B�r�s�g el�tt �llni: ellens�ges, gonosz jegy. B�r�s�g �ltal el�t�ltetni: r�t h�l�tlans�got tapasztalsz.

B�r�s�gi szolg�val besz�lni: jegyzi, hogy �rizkedj bar�taidt�l.

Birsalma. Kib�k�lsz ellens�geddel.

Birtok (-ot �r�k�lni) jelez: k�zeli menyasszonys�got vagy v�leg�nys�get; birtokot venni: visszat�r� j�m�d jele; birtokot l�tni: j� c�lok ut�n t�rekszel; birtokot eladni: szeg�nys�g csal�dodban.

1756-os szerint: kis magyar birtokot venni vagy �r�k�lni: biztos lakodalom.

Bitangot l�tni: n�t�s t�rsas�gba keveredsz.

Bit�fa (-t l�tni): hamis bar�taid vannak. Bit�f�n l�tni magad (l�gva): nagy becs�letben �s h�rn�vben lesz r�szed.

Kerner Jusztinusz szerint: a bit�fa utaidban v�ltoz�st, nyugtalans�got, forgand�s�got jegyez. �llatkeresked�n�l: szerencse jele, m�g m�s keresked�n�l: gonosz. 1833-as szerint: bit�f�t �p�teni: hal�lesetet mutat.

Bivaly. Nagy nyerem�ny.

Bizony�tv�ny. Vend�gl�t�s.

B�bita. R�vid �r�m.

Bocskor. Szeg�nys�g. Bocskoros t�t: h�zi mulats�g, j� h�ztart�s, boldogs�g.

B�d�. Nagy gond. B�d�ban �rulni: szerencse.

Bodn�r. V�g t�rsas�got jegyez.

Bodzafa (vir�gban): h�zigond; z�ld bodzafa: titkos �r�m; bodzabogy�: gyomorf�j�s; spanyol bodza: sz�vbeli �r�m.

Bog�ncs. Veszeked�s a s�gorn�ddel. Jegyzi m�g ellens�gedet, aki r�galmaz. Sz�gyenbe ker�lsz.

Bog�r. Szerencse. Ha testeden m�szik: vesz�ly jele.

1855-�s k�nyv szerint: bog�r jegyez vesztes�get is. Kerner szerint: fort�lyos fecseg�vel lesz tal�lkoz�sod. Bogarat keresni: nagyrav�gy�st jegyez.

Bogl�r. �j ismerets�g, tart�s bar�ts�g.

Bogr�cs. Szeg�nys�g. Bogr�csb�l h�st enni: eg�szs�g.

1833-as k�nyv szerint: bogr�csban f�zni: szerencse jegye.

Bogy�. J� rem�nys�get mutat.

Bolondoskodni. Betegnek j�, eg�szs�gesnek kedvetlens�g. (1756)

Bojt. Szomor� h�r.

Bojt�r. K�rosod�s.

Bojtorj�n. J� id�j�r�s. N�ha titokzatoss�g.

B�k. Szerelmeseknek j�t jegyez. M�sn�l: betegs�get.

Boka. K�zelg� szerelmet mutat, amely nem tesz boldogg�.

Kerner szerint: boka: utaz�s egy n� ut�n.

Gvad�nyi M�rton szerint bok�z� v�ndorleg�ny: rideg m�rciust, hideg kar�csonyt hoz.

Bokor. F�lelmet jegyez.

1833-as szerint: a b�r�s�g ellens�ged jav�ra �t�l. 1755-�s szerint: bokrot l�tni: jegyez h�tr�ltat�st. �tonj�r�n�l: bokor rossz tal�lkoz�s, gonosz �jszaka jele. Asszonyn�l: bokor mindig veszeked�s jele. �regembern�l: l�bf�j�s. Szent Andr�s napj�n: z�ld bokor hossz�, cs�f, nehezen m�l�, visszat�r� t�l jegye. Reszket� bokor: gazd�n�l gondoskod�st mutat a j�sz�gair�l. M�sn�l utaz�s rossz id�ben. Szerelmesekn�l jegyzi, hogy titkuk kitud�dik. - Kerner szerint: bokor jegyez orgazd�t is. A t�sk�s bokor: kider�l� titok jegye. Sz�raz bokor: hossz� szomor�s�g.

