K

Kazal. T�zv�sz. Hossz� t�l. Sov�ny h�zi�llatok.

Kecsege. Tiszai ember l�togat�sa.

Kerner szerint: kecsege jegyez nagy eb�det is. Dr. F. szerint: kecsege, amely test�nkb�l n�ne ki (n�kn�l): szerencs�tlen h�zass�g jelk�pe.

Kecske. Csal�d�s. Hazugs�g. Baj. Szerelmi keser�s�g. Kecskeszak�ll: �lmatlans�g, ha n� l�tja, f�rfinak �j ellens�g.

Kedd. Szent Antal est�je. Kincs�s�k napja.

Kefe. Hajkefe: vend�g.

Kehely. Vigasztal�s. Teli kehely: eg�szs�g.

Kehes l�. Rossz utaz�s.

K�j. Min�l nagyobb, ann�l nagyobb b�nat.

K�k (sz�n): t�bbnyire harag. K�kruh�s ember: �jdons�got mondanak. (Kerner.) K�kruh�s f�rfi jelent m�g �ssze�tk�z�st a hat�s�gokkal.

Kel (-t enni): dolgaid, terveid siker�lnek. (Kerner.)

Kel�s. B�nat. Mindig valamely szomor� h�r j�r nyom�ban.

A k�l�n�s �lmokb�l: Kel�s, amely t�madna h�sunkban, �s elbor�tan� altest�nket: szomor�, f�l�nk �zvegy­asszonyt jegyez.

Kemence. Jegyez k�lcs�nt.

Kerner szerint: kemenc�ben elb�jni: szorongatott helyzet jegye. Bef�teni: korai felkel�s �s v�ratlan vend�g jele. Kemence mellett �ld�g�lni: csendes �regs�get mutat.

K�m�ny, amely er�sen f�st�l: a szerencs�s jelek k�z�l val�. Idegen h�zon f�st�lg� k�m�ny: n�mi pletykas�got rejt. K�m�nysepr�: �r�m, sz�rakoztat� bar�tok j�vetele, megh�v�s egy mulats�gba. N�ha (nagyb�jtben) t�zet �s szelet is jelent.

K�n. Betegs�g. Rossz h�r. Irigy ember.

Kender. Betegs�g.

Kerner szerint: kendert fonni: mutat hideg id�j�r�st �s n�mi b�natot csal�di kellemetlens�g miatt. Kender k�k vir�ga: egy v�ratlan, szinte ostoba helyzet. Kender�ztat�s: mindig pletykas�got mutat. Kender a mez�n: sz�p id�j�r�st jegyez.

R. M. szerint: kenderrel foglalkozni: hossz� t�li id�j�r�st mutat.

Gvad�nyi M�rton szerint: kenderb�l k�telet fonni: bor�s gondolatok, csal�d�sok, unalmak jelk�pe.

A k�l�n�s �lmokban kender, amely n�ne arcunkon, test�nk�n, h�tunkon, megsz�gyen�t�st mutat egy r�gi, elfelejtett szerelmi viszonyunk miatt.

Kenderen h�lni: falusi utaz�st is mutat. (Saj�t jegyzetek.)

Kend�. N�knek mindig j�t jegyez. Min�l finomabb a kelm�je: ann�l jobb. Durva kelm�j�, feh�r kend�: m�dos embernek betegs�get mutat, szeg�ny embernek j�t, asszonynak f�l�nk­s�get valami kis titok miatt. Fejkend�: �ltal�ban v�ltoz�st jegyez megszokott �letm�dunkban. Fekete kend�: kis szomor�s�g. Fej�r kend�: v�ratlan �t. Piros kend�: zavartat�s.

K�nes�. Idegen ember aj�nd�ka.

Kengyel. Hideg id�. Utaz�s. Kiad�s.

Ken�cs. Ersz�nyedben dag�ly.

Kerner szerint: jegyez vigasztal�st is. Ken�cs�t keverni: rossz tan�cs. Ken�cs�t haszn�lni: cs�f betegs�g. Arcken�cs: megsz�gyen�t� helyzet mutat�ja. B�z�s, undor�t� ken�cs, amelyet egy idegen asszony hozna: betegnek hal�lt jelent. Feh�r ken�cs, amelyben a napsug�r sz�nei voln�nak, �s ifj� sz�zle�ny kez�b�l volna: nagy megk�nnyebb�l�st mutat mindennapi helyzet�nkben. Szent J�nos napj�n ken�ccsel �lmodni: megifjod�st is mutat. �jholdkor minden ken�cs eg�szs�ges.

