A spiritiszta vil�g m�diumnak nevezi azt az �rz�keny szem�lyt, aki a f�ldi vil�g �s a t�lvil�g k�z�tt kapcsolatot tud l�tes�teni. Medius azt jelenti, a k�z�pen l�v�. A k�zvet�t�sre alkalmas �llapotot transz �llapotnak h�vjuk. A spiritiszta h�v�k �sszej�vetel�n a "seance"-on, vagy sze�nszon, - ami egyszer�en �l�st jelent - gy�lnek �ssze.

Ki lehet m�dium?
Ezt a k�rd�st a HarmoNet tiszt�nl�t�j�nak is gyakran felteszik. A m�dium alkalmass�g�nak nincs k�ls� ismertet� jele. Tal�n az �si s�m�nokhoz lehetne hasonl�tani �ket. (A s�m�n turguz eredet� sz� �s nyugtalan embert jelent.) A s�m�nok t�bbs�g�kben f�rfiak voltak, a mai m�diumok azonban t�bbs�g�kben n�k. Szinte b�rmely n�pr�tegb�l kiker�lhetnek, �s szupernorm�lis k�pess�gekkel rendelkeznek. Ezek a k�pess�gek egyes forr�sok szerint fejleszthet�k, m�s forr�sok szerint ezzel kell sz�letni.

�r�kl�d� szupernorm�lis k�pess�gek
T�bb csal�dban megfigyelt�k, hogy a sz�l�k k�pess�geit - gyakran feler�s�d�tt form�ban - �r�k�lhetik a gyerekek. Ebben az�rt szerepet j�tszhat az is, hogy a h�v� sz�l�k a szellemis�get �s a k�pess�get is �tadj�k gyermek�knek. Gyakori, hogy a serd�l� korban a m�diumi k�pess�gekkel meg�ldott-megvert gyermekek sokkal �rz�kenyebbekk� v�lnak, sebezhet�bbek lesznek. Hajlamosabbak a kiborul�sra, �s t�lreag�lj�k az igazs�gtalans�gokat �s sokkal szoci�bilisabbak, mint azonos kor� t�rsaik. Ez�rt a kamasz csoportok az ilyen fiatalt k�nnyebben kivetik maguk k�z�l. Irtzl M�ri�nak, az 1900-as �vek h�res �budai m�dium�nak 14 �ves kor�ban volt az els� l�tom�sa, s�t a legh�resebb k�lf�ldi m�diumok is ebben az �letkorban kezdt�k �szlelni m�diumi k�pess�geiket. (P�ld�ul a sv�jci Smidt Helen)


M�diumi k�pess�gek �s a hal�l-k�zeli �lm�nyek, �letkr�zisek
A m�diumok k�z�tt igen gyakori, ha nem fiatal kamasz korban ker�l felsz�nre ez a k�pess�g, akkor egy nagyon er�s �let�lm�ny hat�s�ra �bredhet �rz�kenys�ge tudat�ra. Ilyen �lm�ny a k�m�b�l val� fel�bred�s, a hal�l-k�zeli �lm�ny, a nemi er�szak (n�kn�l �s f�rfiakn�l ez is eredm�nyezhet testelhagy�sos �lm�nyt is!) esetleg b�rt�n �lm�ny is lehet. Szirmai Korn�l megfigyelt olyan eseteket amikor agyh�rtyagyullad�s ut�n jelentkeztek m�diumi k�pess�gek.

M�diumok �s a pszichi�triai megbeteged�sek
A val�di m�diumi k�pess�geket �s a skizofr�nia bizonyos t�netcsoportjait igen neh�z egym�st�l elk�l�n�teni. Vannak olyan beteges megnyilv�nul�sok, melyek igen hasonl�tanak a m�diumi k�pess�gekre. A beteg ilyenkor ugyan�gy v�zi�kat l�t, esetleg vall�si k�pzelg�seket 2elhivatotts�got" �l meg, pr�f�t�nak k�pzeli mag�t, vagy vall�si stigm�kat produk�lhat. A hiszt�ri�ra val� hajlamuk is er�sebb lehet. A hiszt�ri�sra jellemz� az is, hogy felt�n�si v�gya nagy. Szeret �rdekes embernek t�nni, �s ez j�l �sszef�gg a m�diumit�ssal. Az ilyen m�diumnak mindig siker�l megid�znie a k�rt szellemet �s jellemz� r�, hogy �lland�an csal. (Folyamatosan figyelve csal�sa leleplezhet�.)

A transz �llapota
A "trance" (transz) angol sz�, elragadtat�st �nsugalmaz�ssal el�id�zett mesters�ges �nk�v�letet jelent. A transz �llapot�t a legnevesebb pszichol�gusok k�zt p�ld�ul C.G Jung is tanulm�nyozt�k. Az okkultizmus pszichol�gi�j�nak szak�rt�je, Raweliffe szerint a k�vetkez� hat transz�llapot a leggyakoribb:

1. az alvaj�r�k szomnambul transza
2. a hipnotiz�lt emberek hipnotikus transza
3. a j�ga transz
4. a kataleptikus transz �llapot (g�rcsbe mereved�s a r�v�let, vagy a hiszt�ria fels� fok�n)
5. extatikus transz (boldog v�zi�kban elmer�lt "szentek" transz�llapota)
6. s�m�n-trnsz a term�szeti n�pek transz�llapotai.

Rendk�v�li pszichikai �llapot
A transz tulajdonk�ppen nem m�s, mint valamilyen nem szokv�nyos, �nfeledt, vagy ak�r �nk�v�leti �llapot. A m�diumok transza leggyakrabban csak f�l transznak nevezhet�, f�lig �ber �llapot, melyben a tudat perem�n m�k�dve a k�lvil�g �s a t�lvil�g esem�nyeit is figyelemmel k�vetheti. Ez az �llapot hasonl� a k�rl�lektan �ltal anoetikus tudom�sszerz�snek nevezett �lomszer�, h�zagos, hom�lyos tudat�llapot�hoz. Ilyenkor - f�ggetlen�l att�l, hogy a m�dium eml�kszik-e az �lm�nyeire �beren is, vagy sem - mindaz, amit hall, vagy l�t elmos�dik k�r�l�tte, �s a hangok, impulzusok mintha k�v�lr�l egy �lomvil�gb�l �rkezn�nek. Ez az �llapot gyakorl�ssal egyre jobban el�rhet�, megtanulhat�, ak�rcsak a hipnotikus transz el�r�se.

A transz el�r�s�nek �llapota
A m�dium a transz �llapot�t sokf�le m�don el�rheti. Vannak, akik a "k�r", vagy a sze�nsz vezet�j�vel szugger�ltatj�k magukat, vannak, akik egy f�nyes t�rgyat n�znek, vagy im�kat, mantr�kat mormolnak, esetleg medit�lnak, r�vedeznek. Egyesek l�gz�stechnik�kkal �rik el ezt az �llapotot. Ilyenkor a v�rnyom�s �s a pulzus emelkedik, verejt�kez�s, gyakori rosszull�t is megfigyelhet� egyes m�diumokn�l.