minden l�lek egyforma lehet�s�gek birtok�ban van

a reinkarn�ci� nemhogy s�letlen legenda volna: a reinkarn�ci� hideg, k�kem�ny t�ny.

Soha nincs k�s� ahhoz, hogy aki elt�vedt, visszatal�ljon a helyes �tra. Mert az �let �r�k, s az�rt vagy ma az, aki vagy, mert az volt�l, aki volt�l.

az emberi term�szetnek van egy mindenkire jellemz�, k�z�s von�sa: az ember csak akkor k�pes lehet�s�gei teljes kihaszn�l�s�val m�k�dni, ha figyelm�t eltereli �nmag�r�l, s azt n�la szerencs�tlenebb embert�rsai megseg�t�s�re ir�ny�tja.

A karm�t Edgar Cayce egyetemesen �rv�nyes�l�, az ok �s az okozat k�lcs�nhat�s�ra �p�l� t�rv�nynek l�tta, amely a l�lek sz�m�ra lehet�s�get k�n�l a testi, szellemi �s lelki fejl�d�sre. Minden l�lek (ahogy Cayce nevezte: "entit�s"), amikor emberi l�nyk�nt a f�ldi s�kra l�p, tudat alatt hozz�f�r az el�z� �leteiben felhalmozott jellemz�k, ment�lis k�pess�gek �s tehets�gek t�rh�z�hoz. Az entit�snak azonban le kell k�zdenie az el�z� �leteiben megtapasztalt negat�v �rzelmek ut�hat�s�t: a gy�l�let, a f�lelem, a kegyetlens�g, a kapzsis�g ugyanis h�tr�ltatja fejl�d�s�ben.

Ily m�don az entit�s feladata, hogy �jj�sz�let�sek sorozat�n kereszt�l kiegyens�lyozza a pozit�v �s negat�v karmikus bev�s�d�sek hat�s�t: hogy legy�zze az �nz� impulzusokat, �s t�mogassa a kreat�v k�sztet�seket.

A tudatalatti eml�kszik a kor�bbi tapasztalatokra, de sok j� oka van annak, hogy a tudatos elme nem r�szes�l ebben a k�tes kiv�lts�gban.

A fizikai test egy ruha melyet f�ldi tart�zkod�sa alatt a l�lek mag�ra �lt

K�pzeld el, hogy szabadon betekint�st nyersz valamennyi el�z� �letedbe, �s egy napon, mintegy v�letlen�l, r�d zuhan annak az eml�ke, hogy az emberis�g t�rt�nete nem ismer n�lad nagyobb sz�rnyeteget!

Hogy viseln�d el a r�m�letet, a megk�sett lelkiismeret-furdal�st? Mit kezden�l azzal a rettent� gondolattal, hogy egy kor�bbi inkarn�ci�dban annyi l�lekt�rsad ellen v�tett�l, s lelkednek olyan ad�ss�gai vannak, amelyek let�rleszt�s�hez t�bb milli� �let sem volna el�g?

Milyen rem�nys�ged maradna?

Ez a helyzet a val�s�gban sohasem fordulhat el�, azon egyszer� okn�l fogva, hogy ez felbor�tan� az ok �s okozat karmikus t�rv�ny�t — m�rpedig ez a t�rv�ny �r�k �s megv�ltoztathatatlan. Soha, egyetlen l�leknek sem lesz lehet�s�ge arra, hogy saj�t kor�bbi bakl�v�seir�l ilyen nyomaszt� tudom�st szerezzen. Ak�rmilyen ad�ss�gai legyenek egy l�leknek t�rsaival szemben, addig nem ker�l szembe vel�k, m�g fejl�d�se sor�n el nem �rte azt az �retts�gi szintet, amelyen a j�v�t�tel imm�r lehets�ges �s megval�s�that�.

Innent�l fogva nyugodtan elvethetj�k azt az �r�lt t�ved�st, hogy a "karma" a vak �s kegyetlen b�ntet�s korb�csa, amely rajtunk, m�ltatlan b�n�s�k�n csattan.

Manaps�g a legt�bb ember f�lre�rti a karmikus t�rv�nyeket — �ll�totta Cayce. — Minden l�leknek vagy entit�snak helyes k�pzetet kell kialak�tania a sorsr�l. A sorsunk benn�nk van; a hit�nkb�l sz�rmazik; a Teremt� Er�k aj�nd�ka. A karm�t befoly�solni ebben az esetben annyit jelent, mint fell�zadni a sors ellen.

Az entit�s a karm�ra helyezi a hangs�lyt, aki a t�rv�ny szerint �l, az a t�rv�ny szerint �t�l; aki pedig a hit szerint �l, az a hit szerint �t�l.

Nincs ebben sem b�r�lat, sem ir�nia, de azt tudnia kell, hogy Isten t�rv�nye az, ami val�ban t�k�letes, nem a r�la alkotott emberi fogalmak. A t�rv�ny be fog teljesedni. Te teljes�ted be vagy valaki m�s? ... Keressetek, �s tal�lni fogtok. Z�rgessetek, �s az ajt� megnyittatik. Ezek c�folhatatlan �s megv�ltoztathatatlan t�rv�nyek.

Az emberi l�lek  gyakorta t�lzott magabiztoss�ggal l�p �t az �l�k vil�g�ba, �s amikor t�vozik, t�ls�gosan nagy benne az elbizonytalanod�s, mert megfeledkezik arr�l, hogy a k�t k�l�n�ll� vil�g egy�tt l�tezik, �s az egyik �ppolyan val�s�gos, mint a m�sik.

