AZT�K TEREMT�ST�RT�NET

A vil�g teremt�se

Az els� istenp�r - "a mi h�sunk ura, �s �rn�je": Xochiquetzal - sok�ig a tizenharmadik �gben lakott, amelynek keletkez�s�r�l soha senkinek nem siker�lt semmit sem megtudnia. N�gy fiuk sz�letett, a legid�sebb volt a V�r�s Tezcatlipoca, akit az�rt neveztek �gy, mert eg�szen v�r�s volt, amikor megsz�letett. A m�sodik volt a Fekete Tezcatlipoca - ez volt a legnagyobb �s leggonoszabb mind k�z�l, mert az �v� volt a legnagyobb hatalom, �s � mindent tudott �s t�bbre volt k�pes, mint a m�sik h�rom, mert � minden l�tez� k�z�ppontj�ban j�tt l�tre, �s eg�szen fekete volt, amikor megsz�letett. A harmadik volt Quetzalcouatl, akit "�jnek" �s "Sz�lnek" is neveztek, negyedik �s legfiatalabb volt Uitzilopochtli, akit "K�tfej� K�gy�nak" is h�vnak, �s akit a mexic�iak legf�bb isten�knek tartottak.

Uitzilopochtli, amikor megsz�letett, csupasz csont volt, h�s nem volt rajta, �s �gy maradt hatsz�z �ven kereszt�l. Ez id� alatt az istenek r�sz�r�l semmi sem t�rt�nt.

Hatsz�z esztend� elm�lt�val a n�gy isten �sszej�tt tan�cskozni �s j�nak l�tt�k, hogy v�gre rendet �s t�rv�nyt vezessenek be a vil�gba. Quetzalcouatlra �s Uitzilopochtlira b�zt�k, hogy a dolgok rendj�t megszabj�k. Ezek a m�sik kett� megb�z�s�b�l �s vel�k egyet�rt�sben el�sz�r is a t�zet teremtett�k meg, azut�n egy f�l napkorongot, de a Nap, minthogy m�g nem volt eg�sz, csak gy�ng�n vil�g�tott.

A F�ldistenn�t k�t isten, Quetzalcouatl �s Tezcatlipoca hozta le az �gb�l. V�z m�r volt el�bb is, �s senki sem tudja, hogy ki teremtette. Eleinte ennek a v�znek a sz�n�n lebegett az istenn�, s amikor ezt l�tt�k az istenek, �gy sz�ltak egym�shoz:

- Itt az ideje, hogy megteremts�k a f�ldet.

Ekkor a k�t isten hatalmas k�gy�v� v�ltozott, �s az egyik a jobb kez�n�l, a m�sik a bal l�b�n�l fogva ragadta meg az istenn�t, �s �gy sz�tszak�tva �t, a lapock�j�n�l kezd�d� fel�b�l teremtett�k meg a f�ldet, m�sik fel�t visszavitt�k az �gbe. Haragudott is ez�rt a t�bbi isten, �s hogy megvigasztalj�k a F�ldistenn�t, �gy rendelkeztek, hogy bel�le eredjen minden t�pl�l�k, amire az embernek �lete fenntart�s�hoz sz�ks�ge lesz.

�gy azt�n a F�ldistenn� haj�b�l teremtett�k az istenek a f�kat, a vir�gokat �s a f�veket, pelyhes b�r�b�l az eg�szen kicsiny n�v�nyeket �s a vir�gocsk�kat, k�t szem�b�l a forr�sokat, patakokat �s kicsiny barlangokat, sz�j�b�l a foly�kat �s nagy barlangokat, orrlikaib�l a v�lgyeket v�llaib�l a hegyeket. A F�ldistenn� n�melykor beleki�ltott az �jszak�ba �s emberi sz�vek ut�n v�gyakozott. S azt�n nem lehetett megnyugtatni mindaddig, am�g nem adt�k neki meg, amit k�rt, �s nem akart term�st hozni, am�g v�rrel nem itatt�k.

Egyszer kor�n reggel kil�tte nyil�t az �gb�l a Napisten, �s a ny�l Tetzcalco hely�n esett le, ott, ahol most v�ros �ll. Ahol a ny�l a f�ldbe f�r�dott, lyuk t�madt, �s a lyukb�l kil�pett egy f�rfi �s egy asszony, a f�rfit Karvalynak �s az asszonyt N�v�nyhajnak nevezt�k.

�gy sz�ltak egyszer az istenek egym�shoz:

- Az emberek mindig szomor�ak lesznek, ha nem teremt�nk a sz�mukra valamit, amivel fel�d�thetik a sz�v�ket, hogy �r�m�k telj�k az �let�kben a f�ld�n, �s minket dics��tsenek, �nekeljenek �s t�ncoljanak.

Amikor ezt Quetzalcouatl, az �j �s a Sz�l istene meghallotta, v�ltig t�rte a fej�t, hol tal�l valami italt, amivel megaj�nd�kozhatja az embereket, hogy �r�met szerezzen nekik. Esz�be jutott ekkor egy isteni le�ny, n�v szerint Mayauel, aki messze-messze nagyanyj�nak, Tzitzimitl istenn�nek az �rizete alatt �lt.

Nem sokat habozott, elindult hozz�juk. Mindkett�j�ket alva tal�lta. Az isteni sz�zet fel�bresztette �s �gy sz�lt hozz�:

- �rted j�ttem, hogy elk�s�rjelek a vil�gba.

Sz�vesen beleegyezett a le�ny, Quetzalcouatl v�ll�ra �lt, �s �gy j�ttek le egy�tt az �gb�l a f�ldre. Amint f�ldet �rtek, f�v� v�ltoztak �t, amelynek k�t �ga volt: egy f�zfa�g, ami nem volt m�s, mint maga Quetzalcouatl isten, �s egy vir�gos fa, ami nem volt m�s mint Mayauel, az isteni sz�zle�ny.

Fel�bredt Tzitzimitl, s amikor nem tal�lta unok�j�t maga mellett, �sszekiab�lta a t�bbi istenn�t, akit mind ugyancsak Tzitzimitlnek neveztek, �s mind lementek a f�ldre, hogy megkeress�k az �j �s a Sz�l isten�t, aki Mayauelt megsz�ktette. Abban a pillanatban, hogy a f�ldre �rtek, kett� hasadt a fa, �s a f�zfa�g �s a vir�gos �g sz�tv�ltak.

Az �reg istenn� azonnal felismerte a vir�gos �gban az unok�j�t, �sszet�rte apr�ra �s valamennyi istenn�nek adott egy darabot bel�le, hogy megegy�k. De a f�zfa�gakat nem t�rt�k �ssze, hanem ott hagyt�k heverni a f�ld�n, s mihelyt az istenn�k visszat�rtek az �gbe, Quetzalcouatl fel�lt�tte �jra isteni alakj�t, �s �sszegy�jt�tte Mayauel csontjait, melyet Tzitzimitl �s a t�bbi istenn� a f�ldre sz�tsz�rt.

Quetzalcouatl el�sta a f�ldbe a csontokat, azokb�l n�tt ki az agav�, amelynek nedv�b�l m�mor�t� italt k�sz�tenek az indi�nok.