�mai t�rt�net�r�k. Az Arsacid�k hozt�k rendbe �s szervezt�k �jb�l a m�r �vezreddel azel�tt a hatalmas Babyloniak, Assyrok �s Medusok kor�ban fenn�llott, de Macedon S�ndor h�d�t�sai �s f�k�pp ut�dainak folytonos visz�lkod�sai miatt zavarba j�tt �s t�bb kir�lyok k�zt feloszlott �rm�ny birodalmat.

�k adtak a nemzetnek, az akkori id�k �s uralkod�k fogalmai szerint alkotm�nyt; az Arsacid�k kor�ban t�rtek az �rm�nyek a kereszt�ny hitre, alattok nyert lend�letet az �rm�ny irodalom, �k tett�k le alapj�t azon polg�rosod�snak, mivelts�gnek �s hatalomnak, melynek �rm�rryorsz�g azon kora sz�zadokban �rvendett; sz�val �k voltak alkot�i azon polg�ri �s egyh�zi int�zm�nyeknek, melyek, dacz�ra azon sokf�le viszontags�goknak, melyeken az �rm�ny nemzet hon�ban �s azon k�v�l kereszt�l ment; r�szben m�ig is fennmaradtak, melyekhez a nemzet h�ven �s vall�sos kegyelettel ragaszkodik. Arsacida volt a nagy Tigranes, Arsacida �rm�nyorsz�g nagy apostola, Sz. Gergely; Arsacida Szent Isz�k p�tri�rcha, ki a szent�r�s ford�t�sa �ltal az �rm�ny nyelv szab�lyait �r�k id�kre meg�llap�totta, kinek idej�ben aranykor�t �rte �s �lte az �rm�ny irodalom."

A bibliaolvas� pl�b�nos �r�sa ez, melyben a k�vetkez�k igen fontosak:

a.) Kr. e. 150-ben a p�rtus Arsacida-csal�db�l sz�rmazik az �rm�ny kir�lyoknak a dinaszti�ja.

b.) A t�rt�nelmi id�k el�tt �rm�nyorsz�g ter�let�n is hun-magyar-szk�ta n�pek laktak.

Azut�n elmondja Arsz�k sz�rmaz�s�t �gy: (220. oldal)

„Antiochus orsz�gl�s�nak tizennegyedik �v�ben a P�rthusok a Macedonok ig�j�t ler�zt�k �s az Euthalit�k kir�ly�nak fia lett kir�lyuk, kinek nemsok�ra Kelet �s �szak-�zsia minden n�pei megh�doltak."

„A nisibi eml�kirat az els� �s egyetlen, mely �rszakot hun-magyar kir�lyi v�rb�l sz�rmaz�nak mutaja be." (227. oldal)

„A t�rt�net�r�s nem eml�kezik arr�l, hogy a P�rthurok, j�llehet 500 �vig urai voltak Perzsi�nak, ezen id�szak alatt valaha a Saca, Daha, Massag�ta, Hun-magyar-szk�ta n�pekkel h�bor�ba elegyedtek volna, s�t ink�bb arr�l tan�skodik a hist�ria, hogy legm�lyebb b�k�ben �ltek egym�s k�zt a hun­magyar-szk�t�k �s a p�rthusok. Hogy a P�rthus-Arsacida kir�lyi hercegek hun-skytha fajrokonaik kir�lyi udvaraiban neveltettek.....hogy a r�maiak �ltal kiszor�tott, tr�nvesztett P�rthus-Arsacida kir�lyok �s tr�nk�vetel�k hun­magyar-skytha v�reikn�l tal�ltak mened�ket �s seg�ly�kkel nyert�k vissza tr�njaikat." (A 228. oldalon, hivatkozva Tacitus, Justin, Plinius, Procepius �s Theophylactos �r�saira.)

Fontosnak v�ltem e hivatkoz�sokkal bebizony�tania p�rtus-hunmagyar­scytha �s �rm�ny n�pi azonoss�got, mely a F�ldk�zi-tengert�l - Anat�li�t is bele�rtve - a K�spi-Aral-Oxus t�rs�gig, a Kauk�zust�l d�lre a Perzsa-�b�lig �s az Indus foly�ig terjedt, mert ebbe a hatalmas P�rtus Moharchi�ba tartozott az Adiabene kir�lys�g is.

Sajnos err�l az Adiabene kir�lys�gr�l - mik�ppen panaszkodtam - a nyugati �r�k semmit sem �rnak. De a m�r zsid�-kereszt�nny� v�lt �rm�ny t�rt�n�szek is tart�zkod� �ll�spontra helyezkednek �s �vatosan elker�lik ezt a nevet.

Egyed�l Strabo, a r�gi vil�g egyik legnevezetesebb f�ldrajzi �s t�rt�net­�r�ja - aki �rm�nyorsz�got j�l ismerte - dics�retesen �rva az �rm�nyekr�l, egyed�l � eml�ti ADIABENE-t a k�vetkez�k�ppen:

„Ad Occidentem est Adiabene et mesopotamia....quamquam propium princ�pium habeat, nununquam Armenia adhaerescit." (De situ orbis L. XVL) .....vagyis magyarul:

„Nyugatra van Adiabene �s Mezopot�mia, mindegyik saj�t hercegs�ggel �s nem tartornak �rm�nyorsz�ghoz."

K�p1

Sokat keresg�ltem olyan t�rk�p ut�n, melyen Adiabene fel van t�ntetve, de csak Colledge k�nyv�ben tal�ltam meg. (Malcolm A. Colledge: „Parthian Art." - Cornell Univ. Pres. Ithaca NY. 1977.) K�zl�k egy kinagy�tott r�szletet bel�le. de ADIABEl1'E hat�rait felt�telesen rajzoltam be, mert csak a k�l�nf�le hivatkoz�sokra lehet t�maszkodni.

