Tar­ta­lom

H�sv�ti vigasz....................................................................................... 2

Ho­gyan ala­p�­tot­t�k az „�gi Vi­l�­gos­s�g”-ot?............................................ 3

Dr. Gr�nhut Adolf em­l�­ke..................................................................... 5

Cse­ve­g�­sek a szel­lem­vi­l�g­b�l................................................................. 7

Ez�stkopors�....................................................................................... 12

H�sv�t................................................................................................ 12

Csod�k............................................................................................... 19

Mit �r­t�nk mi  l � l e k  �s  s z e l l e m  alatt?........................................ 20

Van-e hal­ha­tat­lan l�lek (szel­lem)?........................................................ 25

Sz�­che­nyi Ist­v�n gr�f szel­le­mi nyi­lat­ko­za­ta a ma­gyar nem­zet­hez    

a t�l­vi­l�g­r�l......................................................................................... 36

Dr. Hillebrand Jenõ: A diadalmas spiritizmus (folyt.).............................. 38

�let �s hal�l (folyt.)............................................................................. 44

H�sv�ti vigasz

Ti elf�radt lelkek,            Megmutattam n�ktek

Ti Golgot�t j�r�k,           B�nn�lk�li l�nyem

Ti v�rzõk, ti b�sak!          S nagyp�nteki gy�szom,

A husv�ti f�nybõl             �rettetek val�

A legszebb sugarak         Igaz messi�si

Tire�tok hullnak.             �nfel�ldoz�som.

Tihozz�tok besz�l            De az �n Aty�m is

A felt�madt Krisztus         Megbizonyitotta

A leg�desebben : --          Igaz fi�s�gom':

"�des gyermekeim,          H�sv�t hajnal�ra

0h ne cs�ggedjetek!        �gi ragyog�sba'

Bizzatok �nbennem!        Volt felt�mad�som.

�n, a felt�mad�s,             �n e ragyog�sb�l

Igazs�g �s �let                 Fonom n�ktek is meg

Bizony mondom nektek    �gi koron�tok,

Hogy a mennyei szent      Ha a szenved�sek

�r�k haza fel�                V�res, kinos utj�t

Golgot�k vezetnek..         Hittel megj�rj�tok.

Ne cs�ggedjetek h�t!      �des gyermekeim,

Hiszen tudj�tok, hogy    Jertek h�t ut�nam,

Elõttetek j�rok;-              Oh jertek ujjongva!

S az �n utamon sem         A bûn�k f�ldj�r�l

Nyiltak m�s vir�gok:       �n oda vezetlek

Csup�n v�rvir�gok...       Tiszta otthonomba.

.

Megmutattam n�ktek,                  S hogyha majd oti Iesztek:

Hogy kell a keresztet      Minden szenved�stek,

T�relemmel vinni,                        Minden k�nnyhull�stok,

S hogyan kell a k�nok                 Amely szellemetek

Keser� kelyh�bõl             H�tiszt�ra mossa: -

Im�dkozva inni.              �ldani fogj�tok."

  Vitovszky Istv�n

Ho­gyan ala­p�­tot­t�k az „�gi Vi­l�­gos­s�g”-ot?

Az „�gi Vi­l�­gos­s�g” ala­p�­t�­sa ak­kor ke­r�lt sz�­ba, ami­kor egy­le­t�nk 1898 fo­lya­m�n tes­pe­d�­s�­bõl �j �let­re l�t­szott �b­red­ni. Az �j­ta­gok, �s k�­z�­l�k el­sõ­sor­ban n�­hai T�­v�l­gyi Ti­tusz sz�­ba hoz­t�k �s az egye­s�­let ak­ko­ri el­n�­k�­vel, a fe­lejt­he­tet­len Dok­tor b�­csink­kal meg­be­sz�l­t�k, hogy j� vol­na egy­le­ti k�z­l�nyt ala­p�­ta­ni, mely b�­r� Mi­kes J�­nos lap­ja, a „Rej­tel­mes Vi­l�g” mel­lett, eset­leg ez­zel szem­ben, egye­s�­le­t�nk ir�­ny�t Ma­gyar­or­sz�­gon k�p­vi­sel­n�. A „Rej­tel­mes Vi­l�g” ugyan­is in­k�bb a k�­s�r­le­te­zõ spi­ri­tiz­must is­mer­tet­te �s ha­t�­ro­zott �l­l�st fog­lalt az �j­ra­sz�­le­t�s ta­n�­val szem­ben. Mint­hogy azon­ban a re­in­kar­n�­ci� szel­le­mi ve­ze­tõ­ink ta­n�­t�­sa sze­rint egyik alap­t�­te­le a spi­ri­tiz­mus­nak, mely a f�l­di �let sz�m­ta­lan rej­t�­ly�t meg­ma­gya­r�z­za, itt volt az ide­je, hogy a ta­nunk ir�nt �r­dek­lõ­dõ ol­va­s�­k�­z�n­s�­get az �j­ra­sz�­le­t�s fe­lõl is t�­j�­koz­tas­suk.