Keny�r. Az �letnek j� jele.

Kerner szerint: kenyeret s�tni: fiataloknak boldogul�st, �regeknek b�k�s napokat mutat. �jszaka kenyeret s�tni: menek�l�s a h�zigondok el�l. �jholdkor kenyeret s�tni: szerencse. Usz�lyhaj�n kenyeret dagasztani: valakinek, akit szeret�nk, elutaz�st jelent. Keny�rdagaszt�s: dolgos asszonynak; igen j�, r�stnek gonosz. J��z� kenyeret enni, �s �z�vel fel�bredni: mutat egy j� bar�tot, akinek �g�ret�re sz�m�thatunk.

A lipcsei nagy k�nyv szerint: kenyeret l�tni, �s bel�le nem ehetni: szenved�s k�pe. „Kenyered ha van: becs�leted van.” B�zakeny�r: vid�ms�g. Feh�r kenyeret enni: mindenkinek j�. Meleg keny�r: biztos �r�m. Rabok kenyere: igen nagy szerencse. Keny�r, amelyet h�tadon hordozol: k�rt mutat h�ztart�sod­ban. Kenyeret szelni: a legjobb szerencse. Felv�gatlan keny�r: j�kedv, eg�szs�g, betegnek gy�gyul�s. Keny�rkar�j: b�s�g. Kenyereskend�, amely �res: sz�gyen. Keny�rmorzsa: irigys�g, szeg�nys�g, f�jdalom.

Gvad�nyi M�rton szerint: �res kenyerestarisznya: el�t�ltet�s jegye.

Katonakeny�r, amelyet egy asszonynak adn�nak aj�nd�kba: jegyzi egy asszonynak elcs�b�t�s�t. (R. M.) Sz�raz keny�r, amely torkunkon megakadna: nek�nk j�, csal�dunknak rossz. (D. G. Gy. gy�jt�s�b�l.) Pen�szes keny�r: betegnek �l�lkod� hal�lt jegyez. (S. j.)

K�p. Rendes, j� bar�ts�g.

Kerner szerint: k�pet l�tni vagy festeni: szerelmeseknek a legjobb. K�pet leakasztani �s kidobni: mutat v�gyakoz�st helyzet�nk v�ltoztat�s�n. K�pet felakasztani: rabs�g. Saj�t k�p�nket l�tni: nagy betegs�g.

K�rni valamit: j� rem�ny.

K�rdezni valamit: hazugs�g.

K�reg. K�zelg� szerencse. (Kerner.)

Ker�k a kocsin: v�ltoz�s.

Kerepel�st hallani: j� h�rt mutat. Nagyb�jtben betegs�get.

Keresg�lni valami ut�n: mutat nyugtalans�got.

Kereszt. Szerencse.

Kerner szerint: aranykereszt: mindig eljegyz�st mutat. Keresztet vetni: nagy szerencs�tlens�g. Ez�st­kereszt: temet�s.

A lipcsei nagy �lmosk�nyv szerint: keresztet hordani vagy kapni: jegyez nagy v�ltoz�st a bels� h�ztart�s­ban, a sz�l�ben ellenben igen j�. Keresztcsont, ha f�j: gyermektelen embernek gyermeket jelent, h�zasnak sok kiad�st, munk�t. Kereszt�t: v�ratlans�g, bizonytalans�g, zavar, idegen vend�g. De lehet szerencse is.

R. M. �ll�tja, hogy minden kereszt, amelyet a h�tunkon cipel�nk a temet�be: egy esztend�t jelent tov�bbi �let�nkben.

Gvad�nyi M�rton az �tsz�li keresztet terhes, viszontags�gos utaz�snak mondja.

Kereszt, amelyet nagybetegnek cs�kra ny�jtan�nak: k�zeli gy�gyul�s jelk�pe. Kereszt a tornyon: idegen v�ros. Kereszt a homlokon vagy mellkason: megpr�b�ltat�s k�pe. Kereszthord� gyermek: megszaba­dul�s egy r�gi b�nt�l. Kereszthord� pap: eg�szs�gesnek igen nem j�. Keresztek a barmok h�t�n: rossz esztend�t jelentenek. Kereszt az �gen: h�bor�t mutat. (R�gi napt�r.)