Ilyen az is, mely mondja, hogy Edessa volt Adiabene kir�lys�g egyik f�v�rosa, ahol V. Abgar uralkodott (Kr. u. 13-50) Gutschmidt kronol�gi�ja szerint �s Eusebius arr�l tud�s�t,hogy „Abgar, Edessa kir�lya �r szemreh�ny� levele Tiberius cs�sz�rnak Pil�tus igazs�gtalans�g�t k�z�lve �s megbotr�nkozva J�zus keresztre fesziz�se miatt". (Hist. Eccl. I. 13-15.)

Chorenei M�zes eg�sz�ti ki Eusebius k�zlem�ny�t a k�vetkez� adatokkal:

„Edess�ban Abgar kir�ly hatalmas k�nyvt�rat alap�tott �s ide hozta �t a Nisib-i Naptemplom k�nyvt�r�t is... Tiberius cs�sz�rhoz int�zett level�nek p�rj�t (m�solat�t), amit J�zus cselekedetei �s Istens�ge �rdek�ben irt, valamint egy�b leveleit is lev�lt�r�ba tette." (Chorenei M�zes: „�rm�nyek t�rt�netei", 2.k.10. �s 37. f.)

A k�z�lt adatokkal a k�vetkez� felt�telez�seink mondhat�k val�s�gnak:

1.) Megtudjuk, hogy Abgar mint Adiabene kir�lys�g uralkod�ja volt Tiberius cs�sz�r inform�tora a J�zus ellen elk�vetett mer�nylet �s a benne r�sztvev� szem�lyek felder�t�s�ben. Ennek k�vetkezt�ben vitette megbilincselve Pil�tust �s cinkosait, a zsinag�ga hercegeit Tiberius cs�sz�r R�m�ba - mik�nt a k�z�lt apokrif-evang�lium azt �rja.

2.) Ez az evang�lium k�zli, hogy M�ria-Magdala Tiherius cs�sz�rn�l szem�lyesen tiltakozik a J�zus ellen elk�vetett mer�nylet miatt, mint J�zus hozz�tartoz�ja. (Ugyanis csak hozz�tartoz� (testv�r, sz�l�, vagy feles�g) „hivatkozhatott" a cs�sz�rra az igazs�g �rdek�ben, a r�mai t�rv�ny szerint). M�ria-Magdal�t teh�t Abgar �ltal megszervezett �s a protokolt betart� diplom�ciai k�ld�tts�g vihette el Tiberius cs�sz�rhoz. Ennek k�vetkezt�ben

3.) Abgar, mint az Adiabene kir�lys�g uralkod�ja hivatalos�totta M�ria­Magdul�t J�zus Urunk hitvesek�nt, mert csak „hitvesk�nt" tiltakozhatott � Pontius Pilistus r�mai helytart� igazs�gtalan �t�lete miatt, unnak legf�bb ur�n�l.

�gy lassan felder�tj�k az eltitkolt �gyeket �s arra is kell gondolnunk, hogy a t�rk�pen felt�ntetett hat�rokon bel�li v�rosokban is ott lehettek az Adiabene kir�lys�g hercegei, mint korm�nyz�k, uralkod�k, �gy KALAKH (Nimrud) �s MOSSUL is ilyen korm�nyz�s�g alatt �llott. Teljesen hasonl�an ahhoz, mik�nt a P�rtus Monarchi�hoz id�legesen hozz�csatolt SAMARIA (Galilea) is megkapta a korm�nyz�j�t annak idej�n, M�ria �desapja - Adiabene Nakeb herceg ­ szem�ly�ben. De hogy Edessa lehetett az elismert f�v�ros, azt abb�l gyan�tom, hogy az eml�tett n�met Gutschmidt k�z�l k�nyv�ben egy uralkod�si sorrendet Edess�nak a kir�lyair�l �s itt a Vl. Abgar (Kr. u. 71-91) ut�n uralkod� SANATURK-ot (Kr. u. 91-109) kifejezetten"King of Adiabene"-nek (Adiabene kir�ly�nak) nevezi.

EDESSA teh�t f�v�ros lehetett, m�r csak az�rt is, mert t�vol esett az esetleges �rm�ny befoly�st�l, Kr. u. 242-ig, amikor is r�mai fennhat�s�g al� ker�lt.

De addig - az Adiabene kir�lys�g idej�n - a kir�lyi hatalom legf�bb �s hivat�sszer� m�k�d�se arra �sszpontosult, hogy J�zussal - a P�rtus Herceggel - a F�ld�n v�gleges�tett „F�ny-vall�s" (val�sz�n�leg az, amit az ortodoxia akkor „Melkizedek"-i vall�snak �s k�s�bben „J�zusi-scythizmusnak" nevezett) legyen az alkotm�nyos uralkod�s �s boldog �let ind�t�ka �s biztos�t�ja.