Gvad�nyi M�rton szerint: bokor, amelybe elb�vunk �s szerelmesked�nk: gonosz asszonypletyk�t jelez.

Bokr�ta. Sz�p asszonnyal l�szen tal�lkoz�d. (1833.)

Boldog (-nak �rzed magad �lmodban): k�rosod�st jegyez. Boldogtalans�g az �lomban: szerencse jegye.

Bolha. Hi� rem�ny.

1853-as k�nyv szerint: sok bolha: sok b�nat jegye. Kerner szerint: bolha jelez: t�relmetlens�get oly dolgok el�r�s�ben, amelyeket hi�ba rem�lsz el�rni; bolh�t fogni: szerelmesked�st jelent egy h�sbe; sok bolha rajtad: rem�nyeid gy�m�lcs�znek; bolhacs�p�s: veszeked�s, sz�ks�g; bolh�t messzir�l l�tsz: p�nzt tal�lsz. �tonj�r�n�l bolha: �lmatlan �jszaka vesztes�g miatt. Szent Andr�s napj�n: enyhe t�l; J�zsef napj�n: meleg tavasz. �llatkeresked�n�l: vesztes�g a v�s�ron. �zvegyasszonyn�l: hi�ba v�rt k�r�. �regasszonyn�l: egyed�ll�t. Szerelmesekn�l: �vatoss�gra int a leskel�d�k el�l. 1833-as szerint: bolh�t fogni: p�r jele.

Saj�t jegyzeteim szerint: bolha, amely egy asszonyr�l ugrik r�d: jelzi, hogy m�snak gondjait veszed v�lladra. �regemberr�l ugr� bolha mindig gonosz. Bolha kedvesed arc�n, amely mintha volna szepl�: b�nat jegye. Bolh�s kutya: incselked� vend�g.

A k�l�n�s �lmokb�l: bolh�t sz�ml�l� �regasszony, aki �llna pendelyben egy ablakn�l, �s r�gi kedvesed­hez hasonl� arc�, de m�gsem �: jelzi, hogy egy m�ltban elk�vetett t�ved�sed�rt felel�ss�gre vonnak. Bolha, amelynek volna emberkeze �s l�ba: vesz�ly.

Bolond (ha megy): kit�ntet�s jegye. Bolondok: szerencs�t mutatnak.

Bolond est�ly. �r�mh�r. Bolondh�z: szerencs�tlens�g. Bolondgomb�t enni: szerelem.

Bolt. Sok gond. Boltot nyitni: j� szerencse jegye. Boltot z�rni: megszidnak.

Bolthajt�s. Dics�ret.

Bolyg�csillag. Ritka vend�g.

Bomba. Nagy kellemetlens�g.

Bontani. Rossz h�r.

Bor (-t l�tni): tolvajl�s �r. Sok bort inni: jegyez v�llalkoz�st, mely j�l siker�l. Bort�l t�ntorogni: sz�gyen. Bort csapb�l folyni l�tni: gonosz jegy. Bort eladni: szerencse. Bort vizsg�lni: l�togat�s, j�kedv.

1756-os k�nyv szerint: bor fej�r avagy z�ld: j�kedv� l�szesz. Bort feket�t l�tni: munka, dologtev�s. Bort cs�v�rlottal l�tni: gonosz. Bort akarni venni: j�r�s. Kerner szerint: borc�g�r: r�szegs�g. Borecet: sanyar� helyzet; borh�z: rem�ny; borh�zban id�zni, s benne bort inni: �vakodj bar�taidt�l. Borlop�: amb� vagy tern�. Bork�: hamiss�g. Borszag: betegs�g. „Borecetet innya: visszavon�s. Bort alkalmasint innya: j�l elrendeli dolg�t.”

�tonj�r�n�l bort venni: j� esztend�t jegyez. Szent Mih�ly napj�n borral �lmodni: bajt jegyez pinc�kben; J�zsef napj�n: gyenge sz�ret; Szent Iv�nkor: rossz gazd�lkod�st mutat.

1833-as szerint: bort zsid�kt�l venni: perpatvar a fam�li�ban, esetleg elv�l�s a feles�gt�l, gyermekt�l.

