K�DOLT-E A BIBLIA?  (http://www.hetek.hu  1998-05-16)

Komputeriz�lt t�vhitek

Michael Drosnin amerikai �js�g�r�, a Washington Post �s a Wall Street Journal

egykori munkat�rsa tavaly kaszszasikert aratott k�nyv�vel alaposan r�ijesztett

a vil�gra. A Biblia-k�d c�m� m�ben ugyanis kijelentette, megkezd�d�tt a

visszasz�ml�l�s az emberis�g v�gs� pusztul�s�hoz: Izraelt – eg�sz pontosan

Jeruzs�lemet – r�vid id�n bel�l arab atomcsap�s fogja �rni, melynek nyom�n

kezdet�t veszi a harmadik vil�gh�bor�. A nukle�ris holocaust mellett a F�ldet

gigantikus term�szeti csap�sok – f�ldreng�sek �s meteorbecsap�d�sok – is �rik.

Az apokaliptikus �zenet nyitott f�lekre tal�lt: a Newsweek magazin szerint a

k�nyv k�t h�nap alatt a tavalyi �v nemzetk�zi bestseller�v� v�lt.

A szerz� �ll�t�sait a Biblia h�ber sz�veg�nek komputeres vizsg�lat�ra alapozta.

Miel�tt b�rki meggyan�s�thatta volna, hogy azok k�z� a "fanatikus" emberek k�z�

tartozik, akik hisznek is a Bibli�ban, sietve megnyugtatta a nagyk�z�ns�get:

meggy�z�d�ses ateista �s uf�h�v�. Drosnin szerint a T�r�t M�zes a S�nai-hegyen

nem Istent�l, hanem f�ld�nk�v�li l�nyekt�l kapta, akik egy komputerrel k�dolt

adatb�zist adtak �t neki a hegycs�cson. A k�dolt Biblia c�lja az volt – sz�l

Drosnin magyar�zata –, hogy a titkos inform�ci�kat �rizze mindaddig, am�g a

komputer feltal�l�s�val lehet�v� v�lik a k�dok megfejt�se az emberek sz�m�ra.

Mi volt a k�dolt �zenettel az idegenek c�lja? Drosnin szerint az, hogy a

figyelmeztet�s nyom�n az emberis�g glob�lis �sszefog�ssal megpr�b�lja

megmenteni a F�ldet az elker�lhetetlennek l�tsz� katasztr�f�t�l. A tov�bbiakban

ezt a New Age-irodalomb�l �s a k�l�nb�z� uf�m�toszokb�l is j�l ismert elm�letet

er�s�ti meg a k�nyv. Michael Drosnin �r�s�ban ugyanakkor nem saj�t kutat�saira,

hanem k�t nemzetk�zileg is elismert (�s Isten-h�v�) izraeli matematikus

tanulm�ny�ra hivatkozik. A hivatkozott tud�sok egyike, Elijahu Rips, a

jeruzs�lemi H�ber Egyetem matematika-professzora azonban a k�nyvr�l kiadott

nyilv�nos k�zlem�ny�ben elhat�rolta mag�t Drosnin j�v�re vonatkoz�

k�vetkeztet�seit�l.

"Drosnin �ll�spontja szerint csup�n v�letlen egybees�s, hogy az �rl�nyek

�zeneteiket pont abba a sz�vegbe helyezt�k el, amelyik a monoteizmust

megismertette a vil�ggal, s Isten �s a zsid� n�p k�l�nleges kapcsolat�r�l sz�l"

- jegyzi meg tal�l�an Jonathan Rosenblum a Jerusalem Postban k�zz�tett

cikk�ben, amelyben a Biblia-k�dra reag�lt.

R�mutat arra, hogy korunkban tipikus az a mentalit�s, hogy intelligens emberek

ink�bb k�ptelens�gekbe kapaszkodnak, csakhogy letagadhass�k Isten l�tez�s�t.