"Egy ember egy �letben sok szerepet j�tszik"

A karma v�laszreakci�; hasonl�tsuk ahhoz a folyamathoz, amikor a test t�pl�l�kot vesz mag�hoz, s a szervezet erre valamik�ppen reag�l. M�gpedig �gy, hogy a t�pl�l�kot a test r�sz�v� alak�tja �t, be�p�ti a sejtekbe, s �gy hat�st gyakorol a test �s a tudat eg�szs�g�re.

 �gy van ez a l�lekkel is, amikor — egy f�ldi �let idej�re — bek�lt�zik a testbe. Az ember gondolatai �s e gondolatokb�l sz�rmaz� cselekedetei adj�k a t�pl�l�kot, amelyb�l a l�lek �p�tkezik.

— E gondolatokat �s cselekedeteket a m�g�tt�k megh�z�d� gondolatok �s cselekedetek motiv�lj�k, �s �gy tov�bb, vissza eg�szen a l�lek sz�let�s�ig.

— Amikor a l�lek �j testbe k�lt�zik, megny�lik egy kapu, �s vele egy lehet�s�g e l�lek sors�nak �p�t�s�re. Minden, ami kor�bban �p�lt — l�gyen az j� vagy rossz —, benne foglaltatik ebben a lehet�s�gben

T�rleszteni mindig lehet, de nem lehet kib�jni a l�lek �ltal kor�bban elk�vetett tettek felel�ss�ge al�l.

Az �let teh�t a fejl�d�s �tja, felk�sz�l�s a l�lek megtiszt�t�s�ra, j�llehet a test �s a fizikai tudat sz�m�ra az �t gyakran r�g�s.

 V�ltoz�sok t�rt�nnek, s az emberek azt mondj�k: szerencs�m volt. Csakhogy ami t�rt�nik, nem szerencse! Hanem annak az eredm�nye, hogy mit kezdett a l�lek a kor�bbi v�ts�gek j�v�t�tel�re felk�n�lt lehet�s�ggel.

— a Kegyelem T�rv�ny�t, amely t�bbet jelent, mint az egyszer� j�v�t�tel.

— A karma az, amikor tudjuk, mit kellene tenn�nk, s m�gsem �lj�k meg lehet�s�geinket. Ha meg tudsz bocs�tani m�soknak, magad is bocs�natot nyersz. Ez a karma beteljes�t�s�nek �tja.

nem k�nyszer�thet senkit arra, hogy megbocs�sson mag�nak vagy m�soknak, am�g ezt � maga el nem hat�rozta. Szabads�g�ban �ll addig maradni a maga v�lasztotta tiszt�t�t�zben, ameddig csak akar. �m am�g nem fejl�d�tt egy olyan szintre, ahol m�r el�g vil�gosan l�t ahhoz, hogy a saj�t haj�n�l fogva kih�zza mag�t a bajb�l, f�l�sleges ezt k�rdezgetnie mag�t�l: "Mi�rt nem eml�kszem?" Sokkal hely�nval�bb ez a megfogalmaz�s: "�r�l�k, hogy nem eml�kszem!" M�g akkor is �gy van, ha emiatt le kell mondania arr�l az �r�mr�l is, hogy olyan �leteibe l�thasson bele, amelyekben f�ldre sz�llt angyalk�nt gyakorolta j�t�tem�nyeit m�sok megseg�t�s�re, �s embert�rsai szeretet�t�l, megbecs�l�s�t�l �s tisztelet�t�l �vezve halt meg.

Minden j�, amit valaha tett�nk, �r�kk� a lelk�nkkel marad. A l�lek sosem "ronthatja meg" a j�t, amit cselekedett. A k�s�bbiekben meg fogjuk vizsg�lni, hogy a Kegyelem T�rv�nye seg�ts�g�vel hogyan vethet� �ssze ez az elv az ok-okozat t�rv�ny�vel.

AZ EMBER TUDATALATTIJA HALHATATLAN

minden l�lek egyforma lehet�s�gek birtok�ban van

a l�lek alakul�sa pedig els�sorban att�l f�gg, hogy a tudatalatti szintj�n, ahol az agyag a legpuh�bb �s legform�lhat�bb, van-e a Gondolatnak el�g ereje megmint�zni a sors szobr�t.

Ahogyan a szil�rd anyag �rtalmatlan r�szecsk�j�t puszt�t� er�v�, v�rosokat els�pr� er�v� v�ltoztatja egy l�ncreakci�-sorozat, �gy szabad�thatja ki a lelket az anyag b�rt�n�b�l a pozit�v gondolatok l�ncreakci�ja — m�g v�g�l a l�lek megt�rhet fluid �llapot� �s-szabads�g�ba, az asztr�lis s�kra.

K�nytelenek vagyunk teh�t e folyamatot "tragikus hal�l"-k�nt emlegetni, mert nincs megfelel� szavunk r�.

A h�s-v�r testre, a l�lek f�ldi burk�ra ugyanez a sors v�r: elpusztul �s visszamarad a hal�lban, s vele marad a kiterjedt "ego", a f�ldi burokhoz tartoz�, h�trahagyott tudat is.

A l�lek �gy kiker�lt az anyag b�rt�n�b�l. Szabad lett! F�ldi tart�zkod�s�b�l meg�rzi a vil�gi tapasztalatokat, amelyeket "mem�riabankj�ban" biztons�gosan elrakt�roz — ugyanis csak a "tudatos elme" az, amit h�trahagyott. A tudatalatti tov�bb �l, hiszen nincs k�ze az anyaghoz, �s nem is f�gg t�le. Most ez v�lik a l�lek tudatos elm�j�v�, s ekk�nt m�k�dik eg�szen addig, m�g a l�lek vissza nem t�r a s�r� f�ldi anyagba, hogy elkezdje k�vetkez� �let�t.

