Tartalom

Visszapillant�s m�ltunkra                                                                                     2

H�rlapi hangok a spiritizmusr�l                                                                                    3

Van-e halhatatlan l�lek?                                                                                              9

A szellemtan viszonya a vall�sokkal szemben                                                        10

Lev�l a pozsonyi spiritiszta kongresszusr�l                                                                  13

"Mosolyog az Isten!"                                                                                                  16

Dr. Hillebrand Jen�: A diadalmas spiritizmus                                                        17

Anyag �s er� felt�mad�sa                                                                                    24

A f�ny                                                                                                                       26

�let �s hal�l (2. folyt.)                                                                                                 27

Mosolyg� term�szet                                                                                            32

I.

VISSZAPILLANT�S M�LTUNKRA

az egykori h�rad�sok alapj�n

A “Bevezet�s a Spiritol�gi�ba” I. k. I. r�sze r�viden �rja le a spiritizmus t�rt�net�t napjainkig. Most szeretn�nk ezt a m�ltat korabeli h�rad�sokkal sz�ness� tenni, hogy az eszme mai k�pvisel�i ne csak ismerj�k, hanem �rezz�k is �t az eszme eddig megtett, nem �ppen sima, hanem ink�bb g�r�ngy�s �tj�t, tanuls�gk�nt a jelenbeni helyes munk�lkod�shoz.

Ez a visszapillant�s azt�n arra is j� lesz, hogy t�k�letes bizony�t�kokat nyerj�nk a szellemvil�g b�lcs j�v�bel�t�s�r�l, az ember szabadakarat�nak tiszteletben tart�sa melletti odaad� ir�ny�t�s�r�l. Bizony�tja p�ld�ul azt, hogy amit Doktor b�csi oda�tr�l 1910-ben az al�bbiak szerint a j�v�re n�zve kijelentett, t�k�letesen bek�vetkezett:

“Csod�latos m�ltja van ennek az egyletnek, de m�g csod�latosabb j�v� v�r re�, ha azok, akik itt a szellemvil�gban �s a f�ld�n egy�ttesen vannak hivatva az �gyet szolg�lni, tov�bbra is teljes�teni fogj�k k�teless�geiket egym�s ir�nt. Az egylet szellemi vez�rei abb�l az engedelmess�gb�l t�pl�lkoznak, amellyel a kit�z�tt munka legfels�bb ir�ny�t� �s parancsol� Mestere, az �r J�zus ir�nt viseltetnek. � az, aki a f�ld�n is m�r k�r�l�tte sereglett egyszer� testv�reit, azokat, kik most m�r l�lekben egyes�ltek vele, a m�sodik misszi� teljes�t�s�vel b�zta meg. Nagyon term�szetes, mert nemcsak, hogy legjobban meg�rtik az �r J�zus intenci�it, hanem legjobban �s a legtiszt�bb szeretettel szeretik is �t. P�ter, a hittel teljes, de ingatag �s k�nnyen befoly�solhat� ember, aki dac�ra er�s fogadkoz�s�nak, m�gis megtagadta az Urat, – ezt a hib�j�t azzal egyenl�tette ki, hogy mint h� �s szeret� tan�tv�ny, elv�llalta mint szellem is az �r b�r�nyainak �s juhainak legeltet�s�t, minekut�na elk�vetkezett az ideje annak, hogy �jra k�teless�ge az emberek k�zt lenni �s az emberekkel foglalkozni.”

Hiszen – amint tudjuk – P�ter – igaz, most N�vtelen Szellem n�ven – 1913. �v nyar�n Eszter m. �tj�n megkezdte �tadni hatalmas tud�s�t az emberis�gnek, �s mint a szellemi mozgalom vez�re val�ban t�bb mint 21 k�tetet kitev�, harmadik kijelent�snek is mondott munk�j�val teljess� tette a spiritiszta irodalmat, mert “A kegyelem szava mondotta ki az emberis�g sz�m�ra a szellemvil�ggal val� tudatos k�zleked�s sz�ks�gess�g�t. Az emberis�g annyira al�s�llyedt az anyag im�d�s�ban s annyira elvesztette fog�konys�g�t minden ir�nt, ami lelki �let�nek sz�ks�gleteivel �sszef�gg, hogy a v�gleges elmer�l�s fenyeget� veszedelme n�lk�l nem lehetett m�r �t tov�bbi �jabb kegyelmi eszk�z�k n�lk�l hagyni. Annyival nagyobb sz�ks�g van erre most, mert a f�ldi szellemek evolucion�lis turnusa �z�nnel �nti a f�ldre azokat a meg�talkodott szellemeket, akiket az el�haladottabb ig�ny� �s gondolkod�s� testet �lt�tt szellemeknek, a j�akarat�, h�v� embereknek k�zvet�t� seg�ts�g�vel lehet csak megv�lt�suk k�sz�b�re �ll�tani. Ezeknek a meg�talkodott szellemeknek nagy sokas�ga oly v�gtelen�l neh�z s�llyal nehezedik re� az emberis�gre, hogy ha ez m�s oldalr�l nem ellens�lyoztatn�k, nem b�rn� ki a nyom�st �s az ember nem lenne k�pes Istenadta dics�s�ges feladat�t teljes�teni a szolidarit�s szolg�lat�ban.”