Drosnin is ink�bb azt �ll�tja, hogy a Biblia programoz� matematikus �rl�nyekt�l

sz�rmazik, minthogy elfogadja, hogy az az Isten adta az emberis�gnek, Aki

bemutatkozik benne. "Term�szetesen Drosnin magyar�zata nevets�ges. Az

�gynevezett k�osz-elm�let vil�goss� teszi, hogy a j�v� egyszer�en nem

megj�solhat�. Kiz�r�lag a term�szetet ir�ny�t� Szem�ly tudja el�re jelezni a

term�szetben bek�vetkez� v�ltoz�sokat, �s csak az, aki az id� f�l�tt �ll,

tudhatja el�re, hogyan fogj�k az emberek a szabad akaratukat haszn�lni. Ez a

le�r�s mintha Istenre illene..."

Drosnin nemcsak a vizsg�lt �s j�slatainak igazol�s�ra v�djegyk�nt felhaszn�lt

sz�veget szak�totta el eredeti tulajdonos�t�l, hanem a m�dszert is. Az �ltala

haszn�lt m�dszer eredeti tulajdonosai pedig Rips professzor �s munkat�rsai,

akik M�zes els� k�nyv�nek sz�veg�t komputerrel vizsg�lva pr�b�ltak meg olyan

�rtelmes szavakat tal�lni a sorok k�z�tt, amelyek bet�i egym�st�l 2, 3 vagy

b�rmilyen tetsz�leges sz�m� (de �lland�) bet�t�vols�gra vannak. Felt�telez�s�k

az volt, hogy a bibliai sz�vegben a v�letlen egybees�seken t�lmutat� rejtett

inform�ci�kat tal�lnak. Az �tletet egy 18. sz�zadi misztikus vilniusi

csodarabbi gondolata adta, aki szerint "minden, ami volt, van �s az, ami lesz a

vil�g v�gezet�ig, a T�r�ban megtal�lhat�, az els� bet�t�l az utols�ig. �s nem

csup�n �ltal�noss�gban, hanem minden embernek a sz�let�s�t�l a hal�la

pillanat�ig minden egyes m�sodperce."

A "k�d" felfedez�se teh�t az, hogy a k�vetkez�k�ppen adunk utas�t�st a

sz�m�t�g�pnek: keresd meg egy sz� bet�it �gy, hogy azok egym�st�l szigor�an

�lland� t�vols�gra legyenek. Rendezd sorokba a sz�veget �gy, hogy annyi bet�

legyen a sor hossza, amekkora az �lland� t�vols�g a keresett sz� bet�i k�z�tt,

majd keress �rtelmes szavakat a sorokra mer�legesen!

Michael Drosnin k�nyv�ben azt �ll�tja, hogy 1994-ben ezzel a komputeres

programmal egy megd�bbent� eredm�nyre jutott. Drosnin a vizsg�latot

kiterjesztette a h�ber nyelv� Biblia – vagyis az �sz�vets�g – valamennyi

k�nyv�re, �s �gy pr�b�lta megtal�lni az akkori izraeli minisztereln�k, Jichak

Rabin nev�t a sz�vegben. A sz�m�t�g�p a 39 �sz�vets�gi k�nyv �sszesen 304805

bet�j�t �tvizsg�lva Rabin teljes nev�t egyetlenegyszer tal�lta meg. A bet�k

igencsak messze estek egym�st�l: a n�v m�ssalhangz�i egym�st�l pontosan 4772

bet� t�vols�gra bukkantak fel. Amikor a nevet siker�lt Drosninnak

beazonos�tania, a komputer a 304805 bet�t keresztrejtv�ny-szer�en 64, egyenk�nt

4772 bet� hossz�s�g� sorba �trendezve egy t�bl�zatot nyomtatott ki, melyen a

Jichak Rabin n�vre mer�legesen ez a mondat volt olvashat�: "A mer�nyl�

meggyilkolja."

Drosnin a felfedez�s�t k�vet�en 1994 szeptember elsej�n Izraelbe rep�lt, hogy

szem�lyesen figyelmeztesse a minisztereln�k�t a "vesz�lyre". A szerz� szerint

matematikailag eleny�sz�en kicsi, egy a h�romezerhez annak a val�sz�n�s�ge,

hogy az egybees�s v�letlen. Az �zenet egy k�z�s ismer�s�k�n kereszt�l el is

jutott Rabinhoz, aki azonban a konkr�tumok n�lk�li figyelmeztet�st nem vette

komolyan. Nem meglep�, hiszen az izraeli vezet�k hagyom�nyosan a terrorist�k

�ltal legink�bb fenyegetett szem�lyek a vil�gon. Ha a zseni�lis k�d �zent is,

hogy az izraeli korm�nyf�t meg�lni sz�nd�kozik egy mer�nyl�, azt nem mondta

meg, hogy m�gis melyik �s mikor.

