6.    Pr�m�n�-vip�rj�j�-vik�lp�-nidr�-szmrit�j�h.

6.    ... helyes tud�s, ... t�ves tud�s, ... fant�zia; k�pzelet, ... alv�s, ... (�s) eml�kezet

6.    Ezek: a helyes tud�s, a t�ves tud�s, a k�pzel�d�s, az alv�s �s az eml�kezet.

Az �tsz�r�s oszt�lyoz�s fel�letes vizsg�lata ism�telten igen furcs�nak t�nhet, azonban a m�lyrehat�bb tanulm�nyoz�sb�l ki fog der�lni, hogy az az oszt�lyoz�s t�k�letesen tudom�nyos. Ha ment�lis �let�nket tartalm�ra vonatkoz�an elemezz�k, akkor azt vessz�k �szre, hogy nagyon v�ltozatos �s sok k�pb�l tev�dik �ssze, azonban ezen k�pek k�zelebbi tanulm�nyoz�s�b�l r�j�v�nk arra, hogy mindet az ebben a sz�tr�ban felsorolt �t nagy alc�mbe lehet oszt�lyozni. Miel�tt mindegyikkel k�l�n foglalkozunk a k�vetkez� �t sz�tr�ban, igyekezz�nk �ltal�ban meg�rteni az oszt�lyoz�s alapj�ul szolg�l� rendszert.

Pr�m�n� �s vip�rj�j� tartalmazza mindazon k�peket, amelyeket a k�ls� vil�g t�rgyaival, az �rz�kszerveken �t l�trej�v� k�zvetlen �rintkez�s valamilyen fajt�ja alak�t ki. Vik�lp� �s szmriti tartalmazza az elm�nek mindazokat a k�peit �s m�dos�t�sait, amelyek b�rmilyen k�zvetlen k�lvil�gi kapcsolat n�lk�l j�nnek l�tre. Ezek az als� elme f�ggetlen tev�kenys�g�nek eredm�nyei, azoknak az �rz�kel�seknek a felhaszn�l�s�val, amelyeket az elme m�r kor�bban �sszegy�jt�tt �s t�rolt. Szmriti, vagy eml�kezet eset�n ezeket az �rz�kel�seket az elme h�s�gesen reproduk�lja, vagyis abban a form�ban �s rendben, ahogyan azok az �rz�kszerveken �t m�r kor�bban �rkeztek. Vik�lp�, vagy k�pzelet eset�ben pedig ezeket az �rz�kel�seket, az elm�ben l�v� �rz�kel�si anyagb�l, b�rmilyen form�ban �s rendben reproduk�lja. A k�pzelet ezeket az �rz�kel�seket b�rmilyen egybehangz�, vagy nem egybehangz� form�ban �s rendben kombin�lhatja, azonban az �rz�kel�sek kombih�l�s�nak ereje az akarat ellen�rz�se alatt van. Az �lom �llapot�ban az akarat nem ellen�rzi ezeket a kombin�ci�kat �s azok a tudat el�tt rendszertelen, fantasztikus �s gyakran abszurd kombin�ci�ban jelennek meg, amelyeket bizonyos m�rt�kig a tudatalatti elme k�v�ns�gai befoly�solnak. A magasabb �n, akarat�val �s �rtelm�vel, mintegy a tudat k�sz�be m�g� vonult vissza. Az als� elm�t az aggyal �sszebonyol�dottan hagyva, azonban megfosztatlan az �rtelem �sszer�s�t� �s az akarat ellen�rz� befoly�s�t�l. Amikor az elm�nek m�g ez a marad�ka is visszah�z�dik az agytudat k�sz�be m�g�, akkor �lomtalan vagy nidr� alv�s k�vetkezik be. Ebben az �llapotban az elm�ben nincsenek ment�lis k�pek. Az elme saj�t s�kj�n folytatja tev�kenys�g�t, azonban k�pei nem vet�t�dnek a fizikai agy k�perny�j�re.

Ezut�n az el�bbi meg�llap�t�sok f�ny�ben vizsg�lja meg a tanulm�nyoz� a saj�t ment�lis tev�kenys�g�t. Vegye szem�gyre a nevekkel �s form�kkal dolgoz� als�bb konkr�t elm�je b�rmely m�dos�t�s�t �s �llap�tsa meg vajon ezen �t csoport egyik�hez, vagy m�sik�hoz sorolhat�-e. Meglepet�ssel fogja tapasztalni, hogy a konkr�t elme minden m�dos�t�s�t lehet ezen beoszt�sok egyike vagy m�sika szerint oszt�lyozni �s ez�rt ez az oszt�lyoz�si rendszer teljesen �sszer�. Az is igaz, hogy az elemz�skor sok m�dos�t�st fogunk �sszetettnek �s k�t vagy t�bb csoporthoz tartoz�nak tal�lni, azonban a k�l�nf�le �sszetev�ik mind beleilleszkednek az �t csoport egyik�be, vagy m�sik�ba. Ez�rt nevezik a vrittiket p�nncs�t�jj�h-nak, �tsz�r�snek.

Valaki azt is megk�rdezhetn�, hogy mi�rt csak az als�bb konkr�t elme m�dos�t�sait vett�k a csitt�-vrittik oszt�lyoz�s�n�l sz�m�t�sba. Csitt� mag�ba foglalja az elme �sszes szintj�t, amelyek legals�j�t a  m�nom�j�kos�n �t m�k�d� als�bb m�n�sznak nevezik, �s amely konkr�t ment�lis k�pekkel, nevekkel �s form�kkal foglalkozik. Erre a k�rd�sre adand� v�lasz nyilv�nval�. Az egyszer� ember, akinek tudata az als�bb elm�re korl�toz�dik, csak ezeket a konkr�t k�peket k�pes felfogni, amelyek a fizikai �rz�kszervek m�k�d�s�b�l sz�rmaznak. Az elme magasabb szintjeinek megfelel� csitt�-vrittik, annak ellen�re, hogy hat�rozottabbak �s �l�nkebbek �s k�zvetve fejezhet�k ki az als�bb elm�n �t, t�l vannak a felfog�son �s a sz�m�dhi �llapot�ban foghat�k fel csak a saj�t s�kjukon, amikor a tudat t�lhalad az als�bb elm�n. A sz�dh�k� �ltal ismert �s �ltala meg�rtett csitt�-vrittik legals�bb fajt�j�nak ellen�rz�s�vel �s elnyom�s�val kezd�dik a j�ga. A magasabb szinteknek megfelel� csitt�-vrittik kezel�s�vel nem lehetne c�lt el�rni, m�g ha a k�z�ns�ges oszt�lyoz�ssal megk�zel�thet�k lenn�nek is. A sz�dh�k�nak v�rni kell addig, am�g megtanulja a sz�m�dhi technik�j�t.

Foglalkozzunk most egy�nileg �s egyenk�nt az �tf�le m�dos�t�ssal.