De figyelj�nk Doktor b�csi k�vetkez� szavaira is: “De ha ez �gy van, akkor ennek a kis test�letnek val�di, l�lek szerint m�lt� tagja csak az lehet, aki a vezet�sbe vetett hit�nek �s bizodalm�nak odaad�s�ban �s engedelmess�g�ben adja f�lreismerhetetlen tan�jel�t; aki teh�t az egylet szellemi vezet�inek az � eszk�zeik �ltal kijelentett minden olyan sz�nd�k�t �s el��r�s�t, mely szorosan �sszef�gg az egylet szellemi �let�ben k�vetend� ir�nyelvekkel, mag�ra n�zve k�telez�nek elismeri; elismeri pedig nem a tekint�lyelv alapj�n, amely ellen – az �r J�zus tan�t�s�t kiv�ve – az egylet szellemi vezet�i mindig harcolni fognak, hanem a m�ltak tanuls�gaib�l lesz�r�d�tt �l� hit bels�, ellen�llhatatlan �szt�nz�s�b�l, mely azt mondja neki, hogy �gy van j�l �s nem is lehet m�sk�nt. A szellemi vez�rlet �lland� kitart�ssal dolgozott ebb�li hiteteknek megmunk�l�s�n; nem olyan kijelent�sekkel, amelyek vak engedelmess�get k�vetelnek, hanem az egylet �l�sein szeml�ltet� m�don el�tek t�rt �s a szellemi k�zleked�s voltak�ppeni magasztos c�lj�t �s rendeltet�s�t f�lremagyar�zhatatlanul illusztr�l� szellemi nyilatkozatokban �s t�rv�nyekben.”A Spirit k�r�k igyekeznek ennek szellem�ben dolgozni ma is, mert azt is tudjuk, hogy az ilyen munk�ra napjainkban m�g nagyobb sz�ks�g van, mint kor�bban volt.

1./ H�rlapi hangok a spiritizmusr�l

Az �gi Vil�goss�g 1900. �v m�jusi sz�m�b�l

Eg�sz nagy h�bor�s�g indult meg a spiritizmus ellen a lapokban. Nem mulasztanak el semmi alkalmat, hogy vele ne foglalkozzanak. Mindenfel�l figyelmeztetnek a legk�ptelenebb magyar�zatokra, melyekkel ezeket az emberi tud�s eszk�zeivel meg nem fejthet� s mind s�r�bb jelens�geket kimagyar�zni igyekeznek. Magunk is k�nytelenek voltunk, olvas�ink egyenes felh�v�s�ra, egyik-m�sik cikkel foglalkozni. A nagyk�z�ns�g �nk�ntelen�l azt k�rdi, honnan az a nagy buzg�s�g �s igyekezet a t�mad�sban? Hogyan k�pesek e jelens�gek azt az emberis�g t�rt�net�ben egyetlen csod�t el�id�zni, hogy a katolikus egyh�z a materialist�kkal egy sorban t�madja a spiritiszt�kat? De mi�rt is t�madj�k egy�ltal�n a spiritizmust, amit egyszer�en ostoba k�ptelens�gnek neveznek? Verebekre nem szoktak �gy�kkal vad�szni.

Pedig mindezekre a k�rd�sekre az emberis�g fejl�d�s�nek a t�rt�nete megadja a v�laszt. Minden �j ir�ny heves ellen�ll�ssal tal�lkozott. A szellemi �s vil�gi hatalom birtokosai mindig f�ltett�k birodalmukat. Az �j ir�ny, b�rmily szer�ny alakban nyilatkozott is meg, mindig veszedelmet k�pezett a megr�gz�tt n�zetekkel szemben. �s sz�r�l sz�ra r�illik ez a spiritizmusra. A jelens�gek t�bbnyire sz�kebb k�rben szoktak t�rt�nni. Alig t�rt�nik valami nagyobb k�z�ns�g el�tt. A papok �s tud�sok nem is tartj�k �rdemesnek, hogy a dologr�l k�zvetlen tapasztalat �tj�n tudom�st szerezzenek. El�g, hogy hallottak r�la. K�nnyebb �gy az eg�szet hallom�s ut�n elint�zni, �s pedig a legk�nyelmesebb m�don: egyszer� tagad�ssal. Mert h�tha van valami igaz az eg�szben? �s akkor megeshetn�k, hogy nem is volna �rv�k, amellyel oly k�nyelmesen c�folhatn�nak. M�r pedig nekik nem az igazs�g kider�t�se a c�ljuk, hanem az, hogy az eddigi uralkod� n�zetnek biztos�ts�k a hatalmat. Teh�t nem az igazs�g, hanem a hatalom k�rd�se az eg�sz.

Mindezek a t�mad�sok pedig a spiritizmusnak �gysz�lv�n csak k�ls� jelens�geire vonatkoznak. Azokra a jelens�gekre, amelyek egyszer�en csak arra val�k, hogy a figyelmet a l�lek halhatatlans�g�ra ir�ny�ts�k. Ez pedig m�g csak a kezdet legpar�nyibb kezdete. Igaz, hogy ha ezek a jelens�gek felkeltett�k az �rdekl�d�st, s ha az ebb�l k�vetkez� kutat�s �s tanulm�nyoz�s a l�lek, helyesebben a szellem hallhatatlans�g�t bebizony�tja, akkor a logika ellen�llhatatlan k�vetkeztet�sei oly filoz�fiai vil�gn�zetre vezetnek, mely a materializmus eg�sz tan�t halomra d�nti �s a vall�st ellen�llhatatlanul a Megv�lt� egyszer� tan�t�s�ra, a hitre vezeti vissza.