Tal�n az�rt tal�lunk a mi �vsz�zadunkban uralkod� zsid�-kereszt�nyi felfog�s szerint gondolkod� �s nyomoz� t�rt�n�szek k�z�tt olyan ir�nyzatot, mely mindenk�ppen el akarja feledtetni a nemzsid� J�zushoz tartoz� vall�si szervezetek l�tez�s�t �s azt bizony�tani, hogy ez a zsid�s�gb�l indult ortodoxia m�r a Kr. u. I. sz�zadban papokkal �s p�sp�ks�gekkel rendelkezett. Ezt �k az�rt teszik mert val�sz�n�leg ismerik azokat az „elrejtett" okm�nyokat, amelyek J�zus Urunk felt�mad�sa ut�n igen er�sen megindult „J�zus-Hitre" vonatkoznak. Ugyanis a Moussuli Szemin�rium sz�riol�gusa - prof. A. MINGANA - igen felkeltette a szakmabeliek �rdekl�d�s�t egy �ltala tal�lt r�gi �r�ssal m�r 1904-ben, mely „ARBELA Kr�nik�ja" n�ven lett ismeretes. Ez a „kr�nika" igen ellens�ges m�don �r a p�rtusokr�l, de felsorolja az egyes perzsa �s Adiabene kir�lyok uralkod�si sorrendj�t. A szakmabeliek t�bbs�ge meg�llap�totta azt, hogy ez a „ Kr�nika" prof. Mingana hamis�t�sa. Ennek ellen�re, igen sok „p�rtus-ellenes" t�rt�n�sz hivatkozik r�, mint „forr�sadatra". (F�k�nt DEBEVOIS. N. C. „Political History of Parthia", 1938. c. munk�j�ban, valamint Colledge �s Frye is.) Van olyan is, aki az „Adiabene kir�lyi h�znak a „kereszt�nys�gre" val� �tt�r�s�t" �rja le. (Neusner. J. 1996.: „The Conversion of the Royal House of ADIABENE to Christianity" - NUMEN Vol. XI11. Fasc. 2.). - Ezekre csak az�rt hivatkozom, hogy bemutassam az „Adiabene kir�lys�g" tagjainak fontoss�g�t, mert az�rt folytat�dik napjainkban is a hamis adatok k�zl�se, hogy Adiabene M�ria hercegn�nek p�rtus sz�rmaz�s�ra f�ny ne der�lj�n �s maradjon csak az evang�liumi �rt�kszellem szerinti zsid�n�, akinek „Szentfia" csak annyit tud mondani:

„Mi k�z�m hozz�d asszony!" (Jn. 2., 4.)

De II. J�nos P�l p�pa is j�l ismeri az „igazs�g" t�rt�net�t �s a h�sv�ti „ex Urbi et Orbi" kinyilatkoztat�sa ut�n 1997. p�nk�sdkor is ezt az igazs�got szolg�lta. �gy besz�lt: „..az evangelist�k elhallgatj�k az igazs�got J�zus (� Krisztust mond) felt�mad�s�nak a k�r�lm�nyeir�l."

E kijelent�s igen v�dolja az evang�list�kat, mert a p�pa szerint M�t�-M�rk­Luk�cs �s J�nos vagy t�vedtek, vagy tudatosan v�ltoztattak a t�rt�n�seken akkor, amikor a felt�mad�s k�r�lm�nyeir�l �s annak tan�ir�l h�rt adnak. A p�pai fogalmaz�s szerint - az evang�liumi �r�sokt�l elt�r�en - „minden bizonyoss�g szerint J�zus �desanyja - a Madonna - volt az els� szem�ly, aki el�tt Krisztus megjelent."

De m�g azt is hozz�teszi II. J�nos P�l p�pa e kijelent�shez, hogy:

„Az evangelist�k hallgat�s�b�l m�g nem k�vetkezik, hogy Krisztus ne jelent volna meg M�ri�nak �s ink�bb azokat az indokokat kell megkeresni, amik az evang�list�k hallgat�s�t motiv�lt�k. - Ha az �jtestamentum szerz�i nem besz�lnek M�ria �s a felt�madt Fia tal�lkoz�s�r�l, annak oka az lehet, hogy egy ilyen tan�s�gt�tel - az anyai elfogults�g miatt - hihetetlen lett volna a felt�mad�st tagad�k szem�ben."

1998-at �runk. A katolikus egyh�zf� j�l ismeri M�ria karizmatikus k�ldet�s�t �s az „anyai elfogults�g" kifejez�s alatt tal�n az �si „Isten-Anya - Anya­lsten" fogulmakat �rti, de NEM fogalmazhat a t�ved�smentes �rthet�s�g szerint, mert a Felt�mad�skor �lt „felt�mad�s-tagad�k", a zsid� f�papok �s papi hercegek ut�dai ma is �lnek �s k�zvetlen k�zel�ben is l�teznek �s m�k�dnek. Err�l tan�skodik az �ltaluk ir�ny�tott vil�gsajt�, mely a p�pai nyilatkozatot egyszer�en ,.egy�ni �rtelmez�snek" min�s�ti �s m�g azt is hozz�teszik, ezek a „m�s" n�zetet vall� �js�g�r�k, hogy:

.,....a p�pai kijelent�s nem �jdons�g, mert hasonl� n�zetek m�r az 1. sz�zadban is napvil�got l�ttak."

Pontosan ezeket a „hasonl� n�zeteket" kutatjuk e k�nyvben is, mert ezek azok az „igazs�gok", melyeket keletkez�s�k �ta eltitkol, vagy m�s�t a zsid�­kereszt�ny egyh�zpolitika hatalma. �s az az �rdekes, hogy ez a „m�s�t�s" p�rhuzamosan halad a h�v�knek a „kozmikus �rt�krendbe" val� �bred�s�vel, term�szetesen ennek az „�bred�snek" megakad�lyoz�sa �rdek�ben. Ez�rt v�ltoztat a r�mai zsid�-kereszt�ny katolicizmus - �ppen most - a saj�t dogmatik�j�n is.

Egy olyan p�ld�t emelek itt ki, mely kimondatlanul �s rejtett m�don foglalja mag�ba J�zus Urunk zsid� sz�rmaz�s�nak tov�bbi tan�t�s�t �s ennek a t�vhitnek „mag�t�l �rtet�d�" elfogad�s�t.

Vegy�k el� az �j Dogmatika „szents�gtan�t". Eddig a k�vetkez� meghat�roz�s b�rt �rv�nnyel:

„A Szents�gek Krisztus �ltal rendelt l�that� jelek, amelyek Kegyelmet k�zvet�tenek."