La­pun­kat „Vi­l�­gos­s�g” c�m alatt akar­t�k meg­je­len­tet­ni, azon­ban mi­kor ezt a pol­g�r­mes­ter­nek be­je­len­tet­t�k, ak­kor ki­tûnt, hogy ilyen c�m alatt m�r l�­te­zik m�s, elektrotechikai fo­ly�­irat, �s k�t lap nem vi­sel­he­ti ugyan­azt a ne­vet. A ter­ve­zõk te­h�t k�ny­te­le­nek vol­tak a ne­vet meg­v�l­toz­tat­ni. �gy lett be­lõ­le „�gi Vi­l�­gos­s�g”.

Az el­sõ sz�m 1898. de­cem­ber 21-�n je­lent meg, mely­nek �l�n Dok­tor b�­csi a lap �s a spi­ri­tiz­mus prog­ram­j�t be­ha­t�­an is­mer­tet­te. Ez­zel meg­je­lent a spi­ri­tiz­mus­nak egye­s�­le­t�nk �l­tal k�p­vi­selt ir�ny­za­ta is­m�t a ma­gyar k�­z�n­s�g elõtt, mert n�­met nyel­vû ki­ad�­sai „Reflexionen aus des Geisterwelt” �s „Reformierende Bl�tter” c�m alatt m�r a het­ve­nes �s nyolc­vanas �vek­ben l�t­tak nap­vi­l�­got.

Az „�gi Vi­l�­gos­s�g” mind­j�rt meg­je­le­n�­se ut�n �les t�­ma­d�­sok­nak volt ki­t�­ve. De nem a ma­te­ri­�­lis ala­pon nyug­v� na­pi­saj­t�, ha­nem a „Rej­tel­mes Vi­l�g” r�­sz�­rõl. Mi­kes b�­r� ugyan­is ha­t�­ro­zott el­len­s�­ge volt az �j­ra­sz�­le­t�s ta­n�­nak �s �les po­l�­mi­�t kez­dett e fel­fo­g�s el­len lap­j�­ban.

Mi­kes te­h�t kereszteshadj�ratot in­d�­tott lap­j�­ban a re­in­kar­n�­ci� el­len, s min­den sz�m­ban volt va­la­mi ilyes ir�ny­za­t� cikk. De az „�gi Vi­l�­gos­s�g” sem ma­radt ad�­sa. T�­v�l­gyi v�r­be­li h�r­lap­�r� l�­t�­re �le­sen v�­la­szolt. �gy folyt a po­l�­mia az el­sõ �v­ben �s a m�­so­dik �v ele­j�n.