Azt az eshet�s�get pedig, hogy ez t�nyleg bek�vetkezz�k, sem a materializmus, sem az eredetis�gb�l kivetk�ztetett �s merev formalizmuss� lett vall�s nem akarja megengedni. T�madni kell teh�t, miel�tt a dolog vesz�lyess� v�ln�k, cs�r�j�ban kell megfojtani az esetleg �leter�s n�v�nyt. �s �gy bek�vetkezik, amit m�r eml�tett�nk, hogy a csud�lkoz� nagyk�z�ns�g n�zete szerint ig�nytelen kis ver�bre a tudom�ny �gynevezett hivatott harcosai a sajt�ban �s a katedr�n �s a papok a sz�sz�kr�l messzir�l hallhat� �gy�kkal vad�sznak.

Jellemz� egy�bir�nt, hogy imm�r a napilapokban is tal�lkozunk �ll�sfoglal�sokkal a spiritizmus mellett. Azoknak az olvas�inknak az �r�m�re, kik a t�mad� cikkekre oly nemes buzg�s�ggal h�vt�k fel figyelm�nket, ide iktatjuk a “Budapesti Napl�” f. �. �prilis 14-iki, 103. sz�m�ban a szerkeszt�i �zenetekben megjelent k�vetkez� fejteget�st :

Oboth. Azt hiszem, ha az anyagi vil�gba tartoz� fajfenntart�son k�v�l a nagy Anonymus valami c�lra val� t�rekv�st tett bel�nk, �gy az csak a szellemi vil�g .”megismer�se” lehet, – az a bizonyos “Erkenntniss”, melyre e percben nem tudok jobb magyar sz�t tal�lni. �s azt tartom: ennek a megismer�snek a m�dja nem a pesszimista k�tely, hanem a j�akarat�, �r�kk� optimista kiv�ncsis�g. Az a nemes, hogy �gy mondjam, eszm�nyi k�v�ncsis�g, amely sohasem vet meg semmit, soha gy�l�lk�d�en nem p�rtoskodik �s soha ki nem f�rad a csod�lkoz�sban! Uram, – nagy dolog az, csod�lkozni tudni, �s ha valamit a szem�re tudok vetni ennek a k�z�ny�s, lapos kornak, az bizony�ra az, hogy nem tud csod�lkozni t�bb� semmin se! A “minden mindegy” nemb�noms�ga, az egyetemes blague racionalizmusa em�szti ennek a nemzed�knek az �leterej�t. Hajdan�ban szenteknek tartott�k az eszm��rt rajong�kat, ma fut�bolondnak n�znek mindenkit, aki valami olyan�rt lelkesedik, amit nem lehet r�gt�n apr�p�nzre felv�ltani… Higgye meg, az ebben az �rtelemben vett “csod�lkoz�s” t�n a legszebb m�dja a Teremt� im�d�s�nak, az igaz ador�ci�nak. Nem a (ha m�g oly tudom�nyos) k�tely vitte el�re a vil�got, hanem a rajong�s, a csod�lkoz�s! Newton az�rt fedezte fel a neh�zked�s t�rv�ny�t, mert l�tta az alm�t leesni �s csod�lkozott… Egyenl� elmebeli k�pess�g mellett nem a pesszimista, hanem az optimista tud�s fog felfedez� zseniv� v�lni. Aki nem b�mulja mindennap �j lelkesed�ssel a term�szetet; aki a priori gy�l�lk�d�en z�rk�zik el valami el�l, az nem szereti Istent. �s eszembe jut egy buddhista mond�s, mely ban�lis k�ls� alatt sok m�lys�get rejt: “az �letben minden, m�g a legcsek�lyebb dolog is fontos…” A r�gi iskola tud�sai k�zt vannak saj�ts�gosan meg�talkodott tagad�k. – Azt hiszem, nincs igazuk: egy nagy ember mondta egyszer, hogy nincs akkora embergondolta �r�lts�g e f�ld�n, amelyben ne akadhatna egy szemernyi igazs�g…

