5. Az �kezetek

Az �kezetek a betûh�z tartoznak, annak r�szei. A felsõ z�n�ban, a szellemi szf�r�ban helyezkednek el a sztenderd szerint, ez�rt elsõsorban az �r� gondolkod�s�ra �s �nkontrollj�ra k�vetkeztethet�nk elhelyezked�s�kbõl. Ezen k�v�l seg�tenek az �r�stemp� meg�t�l�s�n�l, valamint megmutatj�k �r�juk precizit�s�nak m�rt�k�t is.

Mit kell vizsg�lnunk az �kezetekn�l?

Az �kezetek vizsg�lat�n�l a betûh�z viszony�tott vertik�lis /f�ggõleges/ �s horizont�lis /v�zszintes/ helyzet�ket, valamint m�ret�ket, alakjukat is meg kell figyeln�nk.

Jelent az is valamit, ha hi�nyzik az �kezet?

Hi�nyz� �kezetekkel a feled�keny, hanyag lusta, nemt�rõd�m ember �r�s�ban tal�lkozunk, aki nem kontroll�lja a cselekedeteit.

Horizont�lis helyzet�k szerint h�nyf�l�k lehetnek az �kezetek?

Lehetnek pontosan kitettek, elõresietõek �s elmarad�ak. A pontosan kitett �kezetek a betûtengely vonal�ban, az elõresietõek a betûtengelytõl jobbra, az elmarad�ak a betûtengelytõl balra helyezkednek el.
A pontosan kitett �kezetek pontoss�got, figyelmess�get, gondolkod�sbeli realit�st, prec�zs�get, j� �nkontrollt �s alaposs�got jeleznek.

Az elmarad� �kezetek gondolkod�sbeli lass�s�got, a kontroll k�s�s�t jelentik. �r�ja elõbb cselekszik, ut�na gondolja v�gig azt.

Az elõresietõ �kezetek az elõrel�t�, gyors gondolkod�st, a folyamatos kontrollt jelzik. A gyors �r�stemp� egyik jele. Az �gy �r� ember gondolatai a cselekedetei elõtt j�rnak, elõbb gondolkodik, ut�na cselekszik.

Vertik�lis helyzet�k alapj�n milyenek lehetnek az �kezetek?

Az �kezeteket vertik�lis, azaz f�ggõleges elhelyezked�s�k szerint is vizsg�ljuk. A sztenderd �r�s szerint az �kezetek kezdõpontj�nak helye a felsõ z�na felsõ hat�r�n van, �s lefel� a felsõ z�na k�zep�ig kell tartania. Az �kezet sztenderd szerinti hossz�s�ga teh�t f�lz�n�nyi.

 Ha az �kezet elhagyja a felsõ z�n�t, akkor �r�ja lelkesedõ, �br�ndoz�sra hajlamos, el�rhetetlen v�gyakat d�delgetõ ember. A magasan kitett �kezetek sz�les l�t�k�rre �s j� �ttekintõk�pess�gre is utalnak.

Alacsonyan kitett �kezet, amely m�g nem �ri el a k�z�pz�n�t, t�rgyilagoss�got, ill�zi�mentes �letszeml�letet mutat. Erõs nyom�ssal p�rosulva jelentõs akaraterõt jelez. �r�jukb�l hi�nyzik az �ttekintõk�pess�g, valamint a dolgokra, esem�nyekre fel�lrõl val� r�l�t�s k�pess�ge.

Ha az �kezet belev�g a hozz� tartoz� betûbe, az annak a jele, hogy az illetõ nem tud �sszhangot teremteni az elm�let �s a gyakorlat k�z�tt. Az �nmag�val el�gedetlen ember �r�s�ban is gyakran megtal�ljuk az ov�lba v�g� �kezeteket, sõt az antiszoci�lis szem�lyis�gprobl�m�val k�szk�dõk is �gy �rnak.

Milyen szempont szerint vizsg�ljuk m�g az �kezeteket?

Az �kezeteket vonalsz�less�g�k alapj�n k�t csoportba oszthatjuk: v�kony �s vastag vonalsz�less�gû �kezetekre.
V�kony �kezetekkel a hûv�s, tart�zkod�, vastaggal a szenved�lyes emberek �rnak.

Mire utal az �kezetek hossza?

Az �kezetek hossz�s�guk alapj�n is jelent�ssel b�rnak. A hossz� �kezet hossz� ideig tart� kontrollt, m�g a r�vid �kezet r�vid kontrollt jelez.
 

Mi az a bek�t�tt �kezet?

Bek�t�tt �kezetek: a grafol�gia mindig pozit�van �rt�keli a gyors �r�sn�l gyakran elõfordul� kapcsol�d�sokat az �kezet �s az ut�na �ll� betû k�z�tt. Eredeti �szj�r�sra, �tletess�gre, j� kombin�ci�s k�szs�gre, elõrel�t� gondolkod�sra utal.
 
 

Milyen alak�ak lehetnek az �kezetek?

Az �kezetek alakis�ga: A sztenderd szerint az �kezetek egyenes vonal�ak, �s f�ggõleges ir�ny�ak. Ezen k�v�l tal�lkozunk homor�, dombor�, hull�mos, sz�ges, kamp�s �s karika alak� �kezetekkel is.

Homor� �kezet az �rdeklõd�s, a k�v�ncsis�g, az �tletess�g, a nyitotts�g, a szellemi befogad�s jele.

Dombor� �kezet j�zans�got, m�rt�kletess�get, gyakorlatiass�got, v�dekez�st �s elz�rk�z�st is jelent.

Sz�ges, horgos �kezet makacss�got, bizalmatlans�got, �nfejûs�get takar.

Hull�mos �kezet rugalmas gondolkod�sra, vid�ms�gra, humor�rz�kre utal.

A k�t pont helyett v�zszintes vonall� alakult �kezet a gyors �r�s jele.

A karika alak� �kezet titoktart�st, titkol�z�st, k�l�n szellemi vil�got jel�l. Az �gy �r� embereknek t�bbnyire fejlett a verb�lis k�pess�g�k. A kamasz�r�sokban ne �t�lj�k meg negat�van, de felnõtt �r�sokban - ha az �r�s m�s jellemzõi is erre utalnak - hazugs�gjelnek �rt�kelj�k.

Az �kezet n�ha a 4-es sz�mra, vagy „h”-betûre eml�kezetõ vonal: �tletess�get, zsenialit�st jel�l, amennyiben ezt m�s jel is megerõs�ti.
 
 

Nagyon neh�z �szrevenni, de nagy�t�val felismerhetj�k az alulr�l felfel� kitett �kezeteket. Ilyenkor az �r� a betû felõl kezdi h�zni a vonalat, att�l t�volodva halad a felsõ z�na fel�. Az �nt�rv�nyû, m�sok szab�lyait nehezen, vagy egy�ltal�n nem elfogad�, gyakran agressz�v ember �r�s�ban tal�lkozhatunk ezekkel a ford�tott ir�ny� �kezetekkel.
 

 Az aszoci�lis, antiszoci�lis szem�lyis�gû emberek �r�svizsg�lat�n�l tapasztaltam, hogy sz�vesen haszn�lj�k ezt az �kezett�pust.

  Alulr�l felfel� kitett �kezetek. J�l l�that� az õ �s � betû feletti pont, amely a toll kezdõpontj�t jelzi