|
gi Vilgossg a Spirit krk lapja
Karsay Istvn www.karsayalarm.hu 2006.07.02. 14:20
GI VILGOSSG
A
SPIRIT KRK
LAPJA
2006/5.
TARTALOM
Keresztnysg elleni tmadsok napjainkban, tanulsggal /ky/................ 2
Maguk a tnyek..................................................................................... 3
Az elõre mondott tmadsok rszletei irodalmunkbl................................. 4
Kaspirovszkij, avagy a szzmillis bûvlet – 1989-es riport........................ 9
Zita m. transzbeli ltsa a fenti llekkutatsrl 1990. februr 22-n.......... 11
Vilg vge – Jzan Imrn tjn rmes przban 1958-bl....................... 13
Az 1989. VII. 16-i vigasztal kzlemny odatrl ugyanattl.................... 16
Mikor szletett a Megvlt? – Sz. H...................................................... 16
Karsay Istvn “utols rs” munklkodsrl ........................................ 19
Allan Kardec: Szellemek Knyve – sorozat 1......................................... 20
Adelma: Szellem, erõ, anyag – sorozat 1................................................ 21
Isten – vers.......................................................................................... 32
Nnsy dr.: Az ember halla a modern termszettudomny tkrben....... 33
Uram, segts! – Molnr Mria Spirit Kr-tag verse................................. 26
“let s hall” – folytats...................................................................... 46
Keresztnysg elleni tmadsok napjainkban, tanulsggal
2006. prilis–mjus hnapokban – fõleg hsvt tjn – vilgviszonylatban – teht nlunk is – szokatlan s feltûnõ tmadsok rtk a keresztnysg alaprtkeit a film, sznhz, televzi, rdi s a sajt rszrõl. Nem lehet megllni, hogy ne kutassuk, vajon mi llhat eme tendencizus jelensg htterben? Ktezer v utn kinek s mirt fj az, hogy az emberisg kb. egyharmada hisz a fldn valamikor megjelent szeld, az isteni s a mzesi trvnyeket utols betûig betart, az Isten s a felebarti szeretet hirdetõ Jzusban s kik-mirt prblkoznak a Benne val hitet szemlyisget rombol, de a mondott tulajdonsgokkal szembenll hamistsokkal gyengteni?
Racionlis magyarzat hinyban knytelenek vagyunk arra gondolni, nem trtnt-e valami hiba, erõflny helyett gyengls az Istent tagad, csak az anyagot imd hitetlenek tborban s ezrt kellett csalafintasghoz folyamodni? Sajnos, ktelezõ erklcs, “Tzparancsolat” hinyban ma mr minden lehetsges. Szerintnk azonban az ilyen erklcsileg elszabadult vilg mgis brhat valamivel: figyelemfelkeltõ erõvel, valamire figyelmeztetssel, mint ahogy pldul a vilgban foly hbork, a rendkvli idõjrsok is ilyenek. /Ekkora tarts hideg, esõs mjusunk s jniusunk eddig mg nem volt!/ s ezzel elrkeztnk ahhoz a ponthoz, amellyel kapcsolatban logikus s dokumentlt magyarzattal, teht bizonytkkal szolglunk a hitetlen vilg fel. Bevezetsknt most egy idzet kvetkezik – ilyenekben gazdag – irodalmunkbl, amely a “Szellemi Bvrok Pest Egylete” 1936. vi “Titkos tantsok” cmû knyv II. ktetnek 292. s 293. oldalain tallhat, a tbbi majd az albbi tmadsok sorolsa utn kvetkezik:
“Mert az rdgnek a tudomnya olyan hatalmas mretekben fog a vilgon elterjedni, hogy az megingatja a hitet, megingatja az rsok igazsgt s semmisnek jelenti ki azt, amire most /1936!/ a lelkek csoportjai tmaszkodnak. A szentrst meghazudtoljk. A tvelygs szelleme felveszi a harcot, s az n. tudomny a szentrsban lefektetett igazsgok klsõ formjt darabokra tri ssze.” … “Ez az utols idõk ltkpe.”