A lipcsei nagy �lmosk�nyv szerint: v�r�s bort inni: rendk�v�li szerencs�t mutat.

M�s feljegyz�sek szerint: t�r�tt bor: hal�leset jele; borospoh�r (telve): v�gyakoz�s asszony ut�n; �res borospoh�r: betegs�g; borospince jelent k�tes t�rsas�got, hol kellemetlens�gben lesz r�szed.

Saj�t jegyzeteim szerint: bor, amely megt�lt: el�gedetlens�g.

A k�l�n�s �lmokb�l: borban �szni, bel�le ki nem menek�lhetni: k�zelg� betegs�g. Bor, amely fejedre folyik: sz�gyen.

Gvad�nyi M�rton szerint: bor ok�d�st jegyez.

Borb�ly. �jdons�g, de legt�bbnyire hazugs�g jegye. Borb�llyal fogat h�zatni: betegs�g�nkt�l megszabadulunk.

A k�l�n�s �lmokb�l: borb�ly, aki j�nne, hogy elvegye szak�llad, de helyette �regasszony j�n, �s meggy�t�r: gond jegye. Borb�ly, aki beszappanozza arcod, azt�n megszalad: egy j� rem�nys�g elt�n�s�t jegyzi.

Asszony �lm�ban a borb�ly mindig szerelmesed�st jegyez.

Borotv�lni. Kis nyeres�g; borotv�ltatni; j� �tv�gy; borotv�ltatni �s hajat v�gatni: nagy kellemetlens�g; borotv�l�st l�tni: ker�lsz valakit, aki szeret. Borotva: vesz�ly. (1833.)

Kerner szerint: borotva: szerencse.

Borda. Neh�z id�k jele. Bordat�r�s jegyez rossz feles�gedt�l val� megszabadul�st.

Bord�lyh�z. Eredm�nyt jelez.

Kerner szerint: �regembern�l szerencse jegye; fiataln�l: gonosz v�gy.

Borj�. �r�m. Borj�h�st enni: v�ltoz�st mutat. Borj�b�g�st hallani: jelzi, hogy dolgaidat elhirtelenkeded. Borj��l�s: csal�di �nnep. Borj�t eladni: h�tad m�g�tt nevetnek. Borj�t venni: vesztes�g. Borj�v�s�ron �gyelegni, de nem v�s�rolni: nagy id�v�ltoz�s.

1756-os k�nyv szerint: borj�val �lmodni: rossz id�. Feh�r borj�: k�r jele. S�rga vagy fekete borj�: asszonyi kellemetlens�g. Borj�v�s�rr�l k�t�f�kkel menni haza: rossz gazd�lkod�s jele. Szent Andr�s napj�n borj�val �lmodni: ad�ss�g. 1855-�s k�nyv szerint: borj�v� lenni �lmunkban; nagy csal�d�s csal�di k�rben. �llatkeresked�n�l fekete borj� vesztes�g jegye.

Borogat�s. K�zelg� szeg�nys�g.

Bor�kafa. H� szolg�t jelez. Bor�kap�linka: harag jegye. Bor�ka�g: szenved�st mutat.

Borona. Jegyzi, hogy ad�ss�god titokban marad; j�l�ted k�zeleg.

1833-as k�nyv szerint; gazdaembernek igen j� jelent�s, m�sn�l: betegs�g abban az esztend�ben. Andr�skor: nyugtalans�g, gond jegye. J�zsef napj�n: sz�p id� jelv�nye. Sz�z hav�ban: gonosz. �jholdkor: elmulasztott munk�t jelent.

Borosty�nfa. H�r jele.

1756-os k�nyv szerint: borosty�nfa gazdag asszonyt jegyez.

Borosty�nk�. B�b�natot mutat, amely betegs�ggel v�gz�dik.

Bors�. Enni: betegs�g vagy harag. Bors�t l�tni: betegs�g. Nyers bors�: gyan�.