Az �j defin�ci� pedig �gy mondja:

„A Szents�gek �jsz�vets�gi �rtelemben vett miszt�riumok. - A szisztematikus reflexi�n�l m�r nem hi�nyozhat az antropol�giai megalapoz�s." (�tvettem: Theodor Schneider: „Handbuch der Dogmatik" magyar ford�t�s�b�l, Vig�lia Kiad�)

Tekintve, hogy az �j Dogmatika azt �rja, hogy: „az Egyh�z maga is egy miszt�rium", igen neh�z megmondani azt, hogy mik is az „�jsz�vets�gi �rtelemben vett miszt�riumok"... ? K�ts�gtelen teh�t, hogy maga az „egyh�z" laz�totta fel teljesen a „szents�g" fogalm�t, aminek "szisztematikus reflexi�j�n�l az antropol�giai megalapoz�s"-t is hozz� kell adni. Miut�n erre az „antropol�giai megalapoz�sra" nincs r�szletes magyar�zat, k�ts�gtelen, hogy az eddigi tan�t�s - a Saul-P�li zsid� J�zus-Messi�s lehet csak a „miszt�rium antropol�giai megalapoz�sa".

A zsid�-kereszt�nys�g �j dogmatik�j�nak „�j" szents�gtana �s a mi „J�zusi­szk�tizmusunk �rt�ktana" k�z�tt az �ri�si k�l�nbs�g az, hogy minek�nk J�zus urunk val�ban SZENTS�G �s nem miszt�rium.

Az ,.antropol�giai megalapoz�s" n�lunk sem hi�nyzik, mert bizony�tjuk, hogy a F�ldre sz�llt �s embertestet �lt�tt Vil�g Vil�goss�g�nak emberi �desanyja Adiabene-Kharax M�ria, p�rtus kir�lyi hercegn� volt.

A p�pai �jdons�gok ismertet�se ut�n azonban vissza kell t�rn�nk Abgarhoz �s az Adiabene kir�lys�ghoz, mely a nyugati t�rt�n�szek �ltal szerkesztett t�rk�p szerint a VAN-t� mell�k�n van, �rm�nyorsz�g szomsz�ds�g�ban �gy, mint a r�gi vil�gban Strabo is tud�s�totta. �rdekes �sszevetni ezt a VAN-t� mellettis�get dr. Bobula meg�llap�t�saival, aki az �kiratos anyag kutat�s�n�l a K�ld-kir�lys�got tal�lta meg a VAN-t� partj�n �s ez a kir�lys�g „�t�lte az assz�rokat" (Kr. e. 621.). Bobula Xenophon �r�s�ra hivatkozik. aki:

„...l�tta a k�ldokat, mint az �rm�nyek szomsz�dait... szabad �s b�tor n�pek....a nagy perzsa kir�lynak nem alattval�i." ("The Greek Historians. Xenophon, IV. �s V. k�nyve.)

Csod�latosan �sszecseng itt a K�ld �s Adiabene nev� t�rt�nelem. Mindkett� a VAN-t� partj�n, mindkett� �rm�nyorsz�g szomsz�ds�g�ban. Ha pedig az Adiabene-kir�lys�g a „K�ld-kir�lys�g" ut�da lenne, vagy m�s n�v alatti azonosa, akkor teljesen �rthet� a „felt�mad�sban nem h�v�k" egy�rtelm� hallgat�sa �s pontosan ennek a t�rt�nelemnek a meghamis�t�sa. Ugyanis a k�ldok �shona a ma Sum�ri�nak nevezett „K�ldea" UR �s URUK v�rosaival �s v�letlen lenne az, hogy a k�z�lt t�rk�pen UR v�ros (melyet a p�rtusok �jra fel�p�tettek), k�zel�ben van KHARAX, mely M�ria �desanyj�nak Kharax hercegn�j�nek csal�di neve, aki Adiabene Nakeb p�rtus kir�lyi herceg hitvese volt. �gy lett le�nyuk ­ M�ria - Adiabene-Kharax kir�lyi hercegn�. (Majd Kharaxr�l is sz�lok r�szletesen.)

Most foglalkoznunk kell m�g Abgar-ral. - Az el�bbi fejezetekben elmondtam, hogy J�zus Urunkhoz �rt level�re a j�zusi v�laszt Taddeus tan�tv�ny vitte, a Felt�mad�s ut�n �s Taddeus ott maradt �s gy�gy�tott. Azt is �rtuk, hogy Taddeus testv�r�vel, a k�n�ni Simonnal Perzsi�ban tal�lkozott. Ezt az �ll�t�st egy papi brevi�rium sz�vege alapj�n �rtuk, de az „Apostolok Cselekedetei" c�m� „szent�r�si" sz�veg (2:9-10.) megc�folja a „Perzsia" kifejez�st, hiszen abban az id�ben csak P�rtus Birodalom volt. Ez�rt mondja a hivatkozott sz�veg �gy: „P�rthusok, m�dek, elamif�k �s kik lakoznak Mezopot�mi�ban... "

Eddigi �r�sunkban azt t�telezt�k fel, hogy M�ria - J�zus Urunk �desanyja ­ Szentfi�nak halotti lepl�t val�sz�n�leg Hatr�ba vitte. Az�rt gondoltunk erre, mert HATRA p�rtus alap�t�s� v�ros, ahol hatalmas temploma volt a p�rtus �llamvall�ss� lett J�zus-Hitnek.