Nagy t�ma az, amelyr�l mell�kelt k�zlem�ny�ben �r. De igaza van, valahogy ki ne ejts�k ezt a rettenetes sz�t: spiritizmus! F�lre ne �rtsen. Nem az�rt, amit ez a sz� jelent s ami nyugodt emberek k�zt nyugodt vita t�rgy�t k�pezhetn�, – hanem az�rt, mert ez a balj�slat� ige ma m�r – legal�bb n�lunk Magyarorsz�gon, – megb�lyegzi azt, aki kiejti. T�ny, hogy bajos e dologr�l nyugodtan besz�lni. Csud�latos ez, – a messze k�lf�ld�n, amely pedig gondolkoz�sban nemigen �ll h�tr�bb min�lunk, sokkal nagyobb t�relmet tapasztalunk a hivatalos tudom�ny r�sz�r�l, mint haz�nkban. P�rizsban l�ttam komoly f�rfiakat, akik eg�szen nyugodtan �s j�akarattal besz�ltek a dologr�l: nem az�rt, hogy pozitivista szempontb�l “igazuk legyen”, hanem az�rt, mert tudom�nyos k�v�ncsis�gukban semmi el�l se z�rk�znak el. K�lf�ld�n hivatalos tud�sok komolyan foglalkoznak a k�rd�ssel, Angli�r�l s Amerik�r�l nem is sz�lva. Mi sz�gyen van bevallani, hogy vannak olyan k�l�n�s jelens�gek, amelyeket a tudom�ny jelenlegi pozitivista szempontj�b�l bajos megmagyar�zni… Ez csak azt jelenti, hogy ne t�lts�k az id�t �tokki�lt�ssal, hanem �rdekl�dj�nk, kutassunk �s pedig ne ker�l� utakon, hanem ebben az ir�nyban… Fogjuk meg a szarv�n�l fogva. Hadd l�ssuk, mi igaz van a dologban! Ki vele! Valaminek kell ott lenni, mert v�gre valah�ra el�id�ztek megmagyar�zhatatlan jelens�geket tud�sok el�tt, teljes tudom�nyos ellen�rz�s mellett. Ha hazugs�g, ann�l jobb, s�lj�n ki! De ne foglaljuk el a dologgal szemben a “megvet� mosoly” �ll�spontj�t. K�rdem: h�bortos bolondok-e azok, akik �gy fogj�k fel a k�rd�st? Bizony�ra nem bolondok sem a londoni, sem a m�ncheni psychologiai t�rsulat tagjai, kik a tudom�nyos vizsg�lat sz�m�ra anyagot gy�jtenek. P�r �ve m�g ki hitt abban, amit a hivatalos tudom�ny f�lhivatalosan ma m�r elismert: “a gondolat t�volra hat� erej�ben”, a telep�ti�ban? A londoni pszichol�giai t�rsulat valami h�szezer hiteles esetet dolgozott fel ebben a t�rgyban s �gysz�lv�n statisztikailag �llap�totta meg, hogy a telepatikus “�sszetal�lkoz�sok” t�nyleg nem sorozhat�k a v�letlen kateg�ri�j�ba… Nos, mindezek ut�n �n azt k�rdi t�lem, hogy mi az �n egy�ni n�zetem? Erre csak azt felelhetem: mint egyszer� gondolkod� ember k�v�ncsi vagyok a term�szet rejtelmeire �s v�rok. A tudom�ny nagy l�ptekkel halad el�re… Elmondhatn�m, hogy mint laikus �vek �ta �rdekl�d�m a dolog ir�nt, sokat olvastam fel�le, �s t�n m�r magam is tan�ja voltam egy s m�snak, amit v�ges eszemmel nem tudtam megmagyar�zni. De m�s, hivatottabb sem, hanem ez nem tartozik a dologra. Egy tud�s bar�tom egyszer azt mondta: “a hal�l nagyobb rejt�ly, mint valaha s a l�lek t�l�let�t illet�leg egyforma joggal lehet pro �s contra besz�lni”…

�s itt �rek ahhoz, amit �nnek voltak�pp el akartam mondani. Ha m�r kimondtuk, feledj�k el azt a “spiritizmus” sz�t, amely csak arra val�, hogy p�rtoskod� f�lre�rt�sekre adjon alkalmat. Az a tan, amit ez a sz� jelent, �gy is csak eszk�z �s nem �nc�l. Az igazi c�l: a spiritualizmus, az a tan, melynek magva benne van a vil�g k�t legnagyobb vall�s�ban, a buddhizmusban s az igazi kereszt�nys�g�ben. Elve “szellemes�teni az anyagot”, hiszen Krisztust�l �s Buddh�t�l Dant�ig �s Assisi Ferencig ez az elv vitte fel a legmagasabb szf�r�kba a haland� embert. Vallom �s magam szer�ny vil�goss�gom szerint k�vetni igyekszem a spiritu�lis evol�ci� e tan�t. �s sajn�lom mindazokat a b�szke materialist�kat, akiknek el�g a f�ld durva anyaga. �s azt tartom: ha nem volna l�lek, fel kellene azt tal�lni. Ha m�r annyi pro van, amennyi kontra: e f�ldi �lom alatt m�rt ne v�lasszuk azt a nemesebb, fennk�ltebb felfog�st, mely a v�gtelens�g �s a halhatatlans�g kim�r�it megadja nek�nk? E k�t kimra vitte mindig legmagasabbra az embert.

�des �s megnyugtat� gondolat az, hogy – amint Pl�t� mondja – a t�lvil�gon tov�bb t�rsalkodhassunk bar�tainkkal. Nem tudom, igaza van-e, de bevallom: szeretn�m, ha igaza volna annak az �sr�gi �s mindig �j tannak, mely azt �ll�tja, hogy az, amit mi l�leknek nevez�nk, tov�bb�l a hal�l ut�n… �gy gondoltam, a hal�l probl�m�ja a maga nagyszer�s�g�ben sokkal egyszer�bb, mint mi gondoln�nk, – mi, akik nem is anynyira a hal�lt�l, mint ink�bb a meghal�st�l f�l�nk…