1756-os k�nyv szerint: „bors�d ha vagyon: gonosz gyanakod�s.” Bors�t enni: titkos szerelem, amely nagyon szerencs�sen v�gz�dik. Bors�t szedni: vid�ms�g. - Kerner szerint: bors� jelent vagyoni gyarapod�st. Bors� Ikrek hav�ban: szeg�nys�g. Keresked�n�l: gonosz. �llatkeresked�n�l: betegs�g jegye. - Egy �reg asszony szerint: bors�t f�zni: szeg�nys�g; bors�t enni: v�g t�rsas�g jele; z�ldbors�t h�mozni: unatkoz�s.

A k�l�n�s �lmokb�l: bors�, amely mintha fejeden n�ne ki, �s ijeszt�v� tenn� k�ls�det: orvost jelez. Bors�, amely belepi arcodat, orrodat, homlokodat: r�gi, nem m�l� b�nk�d�s jele. Bors�n t�rdepelni: gyermekkori b�nat.

Bors. Szerencse a szerelemben. Borsos �tel: rossz fogadtat�s. Borstart�: el�vigy�zatoss�gra int.

Borz. Hideg id�j�r�st jegyez. Borzot l�ni: jegyez titkos ellens�get, akivel v�ratlanul megismerkedel.

Kerner szerint: borz jelez �hs�get.

Borzb�r. Vesztes�g. Borztanya: biztos j�v�. Borzvad�szat, siker eset�n: j� jel. Borzot fogni: jegyez lak�sv�ltoz�st. Borzkuty�t l�tni: ritkas�g felfedez�se.

Borzaszt�t elk�vetni: vesz�ly.

Bossz�. Betegs�g. Bossz�t �llni: valakit magadra harag�tasz. Bossz�t l�tni: sok el�ny�d van.

Boszork�ny jegyez: civakod�st, asszonyperpatvart, csal�di visz�lyt.

Kerner szerint: kincset lelni ez �lom r�v�n. Ha fiatal a boszork�ny: r�galom j�r nyom�ban.

A k�l�n�s �lmokb�l: boszork�nnyal, aki az es�csatorn�n m�szott be hozz�d, szerelmeskedni, de ebb�l hirtelen fel�bredni: gonosz v�gyat mutat. A boszork�ny, aki saj�t l�ny�t �ldozn� fel f�rfiak k�v�ns�g�­nak, de ez �bred�ssel v�gz�dik: alattomos gondolat jele egy b�n ut�n.

Gvad�nyi M�rton szerint: boszork�ny nappal igen gonosz, de �jjeli s�t�tben igen mulats�gos.

Bot. Csal�di kellemetlens�g jegye. Elt�rt bot: m�rgel�d�s jele. Elveszett bot: elvesztett rem�ny. Botot tal�lni: bar�tra szert tenni. Botot el�ltetni: nagy sz�gyen. Botos emberrel tal�lkozni: megk�nnyebb�l�s.

B�g�. Rendk�v�li szerencs�t jegyez.

T�r�tt b�g�: pletyka a h�zban. B�g�n j�tszani: jegyzi, hogy bar�taiddal j�mbors�gban �lsz. B�g�t l�tni: f�lbetegs�get is mutat. De jelez t�ncmulats�got is, amelyben r�videsen r�szed lesz.

1756-os k�nyv szerint: b�g�: szerelmes, �reged� asszonyt jegyez r�szedre. B�g�vel h�lni: h�zass�g k�pe.

A k�l�n�s �lmokb�l: b�g�, amely nem b�g�hangot �d, hanem �nekelne, mint egy elvar�zsolt le�ny, �s t�ged szerelemre felsz�l�tana: f�l�nks�get jegyez egy bizonyos asszonnyal szemben. B�g� az �gy alatt, amelyb�l a n�t�k kim�sznak, �s emberi alakot �ltenek: titkos vid�ms�g. Esetleg kir�ndul�s jelk�pe.

B�gre. J�l�t jelv�nye. T�r�tt b�gre a vil�g fenn�ll�sa �ta: haragot mutat.

�tonj�r� embern�l a b�gre sz�ks�get is jegyez. Asszonyn�l, ha t�z�n van: betegs�g, sorscsap�s jele. Egy�bk�nt j�vedelem �s csal�di szaporod�s jele. �jholdn�l: j� h�ztart�st mutat. Andr�skor: sz�vf�j�s. Gazdasszonyn�l: r�sts�g jele (1855). �regembern�l: betegs�g.