Kimondhatjuk teht hogy az 1936-ban nyomtatsban megjelent rs figyelmeztetõ szavai 70 v mltn beteljesedtek, vagyis elõre sokadszor s bizonytva igazat mondott kzvettõ (mdium) tjn a szellemvilg, hiszen az albbi 1-2./ pontokbani tmadsokrl a 2006 hsvt tjni mdibl, netn a vettett filmbõl ki-ki szemlyesen gyõzõdhetett-gyõzõdhet meg. Ez a meggyõzõds pedig bizony lehet pldamutat is bizonyos magatartsokat illetõen! Pldul, hogy fel kell hagyni a tagadssal s lehetõleg mg idõben meg kell trni! Br gy lenne minl tbb tagad esetben, az r s a mi rmnkre is!
1. A mjus 17-n Cannes-ban bemutatott “A Da Vinci-kd” cmû film, ahogy a 2003-ban ugyanezzel a cmmel megjelent Dan Brown-regny a keresztny egyhzakban, de elsõsorban a katolikus egyhzban hatrozott reakcikat vltott ki. A Vatikn – br hivatalosan nem – klnbzõ formkban elitlte az ellentmondsos knyvet, amely Krisztus szemlyt hiteltelenti, a katolikus valls ktezer ves trtnett eltorztja s az Opus Dei szemlyi prelatrt aljas gyilkossgokra ksz bûnszvetkezetknt tnteti fel. A vatikni bborosok nyilatkozatai, a vilgegyhz elõkszletei mellett az Opus Dei is igyekezett felkszlni a nemrgiben mozikba kerlt film negatv hatsainak kikszblsre. Rmai s New York-i sajtirodjuk felelõsei kommunikcis tervet dolgoztak ki “Limondmûvelet” elnevezssel. A katolikus mdiban a Rmban mûkdõ Rome Reports amerikai hrgynksg pedig egy nappal a cannes-i filmbemutat elõtt, mjus 16-n mutatta be sajttjkoztat keretben “A Da Vinci-kd a mesteri csals” c. dokumentumfilmet, amelyben vatikni bborosok, trtnszek, mûvszet- s irodalomtrtnszek, illetve ms szakrtõk trjk fel a knyvben foglalt flrevezetõ informcikat. /Magyar Nemzet 2006. jn. 2. Feltrhetõ-e a Da Vinci-kd?/
Kzelebbrõl:
A film lnyegben egy olyan konspircis terin alapul, amelyben a katolikus egyhz implicite a Gonosz szolglatba ll, hogy elfedje Krisztus titkt a hvõk elõl. A titok az, hogy Jzus s Mria Magdolna (Bûnbn Magdolna) gyermeket nemzettek, akinek ksõbbi vrvonala a jelenig hatol. Ezt az igazsgot feltrand, adva van egy amerikai szimblumkutat, Robert Langdon, aki egy csinos prizsi kriptogrfussal az oldaln elindul, hogy megfejtse a titokzatos kdot. Szerepel mg a filmben egy rendõrfelgyelõ, akirõl nem tudni, melyik szekta vagy titkos trsasg oldaln ll, aki kvetkezetesen s derekasan ldzi a fenn emltett prt, amg r nem dbben, hogy valami nincs rendben – az egyhz krl.
A kleriklis reakci – gymond – azonban mindent elkvet, nehogy az igazsgra fny derljn, s klnsen az Opus Dei nevû titkos trsasg jeleskedik az igazsg elfedsben, akik mg attl sem riadnak vissza, hogy egy albn brgyilkost vessenek be cljaik elrsrt. Ez a Silas nevezetû elmebeteg, aki szabadidejben szorgalmasan korbcsolja nmagt, ksrtetiesen emlkezteti a nzõt a hbors filmek Gestapo-tisztjeire. Termszetesen nem ttelezhetjk fel, hogy a rendezõ valamifle rejtett kapcsolatot – brmilyen szimbolikusat is – prblt rzkeltetni az egyhz s az bermensch kinzetû brgyilkos kztt, de mivel a filmben tbbszr hallatszik az, hogy a kp erõsebb a sznl, gy ezt a dntst a nzõnek kell meghoznia.
Zavaros gondolatoktl terhelve szenvedi vgig a gyantlan nzõ a vilgbotrnyknt kikiltott “A Da Vinci-kd” cmû alkotst. A film Dan Brown 40 milli pldnyban elkelt bestsellere alapjn kszlt, s mg jval a bemutatja elõtt felkorbcsolta a kedlyeket, mint utlag kiderlt, korntsem alaptalanul. A film s a knyv alaptzise az az elkpesztõ felttelezs, hogy Jzusnak leszrmazottjai lennnek, akik ma is kztnk lnek, de mindezt a Vatikn ktezer v ta titkolja.