Az�rt gondoltunk HATRA-ra, mert 1967-68-ban a nyugati t�rt�n�szek is foglalkoznak ezzel a t�m�val, „The Kingdom of Adiabene and Hatra" c�m alatt. De Taddeusnak edessai tart�zkod�sa �s testv�r�nek a k�n�ni Simonnak Edess�ba val� �tk�lt�z�se azt a lehet�s�get er�s�ti, hogy �ppen ez a k�n�ni Simon k�s�rte a szentleplet viv� �desany�t �s M�ria-Magdal�t Edess�ba, ahonn�t megindult a diplom�ciai �sszek�ttet�s Tib�rius cs�sz�rral �s M�ria­Magdala r�mai cs�sz�r-fogad�s�val v�gz�dik egyenl�re. Meg kell j�l ismertetnem az olvas�val teh�t ezt a tan�tv�nyt - a k�n�ri Simont.

M�t� evang�liuma (10:2-4) felsorolja J�zus Urunk tan�tv�nyait �s tudjuk, hogy ezekb�l J�nos testv�r�t - Jakabot - Her�des meg�lette. (ApCsel. 12:2). Az utols�nak eml�tett J�d�s kiv�tel�vel a t�bbi tan�tv�ny kapta meg P�nk�sdkor a Szentlelket, mely �ltal v�ltak „apostolokk�".

De m�r M�t� felsorol�s�ban megakadt a szemem egyiken, aki Simon a k�n�nita. J�zus Urunkat k�rnyez� vil�gban, vagyis az � ismeretk�r�ben �gy m�r k�t Simont tal�lunk. De a felt�masztott L�z�r apja is Simon volt, �s az �rul� J�d�s apj�nak neve is Simon. Teh�t eddig n�gy Simont tal�lunk J�zus Urunk k�rnyezet�ben. (Itt azonban azt is tekintetbe kell venni, hogy J�d�s, aki J�zus Urunkat „el�rulta" �gy lett tan�tv�ny, hogy zsid� volt�t eltitkolta �s �gy „befurakodott k�mk�nt" a 12 k�z�.) �rthet� teh�t az, hogy J�zus „�tnevezi" a hozz� tartoz� „Simon"-okat. Az�rt �rom �gy, mert J�zus b�lcsess�g�hez �s tiszt�nl�t�s�hoz csak olyan hat�rozat illet�kes, mely a logika szerint val�. �gy ­ ha k�t Simon tan�tv�ny volt - v�glegesen meg kellett k�l�nb�ztetni �ket egym�st�l, mert a „k�szikla'' (P�ter) itt ink�bb „jelz�sz�" �s a Simon n�v csak akkor hom�lyosul el, ha mind k�t Simon-j�nak ad olyan jelz�-nevet, mely egy�nis�g�ket �s munk�jukul jelenti.

Ez volt a kiindul�si alapom, amikor a „k�n�ni Simon" keres�s�re indultam. Az Apostolok Cselekedeteiben (8. r�szben) tal�ltam „egy Simon nev� embert", akir�l igen konf�zus le�r�st ad a „szentirat". De fontos nek�nk az, hogy ez a „Simon" akkor v�gezte Szamari�ban „�rd�gi tudom�ny�t", amikor „Saulus puszt�t� az anyaszentegyh�zat, h�zr�l-h�zra j�rva, f�rfiakat �s asszonyokat el�vonszolv�n" (8:3) �s ez a Simon, aki „�rd�gi mesterked�ssel el�m�totta a Szamariaiakal " v�g�lis F�l�p apostollal megy egy�tt, �s „Szamaria bevette az Isten ig�j�t" �ltaluk. Luk�cs (6:15) is megeml�kezik Simonr�l, akit „zelotesnek" neveznek. Ezt a sz�t �gy magyar�zz�k, hogy „lelkes", de az Ap.Csel-ben k�z�lt „�rd�gi tudom�nyt" is h�ber�l ugyanilyen jelekkel �rj�k �s jelent�se "m�gus". - Itt pedig el�rt�nk a kereszt�nys�g t�rt�net�ben egy oly fejezethez, melyet egy „k�nyvt�rra val�" tanulm�ny t�rgyal �s ennek c�me: „,SIMON M�GUS". De nemcsak t�rt�nelmi adatokkal rendelkez�nk re� vonatkoz�an, hanem a legend�k sokas�ga k�s�ri titokzatos alakj�t.

Olvassuk csak el az eml�tett Apostolok Cselekedetei r�szt �s az ott le�rt zavaros t�rt�nettel szemben a k�vetkez� k�rd�seket tehetj�k fel:

Mit tett ez a Simon, hogy �mulatba ejtette eg�sz Szamari�t...? - Milyen term�szetfeletti er�t tulajdon�tottak neki az � csod�l�i...? - Mit k�vetett el a saj�t �rdek�ben....? - Tisztess�ges J�zus-k�vet� volt-e, vagy hipokrita, vagy csal�..?

Mi volt a k�vetkezm�nye annak, hogy a be�rkez� P�ter �s J�nos apostolok olyan monop�liummal rendelkeztek, hogy „k�zr�tev�ssel" osztott�k a „Szentlelket"....�s mi�rt volt J�nos apostol csak csendes �s hallgatag szeml�l�je a Simon-m�gussal val� tal�lkoz�snak....?

Ezen igen bonyolult k�r�lm�nyek miatt nem lehet vil�gosan meg�llap�tani az itt le�rt t�rt�netb�l a val�s�got.

Tov�bb mentem teh�t a „Simoni nyomoz�sban" �s az „egyh�zaty�knak" �r�sait b�ng�sztem. Meglepet�ssel olvastam Eusebius-n�l (Hist. II. 13. 1-8.) azt, hogy: „ Simon a legnagyobb eretneks�get ind�totta el �s k�vet�i - �ppen �gy, mint Morcion is - elvetett�k u. �testamentumot �s az �rd�gi vil�g �r�s�nak tekintett�k. "

Justinus (Apol. 1:26.) szerint: „Eg�sz Szamaria Simon - J�zusr�l sz�l� tan�t�s�t k�vette. "

A „Dictionary of Christian Biography {IV. 1887. 681-688. o.) George Salamonra val� hivatkoz�ssal, „Simon m�gus" fejezetben azt k�zli, hogy „P�ter �s Simon m�gus k�z�tti megm�ret�s, amit az Apostolok Cselekedete t�rgyal, val�j�ban P�ter �s Saul-P�l k�z�tti n�zetelt�r�seket tartalmazza, �s a k�zt�k l�v� veszeked�s le�r�sa.