A fels�bbrend� tudat �tv�llalja azokat a funkci�kat, amelyeket a tudatalatti �tadott, s �gy a l�lek olyan tiszt�n �ttekinthet�v� v�lik, amilyen a F�ld�n sosem lehetett. Val�sz�n�leg a l�tez�snek ezen a szintj�n tapasztalt, magasztos lelki�llapot f�ldi kisug�rz�s�t �lt�k meg egyes szentek "spiritu�lis ekszt�zisk�nt".

Amikor el�rkezik az id�, hogy a l�lek egy �j testbe k�lt�zve visszat�rjen a F�ldre, a folyamat egyszer�en megfordul. A tudatos elme visszat�r a tudatalatti szintj�re, a tudatalatti pedig a fels�bbrend� �n szintj�re, a h�s-v�r test anyam�hszer� szent�ly�be. Nem pr�b�l, nem is akar �rzelmileg azonosulni a tudatalatti �s az �jonnan megsz�letett tudatos elme m�k�d�s�vel, mivel azok �j eg�jukhoz igyekeznek hozz�szokni.

A fels�bbrend� �nnel csak nagyon ritka esetekben lehet kapcsolatba ker�lni, s akkor is csak szakszer�, m�ly hipn�zisban – m�ly medit�ci�ban, transzban-

Az "�jsz�l�tt" tudatos elme sohasem lehet id�sebb, mint a test, amely �tmenetileg otthont ad neki. Az ember elrakt�rozott tud�sa, �bers�ge, az az �szt�n, amellyel �nmag�t �s embert�rsait �rt�keli, a tudatalatti szintj�n nyugszik. K�vetkez�sk�pp az egyetlen bar�t �s tan�csad�, akihez fordulhat, a saj�t tudatalattija. R�ad�sul ezt a kapcsolatot csak alv�s k�zben vagy megvil�gosodott, meditat�v tudat�llapotban lehet megteremteni. Ilyenkor az �nfegyelem seg�ts�g�vel az ember eljut od�ig, hogy le�l, s meghallgatja "a tudat cs�ndes, nyugodt szav�t".

Az �jrasz�letett embernek �ber �llapot�ban, tudatoss�ga szintj�n ism�t szembes�lnie kell az anyagi l�t kih�v�saival, legjobb tud�sa szerint kell egyens�lyoznia az �let hull�mver�sei f�l�tt �tvezet� keskeny pall�n, ahol — ha k�pes figyelni arra a "cs�ndes, nyugodt sz�ra" — elker�lheti a t�lzott �nk�zpont�s�g buktat�it, amelyek kor�bban annyiszor megk�s�rtett�k, s tasz�tott�k a m�ly �rv�nybe.

Van bizony! Tekints�k a l�lek inkarn�ci�it egy folytat�sos reg�ny egyes r�szeinek. Amint a l�lek �tja egy bizonyos �letben a hal�llal v�get �r, m�ris megjelenik az apr� bet�s felirat: "Folytat�sa k�vetkezik". Amikor egy �j testben �jra megsz�letsz, nem null�r�l indulsz: pontosan ott folytatod, ahol abbahagytad.

Ha p�ld�ul egy el�z� �letedben nem tudtad legy�zni magadban azt a k�sztet�st, hogy k�vekkel z�zd be egy �vegh�z ablakait, akkor legk�zelebb — jelk�pesen — ugyanolyan helyzetben tal�lod magad, csak �ppen ez alkalommal a ti�d lesz az �vegh�z, amelyre a k�vek z�poroznak. Ha rezzenetlen arccal elviseled a puszt�t�st, am�g a sz�ml�t kiegyenl�tve utols� ablakt�bl�d is szil�nkjaira nem hull, eg�szen j� eredm�nyt tudsz felmutatni.

Ha viszont �nsajn�latba zuhansz, �s �tkoz�dsz, hogy te nem ilyen sorsot �rdemeln�l, akkor elpusk�ztad az eg�szet, �s semmit sem siker�lt profit�lnod a nagy lehet�s�gb�l.

A szabad akarat er�sebb a sorsn�l

Egyetlen �let, amelyet a l�lek teljes eg�sz�ben a m�sok szolg�lat�nak szentel �t-hat olyan �letet ellens�lyozhat, amelyben a fejl�d�s megrekedt, s a l�lek elmaradt �nmag�t�l.

A szabad akarat mindig er�sebb, mint az eleve elrendelt sors. Nem lehet annyi r�gi ad�s�got felhalmozni, hogy a l�lek a v�g�n ne tehessen m�st, mint sz�ntelen�l fizessen, fizessen �s fizessen. De azt is tudom�sul kell venn�nk: a l�lek a fejl�d�sre gyakran v�laszt olyan m�dot, amelyet a tudatos elme nem �rt meg azonnal.

Nagyon fontos ezt az alapt�telt meg�rteni �s elfogadni, miel�tt az egy�ni �letek r�szletes vizsg�lata sor�n bonyolultabb t�m�kat �rinten�nk.

