Ady Endre: A Jézuska tiszteletére |
www.szepi.hu |
2006.12.18. 06:50 |
|
Ady Endre:
A Jézuska tiszteletére
A született Jézus,
Ez igézetes gyermek,
Áldja meg azokat,
Kik a szívünkbe vernek
Mérges szuronyokat.
Áldassanak bennünk
A kifeslett vér-rózsák:
Bánat, kín, szenvedés,
Mert Jézus volt a Jóság
S a nagy, szent türelem.
Csengessünk csengőkkel,
Szeressünk szeretettel,
Örüljünk, ha sírunk,
Ha ránk tör minden ember
S ha álul bántatunk.
A született Jézus
Született így s kívánta,
Hogy ez legyen az üdv:
Minden hívság kihányva
Életünk gömbiből.
|
Szeretethimnusz ismeretlen szerzőtől |
|
2006.10.23. 19:55 |
|
Üdvére a mindenségnek,
Köszönöm a lényeket,
Áldás, mint az eső hulljon,
Óvjon minden életet.
Akár nagy, vagy legyen kicsin,
Hatalmas, vagy gyenge lény,
Biztonsága, békessége legyen,
Azt kívánom én.
Levegőben, földön, vízben,
Ég felett és föld alatt,
Közelemben, távol tőlem,
Legyenek mind boldogak.
Kisdedet önnön testével,
Őrzi a jó anya,
Így szeretném védelmezni,
Mert testvérem a fű, a fa.
Akár úszik, akár mászik,
Repül, avagy lábon jár,
Minden élő védelmet kér,
Minden boldogságra vár.
Fekve, ülve, járva,
Töltsön el a gondolat,
Ne szenvedjenek a lények,
Legyenek mind boldogak.
Szeretet aranysugára,
Hassa át a tereket,
Könyörület lángja égjen,
Töltse be a szíveket.
Törekedve úgy haladok,
A nagy Nirvána felé,
Melynek boldog szent nyugalma,
Csak az irgalmasoké.
Északnak és déli tájnak,
Napkeletnek, nyugatnak,
Zenit-Nadír távolának,
Küldöm az irgalmamat.
Testvéreim hegyek, völgyek,
Patak, folyó, tengerek,
Kicsiny virág, hatalmas fa,
Állatok és emberek.
Fekve, ülve, állva,járva,
Küldöm hő fohászomat,
Békén éljenek a lények,
Legyenek mind boldogak.
|
Vajda János: Lélektől lélekig |
|
2006.10.23. 19:54 |
|
Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messzeségen át
Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.
Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanul,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.
Egy égi üzenet, mely végre most
Hozzám talált, s szememben célhoz ért,
S boldogan hal meg, amíg rácsukom
Fáradt pillám koporsófödelét.
Tanultam én, hogy általszűrve a
Tudósok finom kristályműszerén,
Bús földünkkel s bús testemmel rokon
Elemekről ád hírt az égi fény.
Magamba zárom, véremmé iszom,
És csöndben és tűnődve figyelem,
Mily ős bút zokog a vérnek a fény,
Földnek az ég, elemnek az elem?
Tán fáj a csillagoknak a magány,
A térbe szétszórt milljom árvaság?
S hogy össze nem találunk már soha
A jégen, éjen s messziségen át?
Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szivek!
A Sziriusz van tőlem távolabb
Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?
Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem!
Ó, jaj, az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
S köztünk a roppant, jeges űr lakik!
|
Fejszés András: Szeretni |
|
2006.10.23. 19:52 |
|
Szeretni
Fejszés András
Szeretni annyit jelent, mint adni,
ezzel örömöt szerezni másnak,
minden alkalmat megragadni,
hogy bús arcokon mosolyt lássak,
terheit hordozni egymásnak...
Embert szeretni így kellene.
Szeretni annyit jelent: magamat adni.
A teljes szeretet: én-emet feladni.
Krisztust követni így kellene.
Feladni akaratomat, ízlésemet,
az indulatokat, érzületet,
és akkor bennem is megszülethet
az Agapé - az isteni szeretet
Így szeretett Isten: adott, nem kért,
hanem Jézusban önmagát adta
a világért
|
Kőbe vésve... |
|
2006.10.23. 19:51 |
|
"Kőbe vésve....."
Két barát ment a sivatagban.
Kirándulásuk alkalmával összevesztek, és az egyik barát
képen törölte a másikat, aki megsértődött.
Anélkül hogy szólt volna bármit is,
beleírta a homokba:
"Ma a legjobb barátom lekevert egyet!"