A foly­to­nos pol�mia a „Rej­tel­mes”-sel bos­­szan­ta­ni kez­dett. Az a gon­do­lat �r­le­lõ­d�tt meg ben­nem, hogy nin­csen sem­mi �r­tel­me an­nak, hogy a spi­ri­tiz­mus k�t test­v�r­ir�ny­za­ta t�­p�z­za egy­m�st. Gyor­san el­ha­t�­roz­tam ma­ga­mat �s cikket �r­tam er­rõl „Spi­ri­tiz­mus �s spi­ri­tu­a­liz­mus” c�m alatt. A cik­ket a m�l­ta­kon okul­va nem Ti­tusz test­v�­rem­nek, ha­nem Dok­tor b�­csi­nak ad­tam �t az­zal a k�­r�s­sel, hogy ha j�­nak ta­l�l­ja, je­len­tes­se meg az „�gi Vi­l�­gos­s�g”-ban. Dok­tor b�­csi­val ak­kor m�r olyan bi­zal­mas vol­tam, hogy ny�l­tan elõ­ad­hat­tam ne­ki az oko­kat, me­lyek er­re k�nyszer�tettek. Doktor b�csi azu­t�n el­ol­vas­v�n, az­zal ad­ta �t a cik­ket T�­v�l­gyi­nek, hogy a cik­ket j�­nak ta­l�l­ja �s az je­len­j�k meg a leg­k�­ze­leb­bi sz�m­ban. Ti­tusz test­v�­r�nk a cik­ket ma­g�­hoz vet­te �s sz�t­la­nul ha­za­ment. M�s­nap ha­t�­ro­zott hangon �rt Dok­tor b�­csi­nak, hogy ki­k�­ti ma­g�­nak, mi­sze­rint a lap szel­le­mi tar­tal­ma fe­lett ezen­t�l ki­z�­r�­lag õ, a fe­le­lõs szer­kesz­tõ d�nt­s�n, �s ha  nem akar­j�k meg­en­ged­ni, ak­kor le­mond a szer­kesz­tõ­s�g­rõl.

Mi­kor azu­t�n Dok­tor b�­csi­hoz fel­men­tem, �n vol­tam az el­sõ, aki­vel a nagy ese­m�nyt k�­z�l­te. Sz�r­nyen el­sz�­gyell­tem ma­ga­mat, hogy cik­kem mi­att ek­ko­ra fel­for­du­l�s t�r­t�nt. De alig v�­la­szol­tam p�r sz�t Dok­tor b�­csi ki­je­len­t�­se­i­re, meg­je­lent ott J�­zsef, Izi­dor, �d�n �s W. Ala­jos test­v�r, ki­ket, �gy l�t­szik, Dok­tor b�­csi h�­vott ma­g�­hoz. Sz�­gyen­kez­ve kel­lett a le­ve­let m�g egy­szer v�­gig­hall­gat­nom. M�ly cs�nd ut�n meg­sz�­lalt Izi­dor test­v�­r�nk, �s azt mond­ta, hogy ha mi fi­a­ta­lab­bak, �d�n, Ala­jos �s �n t�mo­gat­juk mun­k�­j�­ban a Dok­tor b�­csit a lap szer­kesz­t�­s�­n�l, ak­kor vegy�k Ti­tusz le­mon­d�­s�t saj­n�­lat­tal tu­do­m�­sul, �s a fe­le­lõs szerkeszt�st is ve­gye �t Dok­tor b�­csi, aki, mint egye­s�­le­t�nk­nek a szel­le­mi ve­ze­tõk �l­tal ki­je­l�lt ve­z�­re, le­het hi­vat­va ar­ra, hogy v�g­�r­v�­nye­sen d�nt­s�n afelett, mi je­len­j�k meg la­punk­ban.

Az „�gi Vi­l�­gos­s�g” fõ von­z�­ere­j�t meg­je­le­n�­s�­tõl fog­va Dok­tor b�­csi „Cse­ve­g�­sek a kan­dal­l� mel­lett” c�­mû t�r­ca­cik­kei k�­pez­t�k. Az a nagy k�z­vet­len­s�g, mel­­lyel azok­ban az ese­m�­nye­ket el­be­sz�l­te, me­lyek fi­gyel­m�t a magnetizmus, szomnambulizmus �s spi­ri­tiz­mus je­len­s�­ge­i­re f�l­h�v­t�k �s õt lel­kes spi­ri­tisz­t�­v� tet­t�k, min­den­ki­re nagy ha­t�s­sal volt az „�gi Vi­l�­gos­s�g” ol­va­s�i k�­r�­ben. Azok az ok­fej­t�­sek �s k�­vet­kez­te­t�­sek pe­dig, me­lye­ket Dok­tor b�­csi el­be­sz�­l�­se­i­hez fû­z�tt, tisz­t�z­t�k gon­do­lat­k�­r�n­ket �s a spi­ri­tiz­mus­r�l al­ko­tott fo­gal­ma­in­kat.