B�rmekkora kutyaszor�t�ban tal�lod is magad, te int�zted �gy, hogy odaker�lj — az�ltal, hogy kor�bban nem vett�l tudom�st a t�rv�nyr�l. B�rmilyen t�rv�nyt szegt�l meg, saj�t szabad akaratod ellen v�tett�l, a r�d ruh�zott szabad akarat ellen. A te v�laszt�sod, hogy �ppen ott l�gy, ahol vagy. Ez legal�bb annyi m�lt�s�got �s �nbecs�l�st ad, hogy tudd: saj�t hib�idat te k�vetted el

Ez�rt van az, hogy az igazi vall�sok felvil�gosult tan�t�sait sosem lehetett �sszhangba hozni az eredend� b�n �s a t�zes pokol dogm�j�val.

egyetlen Istent ismerj: egy v�gtelen kegyelm�, szeret� Istent, aki mindannyiunknak m�r r�gen megbocs�tott.

Mindenekel�tt ezt az alaptan�t�st kell szem el�tt tartanod, kedves olvas�, ahogy egyre jobban belemer�lsz a reinkarn�ci� elm�let�ben foglalt folyamatokba, mert m�s alapokr�l kiindulva ez az eg�sz nem m�k�dik.

A FIZIKAI �S AZ �RZELMI KARMA

Az er�ny jutalma �s a b�n  �ra

Mert r�g�ta ismeretes: minden l�leknek sz�mot kell adnia minden meggondolatlan szav�r�l. Minden apr�s�g�rt meg kell fizetnie.

Vagyis, ha a l�lek felismeri, hogy rossz �tra t�vedt, az �szinte b�nb�nat m�rt�k�nek megfelel�en seg�ts�get kap.

El�sz�r is a sz�vnek kell megv�ltoznia, azut�n a tudatnak. Meg kell v�ltoztatni a c�lokat �s sz�nd�kokat is.

A karm�t, amelynek lapjain a l�lek nyeres�gei �s vesztes�gei �letr�l �letre f�ljegyeztetnek, gyakran — t�vesen �s igazs�gtalanul — �sszet�vesztik a megtorl�ssal. A karma nem a b�ntet�s eszk�ze —  ahhoz t�l kifinomult �s elfogulatlan; v�gs� c�lja a j�v�t�tel. Val� igaz azonban, hogy mik�zben egy f�jdalmas b�nbees�s nyomait igyekszik egy m�g f�jdalmasabb gy�gym�ddal elt�ntetni, komoly szenved�seket okoz.

Az igazl�t�sok szerint k�tf�le karma l�tezik: �rzelmi �s fizikai. Mindegyiknek megvannak a pozit�v �s negat�v, j� �s rossz vonatkoz�sai.

A negat�v �rzelmi karma c�msz� alatt olyan jelens�gek szerepelnek, mint a rossz h�zass�g, az alkoholizmus, az impotencia �s a k�l�nf�le neur�zisok, mint p�ld�ul a m�ni�s depresszi�, a paranoia, a k�l�nf�le perverzi�k vagy a megsz�llotts�g — a sz� k�z�pkori �rtelm�ben.

A fizikai karma s�lyos testi fogyat�koss�gokban �lthet testet — s�kets�g, vaks�g, besz�dhiba — vagy az olyan, puszt�t� betegs�gekben, mint p�ld�ul a leuk�mia vagy a sclerosis multiplex.

kegyelem t�rv�nye a l�lek sz�m�ra �lland�an hozz�f�rhet� lehet�s�get k�n�l, a felhalmoz�dott ad�ss�gokat mindig le lehet dolgozni, ha �let�nket �nzetlen�l a m�g n�lunk is szerencs�tlenebbek megseg�t�s�nek szentelj�k

"Amit vetett�l, azt aratod, hacsak a testi vagy karmikus t�rv�ny helyett a Kegyelem T�rv�ny�nek nem engedelmeskedsz." �gy t�nik, a legt�bb ember e k�t v�glet k�z�tt ingadozik.

A Kegyelem T�rv�nye fel�l emelkedhet a karma t�rv�ny�n, tiszt�ra t�r�lve a felgy�lemlett ad�ss�gok t�bl�j�t.

a karmikus ad�ss�got a saj�t lelkeddel szemben kell ler�nod a jelenben, a k�zted �s embert�rsaid k�zt ki�p�tend� kapcsolatok r�v�n. �s ez minden l�lekkel �gy van!

— Amit te m�rsz m�sokra, ugyanaz sz�ll vissza saj�t fejedre.

Mert ha az �letet akarod, akkor adnod is kell az �letet. A t�rv�nyek �pp�gy �rv�nyesek a mindennapi gyakorlatban, mint a szellemvil�gban. Mert a Tudat az �p�t�mester.

— Ha szeretetre v�gyol, szeretetrem�lt�nak kell mutatkoznod. Ha bar�tokat szeretn�l, l�gy magad is bar�ts�gos. Ha b�k�t �s harm�ni�t k�v�nsz, feledkezz meg �nmagadr�l, s teremts b�k�t �s harm�ni�t kapcsolataidban.

Ne t�vedj �s ne �rtsd f�lre a tan�t�st!

Az ember azt aratja le, amit elvetett, �s k�zben szakadatlanul szembe kell n�znie �nmag�val.

Ha azzal pr�b�lkozol, hogy egyed�l csak ezzel, csak �nmagaddal n�zz szembe, ez karm�v� v�lik. De t�gy j�t azokkal, akik rosszindulattal fordulnak fel�d, s ez�ltal �nmagadban j�v�tehetsz mindent, amit valaha v�tett�l embert�rsaid ellen!

A F�LELEM SZEREPE AZ �RZELMI KARM�BAN

Mi�rt van bennem ennyi f�lelem?

A v�lasz szerint el�z� �leteiben sok fizikai f�lelmen esett �t, s ezek — a tudatalattiba s�llyedt eml�kekk�nt — elk�s�rt�k a jelenbe is.