A k�l�n�s �lmokb�l: Keresztet a h�tunkon vinni J�zus Krisztus k�lv�ri�in: jegyez szerencs�tlen h�zas�letet. „Kereszt�ton v�nasszonnyal, r�gi szeret�vel, meg�regedett ismer�ssel tal�lkozni: jegyez k�v�ns�got, amely eddig nem teljes�lt.” �tsz�li kereszt Krisztus n�lk�l: hosszadalmas v�ndorl�s jelk�pe. Keresztesp�k, ha re�d ereszkedik: aznap megcs�kolnak.

Keresztek, amelyek messzi toronytet�kr�l l�tszanak: jelentenek v�gyakat ifj�kori t�rsak, bar�tok, t�mogat�sok ut�n. Temet�i keresztek: jelentenek �desany�t is. (S. j.)

L�, amelynek fej�n volna kereszt alak� jel: b�b�joss�g, amely egy idegen v�rosban fogva tart. (D�lnoki Ga�l Gyula feljegyz�se.)

Keresztcsont, amely f�j: asszonynak gyereket vagy betegs�get mutat.

Kergetni valamit vagy valakit: igen j�.

Ker�t�s. Utasembernek sohasem j�. P�r�snek: el�t�ltet�s. Keresked�nek: �zleti vesztes�g. (1759.)

K�r�, aki j�nne: nagy sz�gyenkez�st jelez.

Kert. T�bbnyire gyermek�ld�s.

Kerner Jusztinusz szerint: sz�p vir�gos kertben, tavaszi �g alatt s�t�lni: mutatja nem teljes�lt v�gyainkat. Min�l t�bb a vir�g a kertben, ann�l t�bb v�gyunk hervad el. �szi kert: gy�sz. Kerti lak: k�lt�zk�d�s. Idegen kertben elt�vedni; jegyez �rvas�got. Kert t�len: hi�baval� gondolat.

R. M. szerint: kerti munka: j� jegy. Kert, amely magas ker�t�ssel van k�r�lv�ve: mutatja, hogy ad�ss�gain­kat megfizethetj�k. Elhagyott gizgazos kert: bar�taink elhideg�l�s�t mutatja. Kertben �ri�ssal tal�lkozni: ellens�g jele, amely ellens�g �let�nkre t�r.

A k�l�n�s �lmokb�l: Kertben j�rni �s onnan ismeretlen vid�kre t�vedni, amely volna eleinte �den t�jair�l val�, k�s�bb els�t�t�lt �s sz�rnyekkel teli: mutat�ja �let�nk boldogtalans�g�nak, amelyet titkolunk.

Kert�sz. Mindig j� sz�leinket mutatja.

K�s. Eladni: igen j�. Venni: �rul�s.

K�ssel j�rni, �s valakit keresni, akibe bel�sz�rhassunk: egy nagy f�jdalom jelv�nye, amely f�jdalom miatt m�g sok szenved�s�nk, de r�vid id�n bel�l megk�nnyebb�l�s�nk lesz. K�s, amellyel magunkat megsebezz�k: b�natot jelent. Min�l nagyobb a k�s, ann�l nagyobb a b�nat. (Kerner.)

K�ssel �gyetlen�l v�gni valamit: mutat valamely v�ratlan helyzetet, amelyet �gyess�g�nkkel saj�t javunkra ford�tunk. (S. j.)

Kesely�. Gy�l�let. Es�s id�.

K�s�n j�nni valahov�, k�s�i �r�ban j�rni: levelet jelent.

Keser�. A legt�bb �lmosk�nyv szerint bizonytalan holnapunkat mutatja.

Keser� �z, amely k�s�bb �dess� v�lna sz�junkban: jele cs�f bossz�nak, amelyet megb�nunk. Keser�lapu: vid�ms�g, gondtalan falusi �let, megszabadul�s. (Kerner.)

Keser� ital: betegnek hal�l. (R. M.)

Keser�s�ggel gondolni eddigi �let�nkre: �r�mteljes nap jelk�pe. (S. j.)

Keszken�. J� h�r.

