S�muel II. k�nyve

2S�m 1
2S�m 1.1
Saul hal�la ut�n, az amalekit�k elleni csat�b�l hazat�rve D�vid k�t napig Ciklagban maradt.
2S�m 1.2
A harmadik nap egy ember �rkezett Saul t�bor�b�l. A ruh�ja meg volt szaggatva �s hamu volt a fej�n. Amikor D�vid el� �rt, a f�ldre vetette mag�t �s leborult el�tte.
2S�m 1.3
D�vid megk�rdezte: "Honn�t j�ssz?" "Izrael t�bor�b�l menek�ltem" - felelte.
2S�m 1.4
"Mi t�rt�nt? - k�rdezte D�vid. - Besz�ld el nekem!" "A n�p elmenek�lt a csat�b�l - v�laszolta -, s az emberek k�z�l sokan elestek. Saul �s fia, Jonat�n is halott!"
2S�m 1.5
Ekkor D�vid megk�rdezte a leg�nyt, aki a h�rt hozta neki: "Hogy tudtad meg, hogy Saul �s fia, Jonat�n is halott?"
2S�m 1.6
A leg�ny, aki a h�rt hozta, ezt felelte: "�pp Gilboa hegy�re t�vedtem, s l�ttam, amint Saul l�ndzs�ja f�l� hajolt - nyom�ban a kocsik �s lovasok.
2S�m 1.7
Amikor megfordult �s �szrevett, megsz�l�tott:
2S�m 1.8
"Ki vagy?" "Egy amalekita" - v�laszoltam.
2S�m 1.9
Erre megparancsolta: "Gyere ide �s add meg a kegyelemd�f�st, mert b�r k�nl�dom, m�g teljesen bennem van az �let."
2S�m 1.10
Odamentem h�t �s megadtam neki a kegyelemd�f�st, mert tudtam, hogy nem �li t�l buk�s�t. Azt�n levettem a fej�r�l a koron�t meg a karj�r�l a karperecet �s elhoztam ide, uramnak."
2S�m 1.11
Erre D�vid fogta a ruh�j�t, �s megszaggatta. Ugyan�gy az emberei is, akik vele voltak, mind.
2S�m 1.12
Jajgattak �s s�rtak, �s eg�szen estig b�jt�ltek Saul�rt �s fi��rt, Jonat�n�rt, az �r n�p��rt �s Izrael h�z��rt, ami�rt elhullottak a kard �l�n.
2S�m 1.13
D�vid ezut�n megk�rdezte a leg�nyt�l, aki a h�rt hozta neki: "Hova val� vagy?" "Egy amalekit�nak, egy betelep�lt j�vev�nynek vagyok a fia" - v�laszolta.
2S�m 1.14
Erre D�vid azt mondta: "H�t nem f�lt�l kiny�jtani a kezed �s meg�lni az �r f�lkentj�t?"
2S�m 1.15
Azt�n D�vid odasz�l�totta egyik leg�ny�t, �s megparancsolta neki: "Gyere ide �s sz�rd le!" Az lesz�rta, �gyhogy meghalt.
2S�m 1.16
D�vid �gy sz�lt hozz�: "V�red sz�lljon a fejedre! Saj�t sz�d vallott ellened, hiszen ezt mondtad: Megadtam az �r f�lkentj�nek a kegyelemd�f�st."
2S�m 1.17
D�vid ezt a sirat��neket �nekelte Saulra �s Jonat�nra -
2S�m 1.18
f�ljegyezt�k az Igazak k�nyv�ben, hogy J�da gyermekeit megtan�ts�k r�. �gy hangzik:
2S�m 1.19
Izrael, dics�s�ged ott hever holtan a dombjaidon. Hogy estek el a h�s�k?
2S�m 1.20
Ne adjatok h�rt r�la G�tban, ne h�resztelj�tek Aszkolon utc�in. A filiszteusok l�nyai ne �r�ljenek, a k�r�lmet�letlenek l�nyai ne ujjongjanak.
2S�m 1.21
Gilboa hegyei, se harmat, se es� ne �nt�zz�n benneteket, hitszeg� f�ldeteket, ahol sz�gyen �rte a h�s pajzs�t: nem olajjal kent�k fel Saul v�rtj�t,
2S�m 1.22
hanem az elesettnek a v�r�vel, a bajnoknak a velej�vel. Jonat�n �ja sose t�vesztett c�lt, Saulnak kardja nem t�rt haza soha zs�km�ny n�lk�l.
2S�m 1.23
Saul �s Jonat�n - hogy kedvelt�k �s szerett�k egym�st! Elv�laszthatatlanok voltak �letben s hal�lban. Gyorsabbak voltak a sasn�l, er�sebbek az oroszl�nn�l.
2S�m 1.24
Izrael l�nyai, sirass�tok h�t Sault, aki b�borba �s patyolatba �lt�ztetett benneteket, s arany �kszert t�z�tt ruh�tokra.
2S�m 1.25
Hogy estek el a h�s�k az �d�z csat�ban? Hal�lod m�ly gy�szba bor�t, Jonat�n,
2S�m 1.26
sz�vem b�nk�dik miattad testv�rem, Jonat�n. Jobban szerettelek mindenkin�l, igen, bar�ts�god t�bb volt nekem az asszonyok szerelm�n�l.
2S�m 1.27
Hogy estek el a h�s�k, harci fegyvereik hogy t�rtek sz�t?
2S�m 2
2S�m 2.1
Ezut�n D�vid megk�rdezte az �rt�l: "F�lmenjek-e J�da valamelyik v�ros�ba?" Az �r ezt a feleletet adta neki: "F�l!" Azt�n azt k�rdezte D�vid: "Hov� menjek?" A v�lasz �gy hangzott: "Hebronba."
2S�m 2.2
�gy h�t D�vid odament, s vele a k�t asszony is, a jiszreeli Achinoam, valamint Abigail, a k�rmeli Nabal feles�ge.
2S�m 2.3
Azokat az embereket is odavonultatta D�vid, akik vele tartottak, mindegyik�ket a csal�dj�val egy�tt; Hebron falvaiban telepedtek le.
2S�m 2.4
Akkor J�da f�rfiai elmentek, �s D�vidot f�lkent�k J�da h�z�nak kir�ly�v�.
D�vidnak h�r�l vitt�k, hogy a gile�di J�bes lak�i eltemett�k Sault.
2S�m 2.5
Erre D�vid k�veteket k�ld�tt a gile�di J�bes lak�ihoz ezzel az �zenettel: "�ldjon meg benneteket az �r, hogy k�ny�r�lettel voltatok uratok, Saul ir�nt, �s eltemett�tek.