A l�lek k�sz, de a test er�telen; sz�ks�g�nk van arra, hogy legyenek emberek, akikre t�maszkodhatunk, ha er�t vesz rajtunk a gy�nges�g.

aki becs�letes sz�nd�kkal n�z �nmag�ba, t�k�letes erk�lcsi k�dexet tal�l ott: a lelkiismeret hangja sohasem hazudik. Egyszer�en arr�l van sz�, hogy id�nk�nt k�nyelemszeretetb�l nem vesz�nk r�la tudom�st — azt�n persze csod�lkozunk, amikor fejjel nekimegy�nk az �vegajt�nak, �s bet�rj�k az orrunkat.

Ne engedd visszaszor�tani magad olyanok �ltal, akik fontoss�gukra hivatkozva pr�b�lnak hatni r�d, fontoskod�ssal b�rki k�pes bolondot csin�lni mag�b�l!

Adj azoknak, akik �gy hiszik, hogy sokat tudnak! Ha k�pes vagy felismerni, r�j�ssz majd, hogy sokkal t�bbet tudsz, mint �k, b�rmilyen t�m�r�l! Ha a k�r�lm�nyeid megv�ltoznak, az �ri�si v�ltoz�st jelent majd sz�modra... Ne f�lj teh�t a bajokt�l; tudd, hogy b�rmit akarsz, el�rheted.

Csak k�t szem, csak k�t f�l adatott nek�nk, de k�tszer, s�t n�gyszer t�bbet kellene l�tnunk �s hallanunk, mint amennyit besz�l�nk! Soha ne l�gy k�rked�, de soha ne is pr�b�lj meg olyan lenni, mint a t�bbiek, mindig megcselekedve, amit mondanak neked, csak az�rt, hogy m�sk�nt v�lekedjenek fel�led.

—    Merj k�l�nb�zni!

Megfigyelhetik majd, hogy kevesen lesznek teljesen idegenek az entit�s sz�m�ra, n�h�nyan m�gis �r�kk� idegenek maradnak, ak�rmilyen gyakran, ak�rmilyen okb�l sodorja �ket egym�s mell� az �let! Az entit�s mindig hajlamos lesz az idealizmusra. Fel kell vil�gos�tani arr�l, hogy az emberek, a t�rsai �ltal tett �g�retek nem mindig lesznek hiba �s fogyat�koss�g n�lk�l val�k, k�l�nben elvesz�ti a bizalm�t, �s nemcsak m�sokban, hanem saj�t mag�ban is.

S a legmag�nyosabb ember, a legmag�nyosabb szem�ly, s�t, mi t�bb, a legmag�nyosabb entit�s az, aki elvesz�ti �nmaga ir�ny�t�s�t!

EMBER — AZ IDEGEN A F�LD�N

minden emberi szomor�s�g abb�l ered, hogy a l�lek vissza�l a saj�t Teremt�je �ltal adott szabad akarattal.

Az alaplogika teljesen egyszer�: b�rmely egys�g — l�gyen az szellemi, emberi vagy mechanikus — legkev�sb� hat�kony r�sze a legink�bb ideiglenes, �tmeneti komponens. Az ember eset�ben a fizikai test az "ideiglenes mened�k" az �r�kk�val� l�lek sz�m�ra, ez a legk�nnyebben n�lk�l�zhet�, p�tolhat�.

Nem val�sz�n�, hogy a gy�k t�lzott fontoss�got tulajdon�t a fark�nak, hiszen mindig k�pes �jat n�veszteni, ak�r saj�t hib�j�b�l vesztette el, ak�r nem. Biztos lehet abban, hogy tud �j farkat n�veszteni, a farok viszont nem n�veszthet m�sik gy�kot.

Sajnos az emberi ego k�ptelen ilyen vil�gos okfejt�sre. Hogy a logikus k�vetkeztet�st �rdek�ben kiss� megkeverj�k a hasonlatot — az emberi pszich�ben a farok makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy � cs�v�lja a kuty�t. Ebben benne van minden emberi szenved�s �s gy�trelem eleje �s v�ge. Ez az, ami Sartre-t �s az egzisztencialist�kat oda vezette, hogy a tudom�ny megfoghatatlans�g�val vak�ts�k el magukat, az avantgarde papokat pedig, akik m�g tov�bb mentek a szellemi felel�ss�g el�li menek�l�sben, addig az azonnal fogyaszthat� vall�sig, amelynek kiindul�pontja ez: Isten meghalt.

Ha kibillen egyens�ly�b�l az igazs�g, ez term�szetes k�vetkezm�nyekkel j�r mind a fizikai, mind a lelki anyag sz�m�ra. Minden egy�nnek a saj�t �let�t kell vezetnie, ak�r ebben a szf�r�ban, ak�r m�s s�kokon.

a k�rnyezet sohasem m�r az emberre nagyobb megpr�b�ltat�st, mint amekkor�t elb�r, akkor a l�lek fogadtat�s�t mindig azok a k�r�lm�nyek szabj�k meg, amelyekbe meg�rkezik — ak�r a naprendszer egy m�sik bolyg�j�r�l, ak�r a mi vil�gunk valamelyik asztr�lis tartom�ny�b�l.

Honnan j�n a l�lek, �s hogyan l�p be a fizikai testbe?

M�r ott van. Mihelyt az emberi test a sz�let�s ut�n besz�vja az els� l�legzetet, azonnal �l� l�lekk� v�lik, ha el�rte azt a fejletts�gi szintet, ami sz�ks�ges ahhoz, hogy a l�lek sz�ll�shelyet tal�ljon benne.