Az „�gi Vl�goss�g” az el­sõ �vek­ben ha­von­k�nt k�t­szer je­lent meg. M�g azu­t�n egyik ny�­ron Dok­tor b�­csi az egy­sze­rû­s�g ked­v�­�rt, �s hogy a lap �ssze­�l­l�­t�­s�­val j�­r� te­en­dõk­kel ne k�t­szer le­gyen k�ny­te­len egy h�nap­ban fog­lal­koz­ni, ket­tõs sz�m­ban k�ld­te sz�t. �gy ju­tot­tunk a mai alak­hoz.

Ha­vas An­dor – �V. 1920/9. sz.

Dr. Gr�nhut Adolf em­l�­ke

A „Lichtstrahlen” (F�ny­su­ga­rak) cûmû ame­ri­kai spiritisztikus �j­s�g j�­li­us 17-�n meg­je­lent sz�­m�­ban a k�­vet­ke­zõ ke­gye­le­tes, sz�p �s min­de­nek­f�­l�tt igaz meg­em­l�­ke­z�st ol­vas­hat­juk sze­re­tett mes­te­r�nk­rõl:

„Dr. Gr�nhut Adolf bu­da­pes­ti gya­kor­l� or­vos 1906. ok­t�­ber 2-�n be­fe­jez­te f�l­di l�t­for­m�­j�t.

Mint gya­kor­l� or­vos, m�r 40 �v­vel ez­elõtt meg­is­mer­ke­dett szomnambul�kkal �s m�­di­u­mok­kal val� k�­s�r­le­te­z�s �t­j�n mind­azon lel­ki t�­ne­m�­nyek­kel, ame­lyek a hi­va­ta­los tu­do­m�ny hi­po­t�­zi­se­i­vel meg nem fejt­he­tõk. Mi­u­t�n �les meg­fi­gye­lõ �s rend­k�­v�l igaz­s�g­sze­re­tõ volt, a nap­r�l nap­ra meg­nyi­lat­ko­z� je­len­s�­gek­ben rej­lõ v�g­k�­vet­kez­te­t�­sek elõl ki­t�r­ni nem akart �s elvetv�n az elõ­�­t�­le­te­ket, a leg­na­gyobb ha­t�­ro­zott­s�g­gal for­dult a transzcendentalizmus fe­l�, amely ir�ny­zat mel­lett azu­t�n mind­v�gig p�l­da­ad� ki­tar­t�s­sal �s cso­d�­lat­ra­m�l­t� meg­gyõ­zõ­d�s­sel meg is ma­radt. A szel­lem­tan ter­jesz­t�­se k�­r�l is nagy �r­de­me­ket szer­zett ki­v�­l� meg­gyõ­zõ te­het­s�­g�­vel.

Mind­ez an­n�l k�n­­nyebb volt ne­ki, mert so­ha­sem volt 40 �v alatt meg­fe­le­lõ, hi­telt �r­dem­lõ m�diumok hi­�­ny�­ban.

1871-ben egy spi­ri­tisz­ta egy­le­tet ala­p�­tott dr. Gr�nhut �s si­ke­r�lt is ne­ki az egy­let alap­sza­b�­lya­it az ak­ko­ri ma­gyar kor­m�ny �l­tal j�­v�­ha­gyat­ni, ami an­n�l is in­k�bb f�l­em­l�­t�s­re m�l­t�, mert az ak­ko­ri idõ­ben tud­va­le­võ­leg m�g nem volt oly li­be­r�­lis kor­m�­nya Ma­gya­ror­sz�g­nak, mint mos­tan. Egy ha­son­l� egylet mintegy 6 �v­vel ez­elõtt nem volt k�­pes a mi­nisz­te­ri en­ge­d�lyt meg­nyer­ni, s nem is ala­kul­ha­tott meg.

Az �l­ta­la ala­p�­tott egy­let mind a mai na­pig fenn­�ll, �s az õ�l­ta­la megkezdett ir�ny­ban fej­lõ­dik to­v�bb m�g most is. Ez egy­let­ben nyert szel­le­mi k�z­le­m�­nyek elõbb n�­met nyel­ven „Reflexionen aus dem Geisterreiche” �s Reformierende Bl�tter”, majd k�­sõbb ma­gyar nyel­ven „�gi Vi­l�­gos­s�g” c�m alatt let­tek ki­ad­va �s tar­tal­muk fel­�le­li az eg�sz szel­lem­tant, min­den leg­ki­sebb r�sz­le­t�­ben, min­den principium�val �s el­m�­le­te­i­vel.