A mû vgn mg elhangzik egy-kt flszeg mondat a hit erejrõl, de ez mr nem sokat vltoztat a forgatknyv kemnyen materialista vonaln. Kd vagy nem kd, Jzus ember volt, s csakis a puszta hit emelheti t az rkkvalsgba.
A film, melyet Cannes-ban az jsgrk egyszerre nevettek s ftyltek ki, mgis elrte cljt, mert egyrszt kasszasiker, msrszt elhiteti a kznsg nagy rszvel, hogy az egyhznak van rejtegetnivalja, s cljai elrse rdekben mg a gyilkossgoktl sem riad vissza. A katolikus valls egyik alapttele a szeplõtelen fogantats, a msik pedig az, hogy Krisztus valban Isten fia volt, aki megvltotta az emberisget. A filmiparban a Megvlt imzsnak bemutatsa eddig is sok fejtrst okozott a hollywoodi producereknek, hogy msokat most ne is emltsnk. Mg 2004-ben, Mel Gibson filmjnek, a Passinak a bemutatsakor a mostanihoz hasonl botrny trt ki elsõsorban az USA-ban. Azzal a filmmel az volt a baj a brlk szerint, hogy a zsid nagytancsot tette felelõss Jzus hallrt.
Krisztus zsid eredetrõl ugyanakkor A Da Vinci-kdban is sok sz esik, s mivel Mria Magdalna is hasonl szrmazs volt, a vrvonal tja a jelenbe parzs vitk trgya lehet.
Az gynevezett posztmodern, globalizlt trsadalmakban egyfajta markns vallsellenessg figyelhetõ meg, ami kt klnbzõ szinten manifesztldik: az egyik az rtelmisg fokozatos szembefordulsa az gynevezett nagy metaelbeszlsekkel – ilyen pldul az jszvetsg –, a msik pedig a trsadalmi kzpszerûsg engesztelhetetlennek tûnõ haragja bizonyos erklcsi s morlis rtkrendek ellen. A Da Vinci-kd ezt a kt tnyezõt lovagolja meg, ennek a tmegnek szlltja azt a silny s ostoba ideolgiai muncit, amelynek rombol ereje ezeket az erklcsi kdokat – ha tetszik – clozza meg. /Magyar Nemzet 2006. mjus 24-i szmbl: “A Da Vinci-kd dekdolva”/
A HIT GYLEKEZETNEK lapja, a “HETEK” 2006. mjus 3. heti szma pedig ugyanerrõl gy tjkoztat Vermes Gza “A nagy Da Vinci-kd-õrletrõl” cmû cikkben (The great Da Vinci Code distraction. The Times,
2006. mjus 6. A szerzõ rvid letrajza: Az Oxfordban lõ Vermes Gza vallstrtnsz, a holttengeri tekercsek legelismertebb kutatja, 1924-ben szletett Makn. Szlei, akik a holokausztban pusztultak el, katolikusnak kereszteltk. Vermest a hbor utn Prizsban papp avattk, de 1957-ben kilpett a katolikus egyhzbl. 1965-ben kezdett el tantani az Oxfordi Egyetem judaisztika tanszkn, ahol ksõbb professzorr is avattk.)
A cannes-i dszbemutatn kiftyltk a hatalmas sajtkampnnyal meghirdetett filmet, A Da Vinci-kdot. A kznsg pedig helyenknt nevetett a megdbbentõ leleplezsnek sznt drmai jeleneteken. A France lnfo francia hrrdinak nyilatkoz klfldi jsgrk szerint a film “Rejtlyesnek akar tûnni, de egy nagy semmi az egsz”. Ms kritikusok ennl is rosszabb vlemnnyel voltak: “A film nagyon hû a regnyhez, de mr a regny is egy nagy hlyesg volt, a film mg annl is rosszabb. Radsul kt s fl ra” – llaptottk meg a vetts utn. A negyvenngy nyelvre lefordtott bestseller alapttele, hogy a Louvre meggyilkolt muzeolgusa ltal hagyott jeleket s szimblumokat megfejtve kiderl, hogy Jzus Krisztusnak volt csaldja, de ezt a katolikus egyhz ktezer ve prblja titkolni.