Keszty�. Megh�v�s.

Kerner szerint: figyelni kell, hogy �sszeill� keszty�t l�tunk-e. Egy p�r keszty�: felt�tlen�l j� bar�ts�got mutat. P�ratlan keszty�: v�l�s att�l, akit szeret�nk. Nagy keszty�: t�tov�z�s egy h�zass�gi tervben. Kis keszty�: titkos szerelem. Fekete keszty�: gy�sz, utaz�s, civakod�s rokonokkal.

R. M. szerint: feh�r keszty�: jegyez menyasszonyt.

A k�l�n�s �lmokb�l: Keszty�be dud�lni: jegyez elv�l�st egy j� bar�tt�l, aki�rt sz�v�nk f�j. L�bon viselt feh�r keszty�ben esk�v�re menni: egy nem szeretett n�vel jelent szerencs�tlen h�zas�letet. Lila keszty�: titkos szerelem.

Keszty�s ember: betegs�g. (S. j.)

Kett�. (Sz�m.) Lev�l.

K�ve. Gazdag ember.

K�z. Jobb k�z: j� bar�t. Bal k�z: n�knek jelent �j ruh�t, f�rfiaknak utaz�st.

Kerner szerint tiszta k�z: nagy szerencse, szennyes k�z: gyan�, k�zmos�s hideg v�zben: vid�ms�g, dagadt k�z: civakod�s, k�z�t�s (teny�r�t�s): biztos b�nat, �zleti vesztes�g, sz�r�s k�z: k�nnyelm�s�g, kicsapong�s.

R. M. szerint: kezet fogni valakivel: jelent seg�ts�get a b�natban. Elvesztett jobb k�z: apa hal�la, elvesztett bal k�z: anya hal�la. K�zcs�k: hamiss�gra int. Igen nagy �s feh�r k�z: hamisj�t�k jegye. Kis k�z: pletyka, irigys�g.

A k�l�n�s �lmokb�l: K�z, amely n�ne akkor�ra, amint egy parip�nak a farka: hi�baval� v�gyakat mutat. K�z, amelyet egy asszony szennyes helyre vezetne: �vatoss�got, f�lt�kenys�get jegyez. K�z, amelyet egy asszony cs�kjaival halmozna el: h�zass�gt�r�s jelk�pe.

Gvad�nyi M�rton szerint: k�z n�lk�l nem lehet a h�t f�b�nb�l csak egyet elk�vetni.

Igen nagy k�z az �gboltozaton, amely kelet fel� mutatna: egy n�pnek pusztul�s�t, v�ndorl�s�t jegyzi. (Lipcsei k�z�pkori napt�r.)

Kiab�lni. V�ltoz�s az eg�szs�gben.

A k�l�n�s �lmokb�l: Kiab�lni �s hangunkat hallani, mintha volna egy idegen hangja: k�zeli veszedelmet mutat.

Gvad�nyi szerint: es�s id�. R. M. mondja, hogy m�st kiab�lni hallanunk: megmenek�l�s�nket mutatja egy fort�lyb�l. Ki�lt�s, amelynek eredet�t nem tudjuk: jelez betegs�get, mely a h�z k�r�l �l�lkodik. Igen nagy ki�lt�s: hal�leset. �llatki�lt�s: rossz esztend�.

K�gy�. Betegnek nem j�.

Kerner szerint k�gy�: jegyez r�vid id�n bel�l bek�sz�nt� gazdags�got. K�gy�, amely mar�sra k�sz�lne: l�zas betegs�get mutat. K�gy�mar�s: �rizkedj ellens�geidt�l. K�gy�, amelyet nem lehet kiker�lni, sem el�le elfutni: rossz j�v�. D�gl�tt k�gy�: menekv�s.

A k�l�n�s �lmokb�l: k�gy�, amely bens�nkb�l n�ne, �s k�r�lgy�r�zn� sz�v�nk t�j�t, elvenn� l�legzet�nket: nagy betegs�g jelk�pe. K�gy�k az �gyban, a p�rna alatt: gy�trelmes, k�ts�gbeejt� lelki�llapot mutat�i. K�gy�k, amelyek a szob�ba k�sznak, �s k�r�lsziszegik az �gyat: n�n�l gonoszat jegyeznek. K�gy�t szoptatni: �sz�l�s.