Fi­gye­lem­re m�l­t�, hogy �gy dr. Gr�nhut, mint az õ m�­di­u­mai �gy­sz�l­v�n sem­mit sem ol­vas­tak azon k�l­f�l­di ira­tok­b�l, me­lyek hason­l� szel­lem­ta­ni ir�ny­za­tok szol­g�­la­t�­ban meg­je­len­tek, �s m�g­is a szel­lem­k�z­le­m�­nyek l�­nye­gi­leg tel­je­sen �s­­sze­v�g­nak a k�l­f�l­di hason­l� k�z­le­m�­nyek­kel. Je­le ez an­nak, hogy mily he­lyes �ton j�rt dr. Gr�nhut.

Gr�nhut ve­ze­t�­se alatt az egy­le­ti �l�­se­ken a szel­lem­tan az Is­ten-f�­le­lem �s az �j­ra­sz�­le­t�s el­vei sze­rint fej­lõ­d�tt ki.

Egyi­ke volt õ azon ke­v�s meg­gyõ­zõ­d�tt spi­ri­tisz­t�k­nak, kik nem t�­rõd­ve eset­le­ges k�r­ral vagy g�n­­nyal, min­den k�­r�l­m�­nyek k�­z�tt ny�l­tan val­lo­m�st tesz­nek az �l­ta­luk igaz­s�g­nak fel­is­mert szel­lem­tan mel­lett. Emi­att �gy 25 �v­vel ez­elõtt anya­gi k�­ra is volt, amen­­nyi­ben spi­ri­tisz­ta­s�­g�­nak nyil­v�­nos be­is­me­r�­se foly­t�n majd­nem tel­jes or­vo­si pra­xi­s�t el­vesz­tet­te. Da­c�­ra, hogy ezt tud­ta, so­ha egy pil­la­nat­ra sem ha­bo­zott hi­te mel­lett ta­n�­bi­zony­s�­got ten­ni. A vi­l�g szin­te el­mond­hat­ta r�­la, hogy nyi­tott sze­mek­kel ment az er­k�l­csi ha­l�l fe­l�, õ azon­ban, ami­k�nt t�n­to­r�t­ha­tat­la­nul hit­te az �let­nek a tes­ti ha­l�l ut�n val� fel­t�­ma­d�­s�t, �gy f�l­t�­madt m�g eb­bõl az er­k�l­csi ha­l�l­b�l is. Ha nem is ju­tott ki r�­sze a nyil­v�­nos el­is­me­r�s­bõl, m�g­is meg­ada­tott ne­ki, hogy meg­�r­het­te az õ�l­ta­la ala­p�­tott egy­let nagy­ra fej­lõ­d�­s�t, m�g­pe­dig nem­csak men­­nyi­s�g­ben, ha­nem mi­nõ­s�g­ben is, amen­­nyi­ben igen sok egye­te­mi­leg k�p­zett egy�n l�­pett be a ta­gok so­r�­ba.

Dr. Gr�nhut or­vo­si gya­kor­la­t�t a ho­me­o­pa­ti­kus �s de­le­jes gy�gy­­m�dok al­kal­ma­z�­s�­val foly­tat­ta; ez ut�b­bit k�­l�­n�­sen nagy si­ker­rel, szomnambul�k �s m�­di­u­mok se­g�­ly�­vel. K�­l�­n�­sen az �n. megsz�llts�gi ese­tek­ben – ame­lyek­ben a hi­va­ta­los or­vo­si tu­do­m�ny tud­va­le­võ­leg te­he­tet­len – tu­dott dr. Gr�nhut b�mulatram�lt� ered­m�­nye­ket fel­mu­tat­ni, s ezen gy�gy�t�si ese­tek ter­m�­sze­te­sen min­dig �jabb meg �jabb h�­ve­ket sze­rez­tek a spi­ri­tiz­mus­nak.