2S�m 2.6
Legyen hozz�tok k�ny�r�letes �s j�s�gos az �r! S magam is j�t teszek veletek, ami�rt �gy viselkedtetek.
2S�m 2.7
De most szedj�tek �ssze magatokat �s legyetek b�trak. Mert uratok, Saul halott, �m engem J�da h�za f�lkent kir�ly�v�."
2S�m 2.8
Abner azonban, Nernek a fia, Saul sereg�nek a vez�re fogta Isbaalt, Saul fi�t, �s elvitte Machanajimba,
2S�m 2.9
�s megtette Gile�d, valamint az aserit�k, Jiszreel, Efraim, Benjamin �s eg�sz Izrael kir�ly�v�.
2S�m 2.10
Saul fia, Isbaal negyvenesztend�s volt, amikor Izrael kir�lya lett �s k�t �vig uralkodott. Csak J�da h�za csatlakozott D�vidhoz.
2S�m 2.11
Az az id�, ameddig D�vid Hebronban J�da h�za f�l�tt uralkodott, h�t �vet �s hat h�napot tett ki.
2S�m 2.12
Ner fia, Abner azonban kivonult Saul fi�nak, Isbaalnak az embereivel Machanajimb�l Gibeon t�j�ra.
2S�m 2.13
�m Ceruja fia, Jo�b is hadba sz�llt D�vid embereivel. Gibeon tav�n�l tal�lkoztak. Egyik�k a tavon innen, a m�sikuk azon t�l �t�tt t�bort.
2S�m 2.14
Akkor Abner �gy sz�lt Jo�bhoz: "�lljanak ki a fiatalok, �s v�vjanak meg el�tt�nk egym�ssal!" "J�, �lljanak!" - v�laszolta Jo�b.
2S�m 2.15
Ki is �lltak, �s sz�mba vett�k �ket: tizenkett� Benjamin fiai k�z�l, Isbaalnak, Saul fi�nak a r�sz�r�l, �s tizenkett� D�vid emberei k�z�l.
2S�m 2.16
Mindegyik megragadta ellenfele fej�t �s egym�s oldal�ba d�ft�k a kardjukat, �gyhogy mindny�jan elestek. Ez�rt azt a helyet elnevezt�k az Oldal mezej�nek. Gibeon mellett van.
2S�m 2.17
Ezut�n igen heves harc t�rt ki azon a napon, s D�vid csapatai megvert�k Abnernak �s Izraelnek a csapatait.
2S�m 2.18
Ceruja h�rom fia is ott volt: Jo�b, Abis�j �s Azahel. Azahel olyan f�rge volt, mint egy vad gazella;
2S�m 2.19
Azahel teh�t nyom�ba eredt Abnernak, �s �ld�z�se k�zben nem t�g�tott se jobbra, se balra.
2S�m 2.20
Abner ez�rt h�trafordult, �s megk�rdezte: "Te vagy az, Azahel?" "Igen, �n!" - felelte.
2S�m 2.21
Erre Abner azt mondta neki: "T�rj jobbra vagy balra, ragadd meg az egyik fiatalt �s annak vedd el a fegyver�t!" De Azahel nem t�g�tott.
2S�m 2.22
Abner �jra felsz�l�totta Azahelt: "Hagyd abba, mert f�ldre ter�tlek, azt�n hogy n�zek testv�rednek, Jo�bnak a szem�be?"
2S�m 2.23
De ez vonakodott od�bb �llni. Erre Abner l�ndzs�ja v�g�t a has�ba d�fte, �gyhogy a l�ndzsa a h�t�n j�tt ki. A f�ldre bukott �s meghalt azon a helyen. Azok, akik oda mentek arra a helyre, ahol Azahel elesett �s meghalt, mind meg�lltak.
2S�m 2.24
Jo�b �s Abis�j azonban tov�bb �ld�zt�k Abnert. Mire a nap lement, Amma dombj�hoz �rtek, amely a v�lgy keleti r�sz�n van, a Geb�ba vezet� �t ment�n.
2S�m 2.25
Benjamin fiai most Abner k�r� gy�ltek, csapatot alkottak, �s megsz�llt�k Amma dombj�nak a tetej�t.
2S�m 2.26
Abner odasz�lt Jo�bnak: "H�t �r�kk� kaszaboljon a kard? Nem tudod, hogy a v�g�n megkeser�l�d? Mikor parancsolod meg m�r embereidnek, hogy hagyj�k abba testv�reik �ld�z�s�t?"
2S�m 2.27
Jo�b �gy v�laszolt: "Amint igaz, hogy az �r �l: ha nem sz�lt�l volna, az emberek csak holnap reggel hagyt�k volna abba testv�reik �ld�z�s�t!"
2S�m 2.28
Azt�n Jo�b megf�vatta a k�rt�ket. Erre az eg�sz n�p nyomban meg�llt, nem �ld�zte tov�bb Izraelt �s nem folytatta a harcot.
2S�m 2.29
Abner �s emberei eg�sz �jszaka folytatt�k �tjukat az Arab�n kereszt�l, majd �tkeltek a Jord�non, �s eg�sz d�lel�tt meneteltek, m�g v�g�l Machanajimba nem �rtek.
2S�m 2.30
Amikor Jo�b abbahagyta Abner �ld�z�s�t �s �sszegy�jt�tte az eg�sz hadin�pet, D�vid emberei k�z�l tizenkilencen hi�nyoztak �s Azahel.
2S�m 2.31
Ugyanakkor D�vid emberei, Benjamin fiai, Abner emberei k�z�l h�romsz�zhatvan embert meg�ltek.
2S�m 2.32
Azahelt elvitt�k, �s atyja s�rboltj�ban temett�k el, Betlehemben. Azt�n Jo�b �s emberei eg�sz �jszaka meneteltek: hajnal lett, mire Hebronba �rtek.
2S�m 3
2S�m 3.1
Saul h�za �s D�vid h�za k�z�tt m�g sok�ig folytat�dott a h�bor�skod�s. D�vid egyre hatalmasabb lett, Saul h�za pedig mindig gyeng�bb.
2S�m 3.2
Hebronban fiai sz�lettek D�vidnak. Els�sz�l�tte Amnon volt, a jiszreeli Achinoamt�l;
2S�m 3.3
m�sodik fia Kile�b, a K�rmelbe val� Nabal feles�g�t�l, Abigailt�l; a harmadik Absalom, a gesuri kir�ly, Talmai l�ny�nak, Mach�nak a fia;
2S�m 3.4
a negyedik Adonija, Haggit fia; az �t�dik Sefatja, Abital fia;
2S�m 3.5
a hatodik Jitream, D�vid feles�g�t�l, Egl�t�l. Ezek sz�lettek D�vidnak Hebronban.