K�gy�fa: utaz�s. K�gy�k�: szerencs�tlens�g. K�gy�szem: v�delem a mennyk�csap�s �s sz�d�l�s ellen. (R�gi magyar napt�r.)

Kikerics. Gyereket mutat.

Kilenc. J� h�r.

Kilincs. Nyugalom.

Kerner szerint: elmaradt l�togat�. Let�rt kilincs: p�rleked�s. Megnyikorg� kilincs: szeles �jszak�t mutat.

Kincs. Tal�lni keveset: igen j�, sok kincset: hal�lveszedelem. Kincset �sni: nagy szeg�nys�g. (Kerner.)

Szent Gy�rgy napj�n kincset tal�lni: igen rossz esztend�t mutat. Kincs�s�kkal egy�tt lenni: ostobas�g. Kincseskamra: birk�d megbetegszik. (R�gi magyar napt�r.)

A k�l�n�s �lmokb�l: kincs, amelyet �rizne h�tfej� s�rk�ny: gyermekkori mulats�g. Bor�s id�.

Gvad�nyi szerint: kincs�s�: hossz�, nedves ny�r jegye. R. M. azt mondja, hogy kincset a bolondok �s gyermekek tal�lnak, okos ember soha, ez�rt ne is adjunk ez �lomra.

K�ntorna. Lev�l. H�r messzir�l.

Kip�dr�tt bajusz: mulats�got mutat.

Kir�gni valamit, ami �zlik: mutat szerelmet, amelyet el�r�nk. �zetlent kir�gni: b�nat, meg­csal�d�s, f�jdalom jegye. (R. M.)

Kir�ly. Szerencse. �reg kir�ly, aki kert�nkben dolgozna, vagy levelet olvasna: egy k�zeli jutalom k�pe. Ifj� kir�llyal lenni: asszonynak, l�nynak v�ltoz�st mutat.

A k�l�n�s �lmokb�l: kir�ly, akinek volna arca olyan f�nyes, mint a nap, feh�r feje, mint a hold, szak�lla, mint a v�znek a habja, k�nt�se, mint a szilvafa vir�ga: elveszettnek hitt, visszat�r� szerel­m�nket mutatja. T�nd�rkir�ly: sz�p boldogs�g. T�rpekir�ly: gond egy szerelmi cselsz�v�ny miatt. Betegnek koron�s kir�llyal �lmodni: rosszabb �llapot. V. Ferdin�nddal �lmodni: j�vedelem, de �j ad� is. (1850.)

Kir�lyn�: l�nynak v�leg�nyt jegyez. (R. M.) Kir�lyi palot�ban j�rni-kelni, t�k�rbe n�zel�dni �s nem tal�lni kij�ratot: egy nagy �r nem szerencs�s ismerets�g�t is mutatja. Kir�ly gyermekeit l�tni rongyokban: rossz esztend�t �g�r.

Kisasszony. Mulats�g.

Kiseperni a szob�t: nem sz�vesen l�tott vend�g jegye.

K�s�rtet. Csupa �r�m, szerencse.

*

Magyar�zat a k�s�rtetr�l

„Nem �ppen a legjobb dolog olyan h�zban lakni, amelyben k�s�rtet tany�zik, de m�g mindig jobb dolog fed�l alatt megh�lni, mint a k�borl� szelekben t�lteni az �jszak�t” - mondja egy r�gi �lommagyar�z� K�nyv,

„Mert - �gy folytatja a k�nyv - nincsen olyan gonosz k�s�rtet, amelyet el�bb-ut�bb meg nem szokhat­n�nk. �s m�r arr�l is van tudom�s, hogy a k�s�rtet sz�k�tt meg a h�zt�l, ahov� valaki bek�lt�z�tt.”

Nem akarom azt mondani, hogy elhiggy�k a r�gi �lmosk�nyvek ny�mmog�sait, de sohase �rthat elgondolkozni olyan dolgok felett, amelyet l�tsz�lag meg nem �rt�nk. �gy p�ld�ul: hogyan lehets�ges megszokni vagy megsz�ktetni a k�s�rtetet a r�gi h�zakb�l?