Ism�tlem: a tudom�ny nagy l�ptekkel halad el�re s m�rt lenne az kiz�rva, hogy legk�zelebb olyan igazs�gok lepj�k meg a vil�got, mint egykor a Kepler-t�tel? A Horatio szava �r�kk� igaz marad: “sok olyan dolgok vannak a f�ld�n s a mennyekben, melyekr�l nem is �lmodik b�lcsess�getek.”… De addig is – �n Istenem, a j�v� olyan k�d�s! – egy sokkal k�zelebb fekv� gondolat jut eszembe. Nem lehetne valahogy �thidalni azt a gy�l�lk�d� m�lys�get, mely a k�t p�rt k�z�tt t�tong? Nem lehetne. ezt a k�t p�rtot k�zelebb hozni egym�shoz? A vitatkoz�s sose �rt, csak tiszt�zza a gondolatokat s esetleg h�tha tudna egy egys�ges k�zv�lem�nyt teremteni a dolgot illet�en. /P. Gy/.

*

A k�vetkez� cikk 1924-ben egyik tekint�lyes f�v�rosi napilapnak volt sz�nva, melynek munkat�rsa a cikk szerz�j�hez fordult azzal a k�relemmel, mondan� el lapja sz�m�ra, mit tart a spiritizmusr�l? A cikk�r� – azzal az indokol�ssal, hogy m�lt�nyos lenne m�r annyi sok antispiritiszta k�zlem�ny ut�n a napilap olvas�k�z�ns�g�t az igazi spiritizmus komoly ir�ny�val is megismertetni – a k�relemnek eleget tett. �gy l�tszik azonban, hogy a napilap szerkeszt�je “felvil�gosodott” olvas�it f�ltette a mi igazs�gaink m�telyez� hat�s�t�l, mert a cikket “sajn�lattal” nem k�z�lte. A mi olvas�inknak ugyan �j dolgot nem mond ez a cikk, de – k�l�n�sen az �j Spirit-tagokra val� tekintettel – ezzel folytatjuk a visszapillant�st.

Mi a spiritizmus?

Hogy mi a spiritizmus? Ki tudna err�l olyanoknak val�di k�pet adni, akik m�g nem �rezt�k meg, hogy honnan j�ttek, mi�rt �lnek a f�ld�n, s hov� mennek innen, ha egyszer levetett�k elm�l�snak sz�nt anyagi test�ket?

K�t t�bor �ll egym�ssal szemben, melynek �vsz�zadok �ta el�t� harca m�g mindig eld�ntetlen: a materialist�k �s a spiritualist�k t�bora. Az egyik csak arra esk�szik, amit �t �rz�k�vel felfogni, megtapasztalni k�pes, amit tudom�nyos vagy tudom�nyosnak tetsz� rendszerekbe foglalhat; a m�sik el�bb csak sejti, azut�n lassan-lassan �rezni is kezdi, hogy az anyag csak m�sodlagos eredet�, k�vetkezm�nye, materializ�ci�ja az �r�k�let� szellemnek, mely az anyag sz�l�oka, teremt�je, form�l�ja �s �talak�t�ja.

A k�t t�bor k�z�tt ott lenne mint �sszek�t� kapocs a vall�s, �s a vall�sok k�pvisel�i, akik dogmaszer�leg hirdetik a l�lek halhatatlans�g�t, az egy�ni, �r�k �let kinyilatkoztatott igazs�g�t, de nincs hozz� el�g erej�k, hogy ezt nemcsak mint dogm�t, hanem mint elfeledett, de mindig meg�rezhet� �s megtapasztalhat� igazs�got �jb�l vissza�ltess�k az �hez� �s szomj�hoz� lelkekbe.

Pedig az emberek nagy r�sze bizony �hezik �s szomj�hozik m�r! A materi�lis �let siv�r c�ltalans�ga �s �rtelmetlens�ge megzavarta lelk�ket s elvesz�tett�k �nmagukat, elvesz�tett�k sz�rmaz�suk, eredet�k �sr�gi �ntudat�t, vagy jobban mondva megengedt�k, hogy az elhom�lyosodj�k lelk�kben.

�s akkor, amid�n a siv�r tudom�ny �s a miszticizmusba burkol�dz� vall�s m�r nem tudja t�bb� kiel�g�teni a vil�goss�g �s igazs�g ut�n s�v�rg� sz�veket, valami bizonytalan �rz�s pedig mind jobban �s jobban �szt�nzi a gondolkoz� ember lelk�t, hogy keresse l�t�nek �rtelm�t, c�lj�t �s rendeltet�s�t, az isteni gondvisel�s kif�rk�szhetetlen b�lcsess�ge – ak�r csak a bibliai id�kben �s az �n. szentek �let�ben – �jb�l megengedi, hogy a halottak megelevenedjenek �s hogy a hal�l kapuj�n �t a materialist�k felfog�sa szerint a semmis�gbe, a vall�sok dogm�i szerint pedig a pokolba vagy mennyorsz�gba elk�lt�z�ttek ilyen vagy olyan m�don h�rt adjanak magukr�l