Az egy �vvel k�s�bb bek�vetkezett mer�nylet ut�n Drosnin igazolva �rezte

elm�let�t, ez�rt minden idej�t arra sz�nta, hogy a komputeres program

seg�ts�g�vel tov�bbi �sszef�gg�seket tal�ljon – er�fesz�t�sei azonban mind a

mai napig hi�baval�ak voltak. Michael Drosnin – egyetlen kiv�tellel – eddig

csak egyes m�ltbeli esem�nyeket tudott ut�lag beazonos�tani. A j�vend�l�sek

sor�n pedig el�fordultak nyilv�nval� mell�fog�sok is. Drosnin k�nyv�ben

elsorolja, hogyan bukkant r� egym�s ut�n a "Biblia-k�d" seg�ts�g�vel a rejtett

"apokaliptikus �zenetekre". A k�d �ll�t�lag ijeszt� j�v�t j�sol az emberis�g

sz�m�ra: Izraelt nukle�ris terrort�mad�s fogja �rni, Netanjahu minisztereln�k

ellen is mer�nylet k�sz�l, ezut�n kit�r a harmadik vil�gh�bor�, k�zben Jap�nt,

Los Angelest �s a K�zel-Keletet puszt�t� f�ldreng�sek d�ntik romba, a F�ld

t�bbi r�sz�t pedig egy kisbolyg� becsap�d�sa puszt�tja el.

A szenz�ci�snak sz�nt fejezetc�mek nemcsak nem hoznak �jat, de nem is

ismeretlenek: "A bepecs�telt k�nyv", "Az utols� id�k", "Apokalipszis",

"Armageddon" enyh�n sz�lva pl�giumgyan�s. A rejtett �zenet m�r 25 �ve

megjelent, m�ghozz� Hal Lindsay elismert amerikai bibliakutat� bestseller�ben,

a "N�hai F�ld bolyg�ban". A nagy k�l�nbs�g azonban az, hogy Drosnin ezekre a

fejteget�sekre a bizony�t�kot nem a Biblia b�rki �ltal olvashat� (�s

ellen�rizhet�) sz�veg�ben, hanem kiz�r�lag a komputerrel dek�dolt "�zenetekben"

tal�lja meg, szerinte a k�zismert bibliai versek csup�n "illusztr�ci�k".

Sok milli� embernek azonban a Biblia ennek ellen�re univerz�lis k�nyv marad,

amely nem az�rt sz�letett meg, hogy j�v�kutat�k nagy k�r�lm�nyesen

�sszehal�szott, sil�ny t�mondataira leljenek benne a XX. sz�zad v�g�n �l�

emberek – de csak azok, akik sz�m�t�g�ppel kutatj�k a k�dot.

Ha a h�ber Biblia val�ban csak egy napjainkra sz�l�, rejtjeles �zenet puszta

t�rol�s�ra szolg�lna, akkor aligha lett volna k�pes �vezredeken kereszt�l

rem�nyt �s hitet adni, fenntartani a csal�d int�zm�ny�t, vagy l�trehozni

�letk�pes, prosper�l� t�rsadalmakat, amelyek jogrendj�nek id�t�ll� alappill�re

az emberi m�lt�s�g, a tulajdon �s a szabads�g tisztelete. �s akkor m�g nem is

eml�tett�k a menek�ltek, a szeg�nyek, elesettek, �rv�k ir�nti szolidarit�s

elv�t �s gyakorlat�t. Mindezek ma az �let fundamentumait k�pezik, �s ahol

hi�nyoznak, ott az emberek s�lyos v�ls�gokat �lnek �t.

A "k�dh�v�k", k�dkeres�k tal�n sohasem d�bbennek r�, hogy a Biblia szerz�je

egym�st�l nem 4772, vagy m�s t�vols�gra l�v� bet�k �sszeolvas�sa �ltal fejti ki

�zenet�t sz�munkra, hanem az egym�s melletti bet�k �sszeolvas�sa �ltal. Egy

bizonyos: a k�d elsz�ll, az �r�s megmarad.

Hack M�rta, Morvay P�ter - hetek@hetek.hu