Az õ t�­vo­z�­sa a m�­sik l�t­for­m�­ba pil­la­nat­nyi­lag nagy ûrt okoz a spi­ri­tisz­t�k t�­bo­r�­ban, mert az õ el­is­mert �ri­�­si ta­pasz­ta­la­ta, ami­vel min­den k�­r�l­m�­nyek k�­z�tt azon­nal ki­is­mer­te ma­g�t, hi­�ny­zik ut�­da­i­n�l. De ezek re­m�­lik, hogy l�thatatlan szel­lemi vez�rlõik se­g�t­s�­g�­vel �s Is­ten ke­gyel­m�­bõl ered­m�­nye­sen fog­j�k foly­tat­ni azon munk�t, me­lyet õ meg­kez­dett.

(Õ zsid� sz�rmaz�sa ellen�re – amit sohase tagadott – meghat�an m�lys�ges Krisztus-h�võk�nt �lte napjait �s ezzel megval�s�totta a m�zesi hit kiteljesed�s�t. ky�)

�V. 1907/9. sz.

Cse­ve­g�­sek a szel­lem­vi­l�g­b�l

(B�­la �r�­m�­di­um �t­j�n, 1907)

A m�diumit�s olyan k�­nyes d�l­sza­ki n�­v�ny­hez ha­son­l�, rit­ka ado­m�­nya a j�­s�­gos Aty�­nak, amely­nek ki­fej­lõ­d�­s�­hez a sz�v­nek �s l�­lek­nek tr�pikus me­le­g�­re van sz�k­s�­ge, ha az em­be­rek sz�­m�­ra �l­vez­he­tõ­v� akar­juk ten­ni. Az iga­zi, Is­ten szol­g�­la­t�­ra �s di­csõ­s�­g�­re ren­delt m�diumit�sr�l sz�­lok; mert azt tud­j�­tok, hogy az el­len­t�­tes szel­le­mek­nek is van­nak m�­di­u­ma­ik, akik ugyan szin­t�n �s­­sze­k�­tõ hi­dat k�­pez­nek az em­be­rek �s a szel­lemek k�­z�tt, de nincs k�­sz�­net ben­ne. Szel­le­mi ve­ze­tõ­ink m�r na­gyon sokszor is­m�­tel­t�k, hogy a m�­di­u­mok­nak, mint Is­ten szol­g�­la­t�­ra hi­va­tott em­be­rek­nek, k�t­sze­re­sen kell õrk�dni�k �n­ma­guk f�­l�tt, mert hi­szen csak tõ­l�k f�gg, hogy akar­nak-e hi­va­tot­tak­b�l v�­lasz­tot­tak­k� is len­ni. A spi­ri­tiz­mus �l­d�­sa­i­ban csak j�, igaz, tisz­ta m�­di­u­mok r�­v�n r�­sze­s�l­het az em­be­ri­s�g, k�n­­nyel­mû vagy pl�­ne tisz­t�­ta­lan lel­kû �s gon­dol­ko­z�­s� m�­di­u­mok azon­ban t�b­bet �rt­hat­nak az �gy­nek, mint amen­­nyit az iga­zi tisz­ta­sz�­vû m�­di­u­mok hasz­n�l­hat­nak. Ez az oka an­nak, hogy va­la­mi­re­va­l�, meg­�l­la­po­dott szel­le­mi ve­ze­t�s mel­lett len­ne csak sza­bad az em­be­rek­nek spiritiz�lniok, olyan szel­le­mi ve­ze­t�s­re azon­ban csak hos­­szabb �n­mun­k�l­ko­d�s �s �h�­ta­tos, sz�v­bõl fa­ka­d� im�d­s�g, va­la­mint tisz­ta �r­zel­mek­kel telt gya­kor­la­ti �let ut�n le­het szert ten­ni.