Esem�nyek, jelens�gek ism�tl�dnek itt is, ott is, amiket szavahihet�, becs�letes emberek, s�t imm�r a pozit�v tudom�nyok egyik-m�sik elfogulatlan �s b�tor lelk� – b�r egyel�re len�zett �s kig�nyolt – k�pvisel�je objekt�v �s letagadhatatlan bizony�t�kokkal t�mogatva igyekszik a vil�g el� t�rni. K�l�n�s, eddig ismeretlen k�pess�g� emberek t�nnek fel itt is, ott is, akiknek mintha egy. hatodik �rz�k�k lenne kifejl�d�ben; melynek seg�ly�vel, a szomnambulizmus, hipnotizmus, t�volba- �s j�v�bel�t�s �s el�re meg�rz�s k�pess�g�vel felruh�zva, a transzcendent�lis, az �gynevezett term�szetf�l�tti vil�gban vibr�l� gondolatokat �s �rz�seket vesznek. fel a dr�tn�lk�li t�v�r� anal�gi�j�ra, �s fizik�lis jelens�gekben, materializ�ci�kban, �r�sban, sz�ban, rajzban adj�k tov�bb azoknak, akiknek lelke fog�kony a testt�l f�ggetlen�l is m�k�dni k�pes l�lek elfogad�s�ra.

A tud�sok t�bbs�ge azt mondja, hogy, meghibbant idegrendszer�, hiszt�rikus emberek ezek, akiknek beteges k�pzel�d�se m�k�dik �s v�gzi rombol� hat�s�t a hisz�keny lelkekben. A papok anat�ma al� veszik �ket, mint az �rd�ggel cimbor�l�kat, akik a szerint�k is val�s�gk�nt hirdetett tov�bb�l�s k�l�nb�z� s�kjair�l id�zik meg az elk�lt�z�ttek szellemeit, Mi spiritiszt�k pedig itt �llunk a k�t t�z k�z�tt �s nem akarv�n megalkudni sem az egyik, sem a m�sik ir�nyzattal, egyel�re m�g sokak szem�ben ki vagyunk t�ve embert�rsaink g�nyj�nak, legjobb esetben sz�nakoz�s�nak.

De csod�latos! Ez k�z�l�nk egyet sem t�r�t le megismert helyes �tj�r�l. Mi nem hissz�k, hanem pozit�v bizony�t�kok, meg�llap�t�sok �s az ezekb�l logikusan levont k�vetkeztet�sek r�v�n tudjuk, �rezz�k, hogy az emberis�g. �let�ben egy r�gi, de elfeledett igazs�g k�veteli a maga jogait, �s haladunk f�lelem n�lk�l tov�bb azon az �ton, amelyet a szeretet Isten�nek k�ld�ttei mutatnak meg nek�nk. Hissz�k azt, amit a tudom�ny is hirdet, hogy a vil�gmindens�gben semmi sem v�sz el, hanem. csak �talakul; hissz�k teh�t, hogy a begub�zott herny�k�nt benn�nk lakoz� �letenergia, jobban mondva annak egy�ni k�pvisel�je �r�k�let�, halhatatlan lelk�nk-szellem�nk pillang� m�dj�ra l�p �t testi hal�lunk ut�n egy �ttetsz�, fluidikus l�tform�ba, hogy ott folytassa a f�ld�n megkezdett munk�j�t, s arra hivatott eszk�z�k �tj�n, megfelel� el�felt�telek mellett el�tt�nk meg is nyilatkozz�k.

Hissz�k, amit a vall�sok is kiv�tel n�lk�l hirdetnek, hogy Isten alkot�ja �s fenntart�ja minden l�tez� dolognak; szellemi Atyja a k�p�re �s hasonlatoss�g�ra teremtett gyermekeinek.

Hissz�k, hogy � v�gtelen szeretet�b�l mindig gondoskodott �s gondoskodni fog arr�l, hogy gyermekei el ne felejts�k a T�le val� sz�rmaz�sukat, �s a kijelent�sek szakadatlan l�ncolat�n �t sz�l hozz�nk k�lt�k, m�v�szek, igazi tud�sok, val�di papok �s j� emberek, mint m�diumok ajka �ltal k�ld�tt �zenetekben, melyek m�g�tt test�ket levetett, tiszt�bb emberi l�nyek sorakoznak �s v�rj�k a lelkek egyetemes fel�bred�s�nek hajnalhasad�s�t.

Ismerj�k �s elfogadjuk a pr�f�t�k tan�t�sait, �s kereszt�nyek �s zsid�k egyform�n v�gyakozunk a legt�k�letesebb pr�f�t�nak, J�zus Krisztusnak, Isten legt�k�letesebb, els�sz�l�tt fi�nak kijelent�seit �s p�ldaad�s�t meg�rteni �s k�vetni. Szeretn�nk j� emberek lenni, azzal az egyed�li parancsolattal sz�v�nkben: “Szeresd Istent mindenekf�l�tt, �s felebar�todat, mint �nmagadat”, mert tudjuk, �rezz�k, hogy csak a szeretet fogja egykor megv�ltani az emberis�get, legy�zve a gy�l�letet, mely most annyi �tkot, k�nnyet, f�jdalmat �s nyomort z�d�t erre a szomor� f�ldre. Ma :m�g a nagy t�bbs�g nem �rt meg minket; de �rtenek m�r sokan, akik �gy �rzik, hogy a k�r�l�tt�k l�v� vil�g k�vetkezetes �s megd�nthetetlen t�rv�nyeknek h�dol, �spedig nemcsak fizikai, hanem m�r lelki, szellemi �rtelemben is. �gy, amint a fizikai t�rv�nyek megk�vetelik jogaikat az anyag�let megnyilv�nul�saiban, �gy az erk�lcsi �s szellemi t�rv�nyeknek is uralniok kell az anyagi ember l�nyeg�t, halhatatlan lelk�t. A k�vetkezm�nyek nagy t�rv�nye �rv�nyes�l teh�t a lelki �letben is, s felel�sek vagyunk minden tetteink�rt, s�t gondolataink�rt is, �spedig els�sorban �nmagunknak; nem a pokolban, vagy a mennyorsz�gban, hanem bent a saj�t lelk�nk kis vil�g�nak szent�ly�ben, melyet magunkkal hoztunk ide a f�ldre, s tov�bbvisz�nk magunkkal az �talakult �let �jabb f�zisaiba.