2S�m 3.6
M�g tartott a h�bor� Saul h�za �s D�vid h�za k�z�tt, Abner szil�rdan kitartott Saul h�za mellett.
2S�m 3.7
�m Saulnak volt egy mell�kfeles�ge; Ricp�nak h�vt�k, �s Ajj�nak volt a l�nya. Abner mag��v� tette. Erre Isbaal k�rd�re vonta Abnert: "Mi�rt k�zeledt�l aty�m mell�kfeles�g�hez?"
2S�m 3.8
Abner nagy haragra gerjedt Isbaal szavai miatt, �gyhogy ezt mondta: "T�n kuty�nak vagyok a feje? Mind a mai napig j�indulattal voltam aty�dnak, Saulnak h�za, valamint testv�rei �s bar�tai ir�nt. Nem hagytam, hogy D�vid kez�re ker�lj. S most szemreh�ny�st teszel nekem egy asszony miatt?
2S�m 3.9
Ezt meg azt tegye Isten Abnerral - igen, amit az �r esk�vel �g�rt D�vidnak, azt �n fogom kereszt�lvinni.
2S�m 3.10
Elveszem Saul h�z�t�l a kir�lys�got, �s megszerzem D�vidnak a tr�nt Izrael f�l�tt �s J�da f�l�tt, D�nt�l Beerseb�ig."
2S�m 3.11
Isbaal egyetlen sz�t sem v�laszolt Abnernak, mert f�lt t�le.
2S�m 3.12
Ezut�n Abner k�veteket k�ld�tt D�vidhoz; ezt �zente: "...K�ss velem sz�vets�get, s t�mogatlak, hogy eg�sz Izrael hozz�d csatlakozz�k."
2S�m 3.13
D�vid �gy v�laszolt: "J�l van, sz�vets�get k�t�k veled, de van egy kik�t�sem: Nem ker�lhetsz a szeme el�, csak ha Saul l�ny�t, Michalt is magaddal hozod, amikor elj�ssz, hogy sz�nem el� j�rulj."
2S�m 3.14
Akkor D�vid k�veteket k�ld�tt Saul fi�hoz, Isbaalhoz ezzel az �zenettel: "Add ki nekem a feles�gemet, Michalt, akit sz�z filiszteus el�b�re �r�n szereztem magamnak."
2S�m 3.15
Erre Isbaal elk�ld�tt �s elhozatta f�rj�t�l, Paltielt�l, Lajis fi�t�l.
2S�m 3.16
A f�rje azonban vele ment, s�rva k�s�rte eg�szen Bachurimig. Ott Abner azt mondta neki: "Menj vissza!" S � visszament.
2S�m 3.17
Most Abner Izrael v�neivel egyezkedett. Azt mondta nekik: "R�gi v�gyatok, hogy D�vid legyen a kir�lyotok.
2S�m 3.18
Most h�t vigy�tek kereszt�l! Az �r is azt mondta D�vidnak: Szolg�m, D�vid keze �ltal szabad�tom ki n�pemet, Izraelt a filiszteusok �s minden ellens�g�k hatalm�b�l."
2S�m 3.19
Ugyan�gy besz�lt Abner Benjamin fiai el�tt is. Azt�n elment, hogy Hebronban tud�s�tsa D�vidot, mit hat�rozott Izrael �s Benjamin eg�sz h�za.
2S�m 3.20
Amikor Abner Hebronba �rkezett h�sz f�rfi k�s�ret�ben, D�vid lakom�t adott Abnernak �s azoknak az embereknek, akik vele voltak.
2S�m 3.21
Abner azonban �gy sz�lt D�vidhoz: "�tra kelek �s elmegyek, s eg�sz Izraelt uram k�r� gy�jt�m. K�ssenek veled sz�vets�get �s kir�ly lehetsz, ameddig csak k�v�nja a sz�ved." Erre D�vid �tra bocs�totta Abnert, s � el is ment b�k�ben.
2S�m 3.22
�pp akkor t�rtek vissza D�vid �s Jo�b emberei egy porty�r�l, gazdag zs�km�nnyal. De Abner m�r nem volt ott D�vidn�l, hiszen (D�vid) elbocs�totta, s � el is ment b�k�ben.
2S�m 3.23
Amikor most Jo�b �s az eg�sz csapat, amely vele volt, haza�rt, tudt�ra adt�k Jo�bnak: "Ner fia, Abner elj�tt a kir�lyhoz, �s � elengedte, �gyhogy elmehetett b�k�ben."
2S�m 3.24
Erre Jo�b elment a kir�lyhoz �s szem�re vetette: "Mit tett�l? Itt j�rt n�lad Abner. Mi�rt hagytad, hogy b�k�ben elmehessen?
2S�m 3.25
H�t nem l�tod, hogy Ner fia, Abner csak az�rt j�tt, hogy becsapjon, megfigyelje, hol, merre j�rsz �s kif�rk�ssze, mit sz�nd�kozol tenni?"
2S�m 3.26
Jo�b ezzel t�vozott D�vidt�l, �s k�veteket k�ld�tt Abner ut�n. Ezek Szira k�tj�t�l visszahozt�k an�lk�l, hogy D�vid tudta volna.
2S�m 3.27
Amikor Abner vissza�rkezett Hebronba, Jo�b f�lrevonta a kapu m�g�, mintha csak zavartalanul akarna vele besz�lni. Ott hal�los d�f�st adott a has�ba testv�re, Azahel v�r��rt.
2S�m 3.28
Amikor D�vid tudom�st szerzett r�la, azt mondta: "�n �s kir�lys�gom, minden id�kre �rtatlanok vagyunk az �r el�tt Ner fi�nak, Abnernak a v�re ont�s�ban.
2S�m 3.29
Folyj�k vissza Jo�b fej�re �s atyj�nak eg�sz h�z�ra. Sose legyen Jo�b h�za olyannak h�j�val, aki foly�sban vagy lepr�ban szenved, sem olyan f�rfinak, aki csak arra val�, hogy ors�t fogjon, aki kard�len hull el, s akinek nincs kenyere."
2S�m 3.30
[Mert Jo�b �s testv�re, Abis�j gyilkolt�k meg Abnert, ami�rt testv�r�ket, Azahelt a gibeoni csat�ban meg�lte.]
2S�m 3.31
Azt�n D�vid megparancsolta Jo�bnak �s az eg�sz vele tart� n�pnek: "Szaggass�tok meg ruh�tokat, �ltsetek gy�szruh�t �s sirass�tok meg Abnert!" D�vid kir�ly maga k�s�rte a kopors�t.