*
2./ Az jszvetsget revzi al vevõ elmletek tovbbi elgazst a Jds evangliuma krli vita jelenti, amelyet virgvasrnapon a National Geographic tvcsatorna npszerûstett egy ktrs mûsor formjban t kontinensen. Vermes Gza “A nagy Da Vinci-kd-õrlet” cmmel megjelent fenti cikkben (The great Da Vinci Code distraction. The Times, 2006. mjus 6.) gy vli, hogy “e jelentõsnek nem nevezhetõ msodik szzadi szveg szerint Jds nem elrulja Jzust, hanem parancsnak engedelmeskedve szolgltatja ki õt a fõpapoknak”.
A Jzus letvel kapcsolatos koholmnyok kzl Vermes a Jds evangliumt mg krosabbnak tartja, amely mint rja, “se nem fikci, se nem tny,” hanem egy kori dokumentum, amely a Jzus utni 2. szzadban keletkezett.
A grg (platni)-keresztny spekulci tipikus termke a Jds-evanglium. A pognyok, zsidk s keresztnyek kztt virgzott a gnoszticizmus. A gnosztikusok szerint csak a szellem volt j. Az anyag, mint a test is, eredendõen gonosz, az alsbbrendû teremtõtõl, a demiurgosztl szrmazik, akit a gnoszticizmus keresztny gazata az szvetsg Istenvel azonostott – a menny s a fld teremtõjvel. A Legfelsõbb Lny, akit Jzus kpviselt, s akit a gnosztikusok szerint Jds is tisztelt, nem Krisztus ldozatn keresztl adja az dvssget – mivel gy a teste is szerepet jtszana a megvltsban, – hanem egy misztikus megvilgosodson, a gnzison keresztl. Jds gy segtette elõ a megvltsnak ezt a folyamatt, hogy segtsgre volt a zsid hatsgoknak Jzus letartztatsban, s megszabadtotta magt sajt teste brtnbõl.
A gnosztikusok egyoldal nzõpontjbl a gyilkos Kin, Szodoma s Gomorra zlltt laki, s mindenekfelett Jds voltak az igaz emberek, mikzben a tbbi tizenegy apostol s az szvetsg szent emberei a bûnt szolgltk. Mindezt megrtve nyilvnvalv vlik, hogy a Jdsrl alkotott 2. szzadi hellenisztikus-gnosztikus kp semmivel sem segti elõ annak az 1. szzad eleji zsid realitsnak a megrtst, amelyben Jzus s Jds lt. gy Jds evangliuma gazdagtja a gnoszticizmusrl val ismereteinket, de Jzus letnek tanulmnyozsban irrelevns.”
Mi lehet mgis az oka annak, hogy egy tlagos sznvonalon megrt detektvregny, egy ellenõrizhetetlen “dokumentum” trtnet s egy msodrendû, ezernyolcszz ves kopt filozfiai-teolgiai spekulci mdiaszenzciv vlhatott a kifinomult 21. szzadban? Vermes szerint, mivel a nyugati vilg lakinak jelentõs rsze mr nem ll a hagyomnyos valls kzvetlen befolysa alatt, egyre tbb ember – kztk tbb neves gondolkod – igyekezett az elmlt ktszz vben megkrdõjelezni a trtnelmi Jzus szemlyisgt. “Nem meglepõ teht, hogy a 19. szzad ta minden egyes j rgszeti felfedezst – akr valdi, akr mint mostanban, a mdinak ksznhetõen, fiktv – rg keresett, a rejtlyeket megold kulcsknt dvzl a nagykznsg.”
*
3./ 2006. mjus harmadik hetben pedig – a “Da Vinci” õrlet kapcsn – Karsay Istvn bartunk /rla bõvebben alant!/ az albbi szvegû e-mailt kapta:
“Kedves Bartaim!
Egy pornogrf filmet akarnak levetteni (forgalmazni) hamarosan Amerikban, amelyben Jzust s a tantvnyokat homoszexulisoknak mutatjk be. Ennek a sznhzi vltozata egy ideje mr elõ van adva sznhzakban. A mû cme Corpus Christi, magyarul Krisztus Teste. Ez egy felhbort vicc ûzse a mi Urunkkal! Viszont tudunk vltoztatni, ezrt kldm ezt az e-mailt nektek. Krlek, add a neved az e-mail vgn tallhat listba! Ha megteszed, megakadlyozhatjuk ennek a filmnek a levettst Amerikban. Eurpa nhny rgijban mr betiltottk a filmet. Amire szksgûnk van: sok alrsra. Emlkezz, Jzus azt mondja: “Aki megvall engem az emberek elõtt, azt az Emberfia is megvallja majd Isten angyalai elõtt. Aki pedig megtagad engem az emberek elõtt, azt õ is megtagadja majd Isten angyalai elõtt” (Lk 12,8-9). Fut Pter.