B�jt. Jelzi, hogy oktalan emberekkel vagy k�r�lv�ve, akikt�l �rizkedj.

Az 1757-es k�nyv szerint: asszonyn�l eped�st jegyez.

B�lcs� (gyerekkel): �r�m. Gyerek n�lk�l: gond.

1833-i k�nyv szerint: biztos gyermek�ld�s.

B�l�ny. V�ratlan seg�ly.

B�l�mbika (-t hallani): egy nagy�r megharagszik r�d.

B�r (emberi): szerencse. �llatb�r: kellemetlens�g. Ha a saj�t b�r�d h�mlik: szeg�nyed�s. Foltos b�r: irigys�g. �llatb�r (keresked�n�l): j� v�s�rt jegyez. Sz�r�s b�r: betegs�g. Puha b�r: bar�ts�g. K�gy�b�r: szerencs�tlens�g a bugyell�risban, de ann�l szerencs�sebb asszonyokn�l. Durva b�r: veszeked�s. B�rk�t�ny: v�ratlan kereset.

A k�l�n�s �lmokb�l: b�r�d, amely mintha lev�lna arcodr�l, hogy mez�telen, veres h�sodat l�thatni: egy r�gi szem�rmetlens�g miatt sz�gyenkez�st jegyez. B�r�d, amely nevekkel, bet�kkel van tele�rva, mint egy f�nak a k�rge: jegyez nem teljes�lt k�v�ns�gokat.

Gvad�nyi szerint: a test bizonyos r�sz�n megfeketedett, cserzett, durva b�r: asszonyn�l �regs�g jele.

Saj�t jegyzeteim szerint: l�g� b�r, amely kem�nynek l�tszik, mint a l�b�r, valamint ugyanolyan hangot is �d: kellemetlens�g egy f�lt�keny sz�passzony miatt.

Kerner szerint: asszonyb�r, mely volna sz�p, feh�r: v�ltoz� id�j�r�st jelez.

B�rt�n. Jegyez: eg�szs�gi �llapotban val� hanyatl�st, de m�sr�szt j� szerencs�t is. B�rt�nben j�rni: emelked�s a hivatalban. B�rt�nben �lni �s b�nk�dni: szomor�s�gunk ut�n piros �r�m k�vetkezik. B�rt�nbe indulni: csal�s.

�jholdkor: betegnek gyors gy�gyul�st jegyez.

A k�l�n�s �lmokb�l: b�rt�n, amelyben gonosz szag van, �s cs�f �reg emberekkel telve, ahov� v�letlen�l t�vedt�nk, �s ismer�s fiatal n�t lelt�nk: jelent a l�tott n�nek j� szerencs�t, nek�nk b�natot. Asszony �lm�ban a rabok, akik vizet hordanak: szerelmesked�st jelentenek. B�rt�n udvar�ban valamit csin�lni �s elfutni: betegs�g.

B�sz ember. Szerencse. B�sz kutya: nyeres�g. B�sz kutya, mikor harap: r�galmaz�s jegye.

Brekeg�s. J� h�r.

B�bos galamb. Szeg�nys�g.

Bucka. Munk�ban val� k�sleked�s jegye. Gyepes bucka: jelzi, hogy r�videsen holttestet l�tunk.

B�cs�. B�cs� j� bar�tt�l: a csal�d�s jegye. Rokont�l, atyafit�l: a k�zeli viszontl�t�s mutat�ja. B�cs� idegent�l: egy bar�tod elveszt�s�vel j�r. B�cs� a sz�leinkt�l: nagy bar�tkoz�st, kib�k�l�st mutat csal�dunkban. B�cs�j�r�s: gy�gyul�st jegyez a betegnek: eg�szs�gesnek vid�ms�got, amely cs�f j�vedelem miatt �rkezik; asszonynak gyereket is jelez. B�cs�sember: menj gy�nni. B�cs�sgyerek: hal�leset.

Kerner szerint: b�cs�s-asszonyokkal egy�tt aludni egy fa alatt, amelyen a holdvil�g �llna: szerencs�d lesz bizalmas bar�ts�gba j�hetni egy n�vel, akire nem is gondolt�l volna. Legink�bb kocsm�rosn�val.