2S�m 3.32
S amikor eltemett�k Abnert Hebronban, a kir�ly hangosan s�rt Abner s�rj�n�l, �s vele s�rt az eg�sz n�p.
2S�m 3.33
Azt�n a kir�ly sirat��nekbe kezdett Abnerra. �gy sz�lt: "�gy kellett meghalnia Abnernak, mint valami elvetem�ltnek.
2S�m 3.34
Kezed nem volt megk�t�zve, sem l�bad bilincsbe verve. �gy pusztult�l el, ahogy a gonosztev� szokott veszni!"
2S�m 3.35
Erre a n�p m�g jobban siratta. Amikor az eg�sz n�p elment, hogy D�vidot ev�sre b�rja, am�g nappal van, D�vid megesk�d�tt e szavakkal: "Ezt �s azt tegye velem Isten, ha kenyeret vagy b�rmi m�st eszem, miel�tt lemegy a nap."
2S�m 3.36
Ezt az eg�sz n�p hallotta �s helyeselte.
2S�m 3.37
S azon a napon az eg�sz n�p �s eg�sz Izrael megtudta, hogy Ner fi�nak, Abnernak a meggyilkol�s�ban a kir�lynak semmi r�sze nem volt.
2S�m 3.38
A kir�ly akkor �gy sz�lt szolg�ihoz: "H�t nem tudj�tok, hogy ma Izraelben egy fejedelem, egy ember halt meg?
2S�m 3.39
Ami engem illet, b�r f�lkent kir�ly vagyok, ma gyeng�nek bizonyulok; ezek az emberek, Ceruja fiai t�l er�sek nekem. Az �r torolja meg a gonoszon a gonoszs�g�t!"
2S�m 4
2S�m 4.1
Amikor Saul fia meghallotta, hogy Abnert Hebronban meg�lt�k, keze lehanyatlott, �s eg�sz Izrael megr�m�lt.
2S�m 4.2
Saul fi�nak volt k�t vez�re a porty�z� csapatok �l�n. Az egyiket Baan�nak h�vt�k, a m�sikat Rechabnak. A Beerotba val� Rimmon fiai voltak, �gy Benjamin fiai k�z� tartoztak. Mert hiszen Beerot is Benjamin tulajdon�nak sz�m�t.
2S�m 4.3
M�gis, Beerot lak�i Gitajimba menek�ltek, s ott �lnek idegenk�nt mind a mai napig.
2S�m 4.4
Jonat�nnak, Saul fi�nak volt egy mindk�t l�b�ra b�na fia. �tesztend�s volt, amikor Saul �s Jonat�n hal�lh�re Jiszreelbe �rt. A dajk�ja fogta �s elmenek�lt vele, de a menek�l�s siets�g�ben a gyerek elesett �s megb�nult. Mifibosetnek h�vt�k.
2S�m 4.5
A Beerotba val� Rimmon fiai, Rechab �s Baana elindultak �s a d�li h�s�g idej�n Isbaal h�z�ba mentek, amikor az �ppen d�li pihen�t tartott.
2S�m 4.6
A kaput �rz� l�ny b�z�t szemelgetett �s elb�biskolt, �gy �pp aludt. Rechab �s testv�re, Baana beosontak.
2S�m 4.7
Amikor bel�ptek a h�zba, Isbaal h�l�k�nt�sben az �gy�n fek�dt �s aludt. Agyon�t�tt�k �s fej�t vett�k. Azt�n fogt�k a fej�t, �s eg�sz �jszaka mentek vele az Arab�n �t viv� �ton.
2S�m 4.8
Isbaal fej�t elvitt�k Hebronba D�vidnak, s �gy sz�ltak a kir�lyhoz: "N�zd, ez Isbaalnak a feje, �letedre t�r� ellens�gednek, Saulnak a fi��. �gy ma az �r bossz�t �llt uram�rt �s kir�lyom�rt Saulon �s nemzets�g�n."
2S�m 4.9
D�vid �gy v�laszolt Rechabnak �s testv�r�nek, Baan�nak, a Beerotba val� Rimmon fiainak: "Amint igaz, hogy az �r �l, aki �letemet minden veszedelemb�l kimentette:
2S�m 4.10
aki nekem azt a h�rt hozta, hogy Saul halott, abban a hiszemben, hogy �r�mh�rt hoz nekem, azt �n elfogattam �s meg�lettem Ciklagban, ezzel jutalmaztam az �r�mh�r�rt.
2S�m 4.11
Most h�t, amikor elvetem�lt emberek egy der�k embert a saj�t h�z�ban �s �gy�n meggyilkoltak, ne k�rjem t�letek sz�mon a v�r�t �s ne irtsalak ki benneteket a f�ldr�l?"
2S�m 4.12
Ezzel D�vid parancsot adott a leg�nyeinek �s azok le is sz�rt�k �ket. Azt�n lev�gt�k a kez�ket �s l�bukat, s Hebron tav�n�l kiakasztott�k. Isbaal fej�t pedig fogt�k �s eltemett�k Abner s�rboltj�ban, Hebronban.
2S�m 5
2S�m 5.1
Izraelnek �sszes t�rzse elment D�vidhoz Hebronba, �s azt mondt�k: "N�zd, csontod �s h�sod vagyunk.
2S�m 5.2
M�r tegnap �s tegnapel�tt is, amikor m�g Saul volt a kir�lyunk, te volt�l, aki vezetted Izrael hadj�ratait. S az �r is azt mondta neked: Legeltesd n�pemet, Izraelt, �s l�gy Izrael fejedelme."
2S�m 5.3
Izrael v�nei teh�t mind elmentek a kir�lyhoz Hebronba, �s D�vid kir�ly sz�vets�get k�t�tt vel�k Hebronban, az �r el�tt. Azt�n f�lkent�k D�vidot Izrael kir�ly�v�.
2S�m 5.4
D�vid harminc�ves volt, amikor kir�ly lett, �s negyven esztendeig uralkodott kir�lyk�nt.
2S�m 5.5
Hebronban h�t �vig �s hat h�napig uralkodott J�da f�l�tt, s Jeruzs�lemben harminch�rom esztendeig uralkodott J�da �s Izrael f�l�tt.
2S�m 5.6
Ezut�n a kir�ly Jeruzs�lem al� vonult embereivel a jebuzit�k ellen, akik azon a vid�ken laktak. Azt mondt�k D�vidnak: "Nem jutsz be oda, el�znek a vakok �s a s�nt�k. [Ezzel azt akart�k mondani, hogy D�vid nem jut be oda.]