Ktsgbeejtõ! A pnz idig sllyesztette volna a vilgot uralni akar Amerikt?!
Az elõre megmondott tmadsok rszletezse irodalmunkbl
Az rs azt mondja: “Trjetek meg, mert az idõ kzel van.” s amikor mi azt mondjuk, hogy az idõ kzel van, ez nem azt jelenti, hogy az idõ tvol van s taln vezredek llnak mg rendelkezsre.
Tekintsetek csak krl s lsstok meg, hogy a gabona kszen ll az aratsra s lsstok meg azt a mr emberi szemmel s rtelemmel is megllapthat risi elklnlst, ami a juhok s kecskk kzt mutatkozik! Nzztek meg, hogyan tmrl az egyik tborba a hvõk s a hitre szomjazk csoportja – mindegy, akrmilyen nven, cmen, kategriban s brmilyen keretek kzt – s hogyan tvolodik el tõle a msik csoport, azoknak a csoportja, akik igyekeznek az Istennel szembehelyezkedni, akik mg a templomokat is elveszik azoktl az egyszerû hivõ lelkektõl, akik csak ott tudnak Istenhez felemelkedni, mert azt hiszik, hogy Isten csak kzzel ptett templomokban lakik. Mr ott tartanak, hogy megtiltjk mg Isten nevnek a kiejtst s az Istenhez val imdkozst is! s ez nem pusztn abban az egy orszgban van gy, ahol ez uralkod rendszer lett; ez gy van mindentt, azzal a klnbsggel, hogy egyebtt a trsadalmi felfogsban van gy s nem a hatsgi intzmnyekben. /Laurentius: “Az utols ra munksaihoz” I. ktet 162-163. o./
A kivteles kegyelem napja mg st, de nem fog rkk stni. Ez a kivteles kegyelem hozta ltre ezt a kinyilatkozst is, amelyet a szellemek hoznak tinektek, amirõl mr egyszer mondtam, hogy nem a fld fejlettsgnek folyomnya, hanem magasabbrendû vilgok kzlekedsi mdja. Isten vgtelen jsgban, atyai irgalmban, amellyel lehajol mlyen elesett gyermekeihez, elmegy csaknem a szemlyes kzlekeds lehetõsgig akkor, amikor szellemgyermekeit elkldi, hogy emberi szavakkal is beszljenek azoknak az embereknek, akik a test pncljbl nem lthatnak bele a szellemi vilgba, hogy arrl a rotcis szekrrõl minl tbbeket tudjon mg megmenteni.
A harmadik kijelents, amely a kegyelmi korszaknak eszkze, Isten egszen kln, specilis tnye, amely maga sem tart mr sok. A spiritizmus ltezni fog taln mindvgig, s lesznek mg “tudsai” is ennek az j igazsgnak s lesznek “eszkzei” bõsgesen; azonban azok a kijelentsek, amelyek j igazsgot hoznak az embereknek, amellyel felnyitjk a ltni vgy szemeket, mr csak rvid letûek lesznek, egszen rvid letûek, s a tovbbiakban meg kell lni abbl a tpllkbl, ami az alapvetõ kijelentsekbõl mint igazsg elõsugrzik. Meg kell lni s fel kell hasznlni ppen gy, mint ahogy a Krisztus ltal hozott mennyei igazsgokat az õ egyszerû, tanulatlan tantvnyai adtk tovbb az utnuk kvetkezõ nemzedkeknek. Mert jllehet az azta elmlt hossz szzadok kitermeltek tudsokat, katedrkat, professzorokat seregszmra azoknak a tudomnyoknak a tantsra, amelyek kisarjadzottak abbl a pr lapbl ll evangliumbl: de a megvltst nem a tudsok, nem a katedrk, nem a professzorok hoztk az emberisgnek, hanem hozta, a nzreti cs fia, s hozta az a tizenegy egyszerû, szegny, kt keze munkjbl lõ ember: az õ tantvnyai.
Ekppen az Istennek ez az j kegyelmi kijelentse is ki fog termelni “tudsokat”, akiknek tekintlyk lesz a tbbi ember elõtt s knyvek tmegeit; amelyek hosszasan fogjk magyarzni ezeket az egyszerû igazsgokat. De nem ezek a “tudsok” s nem azok a knyvek fogjk megvltani azokat, akik mg megvlthatk lesznek, hanem az a nhny alapvetõ kijelents, amelyet egyszerû, nvtelen szellemek minden hangzatos klsõ cm s rang nlkl hoztak a tanulnivgyknak, akiknek fle nyitva volt a hallsra s szeme a ltsra.