George Salamon Simon-m�gust ., PAL"-nak nevezi!

*     *     *

Most �rtettem meg J�zus Urunk b�lcsess�g�t, hogy a k�t Simon-j�t - k�t h�s�ges tan�tv�ny�t - k�ldet�s�be iktat� �s k�teless�get el��r� „�j" n�vvel l�tta el. Simon - Jona fia - lett P�ter (k�f�s) k�szikla �s a k�n�ni Simon lett „PAL".

K�p2

„PAL" sumer-ar�mi sz�. Megtal�lhat� a Deimel �s Labat sz�t�rakban a 9. sz. jelekben. Bemutatom legr�gibb k�pjel�t, mely m�r a Kr. e. 3. �vezredben l�tezett �s vannak �r�sos-agyagt�bl�k, melyekr�l leolvashat� ennek sz�vegi jelent�se. Ez mitol�giai szempontb�l is nagyon fontos, mert az �si „Szent­h�roms�got" jelz� k�pjel az alapja, amelyen az �tt�r� �s mutat� „ny�l " adja a hivat�st, jelent�st �gy: „ a Senth�roms�gnak tan�t�ja, hirdet�je". Deimel: „herscher" = uralkod� �rtelemben olvassa e jelet �s prof. Labat sz�t�r�ban kieg�sz�ti „dinasztia", „kir�lyi jelv�ny", „tr�n", „akad�lyt lek�zd�" fogalmakkal. J�zus Urunk teh�t hivat�st adott a k�n�ni Simon­nak „PAL" n�vvel az � saj�t, ar�mi-k�n�ni-szamar nyelv�k�n sz�lva.

Miut�n Saul-rabbi kisaj�t�totta, eltulajdon�totta a maga sz�m�ra (�ppolyan zsid� akaratoss�ggal, mint ahogy saj�t mag�t „apostolnak" is nevezte), a zsid�­gy�ker� �s a Sauli ideol�gi�t �rv�nyes�teni akar� „egyh�zaty�k" mindent elk�vettek, hogy a k�n�ni Simon eml�ke �gy maradjon fenn, mint az "�rd�ng�s Simon-m�gus" �s a J�zus Urunk �ltal „NEKI" - Simonnak adott „P�L"-i elh�v�st a zsid�-kereszt�nys�g�nk alap�t�ja - a Saul-rabbib�l lett „P�l apos­tol " vehesse mag�ra.

Az ortodoxia, melyb�l a mai zsid�-kereszt�nys�g�nk kiteljes�lt, igyekezett minden bizony�t�kot, f�leg „�r�st" elpuszt�tani, melyb�l ennek a k�n�ni Simon­nak „PAL" nev�t �s hivat�s�t az ut�kor megtudhatta volna. Ez siker�lt is Saul rabbi �r�sainak „szent�r�ss�" val� v�ltoztat�s�val �s ideol�gi�j�nak a teljes �tv�tel�vel. De most, hogy megismert�k a „PAL" elnevez�s l�lektani jelent�s�t �s a „PAL"-i hivat�st, vagyis a „.Szent-h�rmass�g v�delmez�s�t" �s ezt �sszehasonl�tjuk mindazzal a munk�ss�ggal, amit az ortodoxia „Simon m�gusr�l" ­ akir�l az el�bbiekben kimutattuk, hogy k�n�ni Simonnal azonos - �rt, meg�rtj�k J�zus Urunk j�v�bel�t� terv�t, mellyel erre a Simonra b�zta a „PAL"-i hivat�st. Simon-PAL pedig j�l tudja, �rn�j�ben, akit Abgarhoz k�s�r, J�zus �desanyj�ban ennek a „Szent h�rmass�gnak" m�sodik l�nye, a „F�ny Sz�ze" lakozik, hiszen � is, Abg�r is �s mindenki l�tja, hogy szent kez�nek �rint�s�vel csod�k keletkeznek. A vakok megint l�tnak �s a b�n�k j�rnak. H�s�ggel szol­g�lja �t az�rt is, mert j�l tudja azt is, hogy a „Szent h�rmass�g" �r�kt�l fogva l�tezik.

Luk�csy �ltal felsorolt egynyelv� �s egyfaj� n�pekn�l �s k�zt�k a ma „sum�rnek" nevezett mahgar, vagy k�ld n�pekn�l, - bele�rtve a Szamari�ban �l�ket is - a „Szent h�rmass�g" �vezredes hagyom�ny �s az �ltaluk elk�pzelt „Teremt�s t�rt�net"-ben a TE-RAM-TU (Teremt� Isten) fogalm�t a „k�tszeri h�rmass�g" l�tez�s�vel azonos�tj�k

Ennek a „k�tszeri h�rmass�gnak" a jelk�pe l�that� az emberis�g els� t�rv�ny-k�dex�nek, UR-NAMMU t�rv�nyt�bl�j�nak a homlokzat�n, amit bemutatok a 49.oldalon, a teremt� er�ket megszem�lyes�t� sum�r „isten-nevekkel" egy�tt. Nagyon fontos ezt is tudni, mert a mai zsid�-kereszt�ny vall�st�rt�neti szeml�let a csaknem 500 �vvel k�s�bbi �s s�mi Hammurabi t�rv�nyoszlop�t tan�tja „els�nek". - A „szemet szem�rt, fogat fog�rt" s�mita bossz��ll� vall�s­felfog�sban val�ban az „els�", mert t�rv�nyes�ti a k�nz�sokkal egybek�t�tt hal�lb�ntet�st is, amit az UR-NAMMU k�dex nem ismer. Teh�t UR-NAMMU „k�tszeres h�rmass�ga" jelk�pezi mindazt, amit a sum�r Teremt�st�rt�net tan�t a „kezdetr�l".