Az em­be­rek nagy t�bb­s�­ge azt hi­szi, hogy a spi­ri­tiz­mus­hoz ok­vet­le­n�l sz�k­s�­g�k van k�r­ala­k�­t�s­ra is, mert alig­hogy meg­gyõ­zõd­tek ar­r�l, hogy a szel­le­mek­kel �rint­kez­ni le­het, m�r­is sze­ret­n�k õket szol­g�­la­tuk­ra ren­del­ni, az­az tet­sz�­s�k sze­rint ren­del­kez­ni ve­l�k, hogy ak�r ki­csi­nyes, sõt anya­gi­as �r­dek­bõl sz�r­ma­z� k�­v�n­csi­s�g­b�l, ak�r hely­te­le­n�l ma­gya­r�­zott k�­te­les­s�g­bõl, vagy sze­re­tet­bõl ak­t�v sze­re­pet vi­hes­se­nek a spi­ri­tiz­mus ter­jesz­t�­s�­ben. Sz�m­ta­lan szo­mo­r� p�l­da mu­tat­ja, hogy az ilyen t�l­haj­tott igye­ke­zet nem ve­zet j� �t­ra, de nem is ve­zet­het, mert a szel­lem­vi­l�g­ban �r­v�­nye­s�­lõ ha­son­l�­s�g t�r­v�­ny�­n�l fog­va a kez­dõ spi­ri­tisz­t�k tel­ve l�­v�n min­den­f�­le em­be­ri gyar­l�­s�­gok­kal, hoz­z�­juk ha­son­l� szel­le­me­ket von­za­nak ma­guk­hoz, akik vagy f�l­re­ve­ze­tik õket, vagy el­t�­r�­tik az iga­zi spi­ri­tiz­mus­t�l, ha ugyan ko­mo­lyabb bajt, ve­sze­del­mes meg­sz�llt­s�­got nem okoz­nak.

L�t­hat­j�­tok m�r eb­bõl is, hogy a mi j�­s�­gos szel­le­mi ve­ze­tõ­ink b�l­csen ren­del­kez­tek ak­kor, ami­kor szi­go­r�­an meg­til­tot­t�k a pro­pa­gan­da­csi­n�­l�st ab­b�l az egy­sze­rû ok­b�l, mert min­den­ki­nek nem ta­n�­csos spiritiz�lnia, s hogy kik le­gye­nek ar­ra �ret­tek �s hi­va­tot­tak, azt a vak em­be­rek nem k�­pe­sek meg­�t�l­ni, an­n�l ke­v�s­b� tud­j�k azon­ban m�r­le­gel­ni az egye­sek­nek lel­ki kva­li­t�­sa­it, ame­lyek­tõl a spiritiz�l�s hasz­na el­sõ­sor­ban f�gg. Ha az Atya min­den em­ber­tõl azt v�r­ja is, hogy egy­kor meg­tisz­tul­v�n, meg­v�l­tat­v�n, vis­­sza­t�r­jen Hoz­z�, nem b�z­ta az em­be­rek­re an­nak meg­�t�­l�­s�t, hogy mi­kor le­het itt az ide­je egyik vagy m�­sik em­ber­n�l an­nak, ami­kor el­kezd­he­ti azt, a vis­­sza­ve­ze­tõ utat, az­az szel­le­me f�l­�b­red­het ad­di­gi al­v�­s�­b�l.

De ha en­nek meg­�t�­l�­s�t nem is b�z­hat­ja az em­be­rek­re, mert hi­szen az em­ber m�g magamagat sem is­me­ri, az�rt gon­dos­ko­dik �v�­i­rõl azok �l­tal a ve­ze­tõ szel­le­mek �l­tal, aki­ket az em­be­rek szol­g�­la­t�­ra, ve­ze­t�­s�­re ren­delt �s akik al­kal­mas pil­la­nat­ban nem is mu­laszt­j�k el fi­gyel­mez­tet­ni v�­den­ce­i­ket ar­ra, hogy l�s­sa­nak �s gon­dol­koz­za­nak, mert ne­kik is meg kell �rteni�k Is­ten aka­ra­t�t, meg kell nyitniok sze­me­i­ket a szel­le­mi t�r­v�­nyek meg­l�­t�­s�­ra �s ren­del­te­t�­s�k fel­is­me­r�­s�­re. Ez�rt kell a pro­pa­gan­da­csi­n�­l�st a szel­le­mek­re b�z­ni, s ez�rt kell a spi­ri­tisz­t�k­nak nem eltagadniok, hogy spi­ri­tisz­t�k, ha ez­ir�nt meg­k�r­de­zik õket, de nem is hir­det­ni �ton-�t­f�­len, hogy meg­ta­l�l­t�k a b�l­cses­s�g kõv�t, ha­nem az az egye­d�­li k�­te­les­s�­g�k, hogy azt a lel­ki kin­cset, amely lel­k�k­ben csak­ugyan meg­van, gon­do­san õriz­z�k az el­len­t�­tes ha­ta­lom irigy­s�­ge �s t�­ma­d�­sai elõl mind­ad­dig, m�g azt nem �r­zik, hogy az m�r an­­nyi­ra fel­sza­po­ro­dott, hogy fel­v�lt­hat­j�k ap­r�­p�nz­re s p�l­da­ad�­suk �l­tal b�r­j�k bi­zo­ny�­ta­ni, hogy csak­ugyan nagy kincs­nek van­nak bir­to­k�­ban.