2S�m 5.7
D�vid azonban bevette Sion v�r�t - ez lett D�vid v�rosa.
2S�m 5.8
Azon a napon D�vid azt mondta: "Mindenki, aki legy�z egy jebuzit�t �s a csatorn�n �t felhatol,...". Ami a vakokat �s b�n�kat illeti, D�vid gy�l�li �ket lelk�ben. [Innen sz�rmazik a mond�s: Vak �s b�na nem mehet be a templomba.]
2S�m 5.9
D�vid akkor a v�rban telepedett le, �s elnevezte D�vid v�ros�nak. D�vid falat is �p�tett, k�r�s-k�r�l, Mill�t�l kezdve befel�.
2S�m 5.10
D�vidnak egyre n�tt a hatalma, �s vele volt az �r, a Seregek Istene.
2S�m 5.11
Hiram, Tirusz kir�lya megb�zottakat k�ld�tt D�vidhoz, c�drusf�val, �csokkal �s k�farag�kkal, hogy �p�tsenek D�vidnak egy palot�t.
2S�m 5.12
�gy D�vid megtudta, hogy az �r meger�s�tette Izrael f�l�tti uralm�t, �s n�pe, Izrael kedv��rt felmagasztalta kir�lys�g�t.
2S�m 5.13
D�vid Hebronb�l meg�rkezve tov�bbi mell�kfeles�geket �s feles�geket vett Jeruzs�lemben, �s fiai s l�nyai sz�lettek.
2S�m 5.14
Ez volt a nev�k azoknak, akik Jeruzs�lemben sz�lettek neki: Sammua, Sobab, N�t�n, Salamon,
2S�m 5.15
Jibchar, Elisua, Nefeg, Jafia,
2S�m 5.16
Elisana, Eljada �s Elifelet.
2S�m 5.17
Amikor a filiszteusok meghallott�k, hogy D�vidot f�lkent�k Izrael kir�ly�v�, a filiszteusok mind kivonultak, hogy hatalmukba ejts�k. D�vid h�r�t vette a dolognak, �s a sziklav�rba h�z�dott.
2S�m 5.18
A filiszteusok el�nyomultak, �s felsorakoztak Refaim s�ks�g�n.
2S�m 5.19
Akkor D�vid megk�rdezte az Urat: "Harcba sz�lljak a filiszteusok ellen? A kezembe adod �ket?" Az �r �gy v�laszolt neki: "Sz�llj harcba, mert a kezedbe adom a filiszteusokat."
2S�m 5.20
Erre D�vid Baal-Peracimba vonult, �s meg is verte �ket. Akkor D�vid azt mondta: "Az �r �tt�rt ellens�geimen, ahogy a v�z �tt�r a g�ton." Ez�rt nevezik azt a helyet Baal-Peracimnak.
2S�m 5.21
Otthagyt�k a b�lv�nyaikat, s D�vid �s emberei elvitt�k �ket.
2S�m 5.22
A filiszteusok egy m�s alkalommal is kivonultak, �s felsorakoztak Refaim s�ks�g�n.
2S�m 5.23
D�vid megk�rdezte az Urat, s � ezt felelte: "Ne sz�llj vel�k szembe, hanem ker�lj m�g�j�k �s a boz�tb�l t�madj r�juk.
2S�m 5.24
Mihelyt a f�k tetej�n l�p�sek zaj�t hallod, akkor igyekezz, mert az �r el�tted vonul, s veres�get m�r a filiszteusok sereg�re."
2S�m 5.25
D�vid �gy tett, amint az �r megparancsolta neki, s legy�zte a filiszteusokat Gibeont�l eg�szen G�zerig.
2S�m 6
2S�m 6.1
D�vid �sszegy�jt�tte Izraelb�l a legjav�t, harmincezer f�rfit,
2S�m 6.2
azt�n elindult D�vid, �s az eg�sz vele tart� sereggel a j�deai Baal�ba vonult, hogy elhozza onnan Isten l�d�j�t, amely a Seregek Ur�nak nev�t viseli, aki a kerubok f�l�tt tr�nol.
2S�m 6.3
Isten l�d�j�t egy �j szek�rre tett�k azut�n, hogy elhozt�k Abinadab h�z�b�l, amely a dombon �llt; s Abinadab fiai, Uza �s Achjo vezett�k a szekeret.
2S�m 6.4
Uza az Isten l�d�ja mellett ment, Achjo pedig el�tte ment.
2S�m 6.5
D�vid �s Izrael eg�sz h�za teljes lend�lettel t�ncoltak az �r el�tt, s �nekeltek citera, h�rfa, dob, csengetty� �s cint�ny�r k�s�ret�ben.
2S�m 6.6
Amikor azonban Nachon s�tor�hoz �rtek, Uza kiny�jtotta kez�t az Isten l�d�ja fel� �s megfogta, mert az �kr�k megbillentett�k.
2S�m 6.7
Erre fell�ngolt az �r haragja Uza ellen, s les�jtott r� az Isten v�tk��rt, �gyhogy meghalt ott, az Isten l�d�ja mellett.
2S�m 6.8
D�vid nagyon meg�t�d�tt rajta, hogy az �r olyan hirtelen�l elragadta Uz�t. Ez�rt h�vj�k azt a helyet mind a mai napig Perec-Uz�nak.
2S�m 6.9
Azon a napon f�lelem fogta el D�vidot az �r sz�ne el�tt, s azt mondta mag�ban: "Hogy j�het hozz�m az �r l�d�ja?"
2S�m 6.10
Ez�rt D�vid nem akarta, hogy hozz�, D�vid v�ros�ba vigy�k az �r l�d�j�t, hanem a G�tb�l val� Obed-Edom h�z�ba vitette.
2S�m 6.11
Az �r l�d�ja h�rom h�napig maradt a G�tb�l val� Obed-Edom h�z�ban, �s az �r meg�ldotta Obed-Edomot eg�sz h�zan�p�vel egyetemben.
2S�m 6.12
Amikor azt�n h�r�l vitt�k D�vid kir�lynak: "Az �r meg�ldotta Obed-Edom eg�sz h�zan�p�t �s minden�t, amije csak van az Isten l�d�j��rt", akkor D�vid elment, �s Obed-Edom h�z�b�l nagy �r�mmel D�vid v�ros�ba vitte Isten l�d�j�t.
2S�m 6.13
Amikor azok, akik az �r l�d�j�t vitt�k, hat l�p�st tettek, fel�ldozott egy marh�t �s egy hizlalt b�r�nyt.
2S�m 6.14
S t�ncolt is D�vid - teljes erej�b�l - az �r el�tt, k�zben egy v�szon efod �vezte.