Milyen k�nyelmes dolog lenne mindazt letagadni, �gynevezett tudom�nyos elm�letekkel lebunk�zni, elhallgattatni akarni! M�r csak az�rt is j� lenne �gy elb�nni ezzel a k�rd�ssel – gondolj�k sokan, – mert ha ez a hit meggy�kerezn�k benn�nk, �r�k�s kellemetlens�get okozna nek�nk. Hiszen akkor felel�sek lenn�nk minden�rt, mindig, minden�tt, s�t l�pten-nyomon m�g sz�gyenkezn�nk is kellene azok el�tt, akik �talakult �letform�jukban ugyan, de mindig k�zel�nkben lehetnek.

Aki ett�l a felel�ss�grevon�st�l m�g f�l, az egyel�re lelk�nek egy�ni fejl�d�si folyamat�ban nem jutott el od�ig, hogy az �llatemberi sors lelket �l� c�ltalans�g�b�l �r�k�let� szelleml�nyeg�nek �ntudat�ra �bredve, megtal�lja hely�t a nagy vil�gmindens�gben. Az csak v�rjon sz�pen lassan, m�g az � lelk�nek �hess�ge �s szomj�s�ga is annyira fokoz�dik, hogy tudom�nyt �s dogm�t f�lret�ve, �nmag�ban keresi �s tal�lja meg saj�t kis vil�g�nak c�lj�t, rendeltet�s�t, t�rv�nyeit.

Az�rt nem kell �s nem szabad .a spiritizmusnak propagand�t csin�lni, s az�rt fognak a fizik�lis �s materializ�ci�s jelens�gek �s t�nem�nyek is a legt�bb embernek lelk�r�l nyomtalanul lepattanni, mert a l�lek rejt�lyeit csak a fokozatos �bred�s �s fejl�d�s �tj�n halad� meg�rz�sek �s �t�l�sek �tj�n, nem pedig tudom�nyos eszk�z�kkel lehet megfejteni. Ehhez azonban az emberis�g lelki fejl�d�s�nek, a hatodik �rz�k kifejl�d�s�nek egy �jabb mozzanat�ra van sz�ks�g, amely imm�r feltart�ztathatatlanul k�zeledik.

Nem vagyunk, mert nem is lehet�nk mi ezek szerint semmif�le vall�snak �s hitnek az ellens�gei. Ellenkez�leg: az �l� hitnek �talak�t� erej�vel felv�rtezve akarunk j�rni azon az �ton, amelyet az isteni �s emberi `t�rv�nyek �rnak el� sz�munkra.

H�l�sak vagyunk a tudom�nynak is, ha val�ban ide�lis c�lokat szolg�l� kutat�saival seg�ts�g�re j�n azoknak, akik ezen az �ton �breszthet�k fel a l�nyeg felismer�s�re. Nyugodtan v�rjuk az id�k m�h�nek vaj�d�s�t, amelyet a legt�k�letesebb b�lcsess�g �s szeretet fog kibontakoz�shoz elvezetni. Szeretni akarunk mindenkit, s nem akarunk senkinek sem olyat tenni, amit magunknak se k�v�nn�nk. A nyilv�noss�g sz�m�ra pedig egyenl�re nincs m�s szavunk �s feladatunk.

�m keresse mindenki a maga boldogul�s�t �gy, ahogy tudja, s ott, ahol feltal�lhatni v�li, mi haladunk a halhatatlan l�lek-szellem egy�ni fejl�d�s�nek �s tisztul�s�nak �sv�ny�n, hogy amid�n a nagy d�nt� k�zdelemben sz�ks�g lesz r�nk, �nzetlen szeretettel �s odaad�ssal �llhassunk szolg�lat�ra m�g azoknak is, akik most len�znek �s elfordulnak t�l�nk.

*

De l�pj�nk tov�bb �s vegy�k szem�gyre az Egyleten k�v�li, �n. “csal�di spiritiszta k�r�kben” v�gzett munk�lkod�st is. Ilyen volt 1927 m�jus�ban az al�bbi t�rgysorozat� �s N�rei �d�n �ltal �sszeh�vott “Van-e halhatatlan l�lek?”  c�m� rendezv�ny. Az err�l k�sz�lt kiadv�nyb�l hozzuk az al�bbiakat:

N�REI �D�N

�dv�zl� �s magyar�z� el�szava

Tisztelt h�lgyeim, uraim! �dv�zl�m �n�ket a krisztusi szeretetben, mint testv�reimet, �s kijelentem, hogy M�t� evang�liuma 20-ik r�sz 6-ik verse �rtelm�ben a sok hivatottak k�z�l Isten nev�ben �n�ket voltunk b�trak v�lasztani eme �sszej�vetelre, melynek egyed�li c�lja, hogy azon sok t�ves �s sokszor rosszindulat� h�resztel�sekkel szemben egy tiszt�bb �s megfelel�bb magyar�zatot adjunk munk�nkr�l.