Mentek tovább a sivatagban, egy oázishoz értek, ahol
elhatározták, hogy megfürödnek.
Az a barát, aki kapott egy pofont, fuldoklani kezdett,
de a másik kimentette.
Magához térvén, kőbe véste:
"Ma a legjobb barátom megmentette az életemet!"
Az a barát, aki lekevert egyet, majd megmentette a
másikat, megkérdezte:
Mikor megütöttelek, homokba írtad. Most meg kőbe vésted.
Miért?
A másik azt válaszolta:
"Mikor valaki megbánt, csak homokba szabad írnunk,
hogy a megbocsátás szele eltörölje a szavakat.
De ha valaki jót tesz velünk,
véssük kőbe, hogy senki se törölhesse el."
TANULD MEG SÉRELMEIDET HOMOKBA ÍRNI,
A JÓSZERENCSÉDET PEDIG KŐBE VÉSNI!!!
Azt mondják, egy különleges emberrel találkozni,
akit tisztelsz, egy pillanat műve.
Megszeretni egy nap elég, de az illető elfelejtéséhez
már lehet, hogy kevés egy élet.
|
Kata Baba verse a barátságról |
|
2006.10.23. 19:50 |
|
Ne hidd, hogy azok mind szeretnek,
akik mosolyogva körül hízelegnek.
A szó lehet hazug, a hízelgés érdek,
de a lélek tükre nem csal meg Téged!
S mivel a szem a lélek tükre,
benne csillog a szeretet fénye.
Ki könnyes szemmel néz Rád,
öleld szívedre, mert az igazi barát!"
|
A barátságról |
Éva17 |
2006.10.23. 19:49 |
|
Ha megfoghatnék egy szivárványt, megtenném.
Csak Neked, hogy a szépségét megoszthassam Veled.
Azokon a napokon, mikor egyedül érzed magad, építenék egy hegyet, ami csak a Tiéd lenne.
Egy hely a kikapcsolódásra, egy hely, egyedül lenni.
Ha a gondjaidat a kezemben tarthatnám, a tengerbe dobnám öket.
De ezeket nem vagyok képes megtenni.
Nem tudok hegyet építeni vagy megfogni egy szívárványt.
De engedd, hogy az legyek, amit a legjobban tudok:
Egy barát, aki mindig itt van.
|
Assisi Szent Ferenc imája |
|
2006.10.23. 19:48 |
|
Uram, tégy engem a békéd eszközévé,
hogy szeretetet hozzak oda, ahol gyűlölet van,
hogy a megbocsátás szellemét hozzam oda, ahol széthúzás van,
hogy harmóniát hozzak oda, ahol hamisság van,
hogy hitet hozzak oda, ahol kételyek vannak,
hogy örömöt hozzak oda, ahol szomorúság lakik.
Uram, add meg nekem, hogy én vigasztalhassak ahelyett, hogy engem vigasztalnának,
hogy én értsek meg másokat ahelyett, hogy arra vágynék, engem értsenek meg,
hogy szeressek inkább, minthogy engem szeressenek.
Mert aki elfelejti magát, az találja meg,
aki megbocsát, annak megbocsátanak,
aki meghal, az felébred az örök életre.
|
Barátság |
|
2006.10.23. 19:47 |
|
Barátság
Játszunk, nevetünk, el vagyunk.
Gondolkodunk, érzünk, szeretünk.
Rám nézel, s tudom mit akarsz,
talán örökre a barátom maradsz.
Tudom, tudod, és tudod, hogy tudom,
hogy tudod, amit Mi már rég tudunk.
Szeretsz, és Én még jobban szeretlek.
Biztos hisz, együtt sírok és nevetek veled.
Velem vagy, és Én veled vagyok.
Sorban jutnak eszembe a szép pillanatok.
Itt vagyok, és Te is itt vagy. Mind itt vagyunk.
Együtt vagyunk, és együtt is maradunk.
|
Kínai vers |
|
2006.07.27. 20:55 |
|
Ha csak beszélsz az ételről, nem laksz jól,
s fázni fogsz, ha csak beszélsz a ruháról.
Ha jól akarsz lakni, főtt rizst kell enned,
s ruhát végy fel, ha melegre vágyol.
Ha még nem ismered gondolataid,
azt mondod: "Mily nehéz keresni Buddhát!"
Fordítsd meg elméd, mert ott bent van Buddha,
aki kint keresi, az semmit sem lát.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
