Szeráfi törvényhozás 1-3
2006.12.18. 11:57
A meg nem erősített regula, mely elsőnek mondatik
Az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.
A Jézus Krisztus evangéliuma szerinti élet, melynek engedélyezését és megerősítését Ferenc testvér Ince pápa úrtól kérte, s melyet a pápa úr számára a mostani és leendő testvérei számára engedélyezett és megerősített, ebben áll:
Ferenc testvér és minden utána következő rendfőnök engedelmességet és hódolatot ígér Ince pápa úrnak és utódainak. A többi testvérek viszont Ferenc testvérnek fogadnak engedelmességet.
1. Hogy a testvérek engedelmességben, szegénységben és tisztaságban éljenek.
A testvérek regulája és életmódja röviden ez: éljenek engedelmességben, tisztaságban és szegénységben, és kövessék a mi Urunk Jézus Krisztus tanításait és nyomdokait, aki ezt mondja:
„Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el, amid vagyon, oszd el a szegényeknek, és kincsed leszen mennyekben, és kövess engem.” És: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen engem.” Hasonlóan: „Ha valaki hozzám jön, és nem gyűlöli atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fivéreit s nővéreit, sőt még önnön lelkét is, nem lehet az én tanítványom.” És tovább: „És mindaz, aki elhagyta házát, vagy fivéreit, vagy nővéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy földjeit az én nevemért, százannyit kap és az örök életet fogja örökölni.”
2. A testvérek felvételéről és ruházatáról.
Ha valaki isteni sugallatra el akarja fogadni ezt az életmódot és kérésével a testvérekhez fordul, ezek fogadják őt szeretettel. Ha az illető állhatatosan kitart szándéka mellett, hogy közénk lép, nagyon vigyázzanak a testvérek, hogy valahogyan bele ne ártsák magukat ügyes-bajos dolgainak intézésébe, hanem amilyen gyorsan csak tehetik, juttassák el őt elöljárójukhoz.
Az elöljáró hasonlóan szeretettel fogadja őt, bátorítsa és részletesen tárja eléje életberendezésük mibenlétét. Ennek megtörténte után a jelölt, ha továbbra is kitart belépési szándéka mellett, adja el mindenét, feltéve természetesen, hogy lelkének javára akadálytalanul megteheti ezt, és igyekezzék a befolyt összeget a szegények kezére juttatni. A testvérek és az elöljárók legyenek nagyon óvatosak, és semmiképpen se avatkozzanak bele anyagi ügyeinek intézésébe. Pénzt se maguk, se harmadik személy közbejöttével ne fogadjanak el tőle; de ha anyagiakban szűkölködnek, más szegények példájára, a fennforgó szükség címén egyet és mást elfogadhatnak; pénzt azonban semmi körülmények közt nem szabad elfogadniok.
Ha a jelölt anyagi ügyeinek elrendezése után visszatér, az elöljáró adja át neki a próbaévre kijáró ruhadarabokat, nevezetesen két csuklya nélküli habitust, övet, alsó ruhát és az övig érő novícius-kaparót. A próbaév leteltével fogadják be őt a szerzetesi közösségbe. Ezentúl a pápa úr parancsa értelmében tilos neki más szerzetbe átlépni, úgyszintén a renden kívül kószálni. Mert az evangélium szava szerint: „Senki, aki kezét az ekeszarvára tévén, hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára.” Ha olyasvalaki jelentkezik felvételre, aki valamilyen okból nem oszthatja szét vagyonát a szegények közt, de megvan benne a rá való hajlandóság, hagyja oda mindenét; ez elegendő neki. Az Anyaszentegyház előírásai és rendelkezései ellenére természetesen senkit sem szabad felvenni.
A többi testvéreknek, akik már fogadalmat tettek, legyen egy habitusuk csuklyával és, amennyiben szükségük van rá, még egy habitusuk csuklya nélkül, úgyszintén övük és alsó ruhájuk. És a testvérek mindmegannyian egyszerűen öltözködjenek s alkalomadtán ne restelljék Isten nevében durva daróccal vagy más ruhadarabbal foltoztatni ruhájukat. Mert íme az Úr ezt mondja az Evangéliumban: „Akik drága ruhában és puhaságban élnek” és „akik puha ruhát viselnek, a királyok házaiban élnek.” És, ha mindjárt képmutatóknak mondják is őket, sohase szűnjenek meg jót cselekedni. Ne keressék a drága ruhákat ezen a világon, hogy a mennyországban magukra ölthessék majd a dicsőség és halhatatlanság palástját.
3. A zsolozsmáról és böjtről.
Az Úr ezt mondja az evangéliumban: „Ez a fajtája az ördögöknek sehogy másként ki nem mehet, mint imádság és böjt által.” És ismét: „Mikor pedig böjtöltök, ne legyetek búsak, mint a képmutatók.” Majd megint: „Ébren legyetek és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.” Végül: „Midőn imádkoztok ezt mondjátok: Mi Atyánk stb.” Ezért tehát az összes testvérek, akár áldozópapok, akár laikusok, mondják el a napi officiumot, dicséreteket és könyörgéseket úgy, ahogyan elmondani tartoznak.
Éspedig az áldozópapok végezzék a zsolozsmát és a római Egyház papjainak szokása szerint imádkozzanak az élőkért és holtakért. A testvérek hibáiért és mulasztásaiért mondják el naponkint a Könyörülj rajtam, Isten kezdetű zsoltárt egy Miatyánkkal, a holtakért pedig a Mélységből kiáltok hozzád, Uram zsoltárt egy Miatyánkkal. És ne tartsanak más könyveket, mint amelyek a zsolozsma végzéséhez okvetlenül szükségesek. Az olvasni tudó laikus testvéreknek szintén jogukban áll zsoltáros könyvet szerezni; akik azonban nem tudnak olvasni, azoknak egyáltalában nem szabad könyvet szerezniök.
A laikus testvérek a Matutinum helyett mondják el a Hiszekegyet és huszonnégy Miatyánkot, végén a Dicsőséggel. A Laudes helyett öt Miatyánkot, a Prima helyett pedig egy Hiszekegyet és hét Miatyánkot mondjanak a Dicsőséggel. A Tertiát, Sextiát és Nonát külön-külön hét, a vesperást pedig tizenkét Miatyánkkal váltsák meg. Végül a Completorium helyett végezzenek egy Hiszekegyet és hét Miatyánkot végén a Dicsőséggel. Ezenfelül a holtakért mondjanak naponkint hét Miatyánkot, az Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik fohász hozzáadásával, a testvérek hibáiért és mulasztásaiért pedig még külön három Miatyánkot.
Hasonlóképpen böjtöljenek az összes testvérek Mindenszentek ünnepétől karácsonyig, úgyszintén, Vízkereszttől, amikor Krisztus Urunk is megkezdte a maga böjtjét húsvét napjáig. Máskor azonban, regulánk értelmében, nem kötelesek böjtölni, leszámítva természetesen a pénteki napot. És az evangélium szava szerint szabad nekik minden ételből „enniök, amit csak eléjök tesznek.”
|