A fizikai s�kr�l elt�vozott lelkek itt maradnak a k�zel�nkben eg�szen addig, m�g el nem �rnek egy olyan fejletts�gi szintre, mely tov�bb viszi �ket, vagy tov�bbi fejl�d�s�k �rdek�ben vissza nem t�rnek ide. M�g e szf�ra k�zel�ben vannak, b�rmelyik�kkel kommunik�lni lehet. Jelenleg is ezr�vel vannak k�r�l�tt�nk...

A bolyg�k hat�sai

Nevezze meg a legfontosabb bolyg�kat �s a hat�sukat az emberek �let�re.

— Merk�r, Mars, Jupiter, V�nusz, Szaturnusz, Neptun, Ur�nusz, Szeptimusz.

K�rem, defini�lja az asztrol�gi�t.

Az ember hajlamait az a bolyg� hat�rozza meg, amely alatt sz�letett, mert az ember sorsa a bolyg�k szf�r�iban �s egy�tthat�saiban rejlik

Az ember sors�t befoly�sol� legnagyobb er� a Nap, azt�n a F�ldh�z k�zel es� bolyg�k, vagy azok, melyek emelked� p�ly�n voltak az egy�n sz�let�s�nek idej�n.

Ahogy az �rap�lyt ir�ny�tja a Hold, �ppen �gy hat�rozza meg a magasabb teremtm�nyek cselekedeteit a f�ld k�r�li bolyg�k egy�tt�ll�sa.

DE VIL�GOSAN MEG KELL �RTENI: SEMMILYEN BOLYG� VAGY NAP, HOLD VAGY B�RMILYEN �GITEST F�ZISAI NEM M�LHATJ�K FEL�L AZ EMBER SAJ�T AKARAT�NAK SZEREP�T

A l�lek v�detts�ge a hal�llal szemben

Tegy�k fel teh�t, hogy a hal�l �ltal megszabadult l�lek �s az �l� testbe z�rt l�lek csup�n a fajs�lyban �s a rezg�sben t�r el egym�st�l,

A F�ld m�g h�lt az izz� sz�let�s ut�n; ezt a sz�razf�ld �s a vizek k�l�nv�l�sa k�vette. Azt�n az egysejt� kezdetekb�l kifejl�d�tt az �llati �let. Az egyetlen szil�rd anyag, amit a lelkek valaha ismertek, most nyilv�nult meg mag�n a F�ld�n. M�s sz�val: csak maga a F�ld alkalmazkodott a fajs�ly �s gravit�ci� ma ismert t�rv�ny�ihez.

A F�ld felett lebegve a lelkek megig�zve k�vett�k figyelemmel az evol�ci�t, �s k�s�bb, amikor az �llati �let h�m- illetve n�nem�re oszlott, k�v�ncsis�guk arra cs�b�totta �ket, hogy let�rjenek saj�t evol�ci�s �sv�ny�kr�l, �s helyette haland� form�t �ltsenek magukra. Akkor, eml�kezz�nk, a test�k m�g finomult szellemi text�r�b�l �llott, s�lytalanok voltak.

A gondolatforma pontosan az, amit a neve sugall: �sszes�r�s�d�tt gondolatokb�l teremtett forma, amely n�lk�l�zi a f�ldi anyag szil�rds�g�t. A tudatos elm�n k�v�l minden ment�lis szinten a gondolatok l�tez�, val�s�gos dolgok, s ez�rt egy gondolatforma, ha egyszer l�trej�tt, olyan igazi �s tapinthat�, mint az agy, amely l�trehozta.

A tudatos agy sz�m�ra csak hallucin�ci�k�nt vagy l�tom�sk�nt mutatkozhat meg. Egy t�lzottan nagy adag lizergsav (LSD) lerombolja a v�d�g�tat; k�zvetlen kapcsolat j�n l�tre a szer haszn�l�ja �s a gondolatform�k k�z�tt. Ezek rendszerint a saj�tjai, de ugyanilyen v�dtelen lesz m�sok gondolatform�ival szemben is. Ha ezek a k�ls� kapcsolatok gonoszak, a vel�k val� tal�lkoz�s katasztrof�lis hat�st gyakorolhat elmebeli �ps�g�re.

Mivel Istennek sosem �llt sz�nd�k�ban, hogy a lelkek ezen a f�ld�n, emberi testekben manifeszt�l�djanak, a lelkek nem is oszlottak nemekre. Ez�rt az �llatok szaporod�s�nak eszk�zei el�rhetetlenek voltak sz�mukra. Egyetlen lehet�s�g k�n�lkozott sz�mukra: "bek�lt�zni" az �llati testbe, ahogy a remeter�k beleb�jik az �res csigah�jba — csak az a k�l�nbs�g, hogy a csigah�j ebben az esetben m�r foglalt volt!

�gy teh�t k�t teljesen idegen forma igyekezett osztozni egyetlen, k�z�s fizikai �r�ks�gen. Ennek kock�zata nyilv�nval�. A b�trabb lelkek k�z�l azonban n�h�nyan arra haszn�lt�k szabad akaratukat, hogy behatoljanak az �llati anyag vastagabb, s�r�bb vibr�ci�j�ba.

A b�lcsebb �s megfontoltabb lelkek haboztak, �s j�l tett�k.