Ked­ves test­v�­re­im, nem ok n�l­k�l mon­dom �p­pen most nek­tek eze­ket; ha gon­dol­koz­ni fog­tok, r� is j�t­t�k, hogy most kûl�n�sen nem �rt ez a fi­gyel­mez­te­t�s. Olyan idõ­ket �l­tek, ami­dõn a spi­ri­tiz­mus kezd is­mer­tebb, el­ter­jed­tebb len­ni az em­be­rek k�­z�tt ab­b�l az egy­sze­rû ok­b�l, mert az Atya �gy akar­ja s mert na­gyon sok olyan gyer­me­k�t k�ld­te most le a f�ld­re, akik­nek f�l kell �bredni�k szel­le­mi al­v�­suk­b�l. B�r­men­­nyi­re hall­gas­s�k is agyon a ma­te­ri­a­lis­t�k azo­kat a je­len­s�­ge­ket �s t�­ne­m�­nye­ket, me­lyek itt is, ott is mind meg­gyõ­zõb­ben �s mind sû­rûb­ben is­m�t­lõd­nek, azok az ese­m�­nyek m�g­is csak in­tõ je­lek a gon­dol­ko­z�k sz�m�ra s bi­zony ha nem is ny�ltan, de n�gy­szem­k�zt, vagy ta­l�n csak a sa­j�t bensej�ben na­gyon sok em­ber kez­di m�r pedzeni, hogy a tu­do­m�­nyos el­m�­le­tek ta­ga­d� �l­l�s­pont­ja �s ki­csi­nyes g�ny­ja da­c�­ra is meg­in­dult a ta­laj az ed­dig m�g oly cs�­k�­ny�s ma­te­ri­�­lis gon­dol­ko­d�s alatt. Ko­moly, sz�­mot­te­võ, okos em­be­rek kez­dik fi­gye­lem­mel k�­s�r­ni a spi­ri­tisz­t�­kat s las­san­k�nt r�­j�n­nek, hogy azok, akik csak j�t akar­nak, akik csak a sze­re­tet t�r­v�­nyei sze­rint igye­kez­nek �l­ni, m�g­sem le­het­nek ab­nor­mis, vagy pl�­ne bo­lond em­be­rek.

De tud­j�­tok-e, hogy min­den ilyen m�­don gon­dol­ko­d� em­ber mel­lett att van a ta­ga­d�s szel­le­me­i­nek eg�sz se­re­ge, akik­nek t�r­v�ny sze­rint meg van en­ged­ve, hogy in­gas­s�k, nyug­ta­la­n�t­s�k õket hi­t�k­ben �s az­zal r�­m�t­ges­s�k, hogy ve­sze­del­mes do­log a spiritiz�l�s, �n­�m�­t�s, sõt csa­l�s min­den sze­�n­szo­z�s �s min­den m�­di­u­mi ki­nyi­lat­koz­ta­t�s. Sõt nem­csak ez van meg­en­ged­ve, ha­nem ha­tal­muk is van ar­ra, hogy a gyen­ge �s eti­kai alap n�l­k�­li em­ber­ekei mint m�­di­u­mo­kat is ki­j�ts­­sz�k a spi­ri­tiz­mus el­len, �s­pe­dig va­l�­ban m�­di­u­mi �ton l�t­re­j�tt, de meg­t�­vesz­tõ, k�­ros, sõt ve­sze­del­mes je­len­s�­gek �l­tal. Az Atya ezt meg­en­ge­di, mert a spi­ri­tiz­mus nem m�s, mint a tisz­ta �s tisz­t�­ta­lan szel­le­mek erõ­pr�­