Egy�ttal, hogy �zel�t�t mutassunk be arr�l, hogy a szellemvil�ggal val� k�zleked�s min� eredm�nyeket ny�jt nek�nk, akik Istenben val� hittel, bizalommal �s az � segedelm�vel k�zleked�nk a szellemvil�ggal, bemutatunk egy dallamot, melyet a sz�veghez val� hangjeggyel egy�tt a zen�ben teljesen t�j�kozatlan eszk�zzel (m�dium �ltal) adott le egy l�thatatlan l�ny.

Ebb�l a t. hallgat�s�g felismerheti, hogy mily ir�nyban k�v�njuk �n�ket felvil�gos�tani �s t�j�koztatni.

A dallam �s sz�veg el�ad�s�ra S. Kert�sz M�ria �rh�lgy �s S�gody Ottm�r tan�r �r v�llalkoztak.

Tov�bbi felvil�gos�t�sul megjegyzem, hogy a k�rvezet�k rendszeres �szszej�vetele �gy alakult ki, hogy felismert�k a hasonl�k vonz�s�nak nagy t�rv�nyszer�s�g�t, sz�ks�gesnek v�lt�k a k�z�s �rdekeink feletti tan�cskoz�st.

Nem tartjuk azonban sz�ks�gesnek, hogy szab�lyos egylett� t�m�r�lj�nk, mert �gy keretet alkotn�nk, mely a term�szetes fejl�d�st akad�lyozn�.

Mindazon�ltal meg�llap�tottunk �ltal�nos “ir�nyelveket” a szellemtan gyakorlat�ra �s a k�r�k vezet�s�re. Nem korl�tozva ez�ltal az egyes k�r�k egy�ni fejleszt�s�t �s ir�ny�t�s�t.

�gy alakult ki a rendszeres �sszej�veteleken azon meggy�z�d�s, hogy sz�ks�gess� v�lt a szellemtan ir�ny�ban hirdetett t�ves �s sokszor rosszindulat� n�zetek eloszlat�sa.

*

A szellemtan viszonya a vall�sokkal szemben

K�R�SPATAKI KISS K�ROLY lelk�sz el�ad�sa

Kedves hallgat�im! Egy ill�zi�t kell mindenek el�tt eloszlatnom, �spedig azt, hogy az a szer�ny ember, aki itt �ll a hallgat�s�g el�tt, igaz, hogy pap volt, 14 esztend�n kereszt�l �s soha m�g fegyelmiben, de m�g dorg�l�sban sem r�szes�lt, ma azonban m�gsem pap a t�rsadalmi kifejez�s szerint. De papnak �rzem magam s jobban, mint akkor, amikor m�g sz�sz�kem volt, mert ma nemcsak azoknak hirdetem az ig�t, akik a templomban �sszegy�ltek, hanem hirdetem az ig�t mindazoknak, akik az anyagias gondolkod�snak haj�t�r�ttei; hirdetem a Bibli�nak szent szavait mindazoknak, akik ezut�n a rettenetes vil�gh�bor� ut�n nem tudj�k megtal�lni a hely�ket sehol sem. �n antimaterialista vagyok. Azt az eszm�t hirdetem, hogy nek�nk ez az anyagi l�t, ez a testi �llapot �s az a gondolkod�s, amely k�l�n�sen a francia forradalom �ta berendezkedett Eur�p�ba, az a gondolkod�s, amely engem is belenevelt az egyetem padjai k�z�tt a t�bbi ref. �s kath. papt�rsaimmal egyetemben a racionalista vil�gn�zetbe, mely �gy a paps�got is mag�val ragadta, �sszeomlott. Mi most itt �hez�nk �s keservesen szenved�nk amiatt, hogy �sszeomlott a t�rsadalmi rend.

Hirdetem az antimaterializmust �s a Bibli�ra tett k�zzel h�vok mindenkit, hogy j�jj�n �s figyelje meg, amit itt a Szent�r�sb�l olvasok, �s hogy tegye � is kez�t a Szent�r�sra, a kereszt�nys�g szent k�nyv�re �s vizsg�lja meg saj�t l�ny�t, saj�t �let�t �s t�rsadalm�nak �llapot�t. Nem besz�l�nk itt az Egyh�z ellen, s�t egyenesen h�vjuk az egyh�zakat mind, j�jjenek �s seg�tsenek minek�nk.

Nek�nk k�z�s ellens�geink vannak: a materialista gondolkod�s, a testi �s vil�gias �let. A k�z�s ellens�g�nk ott k�nn van az. utc�n, a mag�t szem�rmetlen�l �rul� erk�lcs, szem�rmetlen t�rsadalmi �let�nk. Mi, akik �sszej�tt�nk, tegy�k kez�nket a Bibli�ra, arra a szent k�nyvre, amelyre fel volt �p�tve az eg�sz nagy t�rsadalom, nemcsak Magyarorsz�g, hanem az eg�sz Eur�p