A k�s�rtetr�l mindny�jan tudjuk, hogy � nem m�s, mint benn�nk rejt�zk�d� �s visszav�ndorl� �lom. Hi�ba kopogtatn�nk nappal a falat, amerre a k�s�rtetet elmenni l�ttuk - a k�m�nyb�l sem hullana m�s z�rget�s�nkre, mint tiszt�talan korom, pedig a hagyom�ny szerint a k�s�rtet t�bbnyire a s�t�t k�m�nyben szeret lakni. B�tor emberek m�r felforgatt�k fenekest�l a h�zakat, ahol k�s�rtetet sejtettek. S�t, nagy kocsirudakkal a kez�kben lesben �llnak azon a kereszt�ton, amelyen a k�s�rtetnek el kell vala haladnia... Hi�ba volt minden. A k�s�rtetet nem foghatt�k meg, nem �thett�k le - m�snap reggel �bred�sn�l m�gis piros volt a szem�k az �jszaka ut�n, amely szempiross�g legbiztosabb jele annak, hogy k�s�rtet j�rt a h�zn�l. Arr�l a bizonyos lid�rcnyom�sr�l, amelyt�l �gy �bred fel az ember, amint a fuldokl� kimenekszik a v�z al�l: tal�n nem is kell besz�lni, mindenki ismeri.

A r�gi emberek mindenf�le babonas�gokat haszn�ltak a k�s�rteties �lmok ellen. Tal�lt l�patk�t szegeztek a k�sz�b�kre, hogy azon a Rossz �t ne l�phessen. L�gy�l� n�v�nyeket raktak az ablakaikba, mert a k�s�rtet n�ha csak egy l�gy alakj�ban kezdi el z�mm�g�s�t az alv� felett - aminthogy a p�k is csak �rtatlan j�t�kot l�tszik �zni a hatalm�ba ker�lt dar�zzsal, miel�tt azt v�gleg megk�t�zn�. A k�s�rtet-f�l� emberek az �gyaikba is mindenf�le szagos f�veket raktak, amelyek r�szint az eg�szs�ges �lom j�t�konys�g�t, r�szben a k�s�rtet elleni v�dekez�st szolg�lt�k...

A k�s�rtet �s vele a rossz �lom m�giscsak besz�k�tt valahogy a szob�ba, �s m�snap olyan piros volt az ember szeme, mintha eg�sz �jszaka holt mellett virrasztott volna, pedig holt ember h�l’ Istennek nincs a h�zn�l. - A rossz �lom elb�jt a r�gi sz�kl�bba - mondt�k a r�giek, holott mindny�jan tudjuk, hogy az a rossz �lom bel�l�nk j�tt vala el�. - A k�s�rtet meg�ll�totta a fali�ra ketyeg�s�t, hogy szabadon v�gezhesse tennival�j�t - mondott�k ugyancsak az �embe­rek -, pedig tudjuk, hogy az �r�k minden�tt a vil�gon lej�rnak. - A k�s�rtet elrejt�z�tt a f�gg�ny m�g� - mondt�k nagyap�ink, pedig ha jobban szem�gyre veszik az ablakot, bizonyosan tal�lnak azon egy hasad�kot, amelyen �t a sz�l �s a mozgalmas �jjeli leveg� beosonhat a szob�ba. Ugyanez�rt mondj�k a r�gi emberek, hogy azokban a h�zakban, ahonnan m�r sem a sz�kl�bb�l, sem az �r�b�l nem lehet el�zni a k�s�rtetet: a hortyog� embert kell alkalmazni.

Kif�le, mif�le az a hortyog� ember, hogy jelenl�t�nek ilyen j�t�kony var�zslatoss�got tulajdon�tanak? Minden vid�ken van bel�le egyp�r p�ld�ny. Szemren�zve �ppen olyan embernek l�tszik, mint m�s k�z�ns�ges ember; k�ls�leg mi sem �rulja el tulajdons�g�t. De ha bek�sz�nt az �jszaka, akkor csak arra �brednek fel a tisz�ninneniek is, hogy valamely k�l�n�s okb�l nem tudnak aludni - mintha egy eg�sz erd�s�get f�r�szeln�nek a Tisz�nt�l. S�rban, h�f�v�sban rekedt v�s�rosszekerek, amelyek rem�nytelen�l v�rj�k a reggelt szerte az orsz�gutakon: lovaik v�gs� er�fesz�t�s�vel megindulnak. H�talv�k, akiket m�r azzal sem lehet fel�breszteni, hogy a r�zmozs�rban di�t t�rnek az orruk alatt: felrettennek, �s a padl�s fel� kezdenek sz�llongani. Mi t�rt�nt? Megjelent a hortyog� ember a vid�ken! Az ilyen hortyog� embert fel kell fogadni n�h�ny �jszak�ra, �s akkor majd r�j�nnek a h�z lak�i, hogy puszta �lom volt k�pzel�d�s�k a k�s�rtetr�l.