*
A harmadik kijelents s az a kegyelmi idõ, amely megszlte, el fog mlni, s akkor bekvetkezik az, amirõl az r Jzus Krisztus szlt s a ti j tudomnyotok alapvetõ kijelentsei is szlnak. Be fog kvetkezni nemcsak a lelkek elklnlse, de az anyagi vilg talakulsa is azrt, hogy azok, akik Istennek szolgltak, egy magasabbrendû, egyszerû, igaz trsadalomban lhessenek, amely trsadalomban alapvetõ becsletbeli ktelessg lesz az, amit az r Jzus Krisztus kijelentett: Ne tgy msnak olyat, ami neked rosszul esnk.
*
A kvetkezõ cikk el azonban mg jobban illik a Nvtelen Szellemnek a Titkos tantsok II. ktet 51-52. oldalain 1936-ban kzztett, jvõbelt albbi szavai, mert azok – a cikkbõl s Zita m. ugyancsak csatolt 1990. vi ltomnybl kitûnõen – bekvetkeztek, vagyis mindezek letagadhatatlan bizonytkul szolglnak az utols idõkre vonatkoz mdiumi ton jtt, megtrst srgetõ figyelmeztetsekre is.
Az emberek sokat elrtek mr s mg el is fognak rni, mert mg vannak tallmnyok, amelyek e korszak vgig tkletestve lesznek. Egsz addig az idegszfra kihozza magbl azokat a gpezeteket, azokat az nmagnak megfelelõ projektumokat, amelyeknek segtsgvel ott llhat az ember az õ lelki fejlettsgnek teljes mivoltban. Azt rtem ez alatt, hogy olyan dolgokat hoz ki magbl az emberi elme, amelyek teljessggel az emberi lelket fogjk utnozni. Nem az “embert”, hanem a llek kpessgeit.
Itt van pl. mris elõttetek az a tallmny, amely a hangokat kzvetti minden anyagi eszkz nlkl, csupn az erõk thasontsa, az ad s elfogad erõk sszekapcsolsa ltal. De ezt mg nagy mrtkben tkletesteni fogjk. Fel fogjk tallni a tvolbaltst, a tvolbahallst s a tvolbahatst, amelyek ma mg csak a llek kpessgei; a lthatatlanbl meg fogjk keresni a lthatt s fel fogjk tallni azt a kszlket, amelyen keresztl a testbõl eltvoz lelket gyszlvn rzkelhetõv teszik. Egyltalban bizonytani s regisztrlni fogjk a sron tli letnek azt az igazsgt, amely ma mg csak a hit ltal kzelthetõ meg.
De annak ellenre, hogy mindezekkel rendelkezni fog a fldi ember a fejlõds sorn, mgsem fogja megtallni a mennybe vezetõ ajt kilincst, br ott tapogat vakon a mennyek orszgnak kapujn. A fejlõds el fogja vezetni ennek a korszaknak gyermekeit egszen a mennyek kapuja el az õ fejlett idegszfrjval s mgsem fog tudni oda benyitni, mert a lelkben nem birtokolja azt az egyszerû ernyt, ami ehhez felttlenl szksges, az alzatossgot. Az Istent nem tudja sehol megtallni, mert nmagban ltja a teremtõ- s alkoterõt s szellemisgnek felbredsvel megtagadja az Istent. Ezzel azutn ismt oda jut, ahova a bukott angyalok jutottak: hull lefel a semmibe minden ismeretvel s vilgossgval, mert engedetlensge ltal szembehelyezkedik Teremtõjvel.
*
De mg konkrtabb bizonytk kvetkezik egy 1989-es riport alapjn arrl, hogy erõsdik a llek-szellemnek a test melletti-fltti mûkdse, azok hall utni ltezsnek tudatostsa ksrletekkel, mire termszetesen nagy zsivajba kezdett a tudomny, cseplve az “ltudomnyt”. Ezt is elõre jeleztk odatrl, s akkor ez is bizonyt valamit! Szerintnk a hit gyõzelmt.
Kaspirovszkij, avagy a szzmillis bûvlet
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt; TEXT-INDENT: 14.15pt; LINE-HEIG
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