Azok a lelkek, akik a h�s b�rt�n�ben csapd�ba estek, k�ptelenek voltak kiszabadulni bel�le. Az anyagi vil�g idegen anyaga �gy viselkedett, mint egy k�rlelhetetlen g�pezet fogaskereke. Bekapta a lelkeket, �s mag�val sodorta �ket. Azok rem�nytelen�l belegabalyodtak a fajfenntart�s folyamataiba. �gy j�tt l�tre a f�ld�n egy szenved� hibrid, amely nem ember, de nem is �llat — pontosabban: f�lig ember, f�lig �llat —, aki k�ptelen alkalmazkodni az �llati evol�ci� t�rv�nyeihez, de nem is tudja f�ggetlen�teni mag�t t�l�k.

Ez megvet�st, gy�l�letet �s v�ront�st hozott, �s olyan �szt�n�ket, melyek az �nz�st t�pl�lj�k, a m�sok szabads�g�nak tisztelete n�lk�l.

A lelkek, akik szabadok maradtak, nem siethettek seg�ts�g�kre. Csak tehetetlen, r�m�lt szeml�l�k maradhattak.

Ez k�sztette Istent arra, hogy l�trehozzon egy t�k�letes fizikai form�t, egy h�sb�l alkotott testet, amelyben a "ment�lelkek" biztons�gban inkarn�l�dhattak. Ez a fordulat a Teremt�s K�nyv�ben jelk�pesen �d�m teremt�sek�nt szerepel. Az ember jelenlegi form�j�ban �t k�l�nb�z� helyen t�nt fel a f�ld�n, s mind az �t �jonnan teremtett csoport etnikailag elt�rt a t�bbit�l.

A lelkeket, akik �gy, a tiszta csatorn�kon kereszt�l inkarn�l�dtak, Cayce Isten fiainak nevezi, �gy k�l�nb�ztetve meg �ket az �llati anyag csapd�j�ba esett lelkekt�l. Az ut�bbiakat az Ember Fiainak h�vja.

A Biblia int�seinek eredete, miszerint "tartsd a fajt tiszt�n", ezeknek a romlatlan lelkeknek els� megjelen�s�hez kapcsolhat�.

Sz�mukra a hibrid lelkek, az � �llati r�ts�gukkal a hindu �rtelemben vett "�rinthetetlenek" voltak.

Az Isten Fiai az �t k�l�nb�z� — feh�r, fekete, barna, v�r�s �s s�rga pigment�ci�j� — faj tagjaik�nt fel�p�tett�k saj�t civiliz�ci�ikat a kontinenseken, melyek a k�s�bbi f�ldv�ltoz�sok k�vetkezt�ben elpusztultak, vagy a felismerhetetlens�gig megv�ltoztak. Az Atlanti-�ce�n most elfedi Atlantisz els�llyedt kontinens�t (a v�r�s faj b�lcs�j�t), ugyan�gy, ahogy a Csendes-�ce�n elnyelte Lemuri�t (a fekete faj b�lcs�j�t).

Mivel Lemuri�ra vonatkoz�an igen kev�s k�rd�st int�ztek Edgar Caycehez, az igazl�t�sokban is alig esik sz� r�la. Atlantiszr�l (Kr. e. 200000 — Kr. e. 10700) azonban ann�l t�bb. Az igazl�t�sok szerint tulajdonk�ppen nem t�lz�s kijelenteni, hogy Atlantisz volt jelenlegi civiliz�ci�nk b�lcs�je.

Ez a hatalmas l�lekcsoport volt a legdinamikusabb �s a leglelem�nyesebb ezen a vil�gon.

Atlantisz hat�sa t�bbnyire ma is olyan er�s, mint valaha. A hat�s k�l�n�sen azokra a l�lekcsoportokra vonatkozik, akik �gy d�nt�ttek, hogy reinkarn�ci�ikat nem egy meghat�rozott fejl�d�si �temhez igaz�tj�k. Civiliz�ci�juk cs�cspontj�n az atlantisziak rendelkeztek az ESP (�rz�kszerveken t�li �rz�kel�s) �s a telep�tia k�pess�g�vel, haszn�lt�k az elektromoss�got, mechanikus �ton mozgatott v�zi �s l�gi j�rm�veket alkottak, meghonos�tott�k a r�vidhull�m� kommunik�ci�t, kit�g�tott�k az emberi �letkor hat�rait, �s fejlett seb�szeti ismeretekkel rendelkeztek.

Energiaforr�sk�nt a Tuaoi k�vet, a "F�lelmetes Krist�lyt" haszn�lt�k, a l�zersug�r el�fut�rj�t. Pusztul�sukat v�g�l is az energia rossz felhaszn�l�sa okozta.

Az emberi �let �lland�an mozg�sban l�v�, nyughatatlan v�ltozat�t k�pviselt�k; szakadatlanul azon iparkodtak, hogy megv�ltoztass�k, m�dos�ts�k, jav�ts�k a term�szet t�rv�nyeit. Hatalmuk eg�szen fantasztikus m�reteket �lt�tt, s azt�n elkezdtek vissza�lni vele.

Szellemi kezdeteik idej�n olyan civiliz�ci�t alkottak, amely elismerte az Egyetlen Istent, de v�g�l is elutas�tott�k �t egy brut�lis erej�, zsarnoki Isten kedv��rt, ami egyet jelentett azzal, hogy saj�t erk�lcstelens�g�ket, b�neiket im�dt�k.

A fejletlen, hibrid lelkeket vagy mut�nsokat rabszolgasorba alacsony�tott�k, megal�ztat�snak �s er�szaknak t�ve ki �ket.

