Ennek megfogalmaz�sa a vall�sokban t�rt�nt meg. Az ebb�l val� k�vetkeztet�sek levon�sa m�r kor�ntsem nevezhet� teljesnek. Mintha valami rejt�lyes akad�lyba �tk�z�tt volna a logika, melynek �tt�r�se m�g a mai napig nem t�rt�nt meg. Nem a teljess�g sz�nd�k�val most n�zz�nk meg p�rat ezekb�l a k�zenfekv� okozatokb�l.

1.     A kozmoszhoz val� viszonyunkat Isten szimb�lum�ba burkoltuk. Istenhez val� t�nyleges kapcsolatunk felt�r�sa azonban ez id�ig elmaradt. Nagyobbr�szt azzal foglalkoztunk, hogy mi mit akarunk Istent�l. Pedig egy kapcsolat mindig k�toldal�. Az, hogy az emberis�g mivel tartozik a kozmosznak igen csak elsikkadt. Valamint az is, hogy mi ennek a k�vetkezm�nye. Ennek a k�lcs�n�s viszonynak a tartalm�t nevezhetn�nk Istenk�pnek.

2.     Minden ember a kozmosz r�sze. Ebb�l az k�vetkezik, hogy valamennyi�nk Istene egyforma kellene, hogy legyen, mert nincs k�t kozmosz. A vil�gvall�sok ennek ellen�re meglehet�s k�l�nbs�geket mutatnak. Ezek okainak felt�r�sa �s val�di tartalommal val� felt�lt�se l�nyeges lenne nemcsak az egyes vall�sok, hanem a f�ld eg�sze sz�m�ra is. Az emberis�gnek egyszer ezzel szembes�lnie kell. Elmarad�sa s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rhat. A gazdas�gi �s politikai globaliz�ci� ut�n nagyval�sz�n�s�ggel a vall�si egys�ges�l�snek kell k�vetkeznie. A tolerancia elengedhetetlen �s l�nyeges dolog, de az igazs�g sem h�tr�bb val�. A megfelel� id�pont val�sz�n�leg nem mostan�ban lesz.

3.     Az ember biol�giai fel�p�t�s�nek megismer�s�re a vil�gon nagy er�ket mozg�s�tanak. A bels� �gynevezett l�thatatlan l�nyeg felt�r�sa azonban h�tt�rbe szorul. Pedig az emberis�g jelen�t �s j�v�j�t ez ut�bbi karakteresebben hat�rozza meg.

4.     Az emberis�g f�ldi jelenl�te nagyobbr�szt annak keres�s�vel telt el, hogy hogyan �rezze mag�t j�l. A rengeteg f�radoz�s nem sok eredm�nyt hozott. Az ember term�szet�nek megfogalmaz�sa �s ezeknek a t�rsadalomra gyakorolt hat�sa sok tekintetben felt�ratlan �s fontoss�g�hoz k�pest meglehet�sen elhanyagolt. Ennek hi�ny�ban kult�r�nk t�bb ezer �ves probl�m�i nem oldhat�k meg. Ilyenek a h�bor�k, devi�ns magatart�sok, stb.

5.     Az ember l�thatatlan fel�p�t�s�b�l k�vetkeznek azok a feladatok, melyeket teljes�ten�nk kell. Ez egy tanul�si folyamat. Jellemz�je az egym�sra �p�l�s. Ezeknek a szakaszait nevezz�k spiritu�lis korszakoknak. Tartalmai �s m�dszerei az emberis�g t�bb t�zezer �ves f�ldi tart�zkod�sa ellen�re m�g nagyobb r�szt felt�ratlanok.

6.     Az emberis�g igazi term�szet�nek l�nyeg�t m�g nem tal�lta meg. �gy v�rat mag�ra annak a kult�r�nak a megteremt�se is, amely ezt szolg�lja ki. Ahogyan most �l�nk az nem a mi igazi term�szet�nk. Ennek tartalm�nak felt�r�sa az el�bbit meg kell, hogy el�zze.

7.     Az emberi term�szet �s a fizikai s�k kapcsolata ez id�ig t�bbf�le form�ban �s tartalommal val�sult meg. Kerek megold�st sem a keleti, sem a nyugati pr�b�lkoz�s nem hozott. Az ez ir�ny� tov�bbi keresg�l�sek meglehet�sen nyugodt temp�ban t�rt�nnek. A modern spiritualit�s ezekkel az aktu�lis k�rd�sekkel foglalkozik. Els�dleges egy m�k�d� Istenk�p megfogalmaz�sa, valamint a spiritu�lis korszakok tartalmainak felt�r�sa �s m�dszereinek kidolgoz�sa. Ezeket a mindenkori t�rsadalmi �s politikai viszonyokhoz kell igaz�tani. Az ember spiritu�lis fel�p�t�s�t fel kell t�rk�pezni, melynek t�kr�ben a korszakokkal val� kapcsolat�t �s a m�dszereket �sszhangba kell hozni. L�nyeges a logika �s intelligencia szerep�nek bemutat�sa a spiritu�lis �ton. Kozmikus k�ldet�s�nk min�s�geinek l�trehoz�sa els�sorban saj�t munk�n kell, hogy alapuljon. A m�dszereknek alkalmasnak kell lenni�k ennek megval�s�t�s�ra. Term�szetesen a mindennapi meg�lhet�s biztos�t�sa mellett kell ezeknek megt�rt�nnie. Ha a spiritualit�s nem tudja �thatni a t�rsadalmi m�k�d�st, akkor az a helyzet �ll el�, amiben most vagyunk. Az ember bels� term�szete �s a kult�ra k�z�tt szakad�k keletkezik. Ennek k�vetkezm�nye a b�n�z�s, h�bor�k, egy�b nem k�v�natos jelens�gek. .