Gvad�nyi M�rton szerint: b�cs�sokkal gyalogolni: haszontalan foglalkoz�s.

Egy �regasszony (Radics M�ria) szerint: b�cs�sok ut�n menni �s felszedni, amit elh�nynak: lappang� v�gyakoz�s.

A k�l�n�s �lmokb�l: n�, ha �lmodna b�cs�j�r� �regemberrel, aki fenyegetn� �t keresztj�vel, majd er�szakoskodna: szerencs�tlen szerelmet mutat.

Bud�ra menni. J� rem�nys�g. (1833.)

Bugyell�ris. Titok kider�l.

Buk�s (a m�lys�gbe): jegyzi, hogy t�ls�gosan sokat rem�lsz szerencs�dt�l.

Bukfenc. J� arat�s.

Bunda. Helyzeted javul. J� bar�t mutatkozik. Bund�t kapni: szerelem. Bund�t venni: j� �sszek�ttet�sekre t�sz szert. �r�kl�tt bunda: gyermek�ld�st jegyez.

Buj�lkod�s. Jelez sz�razs�got.

�tonj�r�n�l: r�szegs�g. �jholdn�l: p�nz asszony kez�b�l. Es�s esztend�ben: �llatok szaporod�s�t. Szilveszterkor: gyermek�ld�st az �j�vben. 1855-i k�nyv szerint: eg�szs�get mutat.

Bunk�. El�rehalad�sod hivatalodban k�t k�ny�k�dnek munk�ja. Bunk�val aludni: jelez el�rhetetlen c�lokat. Bunk�, amely a konyha sark�ban �ll: tolvajt mutat.

Burgonya. �ltal�ban kem�ny munka jegye. Burgony�t f�zni: v�ltoz� sors jegye. Burgony�t kap�lni: eredm�nyes, de neh�z j�v�. Burgony�t �ltetni: gond. Burgony�t h�mozni: meg­sza­badul�s terhes �lett�l.

Egy �regasszony szerint: burgony�t f�zni: kellemetlen vend�gs�g; burgonyaf�ld: j� arat�s jele; burgo­nya­t�szta: betegs�g. Az 1756-os k�nyv szerint: szeg�ny h�zas�let.

Burj�n. Vesztes�g.

Burn�t. M�rgel�d�s. Burn�tszelence: lelkifurdal�s.

B�tor. H�zass�g. �j b�tor, amelynek szaga van: hal�leset. R�gi b�tor: nagyrav�gy�s.

Butykos. Vid�ms�g jegye. �res butykos: k�r. Teli butykos: m�rgel�d�s.

B�za. J� rem�nys�g jegye. Sok b�za: nagy b�nat mutat�ja. B�zaasztag: min�l nagyobb, ann�l jobb jel. B�zacs�pl�s (ha nem l�tod): p�nzt jelent. B�za z�ld mez�ben: szapora tennival�. B�z�t kasz�lni: �ld�s.

Az 1759-es �lmosk�nyv szerint: „B�zaf�, mely tem�rdek: j�t jegyez. B�z�t b�ven l�tni: nagy b�nat. B�za­asztagot l�tni: menn�l nagyobb, annyival jobb. Ha cs�peled, de nem l�tod a b�z�j�t: p�nzt hoznak ten�ked.”

B�zavir�g. Vigasztal�d�s a b�natban.

B�d�ss�g. J� h�r. De jelez: betegs�get is.

B�d�sbanka. Par�znas�g.

B�kk. Gond. F�rfinak, n�nek egyar�nt gonoszat jegyez.

B�kk�ny. Sz�raz esztend�.

B�v�sz. Jegyzi, hogy tarts ki szil�rdan akaratod mellett. B�v�sz p�lca: kellemes dolgot tapasztalsz ott, ahol kellemetlens�get v�rt�l.

A k�l�n�s �lmokb�l: b�v�sz, aki volna k�z�pkori ruh�zatban, �reg ember lenne, de az agg von�sok alatt egy j� ismer�s arc�t mutatn�, �s benn�nket �gy elvar�zsolna, hogy tagjainkat mozd�tani sem b�rn�nk: jegyez b�natot, amelyet abb�l a korszakb�l �rz�nk, mikor m�g igen fiatalok voltunk. (F. S.)