JÓS VAGY SARLATÁN?
(Délvilág 1998-12-17) 2006.10.23. 20:21
Nostradamus 495 éve született.
MTI Panoráma - Az ezredforduló közeledtével mind gyakrabban esik szó a XVI. századi orvosról és jövendőmondóról, az 1503. december 14-én a franciaországi Saint-Rémy-de-Provence-ban született Michel de Nostradamról - ismertebb nevén Nostradamusról.
Nostradamus kilencéves volt, amikor zsidó származású szülei a katolikus hitre tértek, és a párizsi Notre Dame székesegyházáról kapták a nevüket. A gyors felfogású, élénk észjárású fiú latint, görögöt, hébert és matematikát tanult, és hamar elsajátította az asztrológia alapjait. Száz évvel azelőtt, hogy Galileit tanaiért perbe fogták volna, Nostradamus már a kopernikuszi világkép elméletét vallotta. Mivel anyai nagyapja orvos volt, szülei 1522-ben Montpellier-be küldték az orvosi egyetemre tanulni Nostradamust, s három év múlva már engedélyezték neki az orvosi gyakorlatot. Saját gyógymódját és receptjeit alkalmazva beutazta Franciaországot, és rövid idő alatt híres orvos lett. Később a Garonne folyó melletti Agenba költözött, s ott 1534-ben megnősült. Házasságából egy fia és egy lánya született, de családját rövidesen elragadta az 1530-as években pusztító európai pestisjárvány. 1538-ban ismét felkerekedett, és bejárta Lotharingiát, eljutott Velencébe és Szicília szigetére is. Nostradamus alighanem élete végéig megmaradt volna az orvosi hivatás mellett, ha itáliai vándorlásai során egy alkalommal össze nem találkozik egy ismeretlen ferences baráttal. Amint meglátta a barátot, leborulva köszöntötte, mint leendő pápát. És valóban: a szerzetest, Felice Prettit sok-sok év múlva, 1585-ben római pápává választották, és az V. Sixtus nevet vette fel. Az úgynevezett szabad művészeteket is kitanuló Nostradamus az 1550-es években Salon de Provence-ban telepedett le. Feleségül vett egy gazdag özvegyasszonyt, akitől hat gyermeke született. Orvosi gyakorlatot folytatott, és a városban ma is áll a ház, amelyben népes családjával élt. Mivel azokban az időkben elterjedt az asztrológia alkalmazása a gyógyászatban (a gyógyszerek készítésének és bevételének optimális időpontját állapították meg a csillagok állásából), Nostradamus rájöhetett valamire, aminek segítségével ma is világszerte ismert jövendöléseit, a Próféciák ezer négysoros jóslatát papírra vetette.
Élete hátralevő részében már nem is igen csinált mást, mint horoszkópokat készített felkérésre, és közben folytatta a négysoros jóslatok írását. A Próféciák 1568-ban jelent meg először, s az első száz év alatt közel harminc kiadást ért meg csak Európában. Nostradamus 1566. július 2-án hunyt el. Állva temették a saloni ferencesek templomának falába. Sírját felnyitották a forradalom alatt, majd a város egy másik templomában, a Szent Lőrinc templomban helyezték el, ahol ma is található.
Nostradamus jóslatait sokan nemcsak elhitték (esetenként talán félremagyarázták), hanem már a kezdetektől fogva hamisították is, és a hamisítványokat propagandisztikus célokra használták, akárcsak a történelem folyamán minden más csillagjósét. Rettegett (IV.) Iván orosz cár legfőbb tanácsadója egy holland asztrológus, Elysius Bomel volt. Hitt a jóslatokban I. Sándor és II. Miklós cár is. Sztálin alatt Wolf Messing jóslatát kérték a szovjetek a Molotov-Ribbentrop paktum megkötése előtt, és jósoltatott magának Hitler, nemkülönben Churchill is a háború alatt. Ugyancsak Messing nyugtatta meg Hruscsovot, hogy nem robban ki háború a kubai rakétaválság miatt. Napjainkban pedig asztrológusok megjósolták, hogy az 1996. június 16-i oroszországi elnökválasztáson újraválasztják a Vízöntő jegyében született Borisz Jelcint...
|