J�, ha ezt is megismerj�k, mert �gy m�g jobban meg�rtj�k �s hissz�k Adiabene M�ria karizm�j�t. �gy kezd�dik a „Teremt�st�rt�net" a k�ld �r�sok szerint:

„Kezdetben l�tezett a Szellem, a L�lek �s az Er�. - A nagy „EGY"-ben �lt a Minden felett. - Le�rhatatlan, kifejezhetetlen �s el�rhetetlen hatalmass�gnak hitt�k.

Neve: „IZ"

IZ „ volt " a Kezdetben �s „ van " �r�kk� a Minden felett.

IZ alatt nyugodott a Csend. Mozdulatlans�g�ban hordta az �sanyagot. Az �sanyagban az - �svizet. Az �sv�zben - az - �let �g�ret�t. E h�rom egys�g�t is hitt�k.

Neve: „TEN"

�gy lett nek�nk a „kezdet ":  IZ-TEN. "

Az „IZ-TEN" k�tszeres h�rmass�g�b�l indul meg a TEREMT�S, amit az �kiratos sz�veg �gy mond el, ahogyan �ldott eml�k� M�r J�zsef fest�m�v�sz a K�pes Bibli�nkban illusztr�lt sz�veggel lem�solta. K�l�n oldalon bemutatom. A sz�veg CHIERA, Edward: ,Sumerian Epics and Myts" (The Univ. of Chicago Oriental Ist. Publ. Vol. XV. �s Vol. II1. 1934.) �kiratain tal�lhat�. A sz�vegben AMA PALIL-nak olvasott n�v. „AMA-TU-AN-KI" r�vid�tett neve, de jelent�se az "�g �s F�ld sz�l�anyja", aki a szenth�roms�gban a „F�ny Sz�ze ". A Sz�z, aki els� a F�ny �ltali megterm�keny�l�sben.

Nagy miszt�riuma ez, a zsid�k �ltal „m�gus"-nak nevezett papjaink igehirdet�s�nek, mellyel az �si hitet tan�tott�k �s ez Szamria-Galilea „ar�m" n�p�nek vall�sa volt. A zsid�k ismert�k e vall�s ar�mi nev�t is. Ez�rt nevezte Saul rabbi J�zus Urunkat „Melkizedek rendje szerinti f�papnak". (Zsid. 6.20.)

„MELKJZEDEK" ar�mi neve fonetikusan kiejtve: MILKIILU. �r�sban azonban �gy van:

MU-IL-KI-ILU..... „�g�s F�ld Hatalmas Istene" jelent�ssel.

Miut�n J�zus Urunk mindig �gy mondta: „�n �s az Atya EGY vagyunk. " A „F�ny-Atya" �s a „F�ny-Fia" egybetartoz�an eg�sz�tik ki „Szenth�rom­s�gg�" a „F�ny Sz�z�t".

Miut�n pedig a .,F�ny Sz�ze" az els� megterm�keny�tetts�g - logikus �rtelemben v�ve - tulajdonk�ppen � a „Szenth�roms�g" l�trej�tt�nek legfontosabb l�nye, mondhatni ind�t�ka.

Ennek a fejezetnek az elej�n eml�tettem, hogy az Adiabene Kir�lys�g l�tez�si tagad�s�nak �s meghamis�t�s�nak igen nagy irodalma van. Sokan olvass�k. Mivel a j�deol�gia �s a teol�gia kiv�l� egyetemi tan�rai a szerz�k, e hamis adatok mennek �t a k�ztudatba. Sz�ks�gesnek tartom teh�t megismertetni az olvas�val ezeket a hamis alapokat. Kezdj�k tal�n egy nagy k�rd�ssel �gy l�tezhetett

K�t zsid� kir�ly Adiaben�ben?

Eml�tettem az „Arabela Kr�mk�t", a legh�resebb �s legmer�szebb j�dai �rdek� hamis�t�st, amelyre mindegyik - M�ria Adiabene volt�t elhallgat� - t�rt�n�sz hivatkozik. De van m�g egy ilyen sz�nd�k� r�gebbi munka is �s ez Flavius Josephus: "Jewish Antiguities" c�m� �r�sa (Kr. u. 37-90. �lt az �r�).

Eml�t�st tal�lunk itt a m�r ismert Adiabene Helena kir�lyn�r�l, aki a „Toledot Jesu" szerint J�zus Urunk rokona �s kort�rsa volt.

Josephus �gy �rja (XX. 37-91.) kivonatosan k�zl�m, hogy:

„az ADIABENE sz�rmaz�s� Helen�nak, aki Jeruzs�lemben lakott, Monobazos nev� „valaki" volt a f�rje. (Ezt egyik �r� zsid�nak ismeri, m�sok pedig nem �rnak sz�rmaz�s�r�l.) Helen�nak ett�l a f�rj�t�l k�t fia sz�letett. Monobazos hal�la ut�n ll. Artaban arsacida p�rtus uralkod� megengedte, hogy Helena fia IZATES legyen kir�ly az Adiabene tartom�nyban."