Nagyon ritk�n, de m�r az is el�fordult, hogy a hortyog� ember sem tudott tiszta munk�t v�gezni a rossz �lommal. Megesik ugyanis, hogy a hortyog� megfordul �lm�ban, amit neki megtiltani nem lehet, amikor is darabid�re elhallgat. Ezt a p�r percet szokta felhaszn�lni a rossz �lom �ji madara, hogy a s�t�t sarokb�l el�reppenjen, �s megkapirg�lja a hal�nt�k�t azoknak, akiknek hal�nt�k�n sem csirke, sem kakas kapargat�s�nak a helye nem l�tszik, de m�g csak az �kul�r� sz�ra sem hagyott nyomot. Az ilyen v�ratlanul j�v� rossz �lom ellen a r�gi �lomfejt�k aj�nlott�k a kolompot is, amelyet a csukl�j�ra kell k�tni annak, akit �lm�ban a k�s�rtetek gy�t�rnek. A v�dekez� ember okvetlen�l felemeli a kez�t, mire a kolomp megsz�lal, a megv�lt� �bred�s bek�vetkezik. (Gyermekekn�l, hajadonokn�l elegend� egy kar�csonyr�l maradt kis cs�ngetty�t alkalmazni, m�g a sz�n�szekn�l �s m�s kom�di�sokn�l hasznos a sz�nh�zi cs�ngetty�.) Ezt az elj�r�st a k�s�rtet elriaszt�s�nak h�vj�k. B�s�ges �jjeli kolompol�s ut�n aligha v�r�s valakinek a szeme.

�m vegy�k most v�g�l azt az alig el�fordul� esetet is, mikor a k�s�rtetet sem hortyog�ssal, sem kolompol�ssal nem lehet elzavarni. Ilyenkor nincs m�s teend�, mint meg kell szel�d�teni a k�s�rtetet. Ravasz n�kn�l ez k�nny� dolog, mert �k m�zesm�zos besz�d�kkel, h�zelked�seikkel, r�besz�l�s�kkel elb�rnak a konok k�s�rtettel is. Rendszerint aj�nlanak valamely c�met a k�zelben, ahol k�s�rtetj�r�sra sz�ks�g van. A vall�sos n�k is hamar megszel�d�tik rossz �lmaikat - k�l�n�sen a kar�csony el�tti id�kben, elmennek el�l�k a hajnali mis�re. (M�g nem volt olyan �lom, amely adventkor a templom k�sz�b�t �tl�pni mer�szelte volna.)

A gyermekes n�k szorosabban karolj�k magukhoz gyermekeiket, amire a leggonoszabb k�s�rtet is abbahagyja t�nferg�s�t. - A f�rfiak k�z�l k�nnyebben menek�lnek meg a bajt�l itt is a pip�s emberek. Mert a pip�z�s sok mindenf�le betegs�g ellen bizonyult m�r hasznosnak. Megmenek�lnek azok is a makacs k�s�rtett�l, akik mindenf�le er�s italkortyokkal karcoltatj�k v�gig a torkukat, ha �ppen nagyon rossz �lmuk volt. De mit csin�ljanak azok, akik nem pip�znak, nem isznak, csak tehetetlen�l v�rj�k a re�juk sz�lldos� rossz �lmot? Ezeknek val�ban nem lehet aj�nlani m�st, mint az �gyuk mell� k�sz�tett l�cs�t, vagy nehezebb esetekben: a kocsirudat. Sok f�rfiruh�ban strabanc�roz� k�s�rtetr�l kis�lt m�r az els� meglegyint�sn�l, hogy �kelme nem m�s, mint s�rdog�l� asszonyember. A kocsir�ddal v�dekez�knek m�snapon sohasem szokott piros lenni a szem�k a rossz �lom miatt.

*