T�k�letesen tiszt�ban voltak a karma t�rv�nyeivel, de elk�vett�k azt a hib�t, hogy felt�telezt�k: a felszaporod� ad�ss�gok b�rmikor k�nnyen visszafizethet�k a j�v�ben. Egy t�nyez�vel nem sz�moltak — hogy a fejl�d�s p�ly�ja ir�nyt v�ltoztathat, �s olyan testben kell szemben�zni�k ad�ss�gaikkal, amely m�r nem rendelkezik a j�v�bel�t�ssal �s a t�bbi atlantiszi er�vel.

Pontosan ez volt az, ami bek�vetkezett. Mikor az ember �rz�kszervei a minimumra, azaz �tre cs�kkentek, az atlantiszi b�n�s oly tehetetlennek �rezte mag�t, mint a remeter�k, amely elvesztette a csigah�zat.

A karmikus ad�ss�gok, melyeket egyszer� lett volna egy vagy k�t �leten �t let�rleszteni, hirtelen a v�gtelens�gig t�gultak. N�h�ny Isten ellen elk�vetett b�n �letek ezreit k�rte k�rp�tl�sul.

Megrettenve az �r�kk�val�s�gig tart� tehert�l, a szellemi cs�d�t v�lasztott�k. A roppant ad�ss�ghalmaz azonban megmaradt, �s m�g mindig fizetni kell.

Mint m�r jelezt�k, az atlantiszi emberek voltak azok, akik fejl�d�sen mentek kereszt�l a F�ld�n, �s isteni k�pess�gekkel ruh�ztattak fel, de �k megfeledkeztek az Egy Istenr�l, akiben minden �l �s l�tezik. �gy hozt�k l�tre azt, ami a testet elpuszt�tja, b�r a lelket nem. Nagy sz�mban, igen nagy sz�mban �lnek atlantisziak jelenleg is a F�ld�n.

A sz�ls�s�ges atlantisziakkal szemben, akik m�g mindig a par�znas�got, az er�szakot �s a hal�lt im�dj�k, felsorakoztak a megfontoltabb, tapasztaltabb l�lekt�rsak j�zan er�i: azok, akik a t�rt�nelem folyam�n le�lt sok �s v�ltozatos reinkarn�ci�n kereszt�l tiszt�bb perspekt�v�ra tettek szert — "azok a nemes�t� hat�s� er�k, akikben a szeretet hatalma munk�l".

A v�gs� Armageddon csat�ja nem a F�ld�n fog lezajlani — mondta Cayce. Lelkek k�z�tti csata lesz ez, azok a lelkek fogj�k megv�vni, akik elhagyj�k a f�ldet, azok ellen, akik vissza akarnak t�rni. Az egykor elhagyott Isten fel� igyekv� lelkek az elk�rhozott lelkek ellen, akik azt rem�lik, hogy ha er�sen kapaszkodnak ebbe a hanyatl� bolyg�ba, akkor mind�r�kre elszakadhatnak Istent�l.

Az ortodox dogma kifejez�seivel �lve, ezt a harcot nem az �l�k, hanem a holtak v�vj�k majd meg

Az egyik forr�s alighanem az a feljegyz�s, amelyet az egy�n k�sz�t tapasztalatair�l az id�ben. A l�lek tapasztalatainak �sszess�ge fel van jegyezve az egy�n tudatalattij�ban, valamint az Akasha Kr�nik�nak nevezett helyen. Ezeket a feljegyz�seket b�rki elolvashatja, aki megfelel�en r� tudja mag�t hangolni.

akik el�gg� f�lre tudj�k tenni szem�lyis�g�ket, hogy lelk�k r�hangol�dhass�k az egyetemes tud�s forr�s�ra.

, hogy nincs olyan ember, akinek ne volna meg ez a k�pess�ge. Biztos vagyok abban, hogy minden emberi l�ny nagyobb er�vel rendelkezik, mint aminek valaha tudat�ban lesz — felt�ve, hogy hajland� az �nz�st�l megszabadulni, mert ez sz�ks�ges ahhoz, hogy ezek a k�pess�gek kifejl�djenek.

Van fizikai test�nk, van ment�lis test�nk is — �s van szellemi test�nk — azaz lelk�nk. Ezek mindegyik�nek megvannak a saj�toss�gai. Pont �gy, ahogy a fizikai testnek megvan a feloszt�sa — mindegyik r�sze f�gg a t�bbit�l, �s n�melyik egy kiss� jobban f�gg, mint m�sok —, a tudat tev�kenys�g�nek is megvan a maga forr�sa, amely k�l�nf�le m�dokon nyilv�nul meg a test �ltal.

— A l�leknek ugyancsak megvannak a saj�toss�gai, �s megvannak az emberek k�z�tti megnyilv�nul�s�nak, fennmarad�s�nak �s gyarapod�s�nak k�l�nb�z� m�djai is. A paranorm�lis er� a l�lektudat megnyilv�nul�sa.

Mindketten arra k�nyszer�lnek, hogy egy�tt t�rjenek vissza, �s �jra�lj�k az eg�sz szomor�, negat�v konfliktust, m�g el nem �rnek arra a fejletts�gi szintre, ahol m�r elegend� j�zan esz�k van ahhoz, hogy el�ss�k a csatab�rdot, �s felhagyjanak az ellens�gesked�ssel. Kettej�k k�z�l a fejlettebb l�leknek el kell halasztania saj�t spiritu�lis fejl�d�s�t, mert r�k�nyszer�tette mag�t, hogy annak a kev�sb� fejlett l�leknek a temp�j�val folytassa �tj�t, akinek k�rt okozott.

Ne legyetek bolondok gy�l�lni �t, �s megterhelni magatokat egy �jabb ellens�g f�l�sleges s�ly�val!