Itt tal�ljuk az els� hib�t, mert ll. Artaban. Kr. e. 128-124 k�z�tt uralkodott a P�rtus Birodalomban. Tal�n lll. Artabanr�l (Kr. u. 12-38) lehetne sz�, de itt is baj van, ment Josephus azt �rja:

,...miel�tt IZATES kir�ly lett, CHARACEN-ba ment, ahol felvette a zsid� vall�st. "

�gy l�tszik, m�r Josephus kezdte a „k�d�s�t�st", mert Characene az Eufrates deltavid�k�n l�v� p�rtus tartom�nynak a neve. UR v�rost�l d�lre �s kimondottan „k�ldok" lakta ter�let, ahol Izates nem tudta „felvenni" a zsid� vall�st, mert itt zsid�k nem laktak. Hansman John szerint (Kharax and the Karkhen c�m� �r�sa (lranica Atius VII. 1967. 28-56. oldal) "KHARAX" volt a k�zpontja a P�rtus Birodalom �zsiai kereskedelmi haj�forgalm�nak �s a sasanida-perzs�k alatt is. Itt a Delt�ban voltak az �n. K�ldeus-tavak, melyeket csatorn�kkal k�t�ttek �ssze a haj�z�s v�gett. M�ria �desanyj�nak Kharax neve jelenti, hogy � a „Characene" nev�, �n�ll� p�rtus provincia uralkod�j�nak a le�nya volt.

De baj van az „Izates" n�vvel is. Ugyanis ezt a nevet Josephus az „Elephantine Papirus"-on l�v� „ZT" kifejez�sre alap�tja, melynek jelent�se „szabad". Ezt a „ZT"-t J.T. Milik professzor „ZL "-nek h�beres�ti (Revue Biblique LXI. 1954. 250-251. oldal) �s kimondja, hogy ez a talmudi peri�dus MIDRAS-�han „Zeitos", Tacitusn�l „Ezates", amit a kiad� - J. Freinscheim ­ 1941-ben „Izates"-nek olvas, j�l kiseg�tve Josephust. De m�g folytat�dik a „gomboly�t�s".

Javier TEXIDOR: „The Kingdom of Adiabene and Hatra" c�m� munk�ja (Berytus XVII. 1967. 68.) �gyesen hivatkozik Khorenei hf�zesre, aki azt �rja val�ban, hogy:

„Az Adiabene kir�lyi csal�d �rm�rryorsz�gba menek�lt ",

de nem mondja meg Texidor, hogy mi volt az oka ennek a menek�l�snek, hanem Khoreneinek, a kir�lyi csal�d menek�l�s�vel kapcsolatban tett �r�s�t vonatkoztatja �s �sszekapcsolja - ugyancsak Khorenei �ltal eml�tett ­ AMADUNI-MANUYANS nev� zsid� fam�li�val, akir�l Khorenei azt �rja, hogy: „nem tudja, mi�rt menek�ltek Arm�ni�ba." De Texidor tov�bb megy �s J. Neusner: „The Jews in Pagan Armenia" (JAOS. 84. 1964.) �r�s�ra hivatkozik, aki a menek�l�ket Monobazos csal�dj�nak ismeri fel, akik itt - �rm�nyor­sz�gban - veszik fel a kereszt�nys�get. Indokl�sban visszat�rnek a nagy hamis�t�hoz, A. Mingana-hoz, ezek az�rt lettek „kereszt�nyek", mert Mingana az „Arbela Kr�nik�ban" �rja: „A Kr. u-i 2. sz�zadban a m�gusok ker�ltek hatalomra Adiabeneben. " (A. Mingana: „Sources Syriaques I. Leipzig 1908. 12. oldal).

Azut�n azt �rja le ebben a „kr�nik�ban" - term�szetesen ellen�rizhetetlen adatokkal -, hogy „Izates �s testv�r�nek az uralkod�sa ut�n „h�rom" kir�lya volt Adiabenenek. Nares - a Zab foly� ment�n, Barsemius - Hatr�ban �s Abgar Edess�ban. „Nares �s „Barsemius" neveket azonban sehol nem tal�lunk. �gy azt kell meg�llap�tanunk, hogy a t�rt�nelemhamis�t�k - nagy ker�l� ut�n ­ m�giscsak elismerik Edess�t az Adiabene kir�lys�g k�zpontjak�nt �s annak Abgar nev� uralkod�it. (Sumer-arami nyelven AB = atya, �s GAR = n�p. Teh�t AB-GAR = a N�P-ATYJA.)

Az itt k�z�lt „felder�tett t�rt�nelem" igen sok kutat�st �s nyomoz�st k�vetelt a szerz�t�l. K�nyvek, tanulm�nyok sokas�g�t kellett �tb�ng�szni, mert a „f�lrevezet�k" �r�sai tele vannak hivatkoz�sokkal �s a hivatkozott munk�k is mind a j�daizmust magasztal� „szakemberek" sz�rmaz�kai. Aki nem tudja, hogy a „k�z�s alap" - szinte „forgat�k�nyvk�nt" - a hamis�tott „Arabela Kr�nika", az belesz�d�l a sok �tveszt�be. Az el�bbiekben k�z�lt nyomoz�sunk eredm�nyeit az al�bbi meg�llap�t�sokban foglalhatjuk �ssze �s meg�llap�that­juk azt, hogy a „f�lrevezet� irodalom":

1.) Elismeri az ADIABENE kir�lys�g l�tez�s�t, de Nakeb Adiabene paleszt�niai korm�nyz�s�g�t �s csal�dj�t egyser�en megsemmis�tik.

2.) Az Adiabene kir�lys�g uralkod�ik�nt olyan szem�lyeket nevez meg, akiknek l�tez�se t�rt�nelmileg nem bizony�that�, nev�k kital�lt.

3.) Minden f�lrevezet�s ellen�re, v�g�lis k�nytelenek az Edessa k�zpont� ADIABENE kir�lys�got elismerni, az�rt, mert a r�maiakn�l le van �rva, hogy:

&nbs