2S�m 6.15
�gy vitte fel D�vid �s Izrael h�za ujjong�s �s harsonasz� k�s�ret�ben az �r l�d�j�t.
2S�m 6.16
Amikor azonban az �r l�d�ja bevonult D�vid v�ros�ba, t�rt�nt, hogy Saul l�nya, Michal kin�zett az ablakon. Amikor megl�tta, hogy D�vid kir�ly ugr�l �s forog az �r el�tt, sz�v�ben megvetette.
2S�m 6.17
Az �r l�d�j�t bevitt�k, �s a s�torban arra a helyre �ll�tott�k, amelyet D�vid kijel�lt neki. Akkor D�vid �g��ldozatot �s k�z�ss�gi �ldozatot mutatott be az �r el�tt,
2S�m 6.18
s amikor k�szen lett az �g��ldozatnak �s a k�z�ss�g �ldozat�nak a bemutat�s�val, meg�ldotta a n�pet az �r nev�ben.
2S�m 6.19
Azt�n az eg�sz n�pnek, Izrael fiai eg�sz sereg�nek, a f�rfiaknak �pp�gy, mint a n�knek kiosztatott egy-egy kenyeret, egy csom� datoly�t �s egy-egy mazsol�s kal�csot. Ezut�n az eg�sz n�p hazament.
2S�m 6.20
Amikor D�vid hazat�rt, hogy csal�dj�t is meg�ldja, Saul l�nya, Michal, D�vid el� l�pett, s azt mondta: "Milyen tiszteletre m�lt� m�don viselkedett ma Izrael kir�lya, amikor szolg�i szolg�l�inak szeme l�tt�ra levetk�z�tt, ahogy csak a cs�csel�kb�l szokott valaki levetk�zni!"
2S�m 6.21
D�vid �gy v�laszolt Michalnak: "Az �r el�tt t�ncoltam! Az �r �let�re, aki engem aty�d �s eg�sz h�za helyett kiv�lasztott, s megtett fejedelemnek az �r n�pe, Izrael f�l�tt: Az �r el�tt igenis t�ncolok.
2S�m 6.22
S�t, m�g jobban megal�zkodom, mint most, akkor is, ha a te szemedben megvet�sre m�lt� vagyok is. Mert a szolg�l�k k�r�ben, akiket eml�tett�l, azok k�r�ben tiszteletet v�ltok ki."
2S�m 6.23
Michalnak, Saul l�ny�nak eg�sz hal�la napj�ig nem lett gyermeke.
2S�m 7
2S�m 7.1
Amikor m�r a h�z�ban lakott a kir�ly, �s az �r nyugalmat adott neki k�r�s-k�r�l minden ellens�g�t�l,
2S�m 7.2
a kir�ly �gy sz�lt N�t�n pr�f�t�hoz: "N�zd, magam c�drusf�b�l k�sz�lt h�zban lakom, az �r l�d�ja meg s�torban lakik."
2S�m 7.3
Erre N�t�n azt mondta a kir�lynak: "Vigy�l v�ghez mindent, ami sz�nd�kodban van, mert veled van az �r."
2S�m 7.4
M�g akkor �jszaka t�rt�nt, hogy az �r sz�zatot int�zett N�t�nhoz:
2S�m 7.5
"Menj, �s mondd meg szolg�mnak, D�vidnak: Ezt mondja az �r: Te akarsz nekem h�zat �p�teni lak�helyem�l?
2S�m 7.6
Az�ta, hogy kivezettem Izrael fiait Egyiptomb�l, sose laktam h�zban mind a mai napig, hanem ide-oda v�ndoroltam egy s�torban - az volt a hajl�kom.
2S�m 7.7
Am�g Izrael fiaival ide-oda v�ndoroltam, mondtam-e egyetlen sz�val is Izrael b�r�i k�z�l, akiket p�sztornak rendeltem n�pem, Izrael f�l�, egyetlen egynek is: Mi�rt nem �p�ttek nekem c�drusf�b�l h�zat?
2S�m 7.8
Ezenk�v�l mondd m�g meg szolg�mnak, D�vidnak: Ezt mondja a Seregek Ura: Elhoztalak a legel�r�l, a juhok m�g�l, hogy n�pem, Izrael fejedelme l�gy.
2S�m 7.9
Veled voltam minden v�llalkoz�sodban, �s minden ellens�gedet megsemmis�tettem el�tted. Nagy nevet szerzek neked, olyat, mint a f�ld nagyjai�.
2S�m 7.10
S meghat�rozok n�pemnek, Izraelnek egy helyet, �s oda telep�tem. Ezen a helyen fog majd lakni, �s nem h�ny�dik t�bb� ide-oda. A gonoszok nem szorongatj�k, mint eddig,
2S�m 7.11
att�l az id�t�l kezdve, hogy b�r�kat rendeltem n�pem, Izrael f�l�. Megszabad�tom minden ellens�g�t�l. Az �r naggy� tesz, s h�zat �p�t neked az �r.
2S�m 7.12
Ha azt�n napjaid betelnek �s megt�rsz aty�idhoz, megtartom ut�nad magvadb�l sz�rmaz� ut�dodat �s megszil�rd�tom kir�lys�g�t.
2S�m 7.13
[Az h�zat �p�t nevemnek, �n meg minden id�kre megszil�rd�tom kir�lyi tr�nj�t.]
2S�m 7.14
Az atyja leszek, � meg a fiam lesz. Ha elt�velyedik, az emberek m�dj�ra bottal fegyelmezem, s olyan csap�sokkal, amelyek az emberek fiait �rik.
2S�m 7.15
De irgalmamat nem vonom meg t�le, amint el�d�dt�l megvontam.
2S�m 7.16
Nem, h�zad �s kir�lys�god �r�kre fennmarad sz�nem el�tt, tr�nod �r�kre szil�rd marad."
2S�m 7.17
N�t�n ezeket a szavakat �s ezt az eg�sz kinyilatkoztat�st mind elmondta D�vidnak.
2S�m 7.18
Erre D�vid bement, leborult az �r el�tt, �s �gy sz�lt: "Ki vagyok �n, � Uram, Istenem, s mi az �n h�zam, hogy id�ig vezett�l?
2S�m 7.19
S ez m�g mind kev�s volt a szemedben, � Uram, Istenem, mert m�g �g�reteket is tett�l szolg�d h�z�nak a t�voli id�kre... � Uram, Istenem.
2S�m 7.20
Mit sz�lhat D�vid, amikor magad szemelted ki szolg�dat, � Uram, Istenem.
2S�m 7.21
Szolg�d�rt, j�akaratod szerint cselekedted �s nyilatkoztattad ki ezeket a nagy dolgokat szolg�dnak.
2S�m 7.22
Ez�rt � Uram, Istenem, nagy vagy, nincs hozz�d hasonl� senki, �s nincs m�s Isten, csak te, amint f�l�nkkel hallottuk.
2S�m 7.23
S hol van a f�ld�n m�g egy n�p, amelyet hozz� lehetne m�rni n�pedhez, Izraelhez? (Olyan n�p), amely�rt az Isten elment volna, hogy saj�t n�p��l megszerezze, �s h�ress� tegye, nagy �s f�lelmetes tetteket vigyen v�gbe, �s n�peket �s isteneket �zz�n el n�pe el�l?
2S�m 7.24
�gy �r�kre n�pedd� tetted n�pedet, Izraelt, s magad lett�l, Uram, az Istene.
2S�m 7.25
V�ltsd h�t val�ra �g�reted, amelyet szolg�dnak �s h�z�nak tett�l, � Uram, Istenem, minden id�kre, �s t�gy �gy, amint mondtad.
2S�m 7.26
Akkor �r�kk� dics��tik majd a nevedet, �s �gy besz�lnek: Izraelnek a Seregek Ura az Istene. Akkor fennmarad szolg�dnak, D�vidnak a h�za is sz�ned el�tt.
2S�m 7.27
Mert magad nyilatkoztattad ki, Seregek Ura, Izraelnek Istene, szolg�dnak: H�zat �p�tek neked. Ez�rt vette szolg�d a b�tors�got, hogy ezzel az im�val forduljon hozz�d.
2S�m 7.28
Igen, � Uram, Istenem, te Isten vagy, �s a te szavad igazs�g. Magad tetted szolg�dnak ezeket az �g�reteket.
2S�m 7.29
Az�rt legyen tetsz�sedre �s �ldd meg szolg�d h�z�t, hogy �r�kre fennmaradjon el�tted. Mert te sz�lt�l, Uram, Istenem, �s �ld�sodra szolg�d h�za �r�kk� �ldott lesz."
2S�m 8
2S�m 8.1
Ezut�n t�rt�nt, hogy D�vid megverte �s leig�zta a filiszteusokat. D�vid kiszabad�totta... a filiszteusok kez�b�l.
2S�m 8.2
Azt�n legy�zte a mo�bit�kat, majd - miut�n parancs�ra a f�ldre fek�dtek el�tte -, m�r�zsin�rral kim�rte �ket. K�t m�r�zsin�rnyit m�rt a meg�l�s�kre �s egy teljes m�r�zsin�rnyit az �letben hagy�sukra. �gy a mo�bit�k D�vid alattval�i lettek, �s ad�t fizettek neki.
2S�m 8.3
Ezut�n D�vid Hadad-Ezert verte meg, Rechob fi�t, Coba kir�ly�t, mert hadba sz�llt, hogy helyre�ll�tsa uralm�t a folyamn�l.
2S�m 8.4
D�vid elvett t�le ezerh�tsz�z lovast �s h�szezer gyalogost. Ezenk�v�l D�vid az �sszes harci szek�rbe val� lovat is agyon�t�tte, csak sz�zat hagyott meg bel�l�k.
2S�m 8.5
Amikor pedig Coba kir�ly�nak, Hadad-Ezernek seg�ts�g�re siettek Damaszkuszb�l az ar�mok, D�vid az ar�mok k�z�l is meg�lt huszonk�tezer embert.
2S�m 8.6
Azt�n helytart�kat rendelt D�vid a damaszkuszi ar�mok f�l�. Az ar�mok D�vid alattval�i lettek, �s ad�t fizettek neki. Ahova csak ment, az �r minden�tt gy�zelmet adott D�vidnak.
2S�m 8.7
S D�vid azokat az aranypajzsokat is zs�km�nyul ejtette, amelyeket Hadad-Ezer szolg�i viseltek, �s Jeruzs�lembe vitte �ket.
2S�m 8.8
Tebachb�l �s Berotaib�l, Hadad-Ezer v�rosaib�l szint�n rengeteg bronzot elvitt D�vid kir�ly.
2S�m 8.9
Amikor Hamat kir�lya, Tou h�r�t vette, hogy D�vid kir�ly Hadad-Ezer eg�sz sereg�t legy�zte,
2S�m 8.10
Tou elk�ldte a fi�t, Hador�mot D�vid kir�lyhoz, hogy �dv�z�lje �s szerencs�t k�v�njon neki, ami�rt harcba sz�llt Hadad-Ezerrel �s legy�zte. Hadad-Ezer ugyanis Tou ellens�ge volt. Hador�m ez�st-, arany- �s bronzed�nyeket vitt mag�val.
2S�m 8.11
Ezeket D�vid kir�ly az �rnak szentelte azzal az arannyal-ez�sttel egyetemben, amelyet abb�l, amit a leig�zott n�pekt�l,
2S�m 8.12
Edomt�l, Mo�bt�l, az ammonit�kt�l, a filiszteusokt�l �s Amalekt�l k�vetelt, valamint a Hadad-Ezert�l, Rechob fi�t�l, Coba kir�ly�t�l szerzett zs�km�nyb�l felaj�nlott.
2S�m 8.13
D�vid h�rnevet szerzett mag�nak. Amikor hazat�rt, a S�-v�lgyben legy�zte Edomot, tizennyolcezer f�rfit.
2S�m 8.14
Azt�n helytart�kat rendelt oda, �gyhogy eg�sz Edom D�vid alattval�ja lett. B�rhova ment D�vid, az �r minden�tt gy�zelmet adott neki.
2S�m 8.15
D�vid eg�sz Izrael f�l�tt uralkodott, D�vid t�rv�nyt �lt �s igazs�got szolg�ltatott eg�sz n�p�nek.
2S�m 8.16
Ceruja fia, Jehosaf�t udvarnagy volt;
2S�m 8.17
C�dok �s Ebjat�r, Achitub fi�nak, Achimelechnek a fiai papok voltak; Susa �rnok volt.
2S�m 8.18
Jehojada fia, Benaja volt a keret�k �s pelet�k parancsnoka. D�vid fiai papok voltak.
2S�m 9
2S�m 9.1
D�vid megk�rdezte: "Van-e m�g valaki, aki �letben maradt Saul h�z�b�l? Mert akkor Jonat�nra val� tekintettel j�t teszek vele."
2S�m 9.2
Volt Saul h�z�ban egy szolga; Cib�nak h�vt�k. Ezt D�vid el� id�zt�k, s a kir�ly megk�rdezte t�le: "Ciba vagy?" "Igen, szolg�latodra!" - felelte.
2S�m 9.3
A kir�ly tov�bb k�rdezte: "Nem maradt meg valaki Saul h�z�b�l, akivel j�t tehetn�k, az Isten nev�ben?" Ciba �gy v�laszolt a kir�lynak: "M�g van Jonat�nnak egy fia, mindk�t l�b�ra b�na."
2S�m 9.4
"Hol van?" - k�rdezte a kir�ly. S Ciba megmondta: "Ammiel fi�nak, Machirnak a h�z�ban, Lo-Debarban."
2S�m 9.5
Erre a kir�ly elk�ld�tt �rte, �s elhozatta Lo-Debarb�l, Ammiel fi�nak, Machirnak a h�z�b�l.
2S�m 9.6
Amikor Saul fi�nak, Jonat�nnak a fia, Mifiboset meg�rkezett D�vidhoz, f�ldig hajolt �s arcra borult el�tte. D�vid megsz�l�totta: "Mifiboset!" "Itt vagyok, szolg�latodra" - felelte.
2S�m 9.7
Ekkor D�vid azt mondta neki: "Ne f�lj! Mert aty�dra, Jonat�nra val� tekintettel j�t teszek veled, s �s�dnek, Saulnak eg�sz f�ldj�t visszaadom neked. S mindig asztalomn�l eszel majd."
2S�m 9.8
Erre az leborult �s �gy sz�lt: "Mi a te szolg�d, hogy irgalommal vagy egy olyan d�gl�tt kuty�hoz, mint amilyen �n vagyok?"
2S�m 9.9
A kir�ly ezut�n beh�vatta Cib�t, Saul szolg�j�t, �s azt mondta neki: "Mindent, ami Saul� �s h�zan�p�� volt, adj �t urad fi�nak.
2S�m 9.10
Fiaiddal �s szolg�iddal m�veld meg a f�ldet, s takar�tsd be a term�st, hogy urad h�zan�p�nek legyen kenyere, amit egyen. Maga Mifiboset azonban, urad fia, mindig az �n asztalomn�l fog enni." Cib�nak tizen�t fia �s h�sz szolg�ja volt.
2S�m 9.11
Erre Ciba azt felelte a kir�lynak: "Szolg�d megtesz mindent, amit uram, kir�lyom parancsolt szolg�j�nak." Mifiboset teh�t D�vid asztal�n�l evett, mint a kir�ly valamelyik fia.
2S�m 9.12
Mifibosetnek volt egy kisfia, Mich�nak h�vt�k. Azok, akik Ciba h�z�ban laktak, mind Mifiboset szolg�lat�ra voltak.
2S�m 9.13
Maga Mifiboset Jerzs�lemben lakott, hisz a kir�ly asztal�n�l evett. De mindk�t l�b�ra bicegett.
2S�m 10
2S�m 10.1
Ezut�n t�rt�nt, hogy az ammonit�k kir�lya meghalt, �s fia, Hanun l�pett helyette a tr�nra.
2S�m 10.2
D�vid ezt mondta mag�ban: "Bar�ts�ggal leszek Nachas fia, Hanun ir�nt, amint az apja is bar�ts�ggal volt ir�ntam." Ez�rt D�vid elk�ld�tt, �s apja miatt szolg�i r�v�n r�szv�t�t nyilv�n�totta. Amikor D�vid szolg�i az ammonit�k orsz�g�ba �rtek,
2S�m 10.3
az ammonit�k vez�rei �gy sz�ltak urukhoz, Hanunhoz: "Gondolod, hogy D�vid ap�dat akarja megtisztelni, amikor elk�ldte embereit r�szv�tet nyilv�n�tani? Vajon nem az�rt k�ldte ink�bb D�vid a szolg�it, hogy kik�mlelj�k a v�rost, szem�gyre vegy�k benne az �rs�get, s azt�n lerombolj�k?"
2S�m 10.4
Erre Hanun elfogatta D�vid szolg�it, az egyik oldalon leborotv�ltatta a szak�llukat �s lev�gatta r�luk f�lig, vagyis eg�szen az �lep�kig a ruh�jukat, azt�n elk�ldte �ket.
2S�m 10.5
Amikor D�vidnak h�r�l vitt�k a dolgot, el�j�k k�ld�tt, mert nagy gyal�zat �rte ezeket a f�rfiakat, s azt �zente nekik a kir�ly: "Maradjatok Jerik�ban, m�g ki nem n� �jra a szak�llatok, s csak azt�n t�rjetek vissza!"
2S�m 10.6
Amikor az ammonit�k �szrevett�k, hogy gy�l�letess� tett�k magukat D�vid el�tt, az ammonit�k elk�ldtek �s megszerezt�k zsoldosnak a Bet-Rechob-i ar�mokat, valamint a Cob�ba val� ar�mokat, h�szezer gyalogost, tov�bb� Maacha kir�ly�t, ezer embert �s Tob fejedelm�t, tizenk�tezer embert.
2S�m 10.7
Mihelyt D�vid tudom�st szerzett r�la, elk�ldte Jo�bot minden harcos�val �s bajnok�val.
2S�m 10.8
Erre az ammonit�k kivonultak, �s a v�ros kapui el�tt csatasorba �lltak. A Cob�ba �s Rechobba val� ar�mok Tobt�l �s Maach�t�l k�l�n, a ny�lt mez�n sorakoztak fel.
2S�m 10.9
Amikor Jo�b l�tta, hogy el�lr�l is, h�tulr�l is csatasorba �llnak vele szemben, kiv�logatta Izrael legjav�t, �s felsorakoztatta �ket az ar�mokkal szemben,
2S�m 10.10
a csapatai marad�k�t pedig testv�re, Abis�j kez�re b�zta, hogy �ll�tsa �ket csatasorba az ammonit�k ellen.
2S�m 10.11
Azt mondta: "Ha az ar�mok er�sebbek n�lam, te j�ssz majd seg�ts�gemre, ha azonban az ammonit�k er�sebbek, mint te, �n sietek a seg�ts�gedre.
2S�m 10.12
Csak b�tors�g! Bizonyuljunk er�snek n�p�nk�rt �s Isten�nk v�rosai�rt. Azt�n tegye az �r, ami tetszik neki!"
2S�m 10.13
S amikor Jo�b el�re nyomult harcosaival, hogy megk�zdj�n az ar�mokkal, azok megfutamodtak el�le.
2S�m 10.14
Mihelyt az ammonit�k �szrevett�k, hogy az ar�mok menek�lnek, �k is megfutamodtak Abis�j el�l, s visszah�z�dtak a v�rosba. Akkor Jo�b visszafordult az ammonit�k elleni csat�b�l �s hazat�rt